Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-25 / 50. szám
kívánják, épen azon hanyagság elhárításának eseteire nézve, melylyeknek lehetőségét a m. FRR. felhívják, okvetetlen szükségesnek tartják a szabályok végrehajtását, a szabályt alkotó város és az ország egyéb törvényhatóságai törvényszerűségének praesumtiojánál fogva megengedendő Mi a város hatóságát illeti: a BR a m. FRR. első üzenetében e czím alatt javaslott elsőt továbbá is feleslegesnek tartják; ellenben a város hatóságának világos kijelölése tekintetéből megegyeznek, hogy az általuk javaslott első, és a m. FRR. által javaslott 3. §. következőleg olvasztassanak egybe: „A város határain belül elkövetett minden bűntetteket és rendőri kihágásokat a városi bíróság ítéli, minden birtok és személy különbsége nélkül; a büntető eljárás a büntető törvények szerint gyakoroltatok.“ Ellenben a megyeházak megemlítését továbbá sem fogadhatják el, azért mert a törvényhatóságok jó egyetértéséről feltenni nem lehet, hogy a város felszólításának a megyék által igazságos és méltányos dolgokban rendőri tekintetből is elég ne tétessek. Ha pedig az illy eset lehető lenne, úgy csak összeütközések anyagául vétethetnék. Végre mi a m. FRR. azon kivonatát illeti, hogy egy szakaszban olly rendelet fejeztessék ki, melly szerint, a melly perekben a város mint fél érdekeltetik, biró nem lehet: a KR. és RR. e részben azon észrevételekre hivatkoznak, mellyeket 2-ik üzenetekben fejtettek ki és csak azt adják hozzá, hogy az ott előadott esetekre nézve delegatív példáját valamint nem tudnak, úgy viszont meg vannak győződve, hogy azokban a városok bíráskodhatását megállapítani minden veszély nélkül annyival is inkább lehet, mivel a bíráskodás a közigazgatástól elválasztatván, tulajdonkép nem is a város, hanem a városi birói székek fognak ítélni.• A 79. §. után a magos. FRR. által beiktatni javaslott uj §-aik összeolvasztására nézve a KR. és RR. a m. FRR. javaslatát következőleg fogadják el: „79 §. A városok határaikon belül magánalku útján, akár kiváltságos akár nemkiváltságos telkeket jövőben is szerezhetnek, vagy a kiváltságos telkek bármi haszonvételeinek megszüntetését ez után eszközölhetik; de ezen esetekben az illy módon szerzett telkek mindaddig, míg be nem kebeleztetek , kiváltságos természeteket továbbá is megtartják. Város határán kívül fekvő javakat a városok többé nem szerezhetnek, hanem azokra nézve, mellyeket a törvény kihirdetésekor már leírtak, a birtok czímét megerősíthetik.“ A 89. §ra nézve a KK. és RR. továbbá is ragaszkodnak ugyan mindazokhoz, miket e polgári tulajdonságra általuk felállított képesség irántikzenetekben előterjesztettek; hogy mindazáltal közeledési szándékukat bebizonyítsák, a 89. §nak alább előadandó módosításában megegyeznek ugyan, de egyszersmind kijelentik: f e, hogy az egyenes választásnak nemcsak a követek és képviselők választására nézve leendő megtartását, hanem a tisztviselők választására is kiterjedését; 2-or hogy a polgárok számára nézve egy minimumnak megállapítását, melly minimumnál t. i. kevesebb polgár semmi esetri nem lehet, ezen megegyezésüknek múlhatatlan feltételéül tekintik, továbbá megjegyzik, hogy azon nevezetet „polgár“, melly nevezet közjogi tekintetben sokkal togasabb, azon nevezettel „választó polgár“; azon nevezetet pedig „kőjakos“ azon nevezettel közpolgár“ kívánják e munkálatban ott, hol előfordul, mindenüt felcseréltetni, olly végből hogy ezáltal elenyésztessék azon különböztetés, melly a felállított eszmének meg nem felel, hanem csak a városnak politikai jogokkal felruházott és fel nem ruházott lakosa közé elválasztó falat von. — A városi községnek mindazon tagjai, kik sem atyai sem gyámi hatalom alatt nincsenek, születés és törvényesen bevett vallás különbsége nélkül választó polgárok: a) kik a város területében telek-enyvileg nevükre beirt házat egy év óta bírnak, b) kik a város területében oliy fekvő tulajdont szinte egy év óta bírnak, mellynek értéke kis városokban 200, közép városokban 600, nagy városokban 1000 prrttal felér. A Kik házat s a b alatt körülirt tulajdont örökösödés utján kaptak, azokra nézve az egyévi birtokidő azon naptól számittatik, midőn közvetlen elődeik az illető háznak vagy tulajdonnak birtokába léptek, c) kik a város területén mint kézmivesek, gyárosok, kereskedők egy évig állandóul laknak és tulajdon műhellyel, gyárral, kereskedési teleppel bírnak, és az általuk folytatott kereskedéstől adót fizetnek, d) kik a város területén mint ügyészek, orvosok, mérnökök, sebészek egy évig állandóul laknak, és mint ollyanok gyakorlataiktól adóznak, e) kik a város területén egy év óta állandóul laknak s az a) b) c) d) e) pontok alá nem esvén, kis városokban 100, közönséges városokban 200, nagy városokban 300 ft. önként bevallott évi jövedelemből adóznak. A 97. §. után javaslott újabbat a RR, mint a 89. §. újabb javaslatával összevetve felesleg valót, most sem fogadhatják el. A 98. §. a RR. előbbi észrevétele szerint következőleg módosítandó : „98. §. Kizárólag a választópolgárok joga : a városi képviselő testület tagjait, az országgyűlésre küldendő követet és a tisztviselőket közvetlen választani.“ Az elhunyt polgárok özvegyeiről a 100 §után iktatandó ujból a 102. §. megemlítését a KK és RR nem hagyhatják ki, mert az őrseregről szóló rendelkezést továbbá is megtartani óhajtják. A 102—106. §§kat a RR. továbbá is megtartani óhajtják és e részben 2-ik izenetekre hivatkoznak, egyedül azt adván hozzá, hogy a m. FRR. által első izenetekben javaslott §-nak értelme az általuk javaslott §-ok értelmével lényegben ugyanaz lévén, sőt a m. FRR. a polgári eskübe is a haza, és különösen a város védelmét bele foglalván, a RR., szükségesnek vélik ezen kötelesség kitűzése mellett eszközökről is gondolkozni, mellyek annak teljesítését lehetővé teendik és igy némelly rendeleteket iktatni a törvénybe, mellyek ámbár általánosan, de mégis a kitűzött honvédelmi kötelesség teljesítésének módját érdekeljék. A 122—127 §-kat illetőleg, a BR. közeledési őszinte szándékuk bebizonyítására az ott javaslott esküdtbíróság felállításától eltállanak, és a 122. §t következőleg vélik módosíttatni: „122 §. Ha valaki a tanács végzésével meg nem elégszik, kérelme foganatosítását a közgyűlés előtt szorgalmazhatja.“ A 128. és 129. §t a m. FRR., a 130. §ra nézve pedig a közlött FőRendi szerkezetet a KK és RR fogadják el egyedül azon megjegyzéssel, mellyel már fönőbb a „polgár“ nevezetre nézve előterjesztettek, és melly megjegyzést valamint ott, úgy jelenleg is mindazon esetekre kiterjesztik, mellyekben a jelen munkálat sorain azon nevezet „polgár“ előfordul. A 143. §ra nézve: miután a szabad választásnak egyéb alapja a bizodalomnál nem lehet, mellyel a választók a választandók egyénisége iránt viseltetnek: a BR. továbbá is a képviselők választásában a választókat annyira megszorítani, hogy csak maguk közül választhassanak, kivált a 89. §nak újabb szerkezete szerint a polgári választói képesség jelen állásában annyival kevésbé akarják, mivel számosak lehetnek azon polgárok, kik ámbár nem választanak, személyes tulajdonaiknál fogva mégis a közbizodalmat méltán megérdemlik; a C.FRB javaslatát tehát, hogy képviselők csak al választók sorából választassanak, el nem fogadhatják.