Szeged és Vidéke, 1903. április (2. évfolyam, 79-103. szám)
1903-04-01 / 79. szám
Szeed, 1903. szerda, április 1. SZEGED ÉS VIDÉKE. szerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészítő újabb pótszerződésről. Kéri ennek kinyomatását és szétosztását. (Zajos éljenzés jobbfelől.) (Napirend előtt.) Pozsgay Miklós : A középiskolai tanárok sérelmet láttak abban, hogy a közoktatásügyi miniszter nem léptette elő őket a 9-ik fizetésosztályból a 8-ik osztályba. Ebben a tárgyban már interpellált a múltkor. A közoktatásügyi miniszter erre megadta a választ, amennyiben olvasta a hivatalos lapban, hogy a tanárokat előléptette. Ezt melegen megköszöni a miniszternek s az interpelláczióját visszavonja s föloldja a minisztert a válasz alól. (Helyeslés.) (Nyilvános bizottsági ülések. Rátkay László : Panaszolja, hogy a bizottsági üléseket nem teszik nyilvánossá a képviselők számára. A pénzügyi bizottság 24 tagból áll s a tegnapi ülésen csak négy tag volt jelen. Panaszolja azt is, hogy gyorsírókat nem alkalmaznak, fiatal miniszteri tisztviselők vezetik a jegyzőkönyvet, melyekben sohasem áll az, ami történt. (Felkiáltások balról: Meghamisítják !) Tegnap a bírói kar függetlenségéről volt szó a fizetésemelés kapcsán. A pénzügyminiszter a bírákra több sérelmes kijelentést tett. A szabálytalanul megalakult tegnapi ülés magáévá tette a sérelmeket. Kéri az elnökséget, hogy hasson oda, miszerint a pénzügyi bizottság ülései szabályosan hivassanak össze, azokon ügyeljenek a határozatképességre s gyorsírók alkalmaztassanak. Lukács László : Ha a bizottsági ülésen lettek volna gyorsírók, akkor gyorsírói jegyzetek alapján nem volna oka Rátkaynak arra, hogy működését gyűlöletessé tegye. Sajnálja, hogy a bizottsági tagok nem látogatják kellőképen az üléseket. Ha alkalmazzák a házszabályokat a bizottsági tagokra, akkor majd határozatképes számban jelennek meg s az előadó fogja vezetni a jegyzőkönyvet. A lapok részére rendesen egy képviselő csinálja a tudósítást, de ez távol volt tegnap s igy egy miniszteri tisztviselő csinálta a jegyzeteket. Pozsgay Miklós : Hát szabad ezt ? Lukács László: Nem tudom ki tiltja. Rátkay egyéb megjegyzéseit nem fogadja el. Szóló kijelentette, hogy a bíráknak is, a közigazgatási tisztviselőknek is olyan fizetést kell adni, hogy függetlenek legyenek s nem helyeselte, hogy a közigazgatási tisztviselők mellékfoglalkozást űzzenek. Ebben a nyilatkozatában nincs semmi sérelem. Ami az igazságügyminiszterre vonatkozik, arra majd megfelel Plósz Sándor. (Helyeslés jobbfelől.) Rakovszky István : Házszabályokból bizonyítja, hogy csak képviselők lehetnek jelen a bizottsági üléseken. Kormánypárti képviselők tendencziózus tudósításokat készítenek a gyűlésekről. Tegnap ott konstatálni kellett volna a határozatképtelenséget. Lehetetlen, hogy egyszerre két bizottsági ülésen vegyen részt egy ember s ezért van, hogy nem eléggé látogatják az üléseket. Rosenberg Gyula: Konstatálom, hogy ön tíz év óta tagja a közgazdasági bizottságnak, de egyszer sem volt ott. Rakovszky István: Csak két év óta kérem. De ha 10 éve volnék tagja, biztosan részt vettem volna az Adria tárgyalásain s fölszólaltam volna. Szederkényi Nándor: Helyteleníti ő is, hogy a bizottsági tagok elhanyagolják az üléseket. Elnök: Reméli, hogy ezután szorgalmasabban fognak az ülésekre járni a képviselők. A Ház ezután áttér a napirendre. (Az újonczjavaslat.) Csávolszky Lajos: Nem ország az, amelynek nincs önálló hadserege, hanem csak gyarmat, igában élő tartomány. Ilyen leigázott tartomány Magyarország, pedig szóló mindent el tud viselni, csak egyet nem: azt, hogy egy igában sínylődő provinczia polgára legyen. Ha nem mint magyar polgár, hanem mint a császári trón támogatója fogja föl a kérdést, akkor is az a hite, hogy a trónnak meg kellene végre magyarázni, hogy fönnállását csak az önálló magyar hadsereg tudja biztosítani. A pánszlávizmus és pángermanizmus előre kapása idején, a dinasztiának egy politikája lehetne csak: a magyarság támogatása. Szóló ezután a hadsereg szervezetével foglalkozik. Kimutatja, hogy ez nem felel meg a 67-es megállapodásoknak. A hadsereg egységét féltik a jobboldaliak. De csak idebenn féltik, künn a folyosókon nem. Idebenn forradalmároknak, illojálisnak mondják a baloldaliakat, holott odakünn ők is éppen igy gondolkoznak. Szemere Miklóssal polémizál ezután s konstatálja, hogy ez a beszéd is az alkalmaskodás politikájából fakadt. Ilyen kétszinüsködés mellett az országnak el kell pusztulnia. (Zajos helyeslés balról.) Ezért maradunk tartomány, leigázott provinczia. A függetlenséget addig fogjuk követelni, mig meg nem kapjuk. (Zajos helyeslés balról.) Szónok ezután áttér arra, hogy e javaslattal szemben minden harczi eszköz meg van engedve s azt a szemrehányást, hogy az ellenzék a parlamentet veszélyezteti, visszautasítja. A parlament nem a nemzet óhaját, irányát fejezi ki. A többség a nemzet akarata ellenére cselekszik s a többség alkotmányosságának csak néhányan veszik hasznát, de nem a nemzet. (Zajos helyeslés balról.) Ez a többség önkényuralmat folytat s ez ellen hiába küzdött az ellenzék békés fegyverekkel 37 évig. Most hát küzd úgy, ahogy tud. A király legalább látni fogja, hogy a trónja körül ólálkodó hazug államférfiakat el kell kergetnie, mert megcsalják őt. (Nagy tetszés, éljenzés és taps balfelől.) Elnök (csöndesen): Figyelmezteti a szónokot, hogy alkotmányos miniszterek ellen nem szabad ilyen kifejezéseket használni. (Zajos ellentmondások balfelől.) Barabás Béla : Igaza van Csávolszkynak. Csávolszky Lajos: Erős akarattal meg fogjuk csinálni az önálló Magyarországot. Határozati javaslatot nyújt be, hogy az 1867. 12. t.-cz. akként módosittassék, hogy Magyarország önállósága a kormányzat minden ágában jusson kifejezésre. (Éljenzés balról.) Gabányi Miklós: Ez a 65-ik határozati javaslat. Elnök: Öt perczre felfüggeszti az ülést. Szünet után. Az elnöki széket Apponyi Albert gróf foglalja el. Pichler Győző: Három szempontból bizonyította, hogy pártjának az álláspontja jogos. Az 1902-iki választást a túloldal nem tekintheti a kérdésnél jogos erkölcsi alapnak, mert nem hozták fel e kérdést választóiknak. Egy hang jobbról: Elég baj! Kubik Béla : Ki az ? Álljon elő ! Gabányi: Osztrák mameluk ! Papp Zoltán: Ki ez az úr ? Pichler Győző : A baj a túloldalon van csak ! Hosszas bírálatot mond ezután Széll Kálmán eddigi irányzatáról s mindarról, amit eddig nem csinált meg. Mindenki vele akart dolgozni, még az ellenzék is, amikor a kormányelnökséget átvette. Hiszen oly szép jelszavakkal jött Széll Kálmán. Mit tett négy év alatt a kormány a nagy alapvető munkából ? Semmit! Sacelláry György személyes kérdésben emelt szót, mire az ülés 3 órakor véget ért. villognak a sárgás fénypontok, melyekhez néhány élénk vörös pont csatlakozik. A misztikus tenger mozdulatlan csöndjének képe ez. A sugarak által vetett árnyékokat találó színekkel festette meg a művész. Kézdi-Kovács László két pompás tájképe emeli az utolsó termek értékét. Rubovics Márk „Olvasó leány“-a szép alak, de a fejtartást és az arcz kidolgozását nem találjuk hibátlannak. Neogrády Antal erdei tájképe mesteri. Tahy Antal hagyatékából nagyon szép hangulatok vannak a tárlaton. Csupa szín, élénkség, finomság valamennyi. Nadler Róbert »Nehéz teher« ez, nagy képén a színek változatossága ragadja meg a nézőt. A kosarat vivő asszony alakja sikerülten van a keretbe illesztve. Kriesch Aladár tanulmányfeje érdekes és sajátos. Pongrácz Károly tavaszi tája nagyon fakó, éppen nem tükrözi az ébredő, színekben bujálkodó természetet. »Macula non est in Te« czímmel Vajda Zsigmond vallásos tárgyú képet festett, némileg eredeti fölfogásban. Sajnos, Mária arcza kissé elmosódott, foltos,, de egészben véve sikerülten oldotta meg a művészi föladatot. A vásznat sejtelmes zöldes szín borítja, mely a vallásos érzés felkeltésére igen alkalmas. Néhány gyöngébb kép is akad a negyedik teremben. Nagy Vilmosnak »A kis basa« czimű festményét tehetséges festő elnagyolt művének tartjuk. A kedves ötletnek nagyon sötét hátteret adott. Kovács Károly »Se előre, se hátra« czimmel nagy vásznat állított ki, melyen nem fedezhettünk föl jelentősebb művészi mozzanatokat. A gyermekarczok nem kifejezőek, nem eredetiek, a színek kuszáltsága is szembeszökő. Gross Béla »Ábrándozó művésznő«-je semmi mást nem ad, mint egy szép modell arczképét. Művészi kigondoltság, részletező kidolgozás nincs a képen. Glück Károly rozsnyói részletének lila ege és túlélénk színei kirínak a keretből. »Telik-e még ?« czímmel Illés Antal érdekes magyar csoportot festett. A korcsmában ül három atyafi, akik közül egynek már ferdén áll a szeme az italtól. Éppen boros üveget tart a kezében, kérdezve, vájjon jut-e abból mindenkinek ? A másik kettő kedvteléssel és érdeklődve nézi a dolgot. Az ötlet kedves, a kivitel tehetség műve. Az arczok elég jellegzetesek és a miliő is találó. Bélavári Burghardt István részlete a színek erőssége miatt nem kelt hangulatot; a kidolgozásban több finomság, czizelláltság kellene. A lépcsőcsarnokban két kevésbbé sikerült és egy jobb kép van elhelyezve. Emezt Gross Béla festette; két feketébe öltözött leány alakja van a vásznon. Az arczokat sikerülten festette meg és az egyik gyászoló nő vonásaiban diszkréten tükrözted a bánatot. Greguss Imre történeti képe teatrális hatású. Madarász Viktor Szent István-ja csak nagyméretű, de nem nagyszabású. Nyilassy Sándor férfi-arczképe, mely Oblath Lipót mása, élethű, ügyes portrait. ..Ferencz bácsi“-ja nagyon érdekes magyar típus, a fej kitűnően van megfestve. A „Pipacsrét“-nek mély perspektívája van, a „Falu széle“ nagyon kedves, gondos munka. Zombory Lajos „Tehénfogat“-a művészi színvonalon áll. Károlyi Lajos virágai nagyon szépek, harmatosak, elevenek ; téli tájképén jól sikerült a fehér lepellel borított föld hangulatának lenyomata. Jochim Ferencz, a most feltűnt szegedi tehetség, két újabb képet küldött a tárlatra. Tanulmányfeje a fejlődésre képes művészifjú oroszlánkörmeit viseli ; pompás magyar arcz, karakterisztikus vonásokkal. Másik képe, a „Nagymosásnál“ czímű, elég ügyes. Joachim festményeihez igen olcsón juthat a vásárló és a nagyrahivatott fiatalemberrel igazi jótékonyságot művel, aki egyik-másik képét megvenné. Tanulni, látni, dolgozni kell az ilyen tehetségnek, amihez persze anyagi támogatás kellene. Molnár Jenő.