Szeged és Vidéke, 1918. november (17. évfolyam, 244-268. szám)
1918-11-01 / 244. szám
1918 november 1 Följegyzésre érdemes szenzációja volt az ítélet kihirdetésének, hogy Stössinger Benno dr. eltérően a perrendtartás előírásától nem őfelsége, hanem a törvény nevében hirdette ki az ítéletet. A haditörvényszék ítélete egyébként a polgári büntető bíróságok által fegyházra ítélt több vádlott sorsára lesz kedvező kihatással, mert Meinx Wattert olyan súlyos cselekmények miatt emelt vádak alól mentette föl a haditörvényszék mint tettest, amelyeknek elkövetéséért a polgári vádlottakat, mint fölbujtókat ítéltek el a polgári bíróságok. A Nemzeti Tanács a hatalom átvételéről. BUDAPEST, október 31. A magyar Nemzeti Tanács a következő kiáltványt bocsájtotta ki: Magyarország Népe! Katonák! Munkások! Polgárok Magyarország népe, katonái, munkássága és polgársága kezeibe vette Magyarország hatalmát. Megmozdult a nép és ennek a hazafias megmozdulásnak óriási eredménye lett. Magyarország hatalmasai Magyarország egész katonai és polgári hatalmát átadták a Nemzeti Tanácsban szervezett magyar népnek Magyarország teljes katonai és polgári hatalma a Nemzeti Tanács elnökének, Károlyi Mihály grófnak kezében van, katonai és polgári hatalmat ruháztak rá a magyar népkormány elnökére, Károlyi Mihály grófra. A magyar Nemzeti Tanács hatalmas győzelme alkalmából üdvözöljük Magyarország népét és a magyar demokrácia és a világbéke szent nevében fölkérjük az ország népét, hogy térjen vissza a munkához. A nagy célt rövid idő alatt elértük, további munkabeszüntetésre nincs szükség. Katonák, térjetek vissza a kaszárnyákba és ott várjátok be a magyar népkormány utasításait, amely meg fogja hozni számotokra a jogot és a békét. A magyar Nemzeti Tanács felel a magyar nemzet tulajdonáért Rendzavarástól mindenki tartózkodjék. A Nemzeti Tanács méltóságos magatartást vár a nemzet népétől. A Nemzeti Tanács. arából és Mm jachitaesa elsőrangú óra-és ékszerüzletembe. Szolid árak! "ffl® Óráfa és étarska nog? ráírta. FISCHER - Korzó-kávéház mellett. Sztányit, Vázsonyit és Hertfimst is helyezték. SZEGED ÉS VIDÉKE Beteljesedett Tisza István végzete. Herminausi villájában ölték meg. Lapunk tegnapi számában ellenőrizhetett, hírt közöltünk Tisza István gróf meggyilkolásáról. Megírtuk, hogy a tudósitás megbízhatóságáért felelősséget nem vállalunk és az esemény akkor még nem is következett be. A néphit és ennek nyomán szárnyra kelő mendemonda úgy látszik megelőzte a tényt, amitől a józan előrelátás hasztalanul óvta ezt a magyar politikust. A merényletről és annak részleteiről az alábbi tudósítás számol be : BUDAPEST, október 31. Katonák és matrózok behatoltak Tisza villájába, amely a főfasoron van. Amikor szembetalálták Tiszát, fegyvert fogtak rá és több lövésselderítették, aztán otthagyták. Amikor a mentők kiértek, akkorra Tisza István meghalt. BUDAPEST, október 31. Tisza agyonlövéséről a következő részleteket jelentik: A Nemzeti Tanács, számolva azzal, hogy az elkeseredett nép Tiszával szemben erőszakra vetemedik, őrséget állított föl a volt miniszterelnök villája elé. Este hat és hét óra között egy civilruhás ember és három katona hatolt be a villába. A kertben csakhamar szembe találták magukat Tiszával, aki unokahugával, Dégenfeld grófnővel sétált. Az egyik katona ezekkel a szavakkal fordult Tiszához: — Ön miatt szolgálok már nyolc év óta! Ön miatt véreznek milliók és milliók! — Nem igaz! — felelte röviden Tisza. Erre a civil revolvert rántott elő és rálőtt; a golyó azonban a grófnő arcát súrolta csak. Dégenfeld grófnő sikoltozva kiáltozott segítségért, miközben a katonák is fegyvert ragadtak és több lövést tettek Tiszára. Az egyik golyó Tisza hasába fúródott. Ez halálos sebet ejtett rajta. — Belém lőttek! — kiáltott föl Tisza és csakhamar vértől borítva összeesett és meghalt. A katonák ekkor fölemelték a holttestet és egy padra fektették, az elősiett cselédség pedig mentőkért telefonált, de ezeknek már nem akadt dolguk. A merénylők eltűntek, eddig még nem akadtak nyomukra. Szemtanuk állítása szerint a négy ember azzal a kérdéssel állott Tisza elé: — Hive-e Ön a Nemzeti Tanácsnak? Mire Tisza ezt felelte: — Nem vagyok hive. Erre agyonlőtték. Egy harmadik verzió szerint pedig Tisza azt felelte a kérdésre, hogy: — Igen, híve vagyok. — Nohát ha hive, a Nemzeti Tanács Önt halálraítélté! — mondották az ismeretlen emberek és végrehajtották az állítólagos ítéletet. Mindezekkel szemben pedig a fővárosi rendőrség a következő hivatalos tudósítást adta ki a merényletről: A kora délutáni órákban egy civilruhás ember jelent meg a villában és azt kérdezte Tiszától: — Hol van az a bitang cseh főhadnagy, aki engem megbüntetett? — Itt nincs semmiféle cseh főhadnagy, — felelte Tisza, mire az idegen eltávozott. Tisza ezután feleségével és unokahúgával ebédhez ült. Nemsokára egy autón nyolc fegyveres katona jelent meg a villa előtt, átmászott a kerítésen és lefegyverezték az őrségül odarendelt csendőröket, akik épen nyugodtan kártyáztak. Ezután a katonák benyomultak az ebédlőbe és ráfogták fegyvereiket Tiszára, aki szintén revolvert rántott elő. — Tegye le a fegyvert! — kiáltottak rá a katonák. — Igen, ha maguk is leteszik. Erre a katonák minden további szóváltás nélkül tüzeltek. A golyók nemcsak Tiszát ölték meg, de megsebesítették Dégenfeld grófnőt is, Tisza felesége sértetlen maradt. A merénylet után a katonák kirohantak az autóhoz és csakhamar eltűntek. A szegedi ügvédi kamara csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A szegedi ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlést tartott pénteken délelőtt Széll Gyula dr. elnöklése mellett s az alábbi határozattal csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz: A szegedi ügyvédi kamara hazafias lelkesedéssel magáévá teszi a Nemzeti Tanács programját. Követeli, hogy mindazokat a törvényeket szüntessék meg, amelyek az Ausztriával való közösségre vonatkoznak. Követeli a teljes politikai, gondolat és szólásszabadságot. Követeli a sajtószabadságnak és az esküdtszéknek helyreállítását, a gyülekezési és egyesülési jognak biztosítását, a katonai bíráskodás korszerű reformját s általában a háborús törvények s rendeletek gyökeres revízióját. Az ügyvédi kar, mint a jogrendnek az őre, ebben a válságos időben fölajánlja szolgálatát a Nemzeti Tanácsnak a kül - és belbéke megteremtésére, a személy- és vagyonbiztonság megőrzésére és a Nemzeti Tanács rendelkezéseit készséggel végrehajtja. A rendkívüli közgyűlés kimondotta még, hogy a november 24 ére összehívott elnökválasztó és Kósa Izsó dr. elnlökközgyűlését a háború befejezése előtt nem tartják meg. A Károlyi-kormány kiáltványa, BUDAPEST, október 31. A Politikai Híradó jelenti: A kormány tagjai este tíz órakor Károlyi Mihály gróf elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amely a késő éjjeli órákig tartott. A minisztertanács a legsürgősebb állami feladatokról és a belső rend fentartásáról tárgyalt. A minisztertanács kiáltványt bocsátott ki, amelyben többek közt ezeket mondja: a legelső és legsürgősebb dolgunk lesz a béke megkötése. Azonnal megtörténik minden intézkedés ahhoz, hogy pár nap alatt létrejöjjön a fegyverszünet és a katonák hazatérhessenek. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt kivezetjük a népet a háború kínszenvedéseiből és reméljük, hogy sikerülni fog menteni az ország területi épségét. Magyarország teljes állami függetlensége biztosítva van. Saját külügyminisztere is ki lesz nevezve. Mint szabad nemzet nyújtunk testvéri kezet a hazánkban élő többi nemzeteknek és a világ összes szabad népeinek. Helyreállítjuk azonnal az ország elkobzott szabadságait, a sajtószabadságot, az esküdtszéket, a gyülekezési és egyesülési jogot, katonai és polgári amnesztiát hirdetünk, hazabocsájtjuk az összes internáltakat, a legsürgősebben beadjuk a javaslatot a képviselőházi, a törvényhatósági és községi általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójogról, amely a nőkre is kiterjed és a választókerületek igazságos és egyenlő beosztásáról. Minden tőlünk telhető módon gondoskodni fogunk a hazatérő katonákról és a háború szerencsétlen áldozatairól. — Azonnal hozzáfogunk a szociális és munkásvédelmi tennivalókhoz és olyan birtokpolitika megvalósításához, amely a nép nagy tömegeit földhöz juttatja. — Ha e program bármelyik pontját a mostani képviselőház el nem fogadja, azonnal föloszlatjuk és a nemzethez fordul. — Győztünk Polgártársak! Mindent, amit akarunk, elérhetünk. Semmi okunk sincs arra, hogy most folytassuk a harcot. Nyugalmat, türelmet és bizalmat kér Magyarország népétől az első magyar népkormány. BUDAPEST, október 31. Károlyi Mihály gróf miniszterelnök és pénzügyminiszter, Batthyány Tivadar gróf belügyminiszter, Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter, Lindner Béla hadügyminiszter, Garami Ernő kereskedelmi miniszter, Búza Barna földmivelésügyi miniszter, Nagy Ferenc közélelmezési miniszter, Jászi Oszkár tárcanélküli miniszter, Kunfi Zsigmond népjóléti miniszter, Lalloschevics János igazságügy miniszter. BUDAPEST, november 1. (Telefonjelentés.) Szterényi József báró és Tazsonyi Vilmos volt minisztereket, továbbá Wekerle Sándor volt miniszterelnököt a Nemzeti Tanács őrizetbe helyeztette. Ez intézkedés a három politikus testi épségének és életének megvédését célozza. 10.000.000 (tíz millió) legjobb minőségű szivarkahüvely érkezett a „Médi Specialité“ szivarkahüvely főraktárába Szeged, Jókai utca 11. gigái hol azok a legolcsóbb napi árban kaphatók. Viszont elárusítóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.