Századvég, Új folyam, 37. szám (2005)
GULÁCSI László (1957, Debrecen), egyetemi docens a BCE Közszolgálati Tanszékén, ahol az Egészségügyi Közgazdaságtani és Technológiaelemzési Munkacsoport vezetője. Orvos, szakorvos, valamint a matematikai közgazdaságtan, a szociológia és a matematika terén szerzett egyetemi oklevelet. A Medical University of Amsterdam, a BKÁE, a SOTE és a DOTE PhD fokozatával rendelkezik. Eddig négy könyvet és több mint 160 közleményt publikált az egészségügyi közgazdaságtan, egészségügyi technológiaelemzés és a minőségfejlesztés terén. A tanulmány társszerzői: BONCZ Imre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Szakmapolitikai és Koordináló Főosztályának vezetője, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Diagnosztikai és Menedzsment Intézetének tiszteletbeli docense. BRANDTMULLER Ágnes a BCE Közszolgálati Tanulmányi Központ, Egészségügyi Közgazdaságtani és Technológiaelemzési Munkacsoportjának munkatársa. JENEI György tanszékvezető egyetemi tanár a BCE Közszolgálati Tanszékén. KÁRPÁTI Krisztián a BCE Közszolgálati Tanulmányi Központ, Egészségügyi Közgazdaságtani és Technológiaelemzési Munkacsoportjának munkatársa. | LEPP-GAZDAG Anikó | a BCE Közszolgálati Tanulmányi Központ, Egészségügyi Közgazdaságtani és Technológiaelemzési Munkacsoportjának munkatársa. MÁJER István a BCE Közszolgálati Tanulmányi Központ, Egészségügyi Közgazdaságtani és Technológiaelemzési Munkacsoportjának munkatársa. HOFER Tamás (1929, Budapest) néprajzkutató, antropológus, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főigazgatója. Kutatási témái: a paraszti társadalom és kultúra története, változásai, a nemzeti kultúra, tudománytörténet. Legutóbbi könyvei: Magyar népművészet (társszerző Fél Edit, Corvina, 1994); Magyarok Kelet és Nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei (szerk., Balassi, 1996); Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban (társszerző Fél Edit, Balassi, 1997.) KISS László (1975, Tatabánya) szociológus, az ELTE TáTK Történeti Szociológia Tanszék tanársegéde. Kutatási területe: Magyarország társadalomtörténete a 20. században, a magyar egészségügy története. Legutóbbi cikkei: Egészség és politika. Az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20. század első felében (Korall, 2004/3.); Ökológia és egészségügy. A környezet-egészségügyi gondolkodás kialakulása és a környezet-egészségügy állapota Magyarországon a második világháborúig (Szociológiai Szemle, 2005/1.); A nemi betegségek története Magyarországon a 19. századtól a második világháborúig (Magyar Epidemiológia, 2005/2.). LEFORT, Claude (1924, Párizs), filozófus, a párizsi Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales professzora. Maurice Merleau-Ponty munkatársa, műveinek sajtó alá rendezője. A politikafilozófia megújítását célzó munkáiban a „politikum" fogalmának meghatározását a totalitarizmus és a demokrácia elemzésével kötötte össze. Fő művei: Le travail de l'oeuvre Machiavel (1972), Les formes de l'histoire (1978), L'invention démocratique (1981), Essais sur le politique (1986), La complication. Retour sur le communisme (1999). SPÉDER Zsolt (1961, Rátka) közgazdász, szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója. Kutatási területe a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és családszociológiai problémák. A szegénységgel kapcsolatos kutatásait A szegénység változó arcai címmel foglalta össze (Századvég, 2002). Legutóbbi cikkei a párkapcsolatok és a gyermekvállalás alakulásáról jelentek meg, e témakörben Család és népesség itthon és Európában szerkesztett kötetet (Századvég, 2003). TAKÁCS Ádám (1970, Sárospatak) filozófus, az ELTE BTK Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Központ és Doktorképző munkatársa. Elsősorban fenomenológiával, 20. századi francia filozófiával és historiográfiával foglalkozik. Szerkesztette és bevezette A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században (L'Harmattan, 2004) és a Drogpolitika, hatalomgyakorlás, társadalmi közeg. Elemzések Foucault-i perspektívából (társszerkesztő: Rácz József, megjelenés alatt) című köteteket.