Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-31 / 9. szám

mert G. Glyciumot jelent, ’stb. A* magyar chemiai nevezet tehát nem használható a’ chemiai formulákra, mert ha mi p. o. a’ kénsavas hamagot akarnék forma szerint jegyezni, ezt ekkép kellene tennünk: p. o. K II vagy KS3-rHS; K azaz kén -7 3 atom Savany.Kénsavany; II, hamany -1- 1 at. Savany.A rhamag; de K a’ többi chemicusoknál annyit teszen mint kálium tritoxyd; és II, hydrogenium superoxydatum Thénardii; KS3 pedig annyit jelent mint trisulfuretum Kalii; US pedig hydrogenium sulfuratumi ellenben SO3 KO vagy SK , minden chemiatanuló és tanító által, akármilly nyelven hassék az, sulfas-kalinak olvastatik. A’ chemiáról irt könyvet nem szabad összezavarnunk egy belletristicáról értekezővel, azaz nem tollról kell itt aggódnunk; mert amannál fő a‘ tudomány, nyelv’ tisztasága pedig mellékes dolog: midőn ellenben emennél a* tisztaság és csinosság elengedhetlen feltétel. Nem minden tudományokból űzhetni ki a’ dolognak minden ártalma nélkül az idegen kifejezéseket, mint a’ fönebb említettekből látható. Az álnevű hátirónak véletét, hogy a’ chemiából minden idegen szavak’ kiküszöbölése által „egy európai vegytani műnyelv sem fog mérkőzhetni a’ magyarral“— csak annyiban ismerhetném el helyesnek és igaznak, mennyiben a* magyar nyelven kívül egy más nyelv sem fogott a’ chemiában nagyobb zavart okozni. Minthogy pedig mi az idegen kifejezéseket ki nem kerülhetjük, tehát annyit veszünk azokból használatunkra, mennyi a’ dolog’érthetőségére szükséges, és a’ jeleknek, mellyek előfordulnak, kifejezésére szolgálhat; — és azt azért, hogy nem csak egymást érthessük, hanem hogy a’ kezdő, kinek a’tanító legfölebb az elemeket képes megadni, a’ chemiai folyóiratok’ és munkák’ olvasása által magát olly helyezetbe tehesse, hogy e tudományban magát bővebben kiművelhesse és tökéletesbithesse.— Tegyük fel, hogy minden chemiai kifejezéseket közölhetünk nyelvünkön, meglátjuk évek után, mire mehetendnek chimicus utódaink, kik csupán magyar nyelven irt chemiai munkát olvashatanlnak, minthogy a' más nyelven írtakat a’ kifejezések és jelek miatt soha sem fogják érthetni. Tudományos körünk uj nevek’ képzésére még azért mindig elég terjedelmes maradand; igy p. v. van szükségünk a' különféle édes testek’, valamint a’ különféle szeszes folyadékok’ (geist, Flüssigkeiten) kifejezéseire, ámbár az alkohol nevezet minden nyelvben felvétetett a’ tőle származott néhány szavak miatt, mint: aldehyd, aldehyden ’stb. Hasonló hiányainkat szükség még nagy részben pótolgatnunk uj szavak’ feltalálása által.—B. emlékű Schulter ur, egykori feledhetlen tanítóm (kinek útmutatása mellett én 1817. halgattam a’chemiiát) igenis fáradhatlan szorgalommal párosult mély ítéletével fölötte sok jó chemiai szót hozott létre, melylyeknek nagy része, mintegy az ő kitűnő ismereteinek enyészhetlen emléke, a’ múlandóság’ daczára is nyelvünkben díszelgni fog. Vajha egészségbeli körülményei őt ne gátolták volna, tanulók’ használatára egy tanítókönyvet készíthetni, vagy legalább csak egy más nyelven irt nagyobb munkát magyarra fordíthatni; bizonyosan sok nevezetet máskép lelendnénk: ő arra termett vala, a’ biztos utat és módot el nem tévesztendőt. Gyógyszertárban a’ nevezetek csupán elkülönözve léteznek; mellyek azonban egy jó chemiai tanítókönyvnek magyarra áttételében egymással kapcsolatban állanak. Az itteni alkalmazás dönti el a’ dolognak mibenlétét. — T. Bugát tanító úr, Orvosi Tárában Berzelius’ chemiájából néhány lapot magyarosított, és e’ kevés lap’ magyarosításán kivül egy nagyobb chemiai könyvet nyelvünkben még nem ismerek. Fordítgassunk csak, a’ nehézségek magoktól is feltűnnek. E’ nyomozat után, mellytől alkalmasint megkiméltethettem volna, ha elég ügyetlenül egy nem-edemius a’ dologba nem avatkozik, vessünk tehát még egy pár pillanatot az ügyetlen álnevű hátszóra. „Hamisan állíttatik, hogy a’ magyar vegynökök uj szókat koholnának, meghagyják ők a’ századok óta fenállót a’ tegnap feltaláltig.“ „Tisztítsuk a’ műnyelvet az élő ’s holt nyelvek s zagyvalékától, nem pedig hogy azokat még által ültessük, mert ha azt teszszük, úgy nyelvünk valódi Bábel leend, és kérdem dr. S. urat : megértendjük e egymást, ha egyik arab, másik német, harmadik latin, negyedik svéd, ötödik görög ’stb. szókat hozand elő?“ Mikép hangzik együvé e’ két állítása E. urnak?— az utolsó nyilván el semond az elsőnek; ha pedig az első valósodnék, akkor az utolsó fölösleges lenne. Hogy ha mi jó chemia, kifejezéseket más nemzetek’ példájára elfogadunk, akkor nyelvünk épen olly kevéssé leend Babel, mint kevéssé Bábel azon nemzeteké , mellyek hasonlót cselekvének; igenis egy illyen chemiai nyelv Bábel a’ nem-chemicusnál; minthogy nem elég csak p. o. németül vagy francziául érteni, arra, hogy egy chemiai munkát szintúgy, mint egy regényt olvashassunk , a nyelv mellett még előbb chemiát kell tudni. Hogy ugyanez szükséges, és szükséges is maradand hazánkban is, tagasdatlan. Halljátok, és bámuljátok már most, magyar chemicusok mit hirdet Emlényi ur : „Azonban ama’ századossággal sincs mit kérkedni; mert kik a’ vegytannak csak első elemibe iktatvák is, tudniuk kell, mikép a’ rendszeres ’s alapos vegytan 1771-ben született azon napon, mellyen a’ jeles Lavoisier a’ savitól megismertető; mikor ’s kik fogják tehát még csak százados ünnepét is ülhetni ?“ Szegény Emlényi! —megmutatja e’ vallomásából, hogy ő még csakugyan elemiben sínlödik a’ vegytannak , és hogy ő az előidőkbeli chemiai munkálatokat még nem ismeri; mert ha azokat ismerné, bizonyosan illy vakmerő kifejezéstől pirulva őrizkedett volna; — lássuk az 1771beni vegytan előtt irt munkákat — E. urnák ismeretei előbbre ki nem terjedvén—hogy tudják t. olvasóink, hogy már előbb is mintsem az annyiszor említett ur hiszi, léteztek— és pedig rendszeres és alapos — chemiai munkálatok ; illyenek: Roger Baconis (szül. 1206 -i* 1281) scripta de arte chemica Francofurti 1603. — Andr. Liburti opera chymica. Francul’. 1606. — J. Beguin élémens de chymie. Paris 1608. — Andra Mynsicht thesaurus medico-chymicus. Lubecae 1638. — J. B. vari Helmont. Opera omnia. Amstelodami 1652. — J. K. Glauber opera chymica. Francofurti 1658 — 1659. —J. Becher visti - chymicae. Mogunt. 1665. — J. Geoffroy Cours de chymie. Paris 1675. — J. Mayon opera omnia. Hagae Comit. 1681. — Olai Borichii de ortu et progressu chemiae. Ilanniae 1668.— Hermantii Boerhave elementa chemiae. Lugduni Batavorum 1732. — G. E. Stahl fundamenta chemiae dogmaticae. Xorunbergae 1746. — J. Marquer élémens de ch.mie. Paris 1749. ’stb. A’ javító’ 1771-beni fölfülezése igenis chemiában a’ legfontosabb, és innét e’ felfödezés chemia’ történeteiben a legfontosabb időszakot is képezi; azonban ez csak egy és csupán egy időszak is maradandó’ hernia’ történeteiben. De ezen időszak már Lavoisier’ elődeinek munkálatai által készíttetett el, mint azt Eur a’ következő munkákból láthatja: „Essais sur la recherche de la cause, par laquelle l’ étain et le plomb augmentent de poids, quand un les cabine, par J. Rev. Bazas 1630.“ és ,,Beireis, dass John Mayow vor hundert Jahren den Grund zur antiphlogistischen Chemie gelegt hat. Von J. A. Scherer, Wien 1793.“ Minthogy a chemia tapasztalaton épült tudomány, ugyanazért természetes, hogy mivel a’ tapasztalatok és factumok szaporodnak, a’ tudó-