Szeged és Vidéke, 1910. december (9. évfolyam, 275-299. szám)
1910-12-01 / 275. szám
sítása tekintetéből minden módon, minden eszközzel, még társadalmi agitáció útján is, sürgetnünk kell. Esszéhív... Ma Hamza Géza, a kolozsvári királyi Ítélőtábla új tanácselnöke, szerdán búcsúzott el a szegedi királyi törvényszék birói karától. A birák testületileg keresték föl a távozó elnököt, akihez Pókay Elek táblabiró intézett meleg búcsúzó szavakat. Hamza Géza meghatva válaszolt s kijelentette, hogy nehezére esik Szegedről távozni. Oszó Istvánná napokkal ezelőtt f iV súlyos betegen került a szegedi közkórházba, ahol életveszélyes operációt végeztek rajta. A műtét sikerült s a nagybeteg úrnő anynyira jobban lett, hogy szerdán elhagyhatta a betegágyat. ^^Wecker József főellenőr, a szegedi cá r központi leszámoló-hivatal ügyosztályfőnök-helyettese nyugalomba vonult. Kartársai bucsulakomát rendeztek tiszteletére, amelyen számos fölköszöntő hangzott el. ^^anaszt emeltek az ellen, hogy a szegedi villamosvasút igazgatósága nem tartja be pontosan a menetrendet. Innen van az, hogy a Szeged-állomás előtt már jóval a vonat érkezése előtt összetorlódnak este a kocsik s igy aztán jó sokáig kell várakozniok azoknak, akik nem a vonattal érkeznek. A panaszt figyelmébe ajánljuk az igazgatóságnak. Kézimunkaház. Csinos elkezdett és kész kézimunkái már megérkeztek. Fischer Izsó Szeged, Kölcsey utca 10. szám. Csevegés a modern karcsúságról. írta Marc és Frevost. A lapokban mindig van egy csomó közlemény, a női hiúságot legyezgető és a kulturhistórikust érdeklő, de bocsássák meg a szerkesztő urak, e közleményeket én nem a szerkesztőségi, de a hirdetési oldalakon keresem. Mert a hirdetések a lélekbúvár részére igen becses documents humains és bizton hiszem, hogy a korunk majdani krónikása erkölcseink után nem a mi magvas cikkeinkben, hanem a lapjaink hirdetései között fog kutatni, már pedig elsősorban is a ma asszonyának lelki világát boncolgatva. Mert az irat fantáziája vezeti, a hirdető kereskedőt pedig a tömegek ízlése, vágya, kívánsága. Ami nem kell a tömegnek, az a hirdetés mihalább eltűnik. De a periodikusan vissza-visszatérő hirdetés azt jelenti, hogy a hirdetett áru az a tükör, amelyben meglátjuk a tömeg arcának valódi képét. Pszichológus testvéreim, gyerünk csak a hirdetési oldalhoz, nem nagy bölcseség kell ám ahhoz, hogy kiokoskodjuk belőle a ma asszonyának arcképét. Az északi országokban most a nők szellemi kultúrája : telve vannak lapjaik könyvek hirdetésével, tanfolyamok ismertetésével és soha nem hallott mennyiségben hirdetik azokat az orvosi könyveket, amelyek fontoskodva mondanak el szörnyű malacságokat a szerelmi életről. A francia lapok hirdetéseit pedig uralják azok a mesterek, mesternők, gyógyszerészek, droglisták, orvosok és kuruzslók, akik ama szerüket és módszerüket dicsőítik, amelylyel a modern karcsúságot meg lehet szerezni vagy meg lehet tartani. A divat-reklám képei mindig és minden korban megfelelnek az aszszonyi szépség akkori ideálja típusának. Az olvasónőben azt a vágyat kell hogy felkeltse, de szeretnék ilyen lenni ! És évek óta a reklámképeken nem látunk más asszonyi termetet, mint amelyik hasonlít némileg egy fordított kérdőjelhez. A karcsúság, a szelíd hajlású vonalakból alkotott női termet áll a modern női szépség lobogójának címerén. A Rubens-féle, gömbölyűségekkel teljes női termet kiveszett a divatlapok hasábjairól. A cél „a lehető legkevesebbet“ kívánni. A finom vonalak költészete a modern női test és e vonalakhoz hozzájutni, a ma asszonya nem riad vissza teáktól, pasztilláktól, orvosoktól, patikusoktól, kémikusoktól, amik és akik egy vagyont jelentenek a lapok hirdetéseire nézve a soványító szerek hatalmas forgalma uián. Én a modern nő karcsúságával pár szóval foglalkozni kívánok, mert én eme újabb divathóbortban is látom a testi és lelki motívumokat, amelyeknek vannak előnyei is, — mint az angol mondja — drawbacks-jei. Az olasz reneszánce kora óta van egyáltalán karcsú nő , odáig csupán sovány volt, ami lényeges különbség. A karcsú női testen minden vonal hajlik, a sovány női testek ellenben szögletesek. A reneszánce koráig, bocsássanak meg hölgyeim, a nők igen sokat ettek, torkoskodtak és — ismét bocsánat — sokat ittak. Ami ma flirt, az akkor torkoskodás volt. Az a szerelem, ami ma a nő minden idegszálát megremegteti, amelyben a lélek és test egyforma szereplők, a mi korunk szülötte. A Rubens-asszonyok a szerelem terén egyszerűek voltak, de az étkezésben raffináltak. Amint ma a legtisztességesebb aszszony lelkében is viharoznak pillanatok, amikor szeretne forró öleléseket és csókokat váltani valakivel, aki nem a férje, abban a gömbölykés termetek idejében e vágyaknál intenzívebb volt a vágy hatalmas evések és ivások irányában. A jeles La Fontaine mester éppen annyit ír a maga korában az itókás asszonyokról, mint egy mai világjáró nélkülözhetetlen csókos asszonyokról. Amint a kultúra nemesedésével a nő belép a férfi életébe, mint a szerelem istennője s a szerelem kifinomul pazar ezerszinű raffinált misztériummá, — megszületik a karcsú nő, mert bocsássanak meg, hölgyeim, a férfiak lelki finomságának valóságos fokmérője az, hogy mennyire képes a szelíd vonalak művészi hajlásait fölébe helyezni a nem annyira a lélek és idegek, mint a test érzékiségének tetsző vonaltalan súlyos valóságnak. Hogy a nő evés és ivás helyett a szerelem túlfinomult gyönyöreit választotta a maga részéül, ezt az előnyök közé kell, hogy fölírjuk. A második előny, amely a karcsúsággal jár, karöltve, a sport divatba jövetele. A régi regényalak, a gyöngéd, nyafogó teremtés, még egy kicsiny mellbaj is járult megfestéséhez. Valójában is a lányféle, asszonyféle finomnak, előkelőnek tartotta a nyafkaságot. A ma asszonyától megkívánják, hogy arcának pirosságát a levegő, a vér, az erő adja. A nő lovagol, korcsolyázik, ródlizik, lő, tenniszezik, karja, szeme, szíve a helyén van. De karcsú kell, hogy legyen, mert én istenem, Rubens asszonya hogyan festene sportkosztümben ? No és még egyet. A karcsúság kiszorította a krinolint, a tournert s minden atyafiukat, mert a ma asszonya azt akarja, hogy a ruha ne elleplezője, hanem fölfedezője legyen a világ legédesebb harmóniájának, a női test hajló vonalainak, mint a szellemes M. asszony mondta on hit szerint: Nem azért adta a jó isten, hogy csak szakács. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1910 XII/1 Szeged város közgyűlése. A novemberi közgyűlés. Saját tudósítónktól.) A központi választmány tagjainak választása odavonzotta a közgyűlési terembe a rég nem látottakat is. Kállay Albert, Löw Immánuel dr., Back Bernát, Kovács János, Szarvady Lajos és még sokan, a közélet vezető emberei közöl. A szavazás eredménye előrelátható volt a nemzeti munkapárt listája ment nagy többséggel keresztül. Leadtak 153 szavazatot és megválasztották : Becsey Károly dr.-t 117, Csere Ede dr.-t 141, Csonka Ferencet 143, Fluck Ferencet 138, Gaál Kálmánt 141, Ivánkovics Sándort 142, Kószó István dr.-t 139, Pap Róbert dr.-t 118, Pálfy Dánielt 140, Perjéssy Lászlót 141, Pillich Kálmánt 139, Rosa Izsó dr.-t 134, Szarvady Lajost 140, Taschler Endrét 140, Ujj József dr.-t 135 és Wégman Ferenc dr.-t 137 szavazattal. Eszerint a választmány tagjai közül Jedlicska Béla dr., Pálfy Ernő, Fáry István, Kovács István és Kern Lajos dr. kimaradt, Gulyás Ferenc pedig meghalt. Csere Ede dr., Csonka Ferenc, Gaál Kálmán, Pálfy Dániel, Szarvady Lajos és Ujj József a választmány új tagjai s így a választmányban 13 munkapárti, 1 Bánffy-párti, 2 Justh-párti és 1 Kossuth-párti van. Amiként látható, sokan törölték a listából a Justh-párti Becsey Károly dr. és Pap Róbert dr. nevét. Ezek Jedlicska Béla dr.-ra szavaztak, aki azonban csak mintegy 60 szavazatot kapott. A rókusi tó rendezésénél volt hosszadalmas vita. Elhatározták, hogy a Buvár-tót a Kossuth Lajos-sugárút mindkét oldalán feltöltik. Elhatározta a közgyűlés, hogy a közművelődési palota egész tetőzetét kijavíttatja és elrendelte, hogy a kisteleki plébániatelek kerítése helyreállíttassék. Több telekeladási ügyet a jövő közgyűlés napirendjére tűzték ki. Szarvák József szerződéses kőműves-vállalkozó szerződését fölbontották, a cserepes-sori szérüskert csőszházát pedig megvették. Taschler Endre főjegyző javaslatára a közgyűlés olykép módosította a szervezeti szabályrendeletet, hogy még három rendőrörsparancsnoki állást szervez s hogy a várnagyi címet az első kerületi rendőr biztostól elveszi s a neki a városházán adott földszinti lakás élvezetét megvonja. Ezt a lakást egyéb hivatali helyiségek céljaira fogják fölhasználni. Kimondta végül a közgyűlés, hogy a belterületi öt rendőrbiztos esetleges áthelyezésére jogot ad a polgármesternek. Eddig ugyanis az egy-egy kerületbe megválasztott rendőrbiztos élete fogytáig ugyanabban a kerületben teljesített szolgálatot. Több kérvény érkezett a városhoz, hogy a város különböző pontjaira adjon gyógyszertárnyitási engedélyt. A közgyűlés a tanács javaslatára kimondotta, hogy nem ad több gyógyszertár nyitására engedélyt, mert már elég patika van Szegeden. A közgyűlést csütörtökön délután folytatták s főleg pénzügyi kérdésekkel foglalkoztak. MINDEN PANASZT, amely a lap késedelmes, vagy nem fontos kézbesítésére vonatkozik, kérjük akár telefonton, akár tevefezfilap útján a kiadóh hivatalnak jelenteni. A horvát helyzet. Hetfőn megalakul a Szábor. (Saját tudósítónktól.) A magyar országgyűlés horvát tagjai még mindig folytatják beható tanácskozásaikat. Most már azonban nem az a kérdés: megy-e a koalíció a bánnal vagy sem, hanem a horvát nyelv használhatása jogának kérdése. Hogy a horvát kérdésben a lényegesről a másodrendűre terelődött a súlypont, abban nagy része van a néhai magyar koalíciónak s ezek között elsősorban Justhéknak, akik a horvátok taktikáját siettek a magukéval összefonni, hogy ezzel a horvát-magyar koalíciós kötéllel azután megkössék a magyar kormány kezét. Justicék a Házba bevonuló horvát koalíciósokat tüntető szívélyességgel fogadták s melegen gratuláltak nekik, amiért olyan bátran viselkedtek s nem engedték magukat a bántól becsapatni. Ki is cserélték hamar a jelszót egymással: a bánnak buknia kell ! A horvátok kitartását aztán azzal a biztatással tüzelik Justicék, hogy Tisza és hívei sem szeretik Tomasicsot s ha rákerül a sor, ezekben is jó szövetségeseket fognak találni. A horvát koalíciósok persze szívesen fogadják ezt a baráti magyar kezet s remélik, hogy otthon Zágrábban, hétfőn a Szábor új alakulásán, friss hatalmi erőre tesznek szert. Pedig csalódnak. Amint csalódtak a horvát vita során a Házban is, ahol Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök általános figyelem között fejtette ki álláspontját. Ő is elimerte, hogy a horvátoknak joguk van ugyan horvátul is beszélni, de ő is kívánatosnak tartja, hogy olyan nyelven folyjon a tanácskozás, amely a megértést lehetővé teszi. Majd bölcs megnyugtatással azt a nézetét fejezte