Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)

1922-10-07 / 239. szám

mil évfolyam­, 23­. sz. * Szeged, 1922 ok­tóber 7. * Szólítbat * Egyes szám ára mindennap és mindenütt 6 korona ELŐFIZETÉSI ÁR Szerkesztőség és kiadó­r­jai: Szeged, Jókai*utca 4. szám­ Telefon­számok 12-62 és 2953. Felelős szerkesztői WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hirlapk­iadó vállalat rt. Igazgató és felelős kiadó: RÁCZ ANTAL HKUVaKN­­A évre n »»•••• m .. 450 K 1 h­óra 150 K VICEIDEI« V* évre.. 675 K 1 hóra........................ 225 K Horos és a Muravidék vissza­csatolása. A nyír és osz folyamárn több ízben szó esett arról, hogy Horgos rövidesen visszakerül Magyarországh­oz. Ezek a hi- írek a népszövetség­ tárgyalásával függ­nek össze. A békeszerződés kísérőlevele szerint ugyanis a népszövetségnek joga van dön­teni olyan esetekben, hogy ha a határ­­m­egállapítás igazsá­gtalan, hogy egy-egy területrész hova tartozik és azt Magyar­­ország javára kiigazítani. Ez az eset állott fenn a Muraközben, melyre a népszövetség által kiküldött határkiigazító bizottság megállapította, hogy feltétlenül visszacsatolandó Magyar­­országhoz. A népszövetség Szerbia és Magyarország között ilyen értelemben közvetített, de sikertelenül, mert Szerbia a Muraköz egy községét és egy határ­menti utat ajánlott fel, továbbá cserébe ajánlotta Horgost Szabadka feletti m­a­gyar területekért. Érdekes, hogy a szer­­bek az ajánlatban megállapították, hogy Horgos 8000 lakosú színmagyar köz­ség és az Szegedhez gravitál, tehát Szabadka feletti területért lemondanak arról. Természetesen a "magyarok a Muraköz helyett ezt az ajánlatot nem­ fogadták el, csupán hajlandók voltak Horgosért bizo­nyos szabadkai határsáv kicserélésére. Megegyezés híján a népszövetség nem tudott dönteni és a békeszerződés sze­rint most már a nagyköveti tanácsnak kell Párisban a szépszövetség javaslatát jogerőre emelni. Reméljük, hogy a m­agyar kormány a párisi, ránk nézve kedvező döntést siet­tetni fogja, sőt a nagyköveti tanácsnál most­­már Horgosra is igényt em­el, annál is inkább, mert a szerbek maguk jelen­tették ki, hogy Horgos színmagyar köz­ség és Szegedhez fűzi minden közleke­dési és idegélhetési feltétele. A népszövetség az ügyről az alábbi hivatalos jelentést adta­­: Genf, okt. 6. A népszövetség hivata­los kiadványa során megjelent Hymans előadó jelentése, am­elyet a szerb—m­a­­­gyar határ ügyében terjesztett a népsz­ö­­vetség elé. A jelentés főbb vonásokban a következőket tartalmazza. A népszövetség tanácsa július 23-án átiratot kapott a nagykövetek értekezle­tétől, a­melyben az értekezlet közölte vele a szerb—magyar határm­egállapító bizottság jelentését. Ez a közlés Mille­­rrand ismert kísérő levele alapján tör­tént. Magyarország a kísérő levélben részletezett formák között közvetítésre kérte fel ebben a kérdésben a népszö­vetséget. A népszövetség tanácsa ennek alapján július 20-án­­megbízta Hymanst, hogy lépjen érintkezésbe az érdekelt fe­lekkel és terjessze elő jelentését a tanács legközelebbi ülésszakán, amelyben fejtse ki, hogy a tanács mennyiben tehet eset­leges jó szolgálatot a kérdés barátságos rendezésének előmozdítására. A­ Vitás kérdés a következő volt: A szerb őfs magyar határ legnyugatibb pontja 50 km­. hosszú és 5 kmn. szélessé­gű területen fekszik, amelyet Murántúl­­nak neveznek. Ez a terület, amelyet a szerződésben megállapított vollat Szer­biának juttat, "mintegy­ 16,000 főnyi ho­mogén lakosságot számlál. A 34 falu közül 28 teljesen magyar 6 faluban szlá­vok élnek ugyan, de ezek is azt a ha­tározott kívánságukat hangoztatták, hogy a magyar állam­ kötelékében akarnak megmaradni, mert a vidék gazdasági ér­deke határozottan az északon és keleten fekvő magyar vidékekhez fűződik. Dél irányában a forgalmi utak kevés szá­munk és ennek következtében, mint a határmegállapító bizottság észlelte, a la­kosság nagy nyomorba jutott. A bizott­ság egyben megállapította, hogy a kér­déses területnek a magyarok számára igenis jelentősége van és politikai szem­pontból a szerb államnak nem édeke, hogy a határon ideges­ nemzetiségű ál­lampolgárok éljenek oly hatalmas tömeg­ben. A bizottság úgy találta, hogy ez a határmegvonás igazságtalanul történt, a­melynek megszüntetése általános érdek utasításához képest jelentést tett erről a népszövetség tanácsának. Augusztus hó 14-én Szerbia és Magyarország megbí­zottai találkoztak a népszövetség főtit­kárságán a népszövetség megbízottaival. Számos értekezletet tartottak, amelye­ken az előadó mindent megtett, hogy a felek elvi megállapodásra jussanak, úgy­­hogy a tanácsnak módjában legyen a békeszerződésben megállapított határv­o­nal barátságos kiigazítása körül közre­­­működni. A két fél által előadott ál­láspontot az előadó a következőképp­­en ismertette: Szerbia visszautasítja a Marántúl át­engedését s kijelenti, hogy a határt a békeszerződés alapította meg és a szerb parlament ratifikálta. A parlament hoz­zájárulása elengedhetetlen lenne ily,te­kintélyes v­áltoztat­áshoz. Szerbia azon­ban késznek nyilatkozott arra, hogy a Murántúl északnyugati részét átszelő utat átengedi Magyarországnak az út­­menti faluval egyetemben, feltéve, ha Magyarország a határ keleti szakaszán területcserére hajlandó. Ez a csere abban állana, hogy Magyarország megkapná a 8000 magyar lakosú Horgos községet, amelynek ellenében átengedné Szerbiá­nak a Szabadkától északra eső területet néhány faluval együtt, amelyek nyugatra fekszenek. Megjegyzendő, hogy a má­sodik kérdés nem tartozik a népszövet­ség tanácsa elé. A tanács jó szolgálatot csak olyan esetben tehetne, ha maga a határmegállapító bizottság is óhajtja az eredeti határvonal­­módosítását. Magyarország ezzel szemben késznek nyilatkozott arra, hogy fontolóra vegye Horgos és Szabadka vidékén a terület­­csere, feltéve, ha Szerbia elfogadja a népszövetség tanácsának döntését a Mu­rántul tekintetében, amelyet a határmeg­­állapító bizottság "egész "terjedelmében Magyarországnak ígérni javasolta. Ma­gyarország úgy találta, hogy a Murántul északnyugati szögét átszelő út átenge­, dése elégtelen engedmény lenne. Minthogy az előadó mindent megtett, hogy a két fél között közeledést hozzon létre, azonban a felek megmaradtak ere­deti elhatározásuk mellett, egyrészt Szerbia m­egtagadott a Marántúl tekin­tetében miinden további engedményt, másrészt Magyarorszgre a felajánlott út­­átmetszést elégtelennek tartotta. Ily kö­rülmények között az előadó kénytelen legnagyobb sajnálatára azt a javaslatot tenni a tanácsnak, hogy közölje a nagy­követek értekezletével, hogy "minden erő­feszítése ellenére sem­ sikerült az érde­kelt feleket olyan engedékenységre bír­ni, am­ely lehetővé tenné a kérdés barát­ságos rendezését. A cseh kormányi változás. Prága, bkt. 6. A minisztertanács ma délután tartott ülésén elhatározta az összkormány lemondását. Este Svehla volt minisztert, az agráriusok vezérét bízták meg az új kabinet megalakítá­sával. A pártokkal történt megállapo­dások alapján miniszterelnök lett Svehla, külügyminiszter Benes. A kor­mány tagjai között vannak Stribiny nem­zeti demokrata, Bechyné Rezső szociál­demokrata, Hodzsa Milán dr. agrárius, Markovics Iván dr. agrárius. Október 6. Arad helyett az ország népe immár harmadszor Szegeden ünnepelte meg a 13 hős emlékezetét. Már a k­ora hajnali órákban nagy tömegekben zarándokolt a polgárság a rókusi templomba a gyász­istentiszteletre. Tíz óra előtt egymásután érkeznek a testületek, egyesületek zászlóik alatt, a város hatósága, a katonaság képviselői, hosszú­­menetben az ünnepség példás rendezői, az egyetemi ifjak. Breisach Béla esperes fényes segédlet­tel v­ette a gyászmisét, mely alatt Ma­yer Antal karnagy vezénylete mellett az alsóvárosi templomi énekkar énekelt. A gyászistentisztelet után végelátha­tatlan sorban elindult az impozáns irtenet a rókusi műv. műhely Hazánk zenekará­nak hangjai mellett. Az Oizella-téri honvédemlék előtt tör­tént elhelyezkedés után a szegedi egye­sített dalárdák elénekelték König Péter zenede­­igazgató vezényletével a Him­nuszt. Utána megkapóan és szívhezszó­­lóan szavalta el Biró László orvoshall­­­gató Végváry egyik irredenta versét, majd Gidófalvy Pál joghallgató, a sz­é­­kely egyet, hallgatók egyesületének el­nöke gyönyörű hazafias beszéde követ­kezett. Ostorozta a "magyar nemtörődöm­séget, a' mai kort, mely nem tud fel­emelkedni 1848. önzetlenségéhez és nagy­ságához. Majd kijelentette, ha írás nem, húszezer ma­gyar diák résen áll és híven őrzi a szent fiagyomlányokat addig is, a mig eléid­ezik a bosszú, a haza vissza­szerzésének és naggyá tételének pillanata. Az egyesített dalárdák a magyar Hi­szekegyet énekelték, majd Széchenyi Ist­ván, a Délvidéki Otthon elnöke lépett a szobor talapzatára. Szavai mint tüzes Ostor suhogtak a levegőben, amikor a magyar múltról annak tanulságairól be­szélt. A magyar kálvária Mátyás király után kezdődött, amikor idegent hoztak a trónra. Mohács, a széthúzás, a négyszáz­éves Habsburg-uralom készítették elő mostani tragikus bukását a nemzetnek, mely még mindig széthúz, veszekszik és nem okult. Csak az aradi 13 szelle­ Sn­ében éledhet és fel is fog éledni ez a nemzet. A szegedi társadalmi egyesület és Szeged közönsége koszorúját helyezi le a honvédemlék lábához, azzal a fo­gadalommal, hogy Magyarország 48 ön­zetlen szellemében és honszeretetében fog újra éledni. Bárdoss Béla a Város­i tisztviselők egye­sülete nevében rakja le az emlékezés 13 rózsáját, a Magyar feltámadás gyorsan elkövetkező reményében. Androviczky Rózsi és Tóth Baske két virágcsokort helyez az em­lékre, am­elyet egy szegény, magát meg nem nevezni akaró magyar asszony küldött a magyar Golgotha emlékhelyére. A lélekemelő ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget. igazgatás bevezetését ígéri, Konstanti­nápoly szintén török kézre kerül újra, sőt a Dardanellák ügyében éppen török előterjesztésre is közelfekvő a békés egyezség, amennyiben a Dardanellák he­­lyett Törökország két fontos sziget fel­ajánlásával kívánja kárpótolni Angliát. Londoni hírek szerint különben a m­­t­ dániai tárgyalásokat a görögök nélkül folytatják és m­iegyezés esetén a t­­.ö­röknek fegyveresen joga lesz azonnal a tráciai kérdést elintézni. Bulgáriában nagy örömet keltett az, hogy a törökök Tráciát visszakapják és a bolgár kormány képviselője a par­­­lamentben ki is jelentette, hogy ha nem­ Törökország javára és megelégedésért történik a döntés, a balkáni tűzfészek úr fellángolás előtt áll. Egyben pedig kö­zölte azt is, hogy konfliktus esetén Bul­­gária semmi szín alatt sem engedi m­eg sem szerb, sen­ oláh, sem más csapatok átvonulását területén a törökök ell­en. Kemal pasa ma Londonban jegyzék­kel tiltakozott az ellen, hogy Szerbiát és Romániát meghívják a fegyverszünet után­­megtartandó békekonferenciára és ahhoz csak úgy járul hozzá, ha ugyan­akkor Ukrajnát, Oroszországot, a kau­kázusi­­államokat és Bulgáriát is meghív­ják. Hír szerint az angolok már lemond­ták a szerbek és románok tervezett meghívását. Ha mudániai tárgyalások sikerrel vég­ződnek, a végleges béketárgyalás Kemid pasa javaslatára Szmyrnában lesz. A keleti helyzet A mudániai konferencia m­a megsza­kadt. Okát a világsajtó sokban adja és a valószínűsg az, hogy a görögök nem járultak hozzá Trácia követelt azonnali kiürítéséhez. Némit tudni, ko­mplikálja-e ez súlyosabban a helyzetet, avagy el­intézik a kérdést a görögök nélkül. A valószínűség az utóbbi mellett szól, ter­mészetesen azzal a különbséggel, hogy a törökök ilyen előzmények után azon­nal fegyveresen is megszállják egész Trá­­ciát. Az antant egyezség tervezete ugyanis kilenc napi határidőt ad a görögöknek Trácia kiürítésére, azonnali török köz­ A villlamos tarifa emelése. A szegedi közúti vaspálya-részvény­társaság az üzemi kiadások e­melkedése folyton ismét e­melni lesz kénytelen az eddigi díjtételeket. A villamos-társaság feliratban kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a villa­mos-tarifa felemelését október hó 15-től kezdődően engedélyezze a következő­képpen: Szakaszjegyet a mostani 10 koronáról 15-re, este fél kilenc után 15 koron­áról 25 koronára.­­Átszálló és távolsági jegyet 15 koronáról 20 koronára, este 23 koro­náról 35-re. Ez az emelés a jelenlegi szénárak mellett és a­­munkabérek felerhelése foly­t­án —­ a felirat szerint — csak az üzem­költségek ellensúlyozására lesz elegendő. A felterjesztéshez csatolta az igazgató­ság a havi költségvetési kimutatást is, amely szerint a villamos-társaság havi bevétele 4,640.000 korona, a kiadás pe­dig 4,610.000 koronára rúg. A tiszti bevétel havonként alig­­30 ezer korona. A villam­os-társaság a felemelés tárgyá­ban beadványt intézett a városi tanács­­hoz is, amihely a tarifaemeléshez való hozzájárulás kérdésében a mai tanács­ülésen fog határozni. Elfogták Papp fogorvos betörősét. Annak idején részletesen közöltük, hogy augusztus 30-án miképp fosztották ki Papp Nándor dr. fogorvos lakását, mialatt az a tanyán tartózlkodott. A betörő nagymennyiségű aranyat, ezüstöt és platinát étt el. Mivel a betöréssel egyidőben a fogorvos szobainasa, Ja­­vorsisky József is eltűnt, a rendőrség gyanúja ráirányult, de eddig nyomába akadni nem tudtak. A napokban azonban W is a rendőr­ség kezébe került. Ugyanis a detektí­vek egy fővárosi lapban olvastak egy hirdetőt, amelyben egy Pírkászi Sándor nevű ember szobainasi állást keres. A de

Next