Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-22 / 23. szám

*£81. szám.SZÁZADUNK. Hetedik esztendei folyamat 1844. 1Uartius •£« Törvényjavaslat. A megyei választások és köztanácskozások szabályozásáról. (Folytatási 26. §. Minden tisztujitás előtt az illető megyék a szavazha­­tóknak helységenkint pontosan s betűrendben, küldöttségek által leendő összeírását megrendelni, s tisztújítás előtt közgyűlésben meg­­hitelesítni, illetőleg megigazítni tartoznak. Erre gonddal lenni a megyei elnök kötelessége. A­melly tisztviselő, vagy más kiküldött ez érdembeni kötelességét a rendes időre nem teljesíti, a hanyag tisztviselőkre nézve a büntető törvénykönyvben rendeltek súlya alá esik. 27. §. Választási jogát mindenki csak személyesen gyakorol­hatván , semmiféle megbízó leveleknek (credentionalis) hely nem adathatik. 28. §. Minden tisztújítási érvényes szavazásnak e végre ne­vezett választmány előtt s a szavaz­atok hiteles összeírása nyo­mán e választmánytól nyerendő szavazatjegy általi titkos szava­zással kell megtörténni. E választmány fele részét a főispán, vagy a 2. és 4. §§ eseteiben a 16. §. szerint választott elnök­ felét a tanácskozmány nevezi ki. Ugyanezek neveznek járás­i vagy ille­tőleg helységenkint olly egyéneket is e választmányhoz, kik a sza­vazási joggal bírókat helyenkint ismerik. Mindezek a 21. §-ban foglalt esküt előre letenni és ahoz képest eljárni kötelesek. 29. §: Minden kijelölt számára külön szinű egyegy szavazat­láda rendeltetvén, a ládához zárral kapcsolt ládába alkalmazott papirosra könnyen olvasható nagyobb betűkkel, az illető kijelölt vezeték és kereszt neve rá jegyeztessék. Ha a szavazás egyszerre több helyen történik, mindegyik helyre nézve ugyanannyi számú ládák és tábláknak kell lenni. A névfeljegyzéseknél bármi kü­­lönböztetésnek lenni nem szabad. 30. §: A szavazat-ládáknak olly csengetyükkel kell ellátva lenni, mellyeket minden bevetett test okvetetlen külön csengésre hoz; de a külön ládák csengetyüi hangra nézve egymástól legke­vesebbé se különbözzenek. Ezek a választmány teremébe ugyan, mindazáltal annak láthatásától elválasztva helyezendők azon sor­ban, mint a kijelölés történt, s e végett mind a ládák, mind a fe­lettek levő táblák római számokkal is megjelölendők. E ládáknak kettős fiókkal is kell elláttatni úgy, hogy a felsőbe hullott szavazat­jegyek mindegyik helység szavazása végeztével az alsó fiókba lát­­tatlanul leeresztethessenek az által, ha a felső fiók alja kihuzatik, melly természetesen ismét visszatolandó. 31. §. A tiszújítási ülés megnyittatván, s a hivatalnokok a 16. §. értelmében hivatalaikat letevén, mindenek előtt a tisztújítási jó rendet tárgyazó törvényczikkeket tartozik az elnök felolvastatni. 32. §. A kijelölést az elnök olvassa fel. Ezt végig csendesen kihallgatni mindenki köteleztetvén, a ki ezt bármikép akadályozná, mint széksértő, s illetőleg rendzavaró tekintessék, s a büntető tör­vénykönyvben a széksértés ellen határozott büntetés alá nyomban vétessék. 33. §. Ha a tanácskozmányon megállapított kijelölés meg nem tartatnék, eziránt észrevételt tenni a tanácskozmány tagjainak joga, egyszersmind kötelessége. Ha a tanácskozmány által kijelöltek, vagy a kitűzöttek közül valamellyik a kijelöltetést el nem vállalná, vagy más hivatalra előbb elválasztatnék, helyébe az elnökség a ta­nácskozmány által ajánlottak közül sor szerint mást kijelölni tarto­zik. A kijelölteken kívül másra szavazni nem lehet. 34. §: A kijelölő elnök mindegyik kijelölt vezeték és kereszt­neveit könnyen olvasható nagyobb betűkkel egyformán jegyezve, ugyan olly színű külön táblába teszi bele, miilyen színű láda van annak szavazatai számára rendelve, és azt le is zárja. E táblák a szavazási teremen kívül annyi helyen kifüggesztetnek, a­hány felé a szavazás történik. Ezzel a szavazás nyomban elkezdődvén, mind­végig igy folytatandó. 35. §. A szavazók helységsorban s az összeírási betű rend­ben hivandók, és egyenként bocsátandók a szavakat szedő választ­mány elébe. Kinek a hiteles összeírás szerint van szavazata, a választmány elnökétől nyert szavazatjegyet a ládák egyikébe bele­tenni, vagy ha szavazni nem kívánna, azt nyomban visszaadni köteles. Kiről ellenkező bizonyíttatik be, a választmány hiteles jelentésére az illető bíróság által kimondandó ítélettel azon egész tisztujitás alatt szavazat­ jogától megfosztandó. 36. §. Ki a tisztújító megyében lakik, csupán azon kerület vagy járásbeliek között szavazhat, mellyben lakhelye fekszik. Bir­tokuk helyzetéhez képest csak megyén kívüli lakosok szavazhatnak. 37. §. Ha valaki ellen bebizonyul, hogy bármi móddal ke­zébe jött több szavazatjegyeket vetett valamellyik ládába, vagy azon egy hivatalra több helyen is szavazott, a 34. §-ban érdeklett szavazat­vesztésén felül, mint a jó rendet megháborító, minden be­levetett golyó, vagy más jegyért egy, és egy hónapi fogság bünte­tésben a választmány köteles jelentésére, azonnal elmarasztassék és nyomban le is tartóztassék. 38. §. Szavazás alkalmával a csalfaság esetében a szavazás azon helységbeliek által, mellyhez a többszörösen szavazó tartozott, ismétlendő leszen. 39. §. Mindegyik hivatalra tett szavazás elvégeztével a ládák a közgyűlés előtt felnyittatván, a kire legtöbb szavazat esett, az el­nök megválasztottnak nyilatkoztatja. (Vége következik.) »Vl­aci* Alfierinak Pozsonyban találtató 1510-ik évi mestermüve, mellyet eddig sem kül- sem belföldi irók nem említenek. *3 Si proplus stes, Te capiet magis. Hor. Mindent feledségbe sodor az idő rohama, mit nem a lángész remekelt. A mestermü daczol a feledés mély örvényén, mint az ég legszebb csillagzata, ragyog a hatalmas múlás éjei fölött; hal­­hatlanítja szerzőjét, ki­teremtő lelke tiszta lángjával a tökélyért lángolt; dicsőíti a nemzetet, mellynek magvából a nagy remeklő származott. Mi maga a sebes idő egyéb, mint az örök tünés névtelen szárnyasa, ha barázdáiban ritka remekség kalászi nem érleltetvék. *) Ponori Thewrewk József „Utazás­ naplójából.11

Next