Szegedi Friss Ujság, 1922. július-szeptember (23. évfolyam, 155-232. szám)

1922-07-04 / 157. szám

XXIII. évfolyam, 157. szám * Szeged, 1922 július 4. Kedd * Egyes szám ára ^ korona Egyes szám ára mindennap ifi mindenfil 3 korona SZEC3-E13DI POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁR HKIiVBKfa g« évre.. .. ................210 K 1 hóra ............. 70 K ViDKr^En Ví évre............... . 240 K 1 hóra...................... 80 K Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla alelnök I1 óra után nyitotta meg. Javasolja, hogy Dessewffy Arisztid halála földit érzett részvétének a nemzetgyűlés a mai ülés jegyzőkönyvében adjon kifejezést, amelyhez a Ház hozzájárul. Rakovszky István előterjeszti a drágaság rohamos emelkedését az utóbbi napokban. Felhivja a kormány figyelmét a sürgős intézkedés megtételére. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a magyar kormány tudja kötelességét s tudatában van annak, hogy mily rettenetes mérveket öltött a drágaság. A baj a valuta leromlásában keresendő, amellyel szemben lehetetlenek vagyunk. Egyes esetekben, amikor az élelmiszer árát ok nélkül drágítják, a kormány közbelép. A kormány nem hajlandó megkötni az árvizsgáló bizottság kezét. Ezután áttértek az índemnitás tárgyalására. Elsőnek Nagy Emil szólal fel. Röviden vázolja a mai gazdasági helyzetet. Azt lehet mondani, hogy Magyarország nyers terményeit nem tudja feldolgozni s kénytelen azokat külföldi, különösen cseh piacra venni és feldolgozott állapotban drágán visszavásárolni. Ilyen körülmények között nincs egyéb kivezető út, mint az, hogy magunk dolgozzuk fel nyers terményeinket. Az új ipartelepek felállítását valósággal nemzeti eseményként kellene ünnepelni, u. m. Belgiumban, sőt Romániában is. Igen sok kérdés van még függőben Csonkamagyarországon. Ott vannak a megyei utak, a víziutak, a le nem csapolt területek, amelyeket mind használhatókká kellene tenni. Meg kell ragadni tehát az alkalmat arra, hogy különböző befektetésekre használjuk föl a bankómennyiség egy bizonyos százalékát, mert Magyarországot csakis ezzel tudjuk megjavítani. A javaslatot elfogadja, Peyer Károly a kormány pénzügyi potikáját hibásnak tartja, mert a fogyasztási adón épült föl. Sem ezt, sem a forgalni adót nem tartja demokratikus intézkedésnak. A kormány elmulasztja az egyenes adójövedelem szaporítását. Demokratikusabb adórendszerre kell áttérni a kormánynak. Mindenkit meg kell adóztatni jövedelme szerint. Senki sem vallja be őszintén jövedelmét. Beszél ezután az internálási táborokról és bár csak 200 az internált most és ezek között politikai nincsen, ennek föntartását mégis károsnak véli. Úgyszintén követeli a gyorsított bírói eljárásokkal elítéltek ügyeinek revízióját. Teljesen egyetért a miniszterelnöknek ama kijelentésével, hogy az ország már elég jóvátételt fizetett azzal, hogy ezeréves területének nagy részét elvesztő, hogy elvesztő erdeit, szenét, vasát, sóját, továbbá azokat az állami épületeket, amelyek a megszálló hatalmak kezében vannak, ő pártja nevében kijelenti, hogy a jóvátétel ellen mindenkor ellenállást fog kifejteni és ebben a kérdésben minden pártnak össze kell tartani és szembe kell szállni ezzel a modern rablással. A szociáldemokrata párt harcolni akar minden erejével a nemzet felépítéséért. A kormány részéről hibáztatja, hogy ezt a nemzetgyűlést nem az általános, titkos választás alapján hozta össze. Nincs szükség kétkamarás rendszerre, ezt határozottan elítéli és nincs szükség olyan főrendiházra, amilyet a törvényjavaslat statuál és ha mégis meglenne, tagjait az általános, titkos választás alapján kellene megválasztani. A felsorolt tények alapján nincs módjában a javaslatot, mely bizalom kérdése, elfogadni. Az ülés vége 3 órakor. Kész az új lakásrendelet, Augusztus 1 én lép életbe Vass József dr. népjóléti miniszter hivatalba lépése után azonnal hozzálátott az új lakásrendelet végleges kidolgozásához. Az új lakásrendelet végre pénteken elkészült és a miniszter a szombat éjszakai minisztertanácsban referálta. Az új lakásrendelet — mint a tervezet első pontja hangsúlyozza — átmeneti jellegű és máris bizonyos mértékben haladást mutat a szabadforgalom felé a rendelet ama pontja, amely a kétezer Lakosnál kisebb községek és nyaralótelepek háztulajdonosainak viszszaadja a szabad rendelkezési jogot. Újítás a lakásrendeletben az is, hogy ezután minden lakásigazolványért díjat kell fizetni, mely összeget az állami lakásépítésnél használják fel. Két szoba után 300, három szoba után 400, négy szoba után 1000, öt szoba után 1500, hat szoba után 6000 korona díj fizetendő A halszobásnál nagyobb lakásoknál minden szoba után még háromezer korona az igazolvány díja. Szintén fontos intézkedése a rendeletnek, hogy a népjóléti miniszter fentartotta magának minden egyes esetben a döntő rendelkezési jogot. A rendelet pontosan szabályozza a lakásbéreket. Újítás a lakásrendeletben, hogy a bérek megállapításánál, különösen a nagyobb lakásoknál, irányárakat állapítanak meg. A lakások négy kategóriába vannak osztva. Az 1920. év május elsején négyezer koronánál nem nagyobb lakbérű lakást kislakásnak minősítették. Középlakás az, amelynek ugyancsak ezen időben hatezer koronánál nem volt nagyobb a bére; nagy lakás, amelynek nyolcezer koronánál nem volt nagyobb a lakbére ; fényűző lakás pedig az, amelynek lakbére nyolcezer koronán felül van. A kislakások bére 1922 augusztus elsejétől az 1917 november elseji bér négyszerese lehet. A közép-, nagy- és fényűző-lakásoknál a rendelet szerint szabadon egyezkedhetnek a felek. A rendelet azonban mégis mutatóirányárakat szab a közép- és nagylakásoknál. Ha a középlakás bérét az 1917 november elseji bér nyolcszorosánál nagyobbra nem emelte a háztulajdonos, a nagylakásét pedig tizenkétszeresnél nagyobbra, a lakó ez intézkedés ellen nem felebbezhet a bírósághoz. A fényűző lakások bérét teljesen szabaddá tették. A lakásrendelet pontosan szabályozza az üzletbéreket is. Azoknak az üzleteknek bérét, amely után 1920 május elsején nem fizettek többet kétezer koronánál, az 1917 november elseji bér tizenötszörösére emelhetik. Ezen béremelés ellen panasznak helye nincs. Az oly üzlethelyiségek bérét, amelyeknek ugyancsak 1920 május elsején hatezer koronáig terjedő bére volt, az 1917 november elseji bér húszszorosára emelhetik, a tizenkétezer koronáig terjedő boltbéreket pedig harmincszorosra. E két utóbbi emelkedési arányszám tulajdonképen csak irányár, illetve egy mutatószám, melynél magasabb emelő esetén a bérlő a bíróságnál kereshet orvoslást. Az 1920 május elsején fizetett 12.000 korona bérnél drágább üzlethelyiségek bére szabad egyezkedés tárgya. Az új lakásrendelet többi pontja az eljárásokat szabályozza, melyek csekély módosítással hasonlóak a régi lakásrendeletben megállapított eljárásoikhoz. Az új lakásrendelet csüütörtökön reggel fellélleni is megjelenik. Az orgoványi tilkosság a bíróság előtt, Budapestről jelentik: A budapesti katonai törvényszék ma kezdte meg az orgoványi gyilkosság ügyének a tárgyalását. Az ügy még a román megszállás és a magyar bevonulás közötti időre esik vissza, amikor tudvalevőleg Izsák és Orgovány község néhány zsidó polgárát végezték ki. A tárgyalást Gyerffy László őrfagy-hadbíró vezeti, a vádat Schmitt Arthur ezredes-hadbíró képviseli. A tanuk névsorának felolvasása után elsőnek Zbona vádlottat hallgatják ki. Zbona előadja, hogy régen történt a dolog, pontosan nem emlékszik. Megtudta, hogy Francia Kiss Mihályt és Dani Mihályt körözik a románok, mert a zsidókat nyugtalanítják. Erről szólt Héjjas Ivánnak, aki azt mondta, el kell fogni azokat a zsidókat, akik a románokkal jóban vannak és ki kell végezni őket. Erre elmentek Orgoványra. Ott először beboroztak, aztán bementek egy házba, hogy hová, már nem tudja, elfogtak egy embert, kocsira tették és kivégezték. Egyébre nem emlékszik. Arról nincs tudomása, hogy a kivégzettet meglopták volna. Arra a kérdésre, hogy a Héjjas-különítménynek mi volt a célja, vádlott előadja, hogy a kereszténység visszaállása és a kommunisimus leverése. Ezután Danicsot hallgatják ki, Danics azt mondja, hogy Zbona beszélt egy román főhadnaggyal. Zbona azt mondta, hogy a főhadnagy kijelentette, hogy az izsák. zsidók másfél milliót ajánlódik a románoknak, ha Izsákon maradnak. Ezután a korcsmába mentek, nem emlékszik arra, hogy azután mi törtérsz. A tárgyalást holnap folytatják. Programul isszéílik Dorozsillán és Kisteleken. A Schandt Károly lemondása folytán megüresedett dorozsmai választókerületben már erősen folyik a választók küzdelme a mandátumért. Eddig két jelöltje van az egységes pártnak, Eckhardt Tibor dr. sajtófőnök hivatalos és Széll Gyula dr. ünvéd személyében. Hír szerint Dorozsmán az ellenzék is állít jelöltet és végeredményben hárman küzdenek majd a mandátumért. Eckhardt Tibor dr. három helyen beszélt tegnap a választók élénk érdeklődése mellett. Először a göbölyi járást látogatta meg. Nagy Sándor gazda üdvözlő szavai után Varga György főbíró ismertette a politikai helyzetet és ajánlotta Eckhardt Tibort. Eckhardt Tibor beszédében rámutatott arra, hogy az összetartás, a munka lehet a jövő alapja és hangoztatta, hogy azt kell kiküzdeni, hogy a keresztények számarányuknál fogva foglaljanak mindenhol helyet a közelben. A tekintély tiszteletéről beszélt, mint fundamentumáról minden állami létnek. A földbirtokreform gyors megvalósítását és Dorozsma óhajainak beteljesedését kívánja. A munkanélküliség megszüntetése és képzelt gazdák nevelése teszi lehetővé a főbb termelést és az ország meggyógyulását. Ezután Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő méltatta Eckhardt érdemeit. Innen Eckhardt és kísérete Dorozsma- Központra ment, ahol a templom előtt ismételte meg programbeszédét. Patacsi Déta az ellfifitáborról beszélt és mbsrata, ne engedjék magukat felültetni az emberek. Ezután nagy társasebéd volt. Az első felköszöntőt Gyuris Gábor mondotta, majd Eckhardt Tibor a nőket köszöntötte. Délután 4 órakor Dorozsmán a községházán vort a gyűlés. Varga főbíró beszéde után, aki a község érdekeiül szólott, Eckhardt Tibor dr. beszélt programjáról, majd Takács Géza, Pálfy Dániel méltatták a sajtófőnök érdemeit. Este 9 órakor nagy bankett volt, Dózsa dr. főszolgabiró a kormányzót, Strica plébános Eckhardt sajtófőnököt, Patacsi Diniét a választókat köszöntötte. Beszél Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Jókai utca 4. szám Telefonszámok 12-C és 2-5? felelős szerkesztő -WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos : ENDRÉNYI LAJOS nyolds és hírlapkiadó svállalata rt. Igazgató: RÁCZ ANTAL tek még Varga főbíró, Sándor Mihály és mások • Tegnap Dorozsma külterületén mondotta el programbeszédét Széll Gyula dr. ügyvéd, az egységes párt másik jelöltje 13. Széli dr. beszédét — éppen úgy, mint a sajtófőnökét — a választók népes tábora hallgatta végig. 11 órakor a Dudás-kápolnánál beszélt először Széll dr. Kiemelte, hogy egyedül jött a programbeszédre. Nem kivin támogatót, mert vagy meg tudja győzni a népet programjának becsületes volláról és céljáról és akkor támogatóra nincs szüksége, vagy nem — és akkor támogatóval sem megy sokra. Kimondotta, hogy csak a testvéri szeretet, a kéz kézbe tett becsületes munka az, mely az országot talpraállíthatja. Akkor lesz boldog ez az ország, ha faji és felekezeti különbség nélkül csak egy szándékú, becsületes magyar emberek lesznek ezen a csonka földön és kipusztul a pártoskodás, amelynek az az átka, hogy a két veszekedő testvér között a harmadik nevető, a rabló a srác, meg az oláh lopja ki még a párnát is. Foglalkozott Dorozsma község szükségleteinek és kívánságainak ügyével és azoknak a Mkfizdésát hangoztatta főtörekvésének. Szél i dr, délután 3 órakor a gőbölyi járási választókat kereste föl, ismertetie azok előtt is részletesen programját és támogatásukat kérte. Széll dr. a jövő héten teneresi Dorozsma külterület többi választóit is, hasonlóan programbeszédet mond Kisteleken és a választó terült többi községeiben is. Amerikai szabadságünnepély Budapestről jelentik. A városligeti Washington-szobor előtt ma délelőtt lélekemelő ünnepség keretében ülték meg az amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának 146. évfordulóját. A megjelentek sorában volt Brenano Tivadar, az amerikai Egyesüllt Államok követe és neje, a kormány képviseletében Belitski Sándor honvédelmi miniszter és bárcziházi Bárczy István helyettes államtitkár, a nemzetgyűlés képviseletében Huszár Károly alelnök, továbbá Sipőcz Jenő dr. polgármester a főváros képviseletében, Apponyi Albert gróf, Wlassich Gyula báró. Elsőnek Sipőcz Jenő dr. mondott beszédet, amelyben üdvözölte a nagy amerikai nemzet képviselőjét, valamint a kormányt és a nemzetgyűlés képviselőit. Ezután Ludwig Ernő dr. főkonzul a Magyar Nemzeti Szövetség nevében angol nyelven beszédet mondott, amelyben a magyar nemzet hódolatát fejezte ki az amerikai nemzet géniusza és legnagyobb férfia, Washington György irán. Apponyi Albert gróf az Amerikai Magyar Társaság nevében előbbi néhán magyar szóval, majd angol nyelvű beszédben méltatta az amerikai szabadsíg ünnepi jelentőségét. Itt a nagy államférfi szobrának talapzatáról üzenünk Amerikának — mondotta —, hogy él itten egy jobbal meg nem csonkítható ország, amely ünnepelni tudja az amerikai függetlenséget. Csonka nép, de csak testben, lelki ép és az ép lélek éppé teszi a megmarcangolt testet is. Mi mindig bíztunk Amerikában és sohasem hiába. A közelmi háború végén azonban elhagyott, de Amerika népe most már maga is könyörtetenül pálcát tör a béke műve fölött. Mi a pálcát már régebben eltörtük, a mi Ítéldszavunk a béke fölött már régen elhangzott és néhány rövid szóból állott : Nem, nem, soha! Ezt az üzenfetet küldtük mi a nagy amerikai nemzetnek. Apponyi beszédét hosszas, lelkes éljenzéssel és hurrá !-kiáltásokkal fogadta az ünneplő közönség. Majd Brentano Tivaniar rendkívüli kővel és meghatalmazott miniszter mondott beszédet, amelyben méltatta Amerika SSabadságünnepének jelentőségét és kifejtette, hogy rendkívül jóleső érzés tölti al, hogy a magyar nemzet oly meleg szeretettel adózik az Unió ünnepének. Az ünnepély a Himsz eléneklésével ért véget.