Szeged és Vidéke, 1912. szeptember (11. évfolyam, 201-225. szám)
1912-09-02 / 201. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XI. énfolyam, 201 (3298) SZ. SZEGED, 1912. Szeptember 2. h. Politikai napilap :: Magellinden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 8 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki elégetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hinapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy filér, a dmszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen száraizódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján mondható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apróhirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apróhirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése eszer őt koronába kerti. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. ÜZENETEK. Színész. Ilyenkor a szünidő végén a szezon kezdetével egymás után ütik föl a fejüket színészeink házassági hírei. Az elmúlt héten fölbukkant egynéhány ilyen valóságnak meg nem felelő hír. Bartos Gyula rögtön sietett megcáfolni Meszlényi Adriennel kapcsolatban elterjedt házassági hírét. L. F. A Szabadkai Hétfői Hírlap óriási szenzációt röpített világgá. Megírta, hogy a Zeit, az egyik legelőkelőbb bécsi lap szépirodalmi rovatának szerkesztőivé két magyar írót szerződtetett, Molnár Ferencet és Kanizsai Ferencet. Természetes, hogy éppen a két Ferenc volt az, aki a szerződtetésről — mit sem tudott. Kanizsai most levelet írt egy szabadkai újsághoz, amelyben kijelenti, hogy szerződtetésről — szó sincs. Az egész kövér bácskai kacsának az az alapja, hogy a Zeit szépirodalmi mellékletén a minapában két magyar novella jelent meg és pedig az ő és Molnár tolából. D. A. Önt, mivel Magyarországon született, az anyakönyvvezető az állítási lajstromba föl fogja venni és illetőségét meg fogják állapítani. K. B. Igen, a koalíció csinálta. A Kiáltvány. A szövetkezett ellenzék vasárnap nyilvánosságra került kiáltványa, amelyet az intézőbizottság szeptember 10-iki üléséből fog a nemzethez intézni, politikai körökben mindenütt a legnagyobb meglepetést keltette. A manifesztum megszerkesztésének időpontja az, amely különösen föltűnt, mert ezzel az ellenzék mintegy eléje vág a politikai helyzet alakulásának. A kiáltvány tartalma is várakozás ellen való, mert senki sem hitte, hogy mindazt a szélsőséges követelést, amely a júniusi események nyomán támadt izgalomban fölmerült, magáévá teszi az ellenzék egész egyeteme. A Szeged és Vidéke tudósítójának alkalma volt a manifesztumról a nemzeti munkapárt egyik előkelőségének véleményét kikérni. A válasz, amelyet kérdésünkre kaptunk, a következő: — Nem tudom elhinni, hogy a közölt manifesztum-tervezet az ellenzéki pártok végleges állásfoglalását tartalmazza. Az ellenzéknek tisztában kell lennie azzal, hogy a kiáltvány követeléseihez való ragaszkodásával a kibontakozás érdekében való tárgyalások lehetőségét is kizárja. Az ilyen szélsőséges követelések tárgyalási alapul sem fogadhatók el, mert hiszen ha a követelések többségét le lehetne is alkudni, még mindig annyi maradna, hogy a megegyezés lehetetlenné válna. Valószínű, hogy a kiáltvány, amelyen izgalmas idők nyomai látszanak, már magának az ellenzéknek fölfogásában is túlhaladott álláspontot jelez s hogy a kiáltvány jóformán az izgalom legelső pillanataiban született meg. Erre vall, hogy egyáltalában nincs benne nyoma az ellenzék több vezére újabb állásfoglalásának. Még ennél is jobb bizonyíték a manifesztum túlhaladottságára, hogy a restitució in integrum régen túlhaladott követelése bizony benne van. Az ország érdekében remélhető, hogy az ellenzék feltételeinek megjelölése nyomán nem azokra fog hallgatni, akik a szenvedély szaván szólnak hozzá, hanem azokra, akik tárgyilagosságuknak már az eddigi diszkusszió folyamán is tanujelét adták. Ha mégsem, magára vessen az ellenzék, amelynek az elkövetkezőkért a felelősséget viselnie kell. A manifesztum váratlan tartalma sokszoros jelentőséget ad Andrássy Gyula gróf állásfoglalásának, amelyet cikkének bevezető sorai karakterizálnak. Ezekben azt a tényt szögezi le Andrássy, hogy az ellenzéknek nem szabad olyat követelnie, ami elsősorban az ő érdekében való, mert nincs abban a helyzetben, hogy diktálhasson. Ez a kijelentés határozott elutasítása a felvétel követelésének. S ez az a pont, amelyben információnk kapcsolódik, hogy Andrássy Gyula és Károlyi Mihály gróf között az ellenzék jövő magatartása tekintetében súlyos nézeteltérés támadt. Andrássynak köztudomás szerint az volt eredetileg a szándéka, hogy szeptember 10-ére hirdetett beszámolójába új pártalakulás alapjait rakja le. Ennek a tervének végrehajtásában Károlyi Mihály grófnak és elvbarátainak támogatására is számított. Hogy most nézeteltérés támadt a két vezető politikus között, nemcsak a beszámoló marad el, hanem ezzel együtt az új pártalakulás is. LESBEN. 1y mILLIÓK repülnek a levegőben, mosthogy közzétették a város költségvetését. Hat millió kell egy esztendőben a városnak, de bizony a bevételek csak úgy elegendők a kiadásokhoz, ha majdnem kilencszázezer korona lesz a pótadó. Ez a város költségvetésének a képe, a többi mind csupa szám, szám, szám . . . A kisebb-nagyobb számok arra valók, hogy szépen kitöltsék velük a rovatokat, mert hogy a költségvetés csupán azért van, hogy legyen valami, amitől különbözzék a zárszámadás ; ezt még azok a fiatal hölgyek is tudják, akik a város felsőkereskedelmi iskolájából kikerülve jutnak majdan számtisztnek a város zordon számfejtőségébe. A bevételek egyre nőnek, az adóemelés folytán a lakosság egyre több adót fizet, a milliókból így csudálatosan csupán az adóintő papirosa jut a legtöbb polgárnak részesedésül.. . EGY NEGYVENNYOLCAS KÉPVISELŐ beszámoló-beszédén anynyira összevesztek a napokban az ellenzéki lapok, hogy már nem lehetett tudni, mi lesz a dologból, kinek van igaza, ki közölte hiteles formában a beszédet? A különféle pártárnyalatok szórakozásában volt valami kedves közvetlenség és eszünkbe juttatott egy pompás adomát. Az özvegy ember özvegy asszonyt vett el feleségül. Mindkettő gyerekeket hozott első házasságából a házba, azonban a gólya egyáltalában nem respektálta a régi istenáldást, csak ellátogatott ezután is az új fészekbe, hozzá nem is egyszer. Történt aztán, hogy egy alkalommal hazatérve a családapa, éktelen orditozást, dörömbölést hall a gyermekfertály felől. — Mi van ott? — kérdezi a feleségét. — Képzelje, — felelte az asszony — a maga gyerekei szövetkeztek az én gyerekeimmel s most verik a mi gyerekeinket. Ősz, posz, mondaná Seiffensteiner Salamon. PUSZTASZEREN csinálták meg valamikor eleink az első alkotmányos államformát. Abból alakult ki a mai helyzetünk, csupa stílszerűség tehát, hogy ezer esztendő múltán a köztársaság agilis bajnoka mondjon a szeri pusztán emlékbeszédet. Az istenért, csak nem készül új honfoglalás! Más világ van már azóta, napjainkban a királyi ügyészek puhítják nyereg alatt a forradalmárokat. ÉGRE DOLGOZNAK a mérnöknökségen is. Soha annyit, mint mostanában. Az egész hivatal nekiült az Íróasztalnak és i, i, ir ... Védelmi iratok, nyilatkozatok, memoárok és társadalmi tanulmányok kerülnek ki a körző és téma hivatalából. Igazán ördöngős ember ez a Gróf Árpád! Hogy életre tudta kelteni a mérnökséget. Még a városrendezés is könynyebben megy majd: fegyelmi aktákkal fogják feltölteni a várost az álmodott eszményi nívóra.