Hétfői Rendkívüli Ujság, 1930 (12. évfolyam, 26-51. szám)
1930-10-20 / 41. szám
ünnepi verniszázs Már jóval 12 óra előtt hatalmas tömegek kezdtek gyülekezni az új iparostanonciskola emeleti kiállítási termeiben. A forgalom egyre nőtt, úgyhogy amire megérkezett a matinék közönsége és a budapesti művészcsoport, még egy pénztárat kellett a bejáratnál felállítani. A társadalom minden vezető tényezője és minden rétege ott volt az ünnepélyes verniszázson. Tizenkét óra után a második emeleten levő díszteremben, az egyházművészeti kiállítás termében gyülekezett össze a díszes közönség. Antal Dénes, az iparostanonciskola igazgatója lelkesen fáradozott azon ,hogy az egyre gyűlő tömeget elhelyezhessék. Lelkes taps között lépett fel a dobogóra dr. Pálfy József helyettes polgármester, a Szegedi Fészek Klub elnöke, hogy megnyissa a kiállítást. Beszédében kifejtette, hogy a Fészek Klub alapszabályban előírt programjának és vállalt kötelességének tesz eleget, amikor megrendezte a Művészetek napját. Nem konkurrencia, nem egyéni érvényesülés, nem hiúság az, amikor a Fészek megrendezte most e nagyszabású reprezentatív kiállítást. A Fészek Klub áldozatos kötelességének jerzi a művészetek szolgálatát. A város és a Fészek nevében üdvözölte a megjelent művészekért, festőkiválóságokat és közéleti előkelőségeket. Köszönetet mondott Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkárnak, Kosztolányi-Kaun Gyulának és Déry Béla miniszteri biztosnak, majd a kiállítást megnyitottnak jelentette ki. Márk Lajos, az Amerikából hazatért kiváló művész, a Munkáczy-céh elnöke beszélt ezután, megköszönve a szegediek lelkes munkáját és vázolta a Munkáczy-céh jelentőségét, amely magában egyesíti az összes jelentős egyéniséget. Az ünnepélyes megnyitás után a nagyközönség előtt kitárult a kiállítás nagyszerű anyaga kiállás Bátran és túlzás nélkül elmondható, hogy Szegeden még nem volt hasonló anyaga és művészi értékű kiállítás. A legelső magyar művészek küldték el műveiket, szinte elfáradt a szem a művészek hercegi ajándékain. A pompás tárlatot pompás keretbe foglalja a szegedi festők és szobrászok felvonulása és az emlékezés mécseseit gyújtja ki a három elhunyt szegedi festő emlékének szentelt Károly-, Szőri-, Heller-kiállítás. A második emeleten az egyházművészeti rész nyitja meg a tárlatot. Fölsorakoznak itt a Szent Imre-kiállítás díjnyertes vásznai. Bánáti-Sverák József művészi Szent Erzsébeté azonnal megragadja a szemlélőt. Dorogi Imre monumentális és ihletett művei, Horvay János nemes márványa, Istokovics Kálmán, Kacziány Ödön, Kisfaludy Strobl bronzai, Körösfői-Kriesch Madonnája, Scultéty Rezső elmélyült Krisztusa, Lux Elek, Zádor István és a többiek alkotásai valóban díszei ennek az osztálynak, amely szoros kapcsolatban áll Szeged ünnepi hetének művészi részével. És följebb kitárul az egész kiállítás. Az első termek a Munkácsy-céhéi. Lehetetlen sorra venni mindegyik vásznat (több mint 500 kép!), mindegyik művészt. Mégis meg kell állni BardóczÁrpád színes pasztelljeinél, RenkhardÁgost elmélyült zsánerkészeinél, Csók István karácsonyi pasztelljénél, Czencz János színpompás kompozícióinál meg kell állni. További állomásai a nagyszerű művészeti utazásnak Déry Béla tájai, Edvi-Illés Aladár interieurje, Feszt./ Masa fűzfái, Godó Lipót szellemes és invenciózus proletárgyerekei az uccasarkon (karrikatúraművészet olajban!), Gimes Lajos tájai, Glatz Oszkár nemes tanulmányai, ffer HEIFOIX: UJSAG 1930 október 20 Pazar látványosság Freimann Miksa képkiállítása Kárász ucca 13. sz. alatti régi Próféta helyiségben. Kiállításra kerülnek a legjelesebb hazai festők munkái, g Legkedvezőbb részletfizetésre kaphatók pedig az az oka, mert az igazi művész állandóan keresi a kifejezés tökéletes formáját. Dr. Buday Árpád előadását nagy élvezettel hallgatta a közönség és hosszú tapssal honorálta a kiváló professzort. A matiné utolsó száma Szórád Ferenc éneke volt, akit gyönyörű éneke után kitüntető szeretettel ünnepeltek. A Korzó Moziban Szintén szorongásig megtelt a nézőtér az ingyen hallgatókkal. Itt Tonelli Sándor dr. tartott rendkívül szellemes bevezető előadást. A sziporkázó ötletek nomán egymásután robbant ki a hallgatóságból a kacagás és a taps. A közönség elragadtatással ünnepelte Tonelli Sándor drt. Mágory Mária nagy hatással szavalt el néhány költeményt. Kollár Pál pedig Bartók szerzemények kifogástalan interpretálásával aratott megérdemelt nagy sikert. Dorogi Imre a »Művészi esztétika” címen tartott komoly tanulmányra valló előadást, amit érdekes vetített késekkel illusztrált. Az előadást nagy megértéssel fogadta a közönség. A műsort dr. Ocskay Kornél énekszáma zárta be. Ocskay Kornél dr. több áriát énekelt frenetikus sikerrel. A kiváló énekest a zsúfolt nézőtér szeretettel és őszinte elismeréssel ünnepelte. hilf. mann Lipót stilizált vallomásai, Iványi-Grünwald Béla pompás röppenései, Kemény Nándor kompozíciója, a két Kézdi-Kovács olajai, Kosztolányi Kann miniciózus tájai, Lux Elek nemes egységű faragványai, Magyar-Mannheimer Gusztáv szerelmes mezői, Márk Lajos barokpompája magával ragadozó vásznai, Nadler Róbert illatozó virágoskertje, Orbán Dezső síkokra tagolt, sok lendületű városrészei, Perlmutter Izsák hangulatai, Petri Lajos markáns gipszei, Róna József idillikus és még ma is lelkes bronzai, Rubovics Márk díszes falusi szemléletei és Rudnay Gyula megállító és felemelő nagyszerű egei, vágtató lovasa és Szentgyörgyi István bronzai, Gyenes Lajos virágai, Szűle Péter rembrandti hangulatai, Zádor István elegáns portréi. Aztán tovább a szegediek felé. Balogh Margit, Dinnyés Ferenc, Dorogi Imre, Hódi Géza, Kisjenői Ernő, Mihály István, Parobek Alajos, Csizmazia Kálmán, Fogassy Ödön, Sávai János, Taiszer János, az egyre nőve-fejlődő Taxa Antal, Tóbiás György, Wanek Sándor, Vén Emil munkásságuk legjobb dokumentumait hozták el. És végül kitárul az emlékezés három elköltözött szegedi piktor munkái előtt. Heller Ödön sugaras tiszai tájai, élő portréi, — Károlyi Lajos anszketikus önarcképei, finom virágai és Pillich Kálmán maradandó krétaportréjai, — Szörg József grafikus egyszerűségbe hangolt ezer impressziói, halovány rajzai, egy egész elmúlt fiatal élet. Lelkes élmény megjárni ezt a kiállítást. Bátran elmondható, hogy a Szegedi Fészek Klub és a Munkácsy-céh tárlatához hasonló még nem volt Szegeden sem anyagban, sem művészi értékben. (Mégis, ha zárójelek között talán szabadna felemlíteni: kár, hogy a modern magyar művészi törekvések a most küzdő és újat akaró fiatalok elmaradtak e nagyszerű és sokáig emlékes seregszemléről.) (vér...* A vasárnapi Művészetek napjáért az elismerés a Szegedi Fészek Klubot illeti, amely Pálfy József elnökkel az élén a legelismerésreméltóbb munkát végezte, a kezdeményezésért, a minden akadály legyőző irányításért és a nalg sikert összekovácsoló lankadatlan energiáért az érdem Pásztor József szerkesztőé. Elismerés illeti dr. Kun Izidort a matinék mintaszerű lebonyolításáért. Tardos-Tanssig Ármint a kiállítás technikájának fáradságos munkájáért, valamint Déry Béla igazgatót és Kosztolányi-Kann Gyulát, a Munkácsy-céh képviseletében végzett nagy és lelkes körültekintő készségért. A kiállítás megnyitása után egyébként a Tiszában ebéd volt, ahol dr. Csengery János, Wimmer Fülöp, Glatz Oszkár, Márk Lajos és Róna József mondottak felköszöntőket. Délután a budapesti művészek nagy csoportját a Szegedi Fészek Klub látta vendégül tiszai házában. Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a polgármester vasárnap délelőtt a szegedi ipari kiállítást Vasárnap délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek között a második szegedi ipari kiállítást, amelyen Szeged iparosai igen nagy számmal és feltünősen szép produktívumokkal vesznek részt. A kiállítás az ipartestület termeiben és az udvaron van igen ötletes és praktikus elrendezésben. Általában ügyesen hasznosította a rendezőség az első Tavaszi kiállítás tapasztalatait, ma mársokkal áttekinthetőbb az a rengeteg kiállított tárgy, amivel az iparosok felvonultak. Új szakmákkal is szaporodott most a mintavásár, a szabók, órások, ékszerészek és szűcsök is részt vesznek a kiállításon. Valóban szép ,sőt bizonyos mértékben megható is az a nemes igyekezet, amivel a szegedi iparosság a mai nehéz helyzetében is dokumentálja életrevalóságát, nagyszerű felkészültségét és áldozatkészségét. A kiállított iparcikkek nemcsak országos, hanem külföldi viszonylatban is versenyképesek, úgy minőségük, mint kivitelük tekintetében. A kiállítást dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyitotta meg, akit Körmendy Mátyás felsőházi tag, ipartestületi elnök üdvözölt. A polgármester megnyitó beszédében méltatta a szegedi iparosok nagy érdemeit, kitartását, munkakészségét és rámutatott arra a szemmel látható fejlődésre, amit a szegedi ipar éppen a legsúlyosabb időkben ért el, ami örömmel kell, hogy eltöltsön minden szegedi polgárt és munkást, mert ez a fejlődés teszi ezt a várost az ország második ipari centrumává. A polgármester nagy hatást kiváltott beszédét a közel kétezer főnyi közönség lelkes éljenzéssel fogadta. Dr. Somogyi Szilveszter ezután megtekintette a kiállítást és a legőszintébb elismerés hangján nyilatkozott a rendezésről és a kiállító iparosok munkáiról. Az ipari kiállítás, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg országszerte, kitűnően sikerült. Ebben elsősorban Herczog Samunak van nagy érdeme, aki Csehó Károllyal, Machnik Gyulával, Spitzer Sándorral, Klein Ottóval, Gombos Istvánnal, Karácsonyi Sándorral, Fischer Izsóval, Ilodács Andorral, Dacsó Arnolddal és Gyuris Istvánnal együtt fáradozott eredményesen a rendezés körül. De értékes szolgálatot tett a kiállítás sikere érdekében Erdős Árpád hírlapíró, aki a vásár propagandáját készítette elő nagy hozzáértéssel és agilitással. A kiállítást már első napon többezer főnyi érdeklődő tekintette meg, úgy, hogy az e héten lezajló ünnepségeket figyelembe véve, 40—50.(KX) látogatóra lehet számítani. 16.000 pengővel volt kevesebb a forgalma egy kereskedőnek és mégis nagyobb adót róttak ki rá, mint az előző évben Ha nem a hiteles üzleti könyvek, hanem becslés alapján állapítják meg az adóalapot Az adókivetések ellen mindig panasszal éltek az adózó polgárok, a mai súlyos gazdasági viszonyok között pedig valóban mindenkinek megvan az alapja arra, hogy a sokszor ötletszerűen megállapított és kirótt adók ellen protestáljanak. Ma, amikor a kereskedelem és az ipar a legnagyobb válsággal küzd, az adóhivatalnak lelkiismeretesen, a körülmények mérlegelésével kellene végeznie az adókivetés felelősségteljes munkáját már azért is, hogy az esetleges felületességből eredő igazságtalanságoktól az agyonnyoomintott adózókat megkímélje. " IC ’ Nem volna szabad például olyan esetnek megtörténnie, ami az egyik szegedi kereskedővel történt. A kereskedőnél az adóhivatal nem a hiteles üzleti könyvek, hanem becslés alapján állapították meg az általános kereseti, a vagyon- és jövedelmi adóalapot, így róttak ki rá 1175 pengő kereseti, 75 pengő vagyon- és 1529 pengő jövedelmi adót. A kereskedő természetesen megfellebbezte az adók kivetését és kérte, hogy az adóalapokat a hiteles üzleti könyvek alapján állapítsák meg. A fellebbezésben hivatkozik a kereskedő arra, hogy 1928-ban a kereseti adó címen 580, 1929-ben 991 és 1930-ban már 1175 pengőt vetettek ki rá, holott három évvel ezelőtt lényegesen jobbak voltak a gazdasági viszonyok. Kifejti a fellebbezés azt is, hogy ilyen horribilis adót még részletekben sem tud megfizetni, ami aztán az állandó foglalás és végrehajtás veszélyét vonja maga után. De figyelembe kell venni azt is, hogy az üzletmenet már 1929-ben olyan rossz volt, hogy nyereség helyett veszteséggel zárult az esztendő és ennek dacára laSCFra még nagyobb kereseti adót róttak ki rá. — Nem üres és hangzatos frázisokkal akarok a tek. adófelszólamlási bizottság elé jönni — mondja a fellebbezés —, hanem kétségbevonhatatlan és reám nézve súlyos, az elevenembe vágó adatokkal .Még csak arra mutatok rá, hogy az 1930. év első félévi forgalma a múlt év első félévével szemben pontosan 10.392 pengő visszaesést mutat. Hogy hova fog ez vezetni, attól már előre, rettegek, de előrelátható katasztrófa lesz rám nézve, ha megdönthetetlen adataimmal szemben az adókivető hatóság igazságtalan adóval sújt. Íme Így fest 1930-ban egy szegedi kereskedő adófellebbezése. De vájjon nem lehetne kikerülni az ilyen megalázó önvallomásokat, nem lehetne-e megkímélni az ezer gonddal küzdő polgárokat a hasonló megszégyenítéstől? Lehetne. Csak egy kis jóakarat kellene azok részéről, akiknek az adókivetés mérhetetlen hatalma a kezükben van. Folytonégő" kályhákhoz használjon budapesti gáz diókokszot legelsőrendű minőségben és osztályozásban. Házhoz szállítja a Szénkereskedelmi Részvénytársaság Boldogasszony sugárút 17. szám. Telefon 958.