Hétfői Rendkívüli Ujság, 1930 (12. évfolyam, 26-51. szám)

1930-07-07 / 26. szám

1930 julius 7 HÉTFŐI ÚJSÁG A Az építőőmunkások alakuló közgyűlésén a rendőrség nem engedte beszélni a budapesti kiküldöttet A pár héttel ezelőtt történt rendőri betiltáás óta vasárnap délelőtt nyíltak meg először az Építőmunkások Otthonának kapui, hogy belügyminniszteri engedély alapján a tisztújítás aktusával újból kezdetét vegye benne a szakszervezeti élet. A zsúfolásig meglelt nagyteremben elsőnek Galiba Imre emelkedett szólásra, rövid üdvözlő beszéd keretében a lehető legnagyobb nyugalomra és közbeszólásoktól való tartózkodásra kérvén a megjelenteket, tekintettel az összejövetel céljának kizárólagosan megszabott célzatára, mely a tisztújításban kimerül. Majd kezdetét vette a szavazás, melynek eredménye gyanánt a szavazatszedő bizottság a hivatalos lista fölényes győzelméről számolt be, amennyiben a beérkezett 80 szavazólap közül 70 a jelölőbizottság ajánlatát tette magáévá. Az eredménykihirdetést Kálmán József elnöki megnyitója követte. Megköszöni a beléhelyezett bizalmat, melyre a közelmúlt eseményei következtében nem számított. Az állás terhes, de a nehéz körülményekre való tekintettel vállalja az áthidaló munkálatokat. Szeretné ugyan irányításra pozíciójából pár alapvető elvét kifejteni, de erre nem ad módot a napirend. Programot különben sem kell adni, mert hiszen a modern ,szociáldemokrata szakszervezetek csak azokon az alapokon dolgozhatnak, melyeket az egységeszártszervezet működési területükül kiszab s ezek közismertek. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy mivel nincs másik hivatalos magyar munkáspárt, kétfelé dolgozni célszerűtlen és ártalmas dolog. Érthető ugyan a munkanélküliség és az évszázados munkáselnyorgatás miatti elkeseredés, de a jelenlegi helyzetet máról-holnanra megváltoztatni nem lehet. Aki Moszkva felé kacérkodik, ugyanolyan igazságtalan társadalmi helyzet kialakítására tör, mint amit megszüntetni képzel. A munkásság legsúlyosabb problémája, a munkanélküliség sem bizonyos egyedülálló okokkal magyarázható. Okai: elsősorban a háború és az ország ezt követő megcsonkítása, valamint a tőke pillanatnyi kedvezőtlen elhelyezkedése, mely az építőipart illetőleg annál hátrányosabb, mert az építkezés ma rossz befektetés. A sokat sürgetett állami építkezések sem oldanák meg a bajt, ha a magánosok építő kedve föl nemébred. Az elnöki megnyitót Pál János budapesti szövetségi kiküldött beszéde követte volna, melyet azonban a jelenlevő rendőrtiszt felsőbb utasítása alapján, mint előre nem kérelmezettet, nem engedélyezett. Mint kuriózumot enyítjük meg, hogy az építőmunkások otthonát további intézkedésig a rendőrség zárva tartja, bár vezetőség most már van. Hengerer ember menekül a séfiség elöl a haláiba Vasárnap ismét három öngyilkosságiísérlet történt Szegeden az utóbbi hetekben valósággal öngyilkossági járvány van. Nem múlik el nap, hogyegy vagy két öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet ne történne. Ha az öngyilkosságok statisztikáját megvizsgáljuk, megdöbbenve kell tapaszpasztalnunk, hogy az esetek 95 százalékának a munkanélküliség és az ebből eredő nyomor az oka. Alig akad manapság már szerelmi öngyilkosság s igen kis, elenyésző azoknak az öngyilkosságoknak a száma, amikor betegsége miatt követi el tettét az öngyilkos. .A halált tehát pontosan 95 százalékban a nyomorgók követik el, akik a halálba menekülnek az éhenhalál elől. Az, aki nem tud keresethez jutni, hetekig, hónapokig nyomorog, de végül is elfogy minden hitelforrása és nem marad más hátra, mint két út közül választani, amely két útnak egy a vége: a halál. Az egyik ut, hogy önkezűleg vessen véget az életének s ezzel a nyomorúságának is, a másik ut hogy bevárja, mig az éhség megöli. Nagyon természetes, hogy annyira már senki sem ragaszkodik életéhez, hogy ez utóbbit válassza. Ezek alapján nyugodtan, de egyúttal megdöbbenéssel állapíthatjuk meg, hogy éhhalál pusztít az országban, mégpedig igen nagy mérvben, mert a nyomor miatt elkövetett öngyilkosságok száma igen jelentős. Csak vegyük számításba, hogy Szegeden naponta átlag egy-két ember követ el öngyilkosságot, amelyek közül 95 százalék nyomora miatt öli meg magát. Ugyanezeken a napokon az ország többi vidéki városaiban, — nem szólva Budapestről — szintén ebben az arányban történnek öngyilkosságok. Egy nap tehát átlagosan 40—50 ember válik meg az élettől azért, mert niincs betevő falatja, mert háta mögött áll a rém, az éhhalál. Könnyű kiszámítani, hogy mennyire növekszik ezeknek a nyomoröngyilkosságoknak a száma egy hó, illetőleg egy év alatt. A szám tehát ijesztően és megdöbbentően nagy s ezen öngyilkossági statisztika mutatja meg hűen azt a rettenetes nyomort, amely uralkodik az országban. • Az elmúlt nap alatt ismét három öngyilkosság történt Szegeden. A három öngyilkos közül kettő igen súlyos állapotban fekszik a közkórházban, míg a harmadik, aki immár negyedszer akart véget vetni nyomorúságos életének, a rendőrségi fogdában van őrizetbe véve, hogy megakadályozzák végzetes szándékában. Luktor Etel Földmives-utcai mosónő az ormt vágta fel. Tettét azonban idejében észrevették s a közkórházba szállították, ahol ápolás alá vették. A mosónő igen súlyos állapotban van, ugyannyira, hogy életben maradásához nem sok reményt fűznek az orvosok. "tettei nagy nyomora miatt követte el. A másik öngyilkosság a Sandesberg-telepen történt, ahol Hulman János munkás követett el öngyilkosságot. Megdöbbentő módon akart véget vetni életének Hulman. Zsebkését megélesítette és alelbeszúrta magát. A kést úgy irányította, hogy a szivét találja, a jaenge azonban elhajlott s igy csak igen súlyos sérülést okozott magán. Hulmant a közkórházba szállították, ahol kezelés alá vették. Ugyancsak nyomora miatt akart öngyilkos lenni a fiatalember. A harmadik öngyilkosság már sokkal szomorúbb, ha a sérülés ez esetben lényegtelen is. Berta Vilmos Francia-utcai lakos, munkás, immár negyedzer kísérelt meg öngyilkosságot, azonban ezalkalommal is sikertelenül. Már ixtt lugkövet, felakasztotta magát, de minden esetben idejekorán észrevették tettét s a gyors orvosi segítség megmentette az életnek. Berta Vilmos azonban a kudarccal végződő kísérletek dacára negyedszer is megkísérelte az öngyilkosságot. Francia-uccai lakásán egy kötélre akarta felakasztani magát. Ez esetben már majdnem sikerült végzetes szándéka, mert az utolsó pillanatban vágták le a kötélről. Az idős ember arca már elváltozott s másodpercek múlva meg is fulladt volna. Az utolsó pillanatok him azonban levágták a kötélről és a gyors orvosi beavatkozás ismét megmentette Berta életét. Tíz alkalommal a rendőrség úgy intézkedett, hogy Berta Vilmost saját érdekében őrizetbe vette s most a rendőrségi fogdában van, nehogy ismételten megkisérelje az öngyilkosságot. Kihallgatásakor ugyanis azt mondotta Berta, hogy a négyszeri sikeretelen kísérlet után csak az a terve, hogy öngyilkos legyen. Elmondotta, hogy nem kap munkát ,s inkább önkezével vet véget életének, semhogy éhen haljon. A rendőrség tehát, hogy megmentse a szerencsétlen ember életét, saját érdekében elrendelte őrizetbe helyezését és a fogdában szigorú felügyelet alá helyezték, nehogy a cellában ruhájából készített kötelékre felakassza magát. A feltevés ugyanis az, hogy Ikria öngyikos sági mániában szenved s a párnapos fogság kigyógyitja e betegségéből. Nekink azonban lóomlokegyenest más a véleményünk. Ez a Berta Vilmos is akkor gyógyulna ki csak öngyilkossági mániájából, ha munkát kapna és ezzel kenyeret. Fiz az egyetlen gyógyitó módi itt. Egy szegedi siketnéma intézeti tanár súlyos motorbalesete Vasárnap délelőtt súlyos kimenetelű motorkerékpárszerencsétlenség történt a szegedi Lóversenytéren. Mayer Dezső siketnéma intézeti tanár lezuhant kerékpárjáról és oy szerencsétlenül vágódott az országúti kövezetre, hogy agyrázkódással szállították a helyszínről be a sebészeti klinikára. A Súlyos motorkerékpárszerencsétlenség a délelőtti órákban történt. Mayer Dezső tanár kerékpáron nagyobb sétánsra ment a röszkei országúton s amikor visszafelé igyekezett, a Leverszmny térnél egy autóval, majd közvetlen egy giána haladó kocsival találta magát szemközt. Mayer balfelé tért, a kocsi azonban az úttestneka középjobboldalán haladt, úgy, hogy az összeütközést elkerülendő, T Mayer az középső köves részéről a soros nyári útra tért le. A nagy gyorsasággal haladó gép a hirtelen kanyarillat következtében a poros után megcsúszott s a kerékpár elhült. Mayer a kerékpárról ix'ben az út köves részére zuhant s oly szerencsétlenül, hogy az esés következtében agyrázkódást szenvedett. A súlyos szerencsétlenség után a vágóhidról telefonáltak a mentőknek, akik Mayer tanárt sérüléseivel a sebészeti klinikára szállították, ahol ápolás alá vették. Üzletemnek Mikszáth Kálmán utca 1. sz. alá törlánti áthelyezése folytán a még raktáron levő áruimat árlesiállítással készfiénzfizetés mellett árusítom. Feri Lajos tér 3. Rugói RAKETT és húr STESNEI2 hangszerésznél K.ELEMEIS UCCA. 7. 78 gázgyár ventillátor AICCIÓJA 55 pengő 6 havi részletre Gázgyár Városi Iroda Kölcsey utca 11. Telefon 20—62.