Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-25 / 50. szám

kívánják, épen azon hanyagság elhárításának eseteire nézve, mely­­lyeknek lehetőségét a m. FRR. felhívják, okvetetlen szükségesnek tartják a szabályok végrehajtását, a szabályt alkotó város és az or­szág egyéb törvényhatóságai törvényszerűségének praesumtiojánál fogva megengedendő Mi a város hatóságát illeti: a BR a m. FRR. első üzenetében e czím alatt javaslott első­­t továbbá is feleslegesnek tartják; el­lenben a város hatóságának világos kijelölése tekintetéből meg­egyeznek, hogy az általuk javaslott első, és a m. FRR. által javas­lott 3. §. következőleg olvasztassanak egybe: „A város határain belül elkövetett minden bűntetteket és rendőri kihágásokat a városi bíróság ítéli, minden birtok és személy különbsége nélkül; a büntető eljárás a büntető törvények szerint gyakoroltatok.“ Ellenben a megyeházak megemlítését továbbá sem fogadhat­ják el, azért mert a törvényhatóságok jó egyetértéséről feltenni nem lehet, hogy a város felszólításának a megyék által igazságos és méltányos dolgokban rendőri tekintetből is elég ne tétessek. Ha pedig az illy eset lehető lenne, úgy csak összeütközések anya­gául vétethetnék. Végre mi a m. FRR. azon kivonatát illeti, hogy egy szakasz­ban olly rendelet fejeztessék ki, melly szerint, a melly perekben a város mint fél érdekeltetik, biró nem lehet: a KR. és RR. e rész­ben azon észrevételekre hivatkoznak, mellyeket 2-ik üzenetekben fejtettek ki és csak azt adják hozzá, hogy az ott előadott esetekre nézve delegatív példáját valamint nem tudnak, úgy viszont meg vannak győződve, hogy azokban a városok bíráskodhatását meg­állapítani minden veszély nélkül annyival is inkább lehet, mivel a bíráskodás a közigazgatástól elválasztatván, tulajdonkép nem is a város, hanem a városi birói­ székek fognak ítélni.­­• A 79. §. után a magos. FRR. által beiktatni javaslott uj §-aik összeolvasztására nézve a KR. és RR. a m. FRR. javasla­tát következőleg fogadják el: „79 §. A városok határaikon belül magánalku útján, akár kiváltságos akár nemkiváltságos telkeket jövőben is szerezhetnek, vagy a kiváltságos telkek bármi haszon­vételeinek megszüntetését ez után eszközölhetik; de ezen esetek­ben az illy módon szerzett telkek mindaddig, míg be nem kebe­leztetek , kiváltságos természeteket továbbá is megtartják. Vá­ros határán kívül fekvő javakat a városok többé nem szerezhetnek, hanem azokra nézve, mellyeket a törvény kihirdetésekor már leír­tak, a birtok czímét megerősíthetik.“ A 89. §ra nézve a KK. és RR. továbbá is ragaszkodnak ugyan mindazokhoz, miket e polgári tulajdonságra általuk felállított ké­pesség iránt­­ik­­zenetekben előterjesztettek; hogy mindazáltal közeledési szándékukat bebizonyítsák, a 89. §nak alább előadandó módosításában megegyeznek ugyan, de egyszersmind kijelentik: f­ e, hogy az egyenes választásnak nemcsak a követek és képviselők választására nézve leendő megtartását, hanem a tiszt­viselők választására is kiterjedését; 2-or hogy a polgárok számára nézve egy minimumnak meg­állapítását, melly minimumnál t. i. kevesebb polgár semmi esetri nem lehet, ezen megegyezésüknek múlhatatlan feltételéül tekin­tik, továbbá megjegyzik, hogy azon nevezetet „polgár“, melly ne­vezet közjogi tekintetben sokkal togasabb, azon nevezettel „vá­lasztó polgár“; azon nevezetet pedig „kőjakos“ azon nevezettel közpolgár“ kívánják e munkálatban ott, hol előfordul, mindenüt felcseréltetni, olly végből hogy ezáltal elenyésztessék azon külön­­böztetés, melly a felállított eszmének meg nem felel, hanem csak a városnak politikai jogokkal felruházott és fel nem ruházott lakosa közé elválasztó falat von. — A városi községnek mindazon tagjai, kik sem atyai sem gyá­­mi hatalom alatt nincsenek, születés és törvényesen bevett vallás különbsége nélkül választó polgárok: a) kik a város területében telek-e­nyvileg nevükre beirt házat egy év óta bírnak, b) kik a város területében oliy fekvő tulajdont szinte egy év óta bírnak, mellynek értéke kis városokban 200, közép városokban 600, nagy városokban 1000 prrttal felér. A Kik házat s a b­ alatt körülirt tulajdont örökösödés utján kaptak, azokra nézve az egyévi birtok­idő azon naptól számittatik, midőn közvetlen elődeik az illető ház­nak vagy tulajdonnak birtokába léptek, c) kik a város területén mint kézmivesek, gyárosok, kereskedők egy évig állandóul laknak és tulajdon műhellyel, gyárral, kereskedési teleppel bírnak, és az általuk folytatott kereskedéstől adót fizetnek, d) kik a város te­rületén mint ügyészek, orvosok, mérnökök, sebészek egy évig állandóul laknak, és mint ollyanok gyakorlataiktól adóznak, e) kik a város területén egy év óta állandóul laknak s az a) b) c) d) e) pontok alá nem esvén, kis városokban 100, közönséges városok­ban 200, nagy városokban 300 ft. önként bevallott évi jövedelem­ből adóznak. A 97. §. után javaslott újabb­at a RR, mint a 89. §. újabb javaslatával összevetve felesleg valót, most sem fogadhatják el. A 98. §. a RR. előbbi észrevétele szerint következőleg mó­dosítandó : „98. §. Kizárólag a választó­polgárok joga : a városi képvise­lő testület tagjait, az országgyűlésre küldendő követet és a tiszt­viselőket közvetlen választani.“ Az elhunyt polgárok özvegyeiről a 100 §után iktatandó uj­­ból a 102. §. megemlítését a KK és RR nem hagyhatják ki, mert az őrseregről szóló rendelkezést továbbá is megtartani óhajtják. A 102—106. §§kat a RR. továbbá is megtartani óhajtják és e részben 2-ik izenetekre hivatkoznak, egyedül azt adván hozzá, hogy a m. FRR. által első izenetekben javaslott §-nak értelme az általuk javaslott §-ok értelmével lényegben ugyanaz lévén, sőt a m. F­RR. a polgári eskübe is a haza, és különösen a város védel­mét bele foglalván, a RR., szükségesnek vélik ezen kötelesség ki­tűzése mellett eszközökről is gondolkozni, mellyek annak teljesíté­sét lehetővé teendik és igy némelly rendeleteket iktatni a törvény­be, mellyek ámbár általánosan, de mégis a kitűzött honvédelmi kötelesség teljesítésének módját érdekeljék. A 122—127 §-kat illetőleg, a BR. közeledési őszinte szán­dékuk bebizonyítására az ott javaslott esküdtbíróság felállításától eltállanak, és a 122. §t következőleg vélik módosíttatni: „122 §. Ha valaki a tanács végzésével meg nem elégszik, kérelme foga­natosítását a közgyűlés előtt szorgalmazhatja.“ A 128. és 129. §t a m. FRR., a 130. §ra nézve pedig a köz­­lött FőRendi szerkezetet a KK és RR fogadják el egyedül azon megjegyzéssel, mellyel már fönőbb a „polgár“ nevezetre nézve előterjesztettek, és melly megjegyzést valamint ott, úgy jelenleg is mindazon esetekre kiterjesztik, mellyekben a jelen munkálat so­rain azon nevezet „polgár“ előfordul. A 143. §ra nézve: miután a szabad választásnak egyéb alap­ja a bizodalomnál nem lehet, mellyel a választók a választandók egyénisége iránt viseltetnek: a BR. továbbá is a képviselők vá­lasztásában a választókat annyira megszorítani, hogy csak maguk közül választhassanak, kivált a 89. §nak újabb szerkezete szerint a polgári választói képesség jelen állásában annyival kevésbé akar­ják, mivel számosak lehetnek azon polgárok, kik ámbár nem vá­lasztanak, személyes tulajdonaiknál fogva mégis a közbizodalmat méltán megérdemlik; a C.­FRB javaslatát tehát, hogy képviselők csak al választók sorából választassanak, el nem fogadhatják.

Next