Állami Klauzál gimnázium, Szeged, 1900

I. Az erkölcsös nevelésről. Egyedül az igazat, jót és szépet megvalósító erkölcsösség teremthet szép életet, mely észt és szívet megnyugtat, boldogít. Az erkölcsösséget a boldogság alapjául felállítva kimutatni azt, hogy ennek kell az élet mindhárom korszakában a család, iskola és az öntökéletesedésnek alapjául szolgálnia ; kimutatni az ily nevelésnek lehetőségét s miként való elérhetését képezi a jelen értekezés feladatát. Az igaz, jó és szép eszméjét megvalósító öntökéletesedés a bölcsészet és az ember végrendeltetése. A görög bölcsek ebben helyezték az ember végczélját s velők egyetértve az újkor bölcsei ma is ezt ismerik el az emberi élet legfőbb feladatának. A görög bölcsek haladásunk kiinduló pontjául az önismeretet és önuralko­dást állították fel s ekkér az Istenhez való közeledést tartották az emberiség czéljának. Önmaguk vizsgálása vezette őket e helyes útra. Nem láttak, nem hallottak senkitől példát. Nem volt akkor még az emberiségnek üdvözítő példányképe, aki megtanította volna arra, mi az ember valódi földi rendeltetése, a valódi boldogságot mégis az erénybe helyezték, és az an a való törekvést főköteles­ségévé tették az embernek. Sokrates etnikai főtörvényei: az Isten félelme, lelkibátorság, igazságosság és mértékletesség oly alaperények, a­melyeknél fenségesebbeket csak az Üdvözítő tanított. Mennyivel könnyebb nekünk most az Istenhez közelednünk, a­kiknek az Istenember egész életével megmutatta, hogy csak az erényes élet tehet boldoggá! Az igazi szép és nemes élet tehát csak az erény követésé­ben állhat. Mi az erényes élet ? Kölcsey így fejti meg fiának : „Egész éltedet meghatározott elv szerint intézve, sohasem tenni mást, mint a­mit az erkölcsiség kíván, s még akkor sem, midőn haszon, bátorlét, indulat heve vagy szenvedelem ereje másfelé ragad: ezt hívják erénynek. “

Next