Friss Hírek, 1922. szeptember-december (8. évfolyam, 223-301. szám)

1922-10-07 / 232. szám

If. IsSsIpn. 737. ttbt. Ss^EEil, R Szombat, obtbbZF 7. Kiadóhivatal: TISZA LAJOS­ KÖRÚT 71.-Telefon 102. Fiókkiadóhivatal: KELEMEN­ UTCA 7. - Telefon 107. sz. (Endrényi könyvkereskedés­) ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben: 1 Vidéken: 1 hóra...........................150 korona 1 hóra.........................160 korona 1 negyed évre . . . 450­­ 1 negyed évre . . . 480 Szerkesztőség: TISZA LAJOS-KÖRUT 71. - Telefon 102 A ...-re!ős szerkesztő telefonja MajO­sz ipari oktatá­sról! A Duna—TisiakSál ■exőgaxdaságl Kamara akciója Csonkamagyarország gazdasági jövője majdnem kizárólag megma­radt legnagyobb értékünkre, a me­zőgazdaságra és az ebből táplál­kozó mezőgazdasági iparra és ke­reskedelemre építhető fel reálisan. Áll ez különösen a mezőgazdasági iparra, amelynek feltételei a mező­­gazdasági terményekben adva van­nak. Már­pedig köztudomású, hogy a mai forgalmi korlátozás és valuta­­különbözetek mellett csak olyan iparnak van létjogosultsága, amely­nek feltételei, a szükséges nyers­anyagok idehaza rendelkezésre ál­lanak. A mezőgazdasági ipar fej­lesztésének a szükséges nyersanya­gok birtokunkban léte folytán tel­jes mértékben meg­van a jövője Csonkamagyarorszán. Útját állja azonban a mezőgaz­dasági ipar nagyobb arányú fejlődé­sének, tökéletesedésének az a kö­rülmény, hogy Magyarországon nin­csenek olyan irányú iskolák, ame­lyekben a mezőgazdasági ipari szak­kérdések az adott helyzetre alkal­­mazottan elsajátíthatók volnának, amelyekből szakképzett előmunká­­sok, munkavezetők és mezőgazda­­sági ipari gyárvezetők, technikusok kerülhetnének ki. Ennek a sajnálatos körülménynek a következménye azután az, hogy nagyobb szeszborainkban, összes sör- és cukorgyárainkban a vezető szaktisztviselők majdnem kivitel nél­kül idegen állambeliek (csehek, osztrákok, németek), aminek nem csak az a továbbmenő következ­ménye, hogy e jól jövedelmező ál­lásokba idegen állampolgárokat jut­tatunk nagyon kedvező megélhetés­hez, amikor nálunk ezrével vannak, akik nem tudnak álláshoz jutni, hanem az is, hogy például a sör­gyáraknál a cseh tisztviselőknek és előmunkásoknak tulajdonítható az a mezőgazdák részéről állandóan han­goztatott anomália, hogy néhány száz méter mázsa itthon termelt kom­lót a magyar sörgyárak nem akarják megvásárolni, hanem állandóan dol­goznak a cseh komló behozatala édekében, ami legtöbbször nem más, mint a Magyarországból kivitt és sokszorosan megdrágult magyar komló. Utóbbi pár év alatt örvendetes előhaladást tett tejfeldolgozó iparunk, amely már-már képes arra, hogy nemcsak a teljes Alföldi fogyasz­tást tudja ellátni, kiszorítván ezáltal a külföldi cikkeket, hanem jelentős kivitelünk is van tejtermékekből. Sajnos, itt is az előbb említett hely­zettel állunk szemben, vagyis a tej­termékek feldolgozásának magasabb fokánál kénytelenek vagyunk vagy külföldi munkásokat hozatni, vagy pedig külföldre küldeni ki embere­ket annak elsajátítása végett. A sár­vári és kisbéri tejgazdasági szakis­kolák nem nyújtják ezeket a maga­sabb ismereteket, egyébként is két iskola nem elegendő nagy mértékben fejlődésnek indult tejgazdasági ipa­runk ellátására. Hasonló az eset a zöldség- és gyümölcs-konzerv gyártásánál, a ci­­rok-szakáll kikészítésénél, a gyapjú, len és kender textilipari magasabb irányú (gyári) feldolgozásánál. Minthogy a mezőgazdasági ka­maráknak az 1920. évi XVlII. t­c. kötelességükké teszi, hogy a föld­­mivelésügyi kormánynak a figyel­mét reá­irányítsák olyan kérdésekre, amelyektől a mezőgazdaság fejlesz­tése, előbbrevitele, a mezőgazdasági termények jobb értékesítése, a kül­kereskedelmi mérlegünk javítása függ, élve ezen törvényben adott felhatalmazással, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara kérte a föld­­művelésügyi minisztert, hogy a ka­marák képviselőinek bevonásával tartson ez ügyben egy értekezletet és mielőbb készíttessen törvényja­vaslatot a mezőgazdasági ipari ok­tatásról. Ismerjük az állam nehéz anyagi helyzetét, de végzetes politika volna e miatt szükséges és pár év múlva jól gyümölcsöző befektetésektől tar­tózkodni. Nekünk kötelességünk a mai kornak nemcsak a napról-napra való megélhetés lehetőségeit nyúj­tani, hanem olyan irányú intézkedé­seket is kezdeményezni és megvaló­sítani, amelyektől a jövő nagyobb irányú kifejlődése és gazdasági hely­zetünk megerősödése függ. A Duna—Tiszaközi Mezőgazda­sági Kamara ez ügyben terjedelmes felterjesztést intézett a földmivelés­­ügyi miniszterhez... Biztatóiu­k­ a mudániai tárgyal­­sok­ A traoskankásíjsi államok állásfoglalása Bécs, ok­tóber 6. Úgy Párisban, mint Londonban kimon­dott optimista felfogás uralkodik a mudániai tárgyalás­okát il­letőleg. Úgy látszik, a törökök Anglia részére különös területi engedményeket tettek. Jólértesült körökben elsősorban Ciprus és Radus szigetekről beszélnek. B&s, október 6. A transkaukázusi köztársaságok szövetsége: As- Sirbeidian, Örményország és Georgia jegyzéket intéztek Franciaország, Törökország, Anglia, Olaszország, Románia, Bulgária, Szerbia és Egyip­tom kormányaihoz, amelyben utalnak arra, hogy a közel Kelet kérdésének rendezésére, különösen pedig a tengerszorosok kérdésének megvitatására külön konferenciát kell hívni. A transkaukázusi köztársaságok szö­vetsége nyilvánosságra hozza azt az álláspontját, hogy az orosz kormány­nyal egyetértve, nem ismer el semmi olyan döntik a tengerszorosok kér­désében, amely az ő közreműködésük nélkül jött létre. A villamostarifa a­dók felemelését kérik Tizenöt korona lenne a szakasijegy, busa az átszálló, estére pedig busionit és harmincét koronás jegyeket terveznek Szeged, október 6. Alig néhány héttel ezelőtt emelte fel a Közúti Vaspálya Részvénytár­saság a villamos viteldíjakat és máris ismét kénytelen felemelni azokat. Az üzemi kiadásoknak az utóbbi időben bekövetkezett utóbbi lényeges emelkedése folytán ráfize­tés nélkül az eddigi díjtételeket to­vább nem tudják fentartani és ezért a társas­ igazgatósága feliratban kéri a kereskedelmi minisztert, hogy október 15-től engedélyezze fel­emelni a viteldíjakat az alábbiak szerint: Szakaszjegyei a mostani 10-ről 15 koronára, esti fél kilenc óra után 15-ről 25 koronára. Átszálló és távolsági jegyei 15— 20-ra, este 25 ről 35 koronára. Gyermekjegyet az összes vonalak­­ra nappal és este 5—10-re. A bérletek árát is néhány száz koronával felemelnék, de a köz­tisztviselők részére továbbra is ad­(Saját tudósítónktól.) nának kedvezményt. A teherdijziteleket a következő skála szerint emelné a társaság : I. osztályt 30 K-ról 40 K-ra II.­­ 35 , 45 , III.­­ 40 , 50 „ A tarifaemelés csak úgy segítene a társaságon, ha a fent részletezett mértékben engedélyezné a kereske­delmi minisszter. Legutóbb ugyanis a személyze­t munkabérét újra har­minc százalékkal kellett felemelni, azonkívül — írja a társaság igaz­gatósága a felterjesztésben — az üzem részére métermázsánként 2008 koronás porosz szénről kell gon­doskodni. A mostani emelés is csak az üzemköltségek ellensúlyozására lesz alkalmas. A felterjesztéshez csatolja az igaz­gatóság a havi költségvetési kimu­tatást is, mely szerint a havi be­vétel 4.640.000 korona, ezzel szem­ben a kiadás 4.610.000 koronát tesz ki. A tiszta bevétel tehát ha­­vonként alig 30.000 korona. Az igazgatóság hasonló bead­ványt nyújtott be a város tanácsá­­hoz és hozzájárulását kérte a tarifa­emeléshez, mert enélkül, illetőleg a részletezett tarifaemelés végrehaj­tása nélkül válságos helyzetbe ke­rülhet a villamosvasút üzeme és így kétséges, hogy a villamosfor­galmat fenn tudják-e tartani. A ta­nács csütörtöki ülésén foglalkozott a villamostársaság beadványával, de a tarifaemeléshez való hozzájárulás kérdésében nem határozott. Az ügy alapos ismerője, Balogh tanácsnok, ugyanis Szentesre utazott, hogy a főispáni installáción a város képvi­seletében résztvegyen s ő nélküle nem kívánt határozni a tanács. En­nélfogva a villamostársaság bead­ványát csak a szombati, úgynevezett kistanácsülésen fogják tárgyalni. BerzraiiajillMaTiszalstiiii­­aailílibBattsiig uj nlaOke Budapest, október 6. (MTI.) Az Országos Tisza István­ Emlékbizottság tegnap délután ülést tartott, melyen Balogh Jenő társelnök néhai Beöthy Zsolt volt elnökről való meleg meg­emlékezése után bejelentette lemon­dását. Indítványára a bizottság egy­hangúlag Berzeviczy Albertet vá­lasztotta meg elnökévé. Berzeviczy Albert, elfoglalva az elnöki széket, megilletődéssel mon­dott köszönetét megválasztásáért. A halál — mondotta — olyan pusz­títást visz végbe Tisza István halála óta az ő hívei körében, hogy mi kevesek, akik még barátai közül életben vagyunk, kötelességünknek kell, hogy tekintsük összefogni és kiki azon a helyen, ahova a bizalom állítja, működjék közre emléke ápo­lásában s eszméi hirdetésében. Ezen cél intenzívebb elérésére javasolja egy végrehajtó bizottság választását. Az emlékbizottság­i elnök ja­vaslata szerint határoz és megvá­lasztja a végrehajtó bizottság tagjait. Berzeviczy elnök ezután meleg szavakkal méltatta a nemrég elhunyo­­Villányi Imre báró bizottsági tag érdemeit. Elhatározta a bizottság, hogy október 31-én, Tisza István halálá­nak évfordulóján, ismét emlékünne­pet rendez, november másodikán pedig küldöttségileg fogják felkeresni és megkoszorúzni a geszti sírt. Kin­­ti Torontálm­egy­k­et a belgrádi bar­ltthez csatolják A szerb kormány elhatározta, hogy Bácska és Torontál főispáni székét nem tölti be, mert új kerületi beosztás lép életbe. A belgrádi ke­rületbe olvasztják be a megszállott Bácskát és Torontál megyét is. Az új kerület élére Vlankalin Milorad dr belügyi osztályfőnököt állítják.

Next