Századvég, Új folyam, 4. szám (1997)
TÁRSADALOMTÖRTÉNET MA - Kövér György: Milyenek vagyunk? - A "Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület" - tíz év múltán
SZÁZAD VÉG TÁRSADALOMTÖRTÉNET MA 49 munkásosztályról s mindent illetett a „társadalmi" (elsősorban mint jelző szerepelt), mégis szinte egycsapásra semmitmondóvá vált. Legyen szabad e megállapítást csak egyetlen példával illusztrálnom. A Magyar történeti bibliográfia 1825-1867-ig terjedő kötetei, miközben gazdaság, jog, politika stb. rovatokra tagolták a históriát, nem tartalmaztak (nem tartalmazhattak) „társadalom" fejezetcímet. Az osztályokról szóló rész a gazdaságról szóló kötetben, a pénz- és hitelügy és gazdasági intézmények közé került, a szociálpolitika, a város- és községfejlődés és a társas érintkezés pedig a kötet végére, a függelékbe szorult.21 A társadalomtudományos alapozottságú történetírásnak, ha bizonyos fáziskéséssel, mégis megjelentek nálunk az úttörői. Hol a megszakított előzményekkel kontinuitásban vagy épp az új felépítményből kibontakozva, hol szinte szűz területeken. Ha nem akarunk igazságtalannak mutatkozni, inkább azt kell hangsúlyoznunk, hogy a körülményekhez képest elég korán felütötték fejüket ezek a törekvések, különösen ha a történeti demográfiára, a történeti antropológiára és a gazdaságtörténetre gondolunk.2021 A marxista gazdaságtörténet megpróbált a társadalomtörténet felé is terjeszkedni, természetesen a maga erősen „redukcionista" módján (módszertani értelemben használva a kifejezést az egyoldalúan determinista történelemfelfogásra), ami egyúttal azzal is járt, hogy a társadalomtörténet nem tudta magát elszakítani a gazdaságtörténet köldökzsinórjától.22 Természetesen nehéz lenne azt állítani, hogy ezekben a tudományszakokban szisztematikus recepcióra vagy adaptációra került sor, de a nemzetközi irányzatokkal szinkron törekvések jelentkezése akkor különösen méltánylandó, ha hozzátesszük, hogy ezekre nem feltétlenül a tudományos élet centrumaiban került sor. Az sem tekinthető véletlennek, hogy a későbbi Hajnal István Kör előfutárai ezeknek a törekvéseknek a nyomvonalán igyekeztek haladni. Már csak azért is, mert ezeken a területeken érvényesült leginkább az előtte járó generációk vonzása (és kihívása) és ezeket hagyta viszonylag szabadon számára a korabeli tudománypolitika is.23 A történeti szociológiai törekvések 20 Magyar történeti bibliográfia 1825-1867 II. Gazdaság (szerk. I. Tóth Zoltán) Bp. 1952. A bibliográfia szerkezetének „történetét" (a narráció hagyományozódásának klasszikus pédájaként) a szerkesztő „beszélte el" Niederhauser Emilnek, aki volt olyan szíves felhívni erre az én figyelmemet is. 21 Ld. a 8. jegyzetben idézett műveket, valamint Benda Gyula: New Economic History. Történeti statisztikai tanulmányok Bp. 1975. 261-277.; Ránki György: Közgazdaság és történelem - a gazdaságtörténet válaszútjai, Bp. 1977. 22 Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről in. uő.: Mozgásterek és kényszerpályák, Bp. 1983. 120-173. A Világtörténet új folyamának első számában is Ránki közölt válogatást „A társadalmi szerkezet történeti elemzésének problémái" címmel. Világtörténet 1979/1.37-81. 23 Hét évvel később Gyáni Gábor szerkesztett írásokat az „új történetírás" jelenségéről, ezen belül a „tudományos" és a „totális" történetírásról egyaránt. Világtörténet 1986/3-4. 1-