Szeged és Vidéke, 1908. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1908-02-01 / 27. szám
1908 n/1 Megszavazták a birtokrendezést. — A szépviselőházs ülése. — (Saját tudósítónktól.) Hogy senki kétségbe ne vonhassa, mennyire túlbuzgóan szorgalmas ez a derék kvótát emelő, házszabályt revideáló képviselőház, a pénteki ülés napirendjére nem kevesebb, mint tizennyolc tárgy volt kitűzve: az erdélyi birtokrendezésről, a bírákról, vicinális vasutakról, a fejadó eltörléséről szóló javaslatok és egy egész sereg mentelmi ügy. Hála az erdélyi képviselőknek, alig jutottak tovább az erdélyi birtokrendezésről szóló javaslat tárgyalásánál. Kezdve a címtől végig, minden szakasznál fölszólaltak ,Nagy György, Zakariás János, Bozóky Árpád, Hinléder Ernő, az előadó Ferenczy Géza és még többen. Az ülés különben végtelen unalomban folyt le. Egyetlen alkalommal adott kis élénkséget az ülésnek az elnök egy túllendített megjegyzése. Zakariás János indítványt tett. Günther Antal hajlandó volt elfogadni a módosítást egy újabb módosítással. Justh Gyula, az elnök tiltakozott: — Lehetetlen és a házszabályokba ütközik, amit az igazságügyminiszter úr kíván. Az indítványon a vita bezárása után nem lehet változtatni. Ha ezt megengednék, olyan precedenst alkotnánk, hogy esztendőkig attól koldulnánk . . . Nem ettől a kis házszabály-félreértéstől koldulunk, elnök úr. Hanem attól, hogy a mostan napirendre tűzött javaslatok gyors letárgyalása után, keresztülhajszolják a házszabályrevíziót, hogy fölrúgják vele egyetlen alkotmánybiztosítékunkat, attól esztendőkig koldulni fogunk . . . Egyébként Nagy György, Zakariás János, Pap-Csicsó István, Günther Antal és Mezőssy Béla többszöri fölszólalása után változatlan eredeti szövegében fogadták el az erdélyi birtokrendezést. Ezzel a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is letárgyalták. A gyűlés két órakor ért véget. Csernoch nem mond le! — Képviselő marad, politikolj tovább. — (Saját tudósitónktól.) Amikor Csernoch Jánost, aki néppárti programmal részese a szent honatyaságnak, Csanádi püspöknek nevezték ki, olyan hírek jöttek a környezetéből, hogy leteszi a mandátumát, visszavonul a politikai tülekedések színteréről és csupán egyházmegyéjének az érdekét fogja „szívén viselni“, amint azt oly szépen megmondta a tisztelgő küldöttségeknek. Annak a hírnek, hogy nem fog politizálni, csakhamar hire ment és természetesen eljutott az új szentatya Esztergomban tartózkodó füléhez is. Csernoch János Csanádi püspök tehát táviratot menesztett a Keleti Értesítő című kőnyomatoshoz. Szó szerint ezt üzente a dróton: Képviselőeségrvel való lemondásom hire nem igaz. Csernoch Tehát nem mond le a mandátumáról. Tehát tovább is politizálni fog, így is jó. FEJÉRVÁRY HELYETT RÁKÓCZI. Varasd városa annak idején elhatározta, hogy Fejérváryról elnevezett kaszárnyájának ezután Rákóczi-kaszárnya lesz a neve. A belügyminiszter ezt a határozatot KÉNTEKEN jóváhagyta. Csütörtök, péntek, szombat. A félhivatalos Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből: Jekelfalussy honvédelmi miniszter csütörtökön este Budapestről Bécsbe érkezett. Pénteken tárgyalt a közös hadügyminiszterrel és Magyarország fizeti meg az árát talán már szombaton. SZEGED ÉS VIDÉKE. Sertések és sertések. * Szeged város januári közgyűlését pénteken délután fejezték be. Az új sertéstartási szabályrendeletet elfogadták. * (Saját tudósítónktól.) A januári rendes közgyűlés harmadik és utolsó napján tárgyalták az új sertéstartási szabályrendeletet. A sertések tartása körül nagyobb vita kerekedett, mert László Gyula a polgárság egészsége és a város nagyvárosi nívója miatt a javaslatot értelmetlennek találta. A sertésólak illatát némelyek nem találták kellemetlennek. László Gyula ezeket a bizottsági tagokat kedves gorombasággal utasította rendre és ezért történt, hogy a vita a sertések és sertések jegyében folyt le. A közgyűlés befejező napjáról ez a részletes tudósításunk . A közgyűlésen Luzár György dr. elnökölt. A jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző, Rack Lipót és Tóth Mihály dr. vezették. A napirendnek húsz utolsó tárgyát intézték el a tárgyaláson, amely délután négy órától hat óráig tartott. Szabályoznák a malacokat. Az új sertéstartási szabályrendeletet Somogyi Szilveszter dr. főkapitány ismertette. A rendelet értelmében a Kiskörúton belül való belvárosban egyáltalában tilos a sertések tartása, a két körút között hat sertést, a Nagykörúton kívül tizenkettőt lehet háznál tartani, de nem tenyésztési, csak fogyasztási célokra. Pillich Kálmán indítványt adott be arról, hogy a két körút között tíz, a Nagykörúton kívül húsz sertést tarthassanak, az ólak tisztántartása pedig a tulajdonosok tartozó kötelessége legyen. A főkapitány a sertések számának a felemelését nem fogadta el, de ahhoz már közegészségügyi okokból is hozzájárul, hogy az ólakat és aklokat a tulajdonosok állandóan tisztán tartsák. A külterületen, persze, korlátlan szemmel lehet sertéseket tartani. A szabályrendelet megszegését a főkapitány elsőfokon száz koronáig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A „disznó-városrész“, László Gyula két fontos ellenvetést tett. Az egyik az, hogy a két körút között való sertéstartással Szegednek a nagyvárosi jellegét alaposan megtépázzák, a másik pedig, hogy nem szabták meg, mekkora udvar vegye körül a sertésólakat. Akinek hat háztelke van, harminchat sertést tarthat és megfertőzteti a környék levegőjét. A szabályrendelet a létszámba a három hónaposnál fiatalabb malacot nem számítja bele, de ki fogja keresztlevéllel igazolni, hogy egyik-másik sertés nem múlt-e már el három hónapos ? Bizonyosan akad egész csomó sertéstartó, aki az öt-hat hónapos sertésre is ráfogja, hogy „két hét múlva lesz csak három hónapossá“. Láczai-Szabó Jenő igazán furcsának tartja, hogy a Nagykörúton kívül valóságos disznó-városrész keletkezzék és szennyes ólakkal, fertőzött levegővel tegyék csúffá Szegednek a nagyobbik felét. Modern nagyvároshoz ez a szabályrendelet — mivel nagyon sokat enged meg — éppen nem illő. Kikk élvezik az illatot? A részletes tárgyalás során László Gyula kérte, hogy a két körút között ne engedjék meg a sertések tartását. Azon a területen tisztviselők, kereskedők és iparosok laknak nagyobbrészt, tehát műveit emberek, akik nem szívesen fogják a sertésólak illatát esztendőkön keresztül „élvezni“. Kiss Gyula : De fogják élvezni ! László Gyula : Konstatálom tehát, hogy Kiss Gyula úr élvezni fogja a sertésólak illatát. Kérem, hogy a sertések tartását csak engedjék meg, ahol tágas az udvartér-Perjéssy László : Területe ! László Gyula: Hát ez a közgyűlési terem nem a tudományos akadémia, itt nem lovagolunk szavakon. Ajánlom az indítványom elfogadását. Oblath Lipót azt ajánlja, hogy a két körút között három sertést tarthassanak, de a nagykörúton kívül ne korlátozzák a sertések számát, hanem bízzák a dolgot a főkapitányra. A sertésólak szaga éppen nem rossz . .. László Gyula: Hát akkor maga csak szagolja ! Obláth Lipót . . . tehát ezt a szempontot el kell ejteni. A főkapitány disznószerencséje. László Gyula: Újólag kifogásolja, hogy a két körút között hat sertést és korlátlan számú, három hónaposnál fiatalabb malacot lehet tartani. Akárhányszor meg fog történni, hogy valakinek lesz négy-öt kocája és negyven-ötven kis malaca. Micsoda illatban lesz akkor része a környékbeli bérházak lakóinak ? A közgyűlés az összes indítványokat nagy többséggel elvetette és az eredeti szabályrendeletet fogadta el — az új főkapitány első nagyobb javaslata tehát sikerrel ment át a közgyűlésen. A szavazás után a sertéstartási szabályrendelet szerzőjét meg is éljenezték. Prokisch Ferenc pedig megjegyezte: — Az új főkapitánynak valóban disznószerencséje van . . . Küzdelem a dzsiu-dzsicuval. A külterületi boltosok azért folyamodtak a tanács útján a miniszterhez, hogy vasárnap mentsék föl őket a munkaszüneti kötelezettség alól. A kérést a közgyűlés pártolja. Somogyi Szilveszter dr. ajánlotta, hogy Wladimir mesternek adjanak 1000 koronát a rendőrlegénységnek a dzsiu-dzsicu fogásokra való tanítása végett. A főkapitány hivatkozott arra, hogy Wladimir mester egyéb városoktól fényes bizonyítványokat kapott, a bemutatóelőadáson pedig igazolta a maga nagy ügyességét. Becsey Károly dr.: Sokalja az ezer koronát a dzsiu-dzsicura, mert a városnak nem igen sok a pénze, bár siet megjegyezni . . . Egy hang: Persze, mert a mester odafönt van a karzaton ! Becsey Károly dr.: ... hogy a mester iránt teljes tisztelettel viseltetik. Tanácsos volna talán, ha az egyik rendőrbiztos tanulná meg ezt a japán önvédelmi módszert és az tanítaná meg rá a legénységet. László Gyula is pártolta a főkapitány javaslatát, mert ez az első lépés a rendőrlegénység modern kiképzése felé. Pálfi Antal sejtette, hogy Becsey Károly dr. nem áll majd egykönnyen kötélnek, bocsánat a kifejezésért, de ő megnézte egyszer ezt a birkózási módszert, jól össze is törte őt is a mester. Jelöljön ki a képviselő úr valami hatalmas termetű, erős embert és azt állítsák szembe Wladimir mesterrel, akkor majd meglátják, hogy a dzsiu-dzsicu módszerrel az emberi test megsértése nélkül tesznek bárkit ártalmatlanná. Somlyódy István dr. az 1000 korona helyett 500 koronát ajánlott elfogadásra. Prokisch Ferenc megmagyarázta, hogy az eredeti összeg éppen nem sok. A közgyűlés többsége Wladimir mesternek az összeget meg is szavazta. Nyugdijak és szabadságok. A napirenden levő többi tárgyakat már gyorsvonati sebességgel intézték el. Fodor Károly dr. özvegye megkapta a fölemelt özott fogata