Szegedi Gyorsíró, 1915. szeptember - 1916. május (12. évfolyam, 1-10. szám)

1915-09-20 / 1. szám

egy órát. Itt már mérsékelt vitaírást, szóval a levelező gyorsírás további kiépítését kívánja meg a tanításterv. Egy lelkiismeretes tanár ezen az egy órán bizony igen mérsékelt vitaírást taníthat, mert ha tanít, közben meg kell győződnie a növendékei által elért eredményekről is! A felső osztályban pedig már nincs gyorsírási tanóra. Amennyiben tehát csak mérsékelt vitaírást tanítunk mérsékelve a középső osztályban, ekkor még mindig szükség van arra, hogy amit a középső osztályban elkezdtünk, azt tovább folytassuk a felső osztályban. De a felső osztályban Gyors­írókör van, tehát ennek keretében fejlesztendő tovább a gyorsírás ismerete. Ha a szervezet a később kiadandó utasításokban azt akarja, hogy a növendékekre legyen bízva a gyorsírókör vezetése, akkor határozottan téves úton haladnánk. A tapasztalatok zöme arról győz meg bennünket, hogy az ilyen gyorsírókörnek igen kevés felmutatható eredménye lenne. Ha ellenben az utasítás úgy fog szólni, hogy a gyorsírókör tanár veze­tése alatt álljon és ez az óra is a gyorsírásban leendő továbbképzésre és gyakorlásra szolgáljon s így rendes tanításának tudatik be, úgy biz­tosan hihető, hogy az a hiány, ami a középső osztályban a heti egy óra tanítása által keletkezett, a felső osztályban a Gyorsírókör ilyetén való irányítása, vezetése mellett megszűnik a növendékek előnyére. Mivel „a tovaröppenő szavak térhez igázására“ többféle rendszer szolgál, de ezek között a legkiforrottabbnak bizonyult a Gabelsberger— Markovits rendszer, örömmel fogadhatjuk a szervezet ama rendelkezését, amely szerint eme rendszer alapján tanítandó ez a stúdium. Debrecen. Lászió Béla, felső keresk. iskolai tanár. Ösztöndíj pályázati hirdetm­­ény. 1. Egyesületünk ezelőtt hat évvel, Czigány János halála után gyűjtőivel bocsátott ki, amelyben felhívta a gyorsírást tanuló ifjúságot arra, hogy Czigány János szellemében ápolják a gyorsírást és rendezzenek gyűjtést. A gyűjtéshez csatoltuk a Czigány-irkák eladásából befolyt összegeket, úgyszintén egyesületünk is adományozott erre az alapra, amely elérte a háromezer koronát, úgy­hogy most egyesületünk választmánya méltá­nyolva a hazai tanuló-ifjúság nemes buzgalmát, elhatározta, hogy a Czigány János emlékére rendelt alap kamataiból két darab, egyenkint 50—50 koronás ösztöndíjpályázatot hirdet. Ezen az ösztöndíj pályázaton részt vehetnek a Gabelsberger—Markovits­­rendszert művelő hazai tanintézeti gyorsírási tanfolyam­ok szorgalmas és szegény növendékei, akiket az intézet tanári testülete az ösztöndíj elnye­résére érdemeseknek tart. A bélyegmentes pályázati kérelmek az intézeti igazgatóságok útján legkésőbb 1916. évi március hó 13-ig, Czigány János halálának évfor­dulójáig nyújtandók be egyesületünkhöz, az igazgatóság által igazolandó az, hogy a pályázó szegénysorsú és a gyorsírás szorgalmas tanulásával szép eredményt ért el, esetleg a gyorsírókörben a Markovits-rendszer terjesztése érdekében tevékenyen munkálkodott. A beérkező pályázatokat Markovits halálának évfordulóján, április 5-én bíráljuk el és az oda­ítélést lapunk áprilisi száma közli. A pályázati kérelemben kitüntetendő, hogy kitől, mióta tanul gyors­­írást a pályázó, milyen versenyeken vett részt milyen díjakat nyert, tar­tott-e előadásokat, illetve felolvasásokat, milyen eszmekörből, úgyszintén közlendő tanulmányi előmenetele.

Next