Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-07 / 81. szám
kor fel volt ruházva, p. o. „Judex Dalmatiae“ (Decr. A. 1485. art. 10.) már nem él. Igaz ugyan, hogy Kelemen a’magyar magányos jogról irt kézi könyvében (Institutiones Juris hungarici privati), 2dik kötet 229-dik lapján a’ IIGdikban a’ prímás czimei eképen soroztatnak elő: „Archipraesus Strigoniensis, Primas Regni, Legatus natus, Personalis Praesentia Regia, Summus et Secretarius Cancellarius, Conservator dupplicis sigilli regii*) ’stb. de jobb lett volna ezen avult czimet „Personalis Praesentia Regia“ elhagyni, valamint ezt Farkas Konstantin a’ magyar közönséges jogról irt compendiumában „Princípia Juris publici Regni Hungáriáé,“ a’ 113-dik lapon és Schwartner statisticájában helyesen elhagyta. **) Iudik Károly király (VI. Károly császár) által a’ királyi curia a’ mostani szerkesztését nyerte ’s a’ kir. személynök a’ királyi tábla elnöke, valamint a’ nádor a’ hétszemélyes tábla elnöke lett, ’s teljességgel nem állíthatni, hogy a’ személynek a’ kir. tábla elnöke csak mint helyettese a’ prímásnak, hanem ő inkább a’ kir. tábla elnöke mint a’ kir. személynek helyettese az ítélőszékben. Valóban, mint a’ Századunk szerkesztője is a’ 76ik számban érinti, ha most a’ prímás a’ megavult 1486dik évi Decr. Sodik törvényczikke értelmében kívánna mint „personalis praesentia regia“ a’ kir. tábla elnökségével foglalatoskodni, hogy azon régi törvényekben ráruházott „personalis praesentia regia“ tisztének, mint hajdan, valósággal megfelelhessen, a’ személynek protestálna ellene. Nem ok nélkül jegyezte meg tehát tek. tud. Orosz ur, hogy tiszt. Koross ur felfedezését „hihetőleg a* kir. személynek csodálkozva értendi ’s tán maga a’ herczeg prímás is mosolyogva olvasandja.“ Tisz. Koross lelkész úr nem fejtegeti, miért nevez az esztergomi érsek és prímás két érseki ülnököt (assessores archiepiscopales) a’ kir. táblánál a’ régi törvények (1435: 1. 1492: 33. 1608 post coron. arti. §. 12. 1257: 33. 1559: 38) értelmében ’s a’jogszokás után ’s azért a’ szerkesztő úr tőle azt kérdezi: „miért nem vizsgálta meg közelebbről a’ k. tábla jelen szerkezetét, hol a’ prímásnak nem egy, hanem két helyettesét is találta volna, kiket a’ herczeg nevez ki, valamint a’ nádor és országbíró szinte ottani helyetteseit?“ Rohonczy ur a’ Századunk 76dik számában, az 589dik lapon ezen kérdést nem dönti meg alaposan. ***) Az esztergomi érsek ’s prímás azért nevez két ülnököt a’ kit táblánál, mint helyetteseit, mivel ő mint Magyarország korlátnoka (Cancellarius) Judex Regni Ordinarius, szintúgy mint a’ nádor és a’ főbíró vagy országbírója (Judex Curiae regiae) és mint ollyan már a’ hétszemélyes táblánál mint birótárs (cojudex) ül. Épen azért a’ Magyarország nádorának, ki a’ hétszemélyű táblának elnöke, a’ kir. táblánál ül alnádora (vicepalatinus) és nádori ítélőmestere (protonotarius) ’s az országbírónak, ki a’ hétszemélyes tábla közbirája (cojudex), a’ kir. táblánál al-országbiró (Vicejudex ciricae regiae) és országbírói ítélő mestere mint helyetesek. Az 1567ik évi decretum 26 czikke szerint két érseki ülnök tartozik az itélőszékeken jelen lenni, de az egyik csak mint esküdt: „ex hominibus antem Domini Szugoniensis Archiepiscopi unus juratus, quem ipse constituent.“ Nem ok nélkül kérdeztetek. tud. Orosz úr tisztelt Koross úrtól a’S nem tudja e a’ t. beküldő ur, hogy a’ kir. személynek még penes charactere mindelebilem egyszersmind az ország rendeinek elnöke; ’s hiszi e, hogy Magyarország megyei követei mást mint koronázott királyuknak helyettesét elnöküknek elismernének ?“ ’s Rohonczy ur ezen helyes kérdést nem mellőzte el azon szavaival: „Egészen más kérdés az, mit a’ bíráló ezen tárgyba belezavart ,hogy a’ k. személynök egyszersmind az ország rendeinek elnöke“ Ezt a’ bátyai kat. lelkész sem kétségbe nem vonta, sem az elnökséget az ország prímására ruházni nem akarta. Mert ha az esztergomi érsek ’s az ország prímása még most is valósággal a’ hajdani értelemben volna a’ „Personalis Praesentia Regia“ akkor vagy ő volna az ország rendeinek elnöke az országgyűlésen, vagy a’ személynök, de csak mint az esztergomi érsek locumtenense vagy helyettese, a’ mi pedig nem úgy van. Hajdan t. i. midőn a’ magyar királyok Magyarországban laktak ’s az orszggyűlés nem két táblára oszlott, maga a’ király volt az országgyűlés elnöke; de midőn királyaink Magyarországon kívül lakni kezdettek ’s az országgyűlés már nem a’ Rákoson tartatott ’s két táblába fel volt osztva, két királyi helyettes elnöke lett, t. i. a’ felső tábláé az ország nádora mint a’ király helytartója az országkormányzásban (Locumtenens regius in administrando regimine), az alsó tábla elnöke pedig a’ személynök, mint királyi helyettes az ítéletekben (personalilis locumtenens in judiciis.) Ezt ugyan semmi törvényczikk nem határozza, de igen természetesen szokásba jött, ’s tudjuk, hogy az országgyűlésnek majd egész szerkezete csak szokásokból eredett. Rohonczy úr felszólítja a’ Századunk szerkesztőjét: „De mutasson a’ bíráló egyetlen egy betűt törvénykönyvünkben, mellyben visszavonva, vagy módosítva volnának az idézett törvények és a’ praesentiae ragiae privolegium másra ruháztatott által!!“ Én ezt fönőbb megmutattam. Idézi tovább Rohonczy úr az újabb törvényeket, melylyek gondoskodtak arról, hogy az esztergomi érsek minden régi jogainak és privilégiumainak birtokában sértetlenül megmaradjon, nevezetesen 1715. III. 1791. 10 és 1791. 24. ’s hozzá adja: „Ha ezen törvények tévútra vezetnek, úgy nem a’ bátyai kath. lelkész, hanem a’ törvényhozó testület szánakodásra méltó.“ De midőn az 1715. III. törvényczikkben a’ Kir. és RR. Károly királynak hálát mondottak, hogy „futuros eiusdem Domini Archiepiscopi (Ducis de Saxonia) in dignitate archiepiscopali strigoniensi successores in veros Sacri Romani Imperii Principes creare, et ad titulum atque dignitatem Principatus Imperialis cum omnibus honoribus et praerogativis eidem competentibus, ex speciali sua gratia atque dementia evedere ac sublimare dignata sit“, csak a’ római birodalom herczeg tisztségéről és jelességeiről volt szó, nem pedig a’ prímás jogairól ’s privilégiumairól ’s nem eléggé csudálhatni, hogy Rohonczy ur illy tévedésbe esett. 1791. 24. tczikkben*) a’ prímásnak ugyanazon jogai ’s privilégiumai erősítetnek, mellyekkel még birt ’s mellyeket a’ törvények szerint gyakorolt, de azok közül már nem volt a’ „personalis praesentia regia.“**) A’ mi pedig az 1741. decz. lodikczikkét *) A’ kettős királyi pecsét most az esztergomi érseki kincstárban tartatik ’s már nem használtatik. A’ czim „Conservator dupplicis sigilli regii“ is megavult, ’s a’ Primas vele már nem él. Azért Kelemennek e’ primási megavult czimet is el kellett volna hagynia. **) S. J. a’ Hasznos Mulatságok 69dik számában e’ czimű értekezésében. ..Kicsoda a’ Personalis Praesentiae regiae ,vagy is inkább praesentia regia? és ki ennek in Judiciis locumtenensem, melly tiszt. Koross lelkész mellett ’s a’ Századunk szerkesztője ellen szól, Kelement mint auctoritást e’ tárgyban idézvén, munkájáról ezt jegyzi meg, hogy ,,a’ fensőbbi engedelemmel nyomtatásban kijött ’s iskolai könyv gyanánt szolgált (vagy inkább: szolgált). Ez ugyan igaz, de mégis Kelemen munkájában sok hiba ’s tévedés találtalak , mint Kövy, Plahler tanár, Csaplovics, csekélységem és más magyar jogászok bizonyították. Horváth Mihály magyar statistikája is a’ fentebbi engedelemmel nyomtatásban kijött ’s iskolai könyv gyanánt szolgált, de mégis az „Oesterreichische Annalen der Literatur“ ’s Engel Keresztély az „Allgemeine Literatur Zeitungban több lapon nevezetes hibáit ’s tévedéseit felfedezték. Rey***) Az idézett 1567dik évi decret. 13dik törvényczikke épen nem szól e’ tárgyról. Szinte Rohonczy úrtól idézett törvényczikkek 1486: 68 (itt csak a’ személynökről vagy Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenensről szólván , ezt pedig nem a’ prímás , hanem a’ király nevezi) és 1492: 47 nem szólnak az érseki ülnökökről a’ kir. ítélő táblánál. *) Ezen törvényczik igy szól: „Palatini, Primatis item Archiepiscopi, nec non Bani et Tavernicorum Regalium Magistri legalis authoritas, jura item et praerogativae, Sua Majestate benignissime annuente hic deno pro confirmatis declarantur.“ **) Az ország Nádorának, a’ bánusnak ’s tárnokmesternek is hajdan több jogai ’s jelességei vagy elsőbbségei valónak , mellyek pedig mega-