Szeged és Vidéke, 1916. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
1916-02-01 / 26. szám
KORZÓ “MOZI“ Igazgató: Vas Sándor. Telefonszám: 11—86. Előleges jelentés!! Pénteken, szombaton és vasárnap: 9 legnagyobb! ! szenzáció II ! Vérünket.(A reservista kadét.)! Egy hős háborús élményei a mai világháborúban, négy felvonásban. A zenét a filmhezLehár Ferenci írta. Számozott helyek. Jegyek előre váltba-í ♦ tők az irodában. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 február 1 l-ÉS RIZTENMEItÉSOlllL A természeti szépségeiről híres bihari Érchegység egyik kies völgyében serény munka folyik. Megkezdődött a jádvölgyi bauxittelepek kitermelése. Háború előtt francia nyersanyagot dolgoztak föl a németországi aluminiumgyárak, ma a jádvölgyi bauxitból szállítanak el mintegy 40 vagyonnal. A már évtizedek óta ismert, de eddig ki nem aknázott bauxittelepek kitermelésének megindultával szélesebb körök figyelme fordult nálunk is az aluminium fölhasználásának ügyére. A háború utáni időktől hazánk erős gazdasági föllendülését reméljük, ennek az aluminiumipar számottevő tényezője lesz. A bauxit magyarországi lelőhelye vizierőkben is gazdag, nincs messze tőle a kissármási földgáz sem s igy lényegesebb akadálya aligha lehet annak, hogy ott egy nagyszabású aluminiumgyár létesüljön. Az eljárás gyakorlati kivitele sikerétől mezőgazdaságunk megújhodását várhatjuk, az alumínium melléktermékei műtrágya céljaira kiválóan alkalmasak. Az alumíniumnak leglényegesebb jó tulajdonsága a fajkönnyűség. Az adja meg a lehetőségét annak, hogy például az aeronautikában kizárólag ezt a fémet lehet csak fölhasználni. A Zeppelin-léghajók váza aluminiumból készül. Az alacsony fajsúly mellett jeles tulajdonságai még az alumiumnak ; szép fehér színe, nagy szilárdsága, nyújthatósága, ellenálló képessége a levegővel szemben és jó elektromos vezetőképessége. Szép fehér színe alkalmassá teszi arra, hogy — különösen lemezalakban — diszitóseknél az ezüstöt helyettesíti. Nyújthatósága mindjárt az aranyé és ezüsté után következik. Vio mm. átmérőjű drótot lehet belőle húzni és Vioo mm. vastagságú lemezekké kalapálható. Szilárdsága az cinké után következik, keménysége a cink és az ón között van. A levegő, sőt különböző vegyszerek hatásával szemben igen ellentálló. A víz, a kénhidrogén és a gyenge organikus savak hatástalanok rá, sőt a legerősebb savak, például a kénsav és salétromsav is csak nehezen támadják meg. 4/o-os ecetsav, P/o-os citromsav-oldat aluminiumedényekben többnapi állás alatt sem idéz elő változást. Elektromos vezetőképessége oly nagyfokú, hogy az elektroleknikában a rezet pótolhatja. Az iparon, kívül az Pilumiiniumnak még a fémkohászat veszi nagy hasznát. (Forrasztás, megolvasztás, organikus szintézisek, a vas desoxidálása.) Világosan kitűnik mindezekből, hogy az aluminium úgy tisztám, mint ötvözeteiben egyike a modern termelés legfontosabb nyersanyagainak. Önként fölmerül már most a kérdés, hogyha nálunk az aluminiumgyártáshoz szükséges bauxitok hallatlan nagy mennyiségben fordulnak elő (sőt egész Európában csak a franciáknál vannak hasonló méretű záróhelyek), miért nem építünk akkor mi saját országunkban egy alumíniumgyárat, miért csak a nyersanyagot, a bauxitot adjuk oda olcsó pénzen német szomszédainknak ? Hiszen ez valósággal az ablakon való kidobása istentől adatott természeti kincseinknek! . .. Az alumíniumnak a hadsereg is egyik fő-fő fogyasztója. Fontos szerepe van e fémnek a lőszerkészítésnél és a gyalogság cipelendő terhének lehető könnyűvé tételében. Ma már az összes tábori fölszerelések aluminiumból készülnek. Sőt a franciáknál az egyes fegyveralkatrészek is. Hazánkban az aluminiumgyártáshoz szükséges bauxittelepek közül megemlítjük a következőket, mint a legnagyobbakat: 1. A Bihar hegység déli részében. A Galbina-völgyben Petrosz és Szkorisora vidékén, legnagyobbrészt jura- és krétakorú mészkövekben és azokra szabálytalan alakú gumókban rátelepülve. Ezen a területen Szádeczky 1905-ben 7 nagyobb telepet említ, de már 1908-ban 18 feltárást találunk, amelyet a „Vaskoh vidéki Vas- és Alumínium Bányatársulat“ létesített Mezey Ferenc bányaigazgató vezetésével. E terület bauxit-mennyiségét Papp Károly egyetemi tanár egy millió tonnára teszi. 2. A Biharchegység északi részében, a Jádvölgyben (ahol most a németek dolgoznak) Remec, Ponor és Dámos község határában, ugyancsak jurakorú kréta- és mészkövekben. Itt Szádeczky 1905 ben 7 nagyobb telepről tesz említést. E terület bauxitmennyiségét Papp Károly 350,000 tonnára becsüli. 3. A biharmegyei Királyerdőben, ahol a jádvölgyialuminiumércek északnyugati nyúlványa Sonkolyos, Rév, Galosháza, Kalota és Tizfalu határában található, amely jurakorú mészkőben, mint felületi halmozódás, vagy a mészkőbe benyúló szabálytalan lencsék alakjában. A telepeket részletesen tanulmányozták Lachmann 1908-ban, 1913 ban pedig Pauls német geológus, mint különböző hazai pénzcsoportok meghívott külföldi szakértői. A Királyerdő bauxitkészletét Lachmaim 6—18 millió tonnára becsüli. Pauls szerint ezek az értékelések még alacsonyak, a bauxitmennyiséget 12 millió tonnára és hozzávéve a Királyerdő déli részén a Pondor-Hodisanului vidékén levő 7.200.000 tonnát, összesen 19.200.000 tonnára becsüli az itt levő aluminiumércek mennyiségét. Magyarországon még a következő helyeken fordul elő bauxit: A horvát Korazt és Kelebit hegységekben. Rudopolje (vörös föld) község például a vöröses színű bauxitról kapta a nevét. Az itt előforduló aluminiumércek öszszes mennyiségét Papp Károly 1 millió tonnára teszi. Hazai bauxitjaink tartalmaznak a legújabb (német) vegyelemzés szerint kovasavat 13 százalékban. A háború alatt a berlini Kriegsmetall A. G. nagy készültséggel, német szakférfiak vezetése mellett éjjel-nappal aknázza a biharmegyei bauxitot. Mindenesetre sajnálnunk kell, hogy technikai fölkészültségünk szegénysége miatt ez a kincsünk is külföldre vándorol és nemzeti iparunk nagy kárára ott dolgozzák föl készáruvá a mi olcsó nyersanyagunkat. Annál is inkább, mert hisszük, hogy egy aluminiumgyár alakulását kormányunk is szívesen látná és nem sajnálna tőle némi állami szubvenciót sem, hogy a kezdet nehézségeit leküzdje. Itt említjük meg, hogy Szerbiában, a Morava völgyében, amelyet a bolgárok elfoglaltak, a központi hatalmak tekintélyes új rézforrásokra is szert tettek. Ezen a területen belga és francia tőkével csak néhány évvel ezelőtt létesítettek járóhelyeket, a készletek tehát majdnem szüzek még. A németek ma 30—40 tonna rezet szállítanak innét naponta. Nagyon kívánatos lenne ránk nézve, ha e bányák kiaknázásában nekünk, a magyar vállalkozásnak is szerep juthatna. Bors László. A nagy szegedi bűnügy e kir. kúriánél. Hírt adtunk arról, hogy a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűntettel vádolt Beregi Béla és társai ellen folytatott bűnügyben a semmiségi panaszok tárgyalása január 25-én vette kezdetét a kir. kúria előtt. A perbeszédekre pénteken került a sor és hétfőn délben fejeződtek be. A koronaügyészség álláspontját Ligetkuthy Iván koronaügyészhelyettes képviselte, utána pedig a védők a következő sorrendben szólaltak föl: Pollák Illés (Beregi Béla), Déri Géza dr. (Solti L. Pál), Zboray Miklós dr. (Kárász József), Reiniger Jakab (Bokor János), Bakasa Ármin dr. (Lóka Henrik), Vázsonyi Vilmos dr. (Wellisz Géza), Gál Jenő dr. (Gombos Géza), Kelemen Samu dr. (Holtzer Ede) és Baracs Marcell dr. (Mandel Zsigmond) érdekében. A perbeszédek befejezése után Tarnay János tanácselnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánította, közölte a felekkel, hogy a királyi Kúria határozatát szombat délben 12 órakor fogja kihirdetni. SZÁNTÓ LAJOS géptár a régi Zsótér-ház (most Korzó-mozi háza) MT Rákóczi-szoborral szemben. Varrógépek, kerékpárok, eredeti Pathéfonok, gramofonok és lemez-újdonságok főraktárosa. Előnyös havi törlesztés. Gépeknél gyári jótállás Fölrobbantak a párisi muníciógyárak. AMSTERDAM, január 31. Este az óra felé Párist hirtelen föllármázták és az addig fényesen megvilágított utcákat per perc alatt mély sötétség lepte el. Csupán az eget világította meg fényszórók sugárkévéje. Ebben a fánykévéban időnkint fölbukkantak a párisi védőállomás repülőgépei, majd ismét eltűntek. Számos ház el van pusztítva. A tűzoltók hangos kürtjelzéssel rohantak végig a város teljesen sötét főutcáján. Tizenegy óra felé dördült el az első detonáció. Az utcák teljesen néptelenek voltak, az összes színházakat már tizenegy óra előtt bezárták. A Zeppelin tizennégy bombát dobott le. Párisnak abban a külvárosában, ahol a munkciógyárak vannak, több találatot állapítottak meg. A halottak legnagyobb része St. Denis külvárosból valók.