Szeged és Vidéke, 1903. március (2. évfolyam, 52-78. szám)
1903-03-11 / 60. szám
s ez az oka annak, hogy az ellenpárt tagjai sötétben ki sem mernek lépni az utczára, mert a személybiztosság feletti őrködés a Kalapisfamilia kezébe van letéve. Ezeken az állapotokon aztán nem segít senki, mert a járás főhivatalnokát is megtévesztik, port hintenek szemébe, az óbessenyői lakosokról a bíróságoknál vezetett fekete könyv sorai pedig napról-napra telnek, mert az elöljáróság szerint Ó-Bessenyőn mindenki gyanús, aki csak él. Gazdasági szaktanító, Molnár Jenő magyaróvári gazdasági szaktanítót Makóra helyezte át a közoktatási miniszter. Ügyészségi megbízott. Bohári Lajos ifj. topolyai járásbirósági aljegyzőt az igazságügyminiszter ügyészségi megbízottnak állandó helyettesül kirendelte. ~ új anyakönyvvezető. Korbel Dezső, bácsbodrogmegijei filipovai jegyzőt anyakönyvezetőnek a belügyminiszter kinevezte. Megerősített alapszabályok. A belügyminiszter a Bajmoki katholikus kör, a Soultouri zsellér olvasó-egylet a Mehalai népképző-egylet alapszabályait megerősítette. A Bunyevácz bank Szabadkán, Szabadkáról Írják: A nemrég magyarellenes izgatásért elitélt „Neocu“ czímű szabadkai szláv lap legutóbbi számában Dulics Márk birtokos, Sztantics Antal virilis képviselő, Malagorszki Icó birtokos és Szudarevics Benedek ügyvéd aláírásával bunyevácz nyelvű felhívás jelent meg, amely az odavaló és a környékbeli bunyevácz gazdákat arra szólítja föl, hogy a magyar bankokból kilépve, csináljanak maguknak egy nemzetiségi jelleggel felruházott bunyevácz pénzintézetet, amely a pénz hatalmával megvédje a bunyevácz népet a magyarok terjeszkedése ellen. A magyargyűlöletet hirdető felhívásnak máris megvan az eredménye, mert még az intelligensebb osztályhoz tartozó bunyevácz gazdák közül is többen lemondottak a magyar takarékpénztárakban viselt tisztségeikről s Kuluncsics Pál főgimnáziumi hittanár vezetésével a felhívás kibocsátóihoz csatlakoztak. Egy volt temesi alispán kegydíja. Temes vármegye törvényhatósági bizottsága tudvalevőleg kivételesen méltányosságból évi 3720 korona nyugdíjat állapított meg Deschán Achill, volt alispán részére. Tegnap érkezett le a vármegyéhez ez ügyben a belügyminiszter döntése, mely szerint a határozatot jóváhagyta, azzal a módosítással azonban, hogy a 3720 koronát nem nyugdíjként, hanem kegydíjként engedélyezi Deschán Achill részére. Elmegyógyintézet Zomborban. A zombori orvosok a minap kérvényt nyújtottak be a belügyminiszternél, hogy a Zomborban építendő városi kórházat elmegyógyintézeti osztálylyal bővítse ki. A kérdést már a napokban tanulmány tárgyává teszik. A miniszter dr. Raisz Gedeon osztálytanácsost legközelebb Zomborba küldi a helyszíni szemle megtartása végett. A legjobb arC2S2 építő szer a GERLE-féle-------------gyorsan és biztosan ható szer szeplő, májfolt, arcz- és kézvörösség s mindennemű bőrtisztátlanság ellen. IK:éSZ±'fc± : Qerlemenő gyógyszerész „Kigyó“-gyógyszertára SZEOED, Klauzál-tér. Vár“ SZEGED ÉS VIDÉKE, Szeged, 1903. szerda, márczius 11. színház. Színházi heti műsor. Szerda: Carmen. Csütörtök: Prolog. Élőkép. Szigetvári vértanuk. (Árvíz-ünnep.) Péntek : Madarász. (Raskó Géza vendégjátéka.) Szombat: Ripp van Winkle. (Raskó Géza vendégjátéka.) Vasárnap d. u.: Lotti ezredesei. este : 1. Nemzeti dal. 2. Bánk bán II. felvonása. 3. Aranylakodalom III. és IV. képe. 4. Kossuth Lajos imája a kápolnai elesettek fölött. (Szabadságünnep.) * A kaméliás hölgy. Gauthier Margit és Duval Armand szomorú, lemondással és könyekkel teli szerelmi drámáját Dumas fils oly mesteri egyszerűséggel szövi öt fölvonáson keresztül, hogy a közönség rokonérzését hosszú ideig fönn tudta tartani színműve iránt. A szív ritka melegsége árad ki Dumas párbeszédeiből és «A kaméliás hölgy» cselekvényéből. A rossz magyar fordítás sem képes rontani e dráma közvetlenségén, ható erején. Nem beteges romanticzizmus az, mely a színmű alakjain és tárgyán elömlik ; eleven, vérbeli igazságokat fejez ki Dumas, az ő utolérhetetlenül finom jelenetező biztonságával és ragyogó stílusával. A közönség ezért minden időben szívesen nézi végig a kaméliás hölgy tragédiáját, mely nem csupán a fiatal szíveket érzékenyíti meg. A mai előadásnak sikerült visszaadni a dráma hangulatát és csöndes tragikumát, mely úgy következik be, mint nyár közepén az égő piros rózsa hervadása. T. Balog Etel játszotta a czímszerepet, aki úgy alakításával, mint a néma, passzív szenvedés érzékeltetésével és beszédével mélyen megindította a hallgatóságot. Nagyobb jeleneteit, így szerelme ébredését, búcsúzását, újabb találkozását Armand-val és haldoklását művészi árnyékolással gazdagítva hatásosan játszotta meg. Nyílt színen is, felvonások után is zajosan tapsolták. Bihari Ákos, mint Duval Armand, érzelmes, nemes és erőteljes volt, de itt-ott elragadta a szó és deklamált, amit nem bir meg e szerep természete. Az ő játékát is tetszéssel jutalmazta a közönség. Kiss Irén és Mészáros Géza gondosan dolgozták ki mellékszerepüket. Kenyéri, Mezei Péter, Várzsai Paula, Havas, Pataki József, Rédei, Arkossi vettek még részt a jó előadásban. * Kovácsáé. A magyar bohózatok szerzői rendesen azon igyekeznek, hogy darabjaikat amennyire csak lehet, otthon viczczekkel spékeljék meg és úgynevezett «alakokat» mutassanak be. De ezek persze nem húsból és vérből való, az életből ellesett alakok, hanem lehetetlen torzképek. A fő az, hogy valami furcsa mesterségük, szokásuk vagy nyavalyájuk legyen. .Szerencsés kombinácziónak tartanák pl. azt, ha a fűrészpor vizsgálóállomás ellenőrének görcs állna a könyökébe, amikor a Krause-féle elméletről hall beszélni. Beöthy László darabja ez alól kivétel. Teljesen józan, épkézláb emberek szerepelnek benne és nem azzal akar mulattatni, ami a színlapon áll, hanem ami a színpadon történik. A színpadon pedig elég történik, hogy félnyolctól tízig ne unatkozzék a közönség, és nem egy olyan vidám jelenete van a darabnak, amely a hatásos franczia bohózati slágerekig felér. Ilyen jelenet Kovács (Hegedűs Gyula) monológja, Biri (Varsányi) megszólamlása, és különösen az árverezés az első felvonás végén, végrehajtókkal árverező hiénákkal, teljes élethűséggel reprodukálva. Budapestről telefonálta tudósítónk. A „Kovácsné“ ma este közepes sikert aratott. A közönséget nem tartotta állandó hangulatban a bohózat, bár az előadók mindent elkövettek a siker érdekében. Az újdonság aligha fog sokáig műsoron maradni. * A színészek kongresszusa. Ma nyitották meg a színészegyesület XXXIII. közgyűlését. A közgyűlésen 32 társulat 62 taggal van képviselve, a részben megjelent, részben képviselt igazgatók száma 25. A kongresszus elnökéül egyhangúlag Herczeg Ferencz írót választotta meg. Alelnökök dr. Janovics Jenő és Komjáthy János lettek. Majd a különféle bizottságok alakultak meg. * Carmen: Holnap, szerdán megismétlik Bizet hatalmas operáját, Carment, melyben ezúttal is Székely Irén játsza a czímszerepet. A torreádort Pintér Imre énekli, aki ezt a szerepet itt már egy ízben játszotta. Micaélát Feledi Boriska, Don Josét Mezei Mihály személyesíti. * A csütörtöki díszelőadás. A szegedi nagy árvíz évfordulójának emlékére csütörtökön rendezendő díszelőadásra nagy becsvágygyal és szorgalommal készül a társulat. Különösen megkapó lesz Vágó Pál művészi Árviz-képének élő alakokban való bemutatása. A festőteremben lázasan folyik a munka, hogy az előképhez szükséges háttér minél hivebben készüljön el. Nagy érdeklődés nyilvánul Jókai kiváló drámája, a «Szigetvári vértanuk» iránt is, mely az élőkép előtt kerül színre. A darabot itt évek óta nem adták. A díszelőadást Molnár Jenő ünnepi költeménye előzi meg, melyet Hettyei Aranka szaval. Jegyek kaphatók a nappali pénztárnál. IRODALOM. □ Dugonics életrajza. A Dugonics- Társaság május hó elsejére kiadja Prónai Antal dr. kegyesrendi tanárnak Dugonics András életrajza czimü munkáját. E munka a Társaságnak Dugonics életrajzára hirdetett pályázatára készült s a bírálat egyhangú véleménye a jutalomra és a kiadásra érdemesnek ítélte. A munka Dugonics Andrásnak, a felújulás kora nagyhatású írójának első teljes életrajza, mely alapos forrástanulmányok után Dugonics korát, élete pályáját, irodalmi működését új fényben, eredeti felfogásban mutatja be. Egy ily irodalomtörténeti érdekű könyv egy magyar könyvtárból sem hiányozhat. Az életrajz nyolczadrét alakban, 16—18 ívben fog megjelenni. A könyvhöz mellékeli a Társaság Dugonics Andrásnak pompás kivitelű arczképét, szobrának és szülőházának mását. Ára kötetlenül 2 korona, kötve 3 korona s ezenkívül a vidéki megrendeléseknél az ajánlott szétküldésért még 55 fillér. A pártoló tagok tagilletménykép kapják a könyvet. A könyv megrendelhető a Dugonics- Társaság elnökségénél Szegeden, mely czím alatt kérjük az előfizetési íveket és pénzeket is folyó évi április hó közepéig beküldeni. □ A japán-magyar rokonság. Nemrégiben sok szó volt arról, hogy egy Teiszán Siga nevű kiváló japán tudós, aki Münchenben időzött, érdekes nyilatkozatot tett Kantier Lajos tanár, akadémiai festő előtt a magyarok és japánok rokonságáról. Teiszán Siga annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a magyarok a japánoktól származnak, sőt az „Unterwald“ című német lap szerint kijelentette, hogy ezt az állítását kétségtelen bizonyítékokkal tudja támogatni. Amint azonban újabb értesülésből kitűnik, arról szó sincs, hogy Teiszán Liga kétségtelen bizonyítékok fölött rendelkezzék. Mindamellett érdekes dolog, hogy egyre több japán tudós akad, aki a magyarok és japánok , rokon összeköttetését iparkodik kimutatni. Érdekes annál inkább, mert magyar tudósok is vannak, köztük például Bálint Gábor, a kiváló kolozsvári professzor, akik ily irányú kutatásokat folytatnak. Teiszán Siga nincs Budapesten, kérdezősködtünk itteni tudósoknál, akikkel ő kutatásainak a sikere érdekében okvetlenül összeköttetésbe lépett volna, d£ egyikük sem tud róla, hogy a japáni tudós