Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1843-05-08 / 36. szám
36. szám. Hatodik esztendei folyamat 1843. * Május 8. SZÁZADUNK. Honi vasutak. Az idei országgyűlésen szőnyegre kerülendő fontos tárgyak egyik legfontosabbja a vasutkérdés leend, a közfigyelmet különösen magára vonandó. Minthogy a vasutak használása a nemzeti gazdagságnak fensőbb kifejlődésére majd mindenütt okvetetlenül szükséges rendszabálynak ismertetett és méltattatott, bizton feltehető, hogy haladásnak indult honunk e tekintetben sem fog hátramaradni , s újabb korunk, e nagyszerű találmánya felszámíthatlan hasznaiban szinte részesülni fog. Már az 1836-iki hongyülésen az 1840. úton megerősített és kiterjesztett 25 t. ez.ben azon 13 vonalak, mellyek mint legfontossabbak legelőbb létesítendők és különös kedvezményekben részesitendők, pontosan meghatároztattak és megállapittattak. A törvényhozó testület e 13 vonal közt a Pestről az ausztriai határra menendőt elsőnek, tehát legfontosabbnak és legszükségesebbnek jelölte és emelte ki, mivel e vasútvonal a Duna bal partján a pestdebreczenivel egyesülvén legnagyobb kiterjedésű, mivel általa két legnagyobb vízi utunk s az ország legfontosabb kereskedő városai egymás között s az éjszaki pályáhozi csatlakozás következtében Austria-, Silézia-, Morva- és Csehországokkal, valamint az egész éjszaki külfölddel minden évszakban járható közlekedési út által összeköttetnnének, továbbá a magyar bő termékeknek a szükségtelen hidvámok, szállítási költségek és raktári kiadások stb. kikerüléséveli pénzre fordítása ezáltal lehetségesnek léteznék, honi termékeink legjutányosabb elkelési útja megnyihatnék , s azoknak morva, siléziai és cseh gyártmányokkal leendő kicseréltetése okvetetten megkönnyittetnék. Hogy a dunabalparti vasút létesítése által a magyarok jólléte közösen, vidékünk lakosaié pedig különösen emeltetnék, a kereskedés és ipar gyámolittatnék, a földmivelés előmozdittatnék, s a honnak sok más nagy fontosságú jók biztosíttatnának, épen olly átalánosan elterjedt és tökéletesen alapos előrelátás, mint az, hogy a vasút a Duna bal partján példátlanul csekély nehézségek, felette kedvező építési körülmények, ennélfogva nem felette költséges előállítás, és, majd minden kétségtől ment bizonyossággal feltehető, személyközlekedés és tömérdek áruszállítások mellett, teljes létesítése után nagy pénzbeli haszonra adna kilátást. E vasút építése sokáig halasztatott, most azonban, midőn a prágai statusvaspálya bevégeztetését várja, midőn majd minden német kormányok magukkal és a távol külfölddeli közvetlen vasútösszeköttetést csodálatra méltó energiával és állandósággal, sőt a legnagyobb áldozatokkal életbe léptetni törekednek, továbbra nem hagyattathatik. Magyarhon nem fogja az alkalmat elszalasztani, miszerint magát vaspályák által a nagy státustársasághoz csatolja, melly egyesülésből reá a legnagyobb haszon háramlánek. Ezekből legbensőbb bizodalommal remélhetjük honi képviselőink bölcsességétől ez országgyűlésen ezen életkérdés minél előbbi s kedvező eldöntését, s erre nézve azon mód, mikint a porosz státuskormány még csak minapában a frankfurt-boroszlói pálya körül intézkedett, nem csekély befolyást gyakorolhatna. E kormány, mellynek alkalma volt a vasutügyben legkülönfélébb tapasztalásokat tenni, mikint a folyó évi Wiener Zeitung 109-ik számából kivehető, legtanácsos és legczélszerűbbnek tartó, a vasútvállalkozásokat, mint azelőtt, magányosokra hagyni, az építési költségeket azonban 32 perc. kamatokig, ezenkívül az első évre két perc. díjt s a vállalatnak kármentességi és rendelkezhetési képességet biztosítni, magára pedig a részvényösszegből tetemes részt vállalni. Világos, hogy e kormány nem szándékozik mást, mint hasonló vállalatokra a bizodalmát emelni, fentartani és megerősítni, anélkül hogy sokat kockáztatna, minthogy a frankfurti pálya kamatjainak 32 percig való biztosítása neki épplly kevés pénzbeli kárt okozana, valamint Magyarországnak a balparti vasút illő kamatbiztosítása épen nem ártana. Itt is ott is csak erkölcsi segedelem forog fen, és ha my gyámolítás által a legszükségesb és legfontosb balparti vasút kivihetősége az ország által biztosíttatik és meghatároztatik, ha továbbá hasonló módon a pest-debreczeni pálya is létrehozatik, később pedig a fiumei pálya tervének sikerítése épplly gyorsan eszközöltetik, akkor bizonyára a vasutak legáldásdúsabb következményeinek örvendhetünk és olly jövendőnek nézhetünk elébe, mellynek eredménye a leghőbb képzelet reményeit is felülhaladhatja. Tiszamelléki: Éljetek ezéltek , éljetek szegény kézművesek! (Folytatás.) A Pesti Hírlap 101 -ik számában Pulszky Ferencz ur azt mondja: ,, hazánkban nagy még a műveletlen földnek területe.“ — Hát miért kell a tagosztály által a kisnemesektől, a legelő szabályozásban a jobbágytól elvenni, még a mi kevés földet eddig művelhettek is, hogy már most egy libát vagy tyúkot sem tarthat a milliónyi szegény sokaság, mellyben rejlenek pedig a legnemesebb erők, lelki tehetségek, ha, amint Isten rendelte, kifejtethetnének. Furcsa emberek! Előbb megfosztják a szegények millióit a földtől, kiszámlálják a munkából, és azután ők csevegnek, hogy éljen, mégpedig mint nevelt és tanult emberhez illik! Éljen, de miből vagy hogyan, mikor se földje se munkája? Ugye, ezt ő lássa? Ugye, ez nem a reformerek gondja? Egész beszédjök, egész intézkedések valóságos gúny és csúf a szegények millióira. Mindaddig számolnak, mindaddig okoskodnak boldogításukra, míg a nyomorultakat mindenből kinullázzák , azután éljenek ! Valósággal az összebilincselt rabot verik, hogy fusson, a kopasztott madarat reztegetik, hogy repüljön, a szárazra kiszorított halat marczangolják, hogy ússzék ! Szeretném ezen saját hasznukat olly igen szem előtt tartó nagy politikusok akármellyikét megpróbálni, ha a legjobb minéműségű földön egy családos és marhát nem nélkülözhető jobbágy szerepét a nálunk gyakortabbi száraz években, négy hold legelőn, miként tudná mások épülésére példázni? miként tudná megtanítani a mesterséget, hogyan kell semmiből valamit kihozni? s ha majd a „nincs“ vendég, vagy a „szükség!“ mester házához mégis be találna köszönteni, a „fizess!“ és „tedd meg!“ urfi, majd mégis találna körülötte sürgölődni, akkor a Pesti Hírlapból fognék éhgyomorra néhány boldogító vezérczikket vigasztalására felolvasni s megkérdezni: az egész kis comoedia hogyan tetszik?