Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)
1919-08-13 / 177. szám
XX. jvklys.n^17?. 191P. an^usztus 13. Szerbia Megjelenik minden'reggel Egyes 87i'm ára : 20 fillér. Vidéken.. ., „ ..24 . ELŐFIZETÉSI ÁR 8EUVSEH Vi évre 16 K viD ki^Eri iVi évre M w M M 22 K ;1 hóra „„„„„„„ 7K SZ;Ea-E]3DI POLITIKAI NAPILAP, E^yes sznni^ a»i ^ O i'illér Szerkesztő? ij ft ft^AShAt aiaP S Z E 0 E D Jókai utca 1. szám ■ TeleTon «rántok: 212 és 12 ^2*” felelős szakesztő 1 UJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos* . ENDRÉNYI LAJOS nyomda- ét hónlapkiadó vállalti« rt . igazgató 1 RÁCZ ANTAL Politika. Az egzigenciák tudománya, mondják a politikusok. Az ország közügyeinek minél jobb szolgálata, mondjuk mi magyarok. Kossuth Lajostól ered a gond.is, hogy politikus nemzet, a visffgar. Másképpen: a faj politikai érettsége, okossága, előrelátása annyira fölötte állt mindeneknek, hogy a vezetést, a gyeplőket ezer esztendőn át ■ircgiaríotía. A magyar politikai gondolat bukása Károlyi Mihály egyeduralmának kezdetétől, mely a bolsevizi.nissz^bá^yszen■t előkészítése volt, a bolsivizmus szabályszerű összeomlásáig tartott. Most újból kezdi kibontani szárnyát a magyar nemzeti Déniusz. Minden becsületes magyarnak legszentebb kötelessége egységesen tömörüti a zászló körül, melyet legelőször, a legsúlyosabb időben Aradon és Szegeden bomtottak ki és lobogtattak folyvást. ■Végzetes hiba, meg nem bocsájtható bűn volna, ha úgy a kormány, mint a Nemzeti bizottmány egyes árnyalatai most pártpolitikát csinálnának. Addig, akig nincs ország, nemzeti egység, béke, rend, nyugalom, nem szabad kockát dobni Krisztus köpenyegére. A pártosimdó torzsalkodás, kormánybuktatás jöjtjün a béke arany napjaiban. A történet in fogja feljegyezni a szegedi kormány érdemét azért, hogy magát megsterítettette, fenntartotta, eleven tiltakozás úgy a külföld, mint az ország ide, hogy a bolsevizmusba nem ment bele a nemzet. Másfelől összegyűjtő szedencéje volt az üldözött, bujdosó liszteknek, kzatonáknak, tisztviselőknek, polgárságnak. E kis nemzetiszinű várószigeten élt tovább a kigunyolt ,hazafigság,“ a lenézett „nacionalizmus,* a megrugdosott „burzsuj.“ Várta, míg a kommunista, őrült termelési rend önmagától kimúlik, ami meg is történt, s nem kellett ehhez semmiféle külhatalmi fegyveres beavatkozás, legalább is teljességgel felesleges volt. A helyzet azért nem rózsás, de a magyarságnak semmi oka a csügge■(véne. Önmagában, nagyszerű életere■,jébd), gazdag termékenységében kell íbiznia. Az államokra épp úgy, mint a magánemberekre egyformán vonatkozottak az erkölcsi és fizikai törvények. Aki ezek ellen bűnbe esik, annak pusztulni kell, legyen bármily hatalmas barátja. A magyar nemzet egyedül, izolálva, magánosan áll, néz, vár, mint egy megsebzett bölény az őserdőben. A tönévesein igazolni fogja, hogy amint a múlt századokban visszaverő steregi’ura volt a török, tatár barbáróságnak, most is egészséges életösztöné- vel visszautasitván a bolsevizmust, a ‘nyugati nemzetek kultúrájának tett meghálálhatatlan, roppant szolgálatot. ‘ Idehaza pedig pártokon kívül, felül, teremteni kell egyyesülést, melynek szükségességét P. Ábrahám Dezső miniszterelnök vasárnapi beszédében oly elragadó közvetlenséggel, minden ".vitlán felül emelkedő érvekkel tolmácsolta. A nemzetközi, radikális, szociológiai szabadalmives, tekintélyromboló, vallástelsipró, defetista politikának itt nálunk, Szent Istán király birodalmának megmaradt területén örökre befellegzett. Vannak furcsa és különös emberek, kik eméleteket szülnek és folyton meg akarják váltani a világot, de mindig a más bőrén. Az élősdi, más vérére spekuláló kalandorapostoloktól undorral fordult el a szerencsétlen magyar nép. Össze kell fogni minden magyarnak, de népi szabad idejteni, tanulni kell mindabból, ami Magyarországon 1918. október 31-től történt. Főképpen a volt Károlyi-párt politikusainak kell nagyon éberül vigyázniok, mert Magyarország sírásójának neve, múltja, programmja, társasága, barátai a nemzeti összeomlás, a marság erkölcsi és katonai bukásának bekövetkezésével logikai összefogőben vannak. P. Abrahám Dezső kitornyosodó egyénisége biztosíték a nemzetnek. A szegedi kormány eddigi politikája nem az egyének, de a nemzet nagy szempontjait tartotta szemött. Aki azért menekült Szegedre, hogy itt jó állásba kerülj.Ott, miniszter, vagy államtitkár legyen, az a nemzeti ügy elárulója. Közönséges gonosztevő. Ma, a nemzet feltámasztása idején — ahogy az aranyszájú Prohászka Ottokár mondotta — a politikusnak egy személyben tudósnak, művésznek és szentnek kell lennie... A kufárokat ki kell korbácsolni, a templomból. Kiss Menyhért. A korraán, Budapestis alap a nemzeli bizottmány utolsó ülése. A Nemzeti bizottmány ma délután tartotta az utoolsó ülését. Szeged törtenelmében ezt az ülést mint nevezetes eseményt jegyzik fe. Ezen az ülésen ugyanis P. Ábrahám Dezső miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány Szegeden beszünteti a működését, Budapestre utazik, hogy ott a megalakult kormánnyal tárgyaljon a további politikai irányokról. A miniszterenök hangsúlyozta a szegedi kormányfők, abbéli szolidaritását, hogy csak olyan alakulatot támogat, mely a nemzeti alapokra fektetett demokrácia pillérein nyugszik. Majd egy tiszta magyar lélek ihletett szavával köszönte meg Sz^ed hatóságának és társadalmának vendégszeretetét. A Sz^eden töltött napok — úgymond — idejthetőlenek maradnak a számunkra. A Nemzeti bizottmány ma spontán megnyilatkozott ünneplőben részesítette a miniszterelnököt, aki a nemzet fekete éjszakájában elszánt lélekké gyújtotta meg a jövőbe vetett hit és bizalom mécsesét. Önzetlen honfiúi munkájához felébe tornyosuló akadályok legyőzésé- hez az erőt a hazaszeretetnek abból a szent érzéséből merítette, amelynek nem a hatalomkeresés a lendítő kereke, hanem a nemzeti egysk megteremtésének az ideálja. Olyan volt az életünk, mint a decemberi éjszakai viharban csüggedten és fázva bukdácsolónak. P. Ábrahám Dezső a leggyászosabb napokban pattant elő, hogy fáklyát gyújtson és új életet teremtsen a pusztaságban. Ha egyebet nem tett volna, minthogy újból fetámasztotta és megvalósította a nemzei állam gondolatát, akkor is hálával kell felnéznünk P. Ábrahám Dezső ideális egyéniségére. A Nemzeti bizottmány határozati javaslatban köszönte meg P. Ábrahám Dezső és munkatársainak önzetlen hazafias munkálkodását és ebben az elismerő nyilatkozatban benne foglaltatik a szegedi nép hálás elismerése is. P. Afaraikám Dezső nem akarja, hogy a nemzetnek két kormánya legyen, József tábornagy hívására utazik Budapeste a nemzeti egység megteremtésének gondolatával. " * A kormány búcsúzik. A miniszterelnököt úgy megszerette a szegedi nép, mintha a szegedi talajon nőtt volna fd. Szinte a maga fiának tekintette. Mert, P. Ábrahám Dezső az izig-vérig való magyar ember, az ő megértő finom fdkévd egyszeriben meghonosodott itt minden népszerűségkeresés nélkül, amitől az ő komoly, tartalmas egyénisge távol van, de meghonosodott azért, mert az érzései, a gondolatai a szegedi nép érzéseit és gondolatait képviselték a bölcseség és tudás rostélyain átszörődötten. A szediek részéről Dobay Gyula dr. főispán egyszerű, keresetlen, de valóban szívhezszóló szavakban fejezte ki Szeged társadalmának köszönetét a hazafias nagy munkáért, melyet P. Ábrahám Dezső , a kormánya végzett. Igen meleg ovádóban volt része Kószó István dr. felszólalása kapcsán Zichy Aladár grófnak, aki méltatottan válaszolt. * A közgyűlési terem zsúfolásig m^tdlt. A középső karzaton hölgyek ültek. A két oldali karzat a szakadásig tolt. A teremben képviselők, főrendiházi tagok, polgárok barátsosan tértek meg egymás melett. Zichy Aladár gróf fél hatkor az emelvényen lfoglalta heyét és meyitotta az ülést. P. Ábrahám Döse miniszterelnök szólaltfelsőnek: A magyar nemzeti kormány — úgymond — feszólitást kapott, hogy menjen fd Budapestre. A kormány a mai miniszteri tanács határozata szerint megragadja az alkalmat, amit a szállítási eszközök nyújtanak, hogy Pestre jusson. A kormány nem akarta magát kitenni egy sikertelen, esetleg föltartóztatott útnak s azért csak most, amikor működése és az ország egy újabb állomáshoz jutott, indul útnak. A kormány ezen távozását többféleképpen lehet magyarázni, de az az egy tény, hogy a szegedi kormánynak itteni működése most már tárgytalan. Az országot a bolevizmustól megszabadítani, amit fő célnak, mondhatni egyedüli s legelső célnak kitűzött, már megszűnt. Sikerül-e majd Budapesttel megegyezni ? Azt majd a közeljövő fogja megmutatni. A kormány legilletékesebb helyről felszólítást kapott, hogy lépjen Budapesttel érintkezésbe. Még nincs megállapítva, hogy az ántánt melyik kormányt ismeri el, eddig csak annyit tudunk, hogy az ántánt csak olyan kormányt ismer el, amelyik az összes pártokra, azaz egész nemzetre támaszkodik. A tárgyalások Budapesten épen ezért oly irányban folynak, hogy egy olyan kormány legyen, amely az egész népre támaszkodik. A szegedi kormány azért csak olyan kormányt támogathat, amely nemzeti demokratikus alapon nyugszik. A budapesti kormány fő feladata egyelőre a rend biztosítása. A lelkek máról-holnapra nem, nyugszanak meg. Szüléses egy bizonyos idő, egy bizonyos nevelés, amit csak csendes munkával lehet elérni. Egyelőre Budapest román megszállás alatt van, hogy meddig tart, az nem a kormánytól függ, itt az ántánt intézkedései irányadók. Nem lehet egy nemzetet, amely ezer éven át istápolója volt a nyugati kultúrának oly helyen, ahol hosszabb ideigg egy nemzet nem tudott államot alkotni, igazságtalanul összetiporni. Lehet, hogy az ántánt intézkedések más állam javára szólnak. Bár nincs okunk optimistáknak tenniünk, de ebben az egyben tetnnünk kell, hogy ennek a nemzetnek történeti hivatala van. Majd kitartásra hivja fel a város közönségét a miniszterelnek s együtt tag köszönetet mond ugy a város hatósága, mint a közönségmek azért a támogatásért és szíves vendégszerepéért, amellyel nehéz munkájukat támogatták. Keserűség nélkül távoznak s ha voltak is pillanatnyi félreértések, azok eltörpültek a történelmi idő nagysága mellett. Még egyszer kijelezni a miniszterelnek, hogy ők csak olyan kormányt támogathatnak, amely a nemzeti és a demokratikus eszmék szolgálatában áll. Másra nem hallgatott, mint a politikai lelkiismeretére és Szegedről a kormány politikai és barátai nyugodt lelkiismerettel távoznak. A szegedi ügyek vezetésére visszamarad Eckhardt dr. A miniszterelnök után Bogya János dr. bizottmányi tag szólalt fel. Vegyes érzelmekkel távozom, — úgymond — mert nem tapasztalom az egyiket, amire a nemzetnek ebben a súlyos időben legnagyobb szüksége van. A kormány tárgyalni akar s ha nem sikerül megegyezni, visszajön Szegedre s az országnak két kormánya lesz, ami még súlyosabbá tenné a helyzetet a világ előtt. Nem tárgyalás, hanem együttműködés kell. Bogya dr. szavaira P. Ábrahám Dezső miniszterelnök válaszol. Az előttem szóló bizottmányi tag ttt — úgymond — a félreütés áklozata. A szegedi kormány, mint ilyen megszűnik, Budapestre megy és Eckhardt dr. nem azért marad itt, hogy a kormánynak az esetleges visszatérésére mindent készen tartson. A miniszteriumnak vannak hivatalnokai, összegyülekezett egy sereg katona s most nem szökhet csak úgy el a kormány s itt hagy mindent lelkiismeretlenül. A szegedi kormánynak váltat! becsületbeli kötelezettségét teljesiti itt