Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)
1861-10-19 / 83. szám
83-ik szám. Szombaton, október 10-én 1861. Harmadik évfolyam. Megjelenik: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői iroda: Széchenyi-tér, Pfann-ház, első emelet. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek. Vidékre postán és Szegeden házhozhordással: Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben elvitetve a kiadó hivatalból: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. Hirdetések: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. kétszerinél 6 ujkr., többszörinél 5 ujkr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 ujkr. A nyilttérben a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 ujkr. Szab. kir. Szeged városának közgyűlése october 14-kén. (Folyt, és vége.) Előre is kötelességünknek tartjuk megemlíteni, hogy előbbi közlésünkbe néhány botrányos hiba csúszott be, név szerint, hogy némely keresztnevek elcseréltettek, péld. Óvári Fál képviselő úr egy helyen lápoinak, másikon Józsefnek, Mészáros Pál Józsefnek, Rigó József Jánosnak vannak nevezve, mely hibák a fogalmazás gyorsaságának tulajdonítandó. Sokkal nagyobb hiba az, hogy a polgárnagy az utósó nyilatkozata előtt a lap öszszeállításakor az Óvári Pál által tett indítvány kimaradt, mely indítvány szerint nevezett képviselő úr részletezni kívánta az országgyűlés eljárása iránt már múlt alkalommal hozott határozatot. E passus kihagyásával az utána következő nyilatkozatnak nincs semmi értelme. Olvastatott a nagymélt. magyar kir. helytartó tanácsnak intézménye, melyben a város hatóságának meghagyatik, hogy a politikai tendentiákat ápoló honvédsegélyző-egyletet oszlassa el. Ennek folytán felolvastatott ez egylet levele is, melyben a tanácscsal tudatja, hogy miután a felebbi intézvény létezése tudomására jutott, működését felfüggesztvén, kéri a városi hatóságot, hogy további létezhetése mellett lépéseket tegyen a helyi, tanácsnál; ha pedig ez sikeretlen lenne, a takarékpénztárba letett 900 írtról hazai jótékony célokra intézkedjék. Felolvastatott még az ennek nyomán hozott tanácsülési végzés is, mely ezt helyeselvén, a fölterjesztés kieszközlését a közgyűlésre teszi át. Osztrovszky polgárnagy említi, hogy hozzá külön rendelet is érkezett, melyben a honvédegylet feloszlatása személyes felelősség terhe alatt kötelességéül tétetett, miután engedély nélkül semminemű egylet nem működhetik. Mire a polgárnagy úr azt válaszolta, hogy miután az egylet maga magát feloszlatta, a feloszlatás fölöslegessé vált. Maggráber Ágoston: A letűnt rendszer a csatákban megcsonkult intézeit a mi pénzünkkel, melyet adóul fizettünk, gyámolította. Mi ez egyletek által szinte hazánkfiai szenvedéseit kívántuk enyhíteni; ez volt a honvédegyletek célja, mert azon vád, mintha az alapszabályokban politikai tendenciák volnának, alaptalan. Indítványozza ennek folytán: mondja ki a közgyűlés, hogy a honvédsegélyző-egyletet pártolja, és írjon fel a helyt, tanácshoz, hogy annak fenállását ne gátolja , mert ha ily jótékony egyletek nem léteznének, most kellene hasonlókat alapítani. Burger Zsigmond azon kérdést teszi: kinek áll jogában egyleteket engedélyezni? És megilleti-e a helyt, tanácsot e jog? Elnök: E jog az 1848. törvények szerint a belügyminisztériumot illeti. Azon vádat, mintha ez egyletekben politikai célok lappangnának, nyíltan hazugságnak mondja. De épen azért, mert a cél nem volt egyéb jótékonyságnál, a hatóság pártfogása alá vette. Célszerűnek tartja tehát, hogy a helyt, tanácsot felvilágosítsuk, miszerint ez egylet célja nem volt más, mint alamizsnát adni a 48— 49-ben megnyomorodottaknak s azok árváinak. Erről, miután az egylet pártfogásunk alatt áll, felelünk. És ha ott, hol parancsolnak, a szabadságot nem szeretik, legalább van talán izgalom. Báthori azon véleményben van, hogy a szerencsétlenek számára való adakozást nem lehet akadályozni. Mészáros Pál fölöslegesnek tartja a fölterjesztést, mert a helyi, tanács nem magától adta ki a rendeletet, s így nem is változtatja. Rigó József: Az egylet céljára vonatkozó vád csak ürügy. Az eltiltás valódi oka, hogy nem akarják, miszerint azok segélyeztessenek , akik által megverettek. E szerint a felírásnak nem lesz semmi sikere. Ami a rendelkezésre bocsájtott pénzt illeti, ezzel sietni kellene, nehogy olyan nyúljon hozzá, kinek ahoz nincs joga. Miután pedig az egylet eloszolván, ezt nem teheti, oszsza el a tanács. Tóth Mihály azt hiszi, hogy a hatóság megengedheti a jótékony célokra való gyűjtéseket. Bérczi Antal: A feloszlatást parancsoló rendelet nemcsak törvénytelen, de emberiség elleni is. Nemzet elleni bűn volna nem segíteni azokat, kik a nemzet védelmében megcsonkultak. Kívánja, hogy ez jegyzőkönyvbe igtattassék. E rendelet tehát mint ilyen el nem fogadható. Hogy is lehetne a helyi, tanácshoz most folyamodni, miután a jegyzőkönyvek felküldése is, mi kevesebb, megtagadtatott. A törvénytelen testülethez nem folyamodik. Mi a pénzt illeti, habár az egylet feloszlottnak nyilvánítja magát, pénzét oda fordíthatja, hová akarja. Az egyletet képzett egyének megvannak; ketten, hárman összejöhetnek és intézkedhetnek, hiszen két ember nem vásár. Amennyiben pedig a város is ajánlott 400 frtot, e fölött a város határozzon. Ha ismét boldogabb idők következnek be, oda fordítjuk, hová legjobbnak találjuk. Osztrovszky: Miután az egylet már nem létezik, kinek mondjuk meg, hogy a pénzről intézkedjék? Feloszlása előtt tett kívánatéra pedig figyelemmel kell lenni. És e szerint a tanács a pénzről csak akkor intézkedhetik, ha az egylet tovább fönn nem állhat. Írjunk fel tehát, nem azért, hogy könyörögjünk, de hogy szemére robbantsuk a felsőbb hatóságnak az igazságtalanságot, hogy megcáfoljuk az eloszlatásra akal felhozott vádat. Vadász Manó pártolja a polgárnagyot, s a feliratban hozzá kívánja tétetni, hogy ha az egylet tovább nem létezhetik, a közgyűlés lesz kénytelen a pénzt felosztani azon célokra, melyekre adatott. Burger kérdi: felhatalmazhatja-e a városi hatóság az egyletet, hogy a pénzről intézkedjék? A kérdést nagyon bonyolódottnak találja. Sem folyamodni nem lehet, ha törvénytelen hatóság a helyi, tanács, sem megerősíteni az egyletet. Elnök ismétli a jogkérdést, és elismeri, hogy most tulajdonképen törvényes egylet nem is létesülhet. Vagy a helytartóság, vagy a törvényhatóság követ el jogtalanságot. Azonban most nem is az a kérdés: hol a jog, de hol az erő. Nekünk nincs 600.000 katonánk, csak 30 hajdúnk. Magyar alügyész : A közgyűlés a pénzről csak akkor intézkedhetik, ha előbb az eloszlott egylet kívánatét teljesítette, és föllépése sikeretlen lesz. Óvári Pál a főbírót és főkapitányt pártolja. Ligeti Dániel: Nem marad egyéb hátra, minthogy ama szerencsétlenek, kiknek gyámolítására az egylet alakult, ha 11 évig szenvedtek, most is szenvedjenek. Egyébiránt magán után segíthetjük őket. Szabó János: A pénzt oszsza ki a tanács. A helyi, tanács nem segít a bajon, mert ez is onnan kapta a rendeletet, hol valamint Döbrögi beteg lett csak a Ludas Matyi név említésére, szinte úgy betegek, mihelyt a honvéd nevet említik. Vadász: Addig nem lehet, míg föl nem írunk, mert az egylet csak azon esetre engedi meg. Bérczi szeretné a dolgot kiegyenlíteni, de ez nagyon bajos, mert összeütközünk az előbbi határozattal. Ott csak tudomásul fölterjesztés volt kérdésben, itt intézkedés. Schmidt Nándor: A helyi, tanács pótolja most a belügyminisztériumot. Világosítsuk fel tehát, hogy a cél nem egyéb, mint könyörületesség gyakorlása. (Helyeslés.) Elnök kimondja a végzést, mely szerint a fölterjesztés megtörténik, hogy legalább igazságszeretők legyenek. Ezután olvastatott ismét a helyi, tanácsnak egy intézménye, melyben kívánja, hogy az igazoló jegyek az általa kiadott minta szerint adassanak ki. Elnök felhozza, hogy ez ügyben a tanács felírt már egyszer, kifejtvén, hogy itt nagy számban vannak nyomva épen olyanforma jegyek , mint a kívántak, és hogy itt az útleveleket ősi idők óta a polgárnagy írta alá. Most újra imák és tudtunkra adják, hogy csak hozassunk Budáról ilyen jegyeket, úgy se sokba kerülnek. De még nem is célszerű, hogy e jegyek országszerte egyenlők legyenek , amennyiben úgy könnyebb a hamisítás, mert mind egyenlők. A hatóságnak joga van útleveleket oly alakban nyomatni, milyenben akarja. — A bélyegre már kimondta a közgyűlés határozatát. Azt is kívánták, hogy az igazolójegyek német nyelven is kitölessenek. Ezt ő nem teszi, nem is fogja tenni. Végzés: A helytartóság ez intézménye tisztelettel félretétetik. Most néhány esküt le nem tett képviselő, köztük gr. Károlyi Sándor, leteszi a hitet. A gyűlés ezt harsán éljennel kisérte. Végre polgárnagy úr még egy helyt, tanácsi leiratot jelentett be. Tavaszszal ugyanis felszólíttatott Szeged városa is, hogy terjeszsze föl azok jegyzékét, kiktől 1849-ben fegyvereik erőszakkal beszedettek, miszerint visszaadathassanak. E jegyzék a levéltárban meglevőn, mely szerint mintegy 600 fegyver szedetett be, a tanács által felküldetett. Most tudatja a föltisztelt kormányszék, hogy e fegyverek — nem léteznek. E jelentés átalános derültséget okozott. Sz. L. Szeged városának közgyűlése October 15-én. Ismét a nagymélt. magyar kir. helytartó tanácsnak egy intézvénye, de ez ízben nem leverő, mert néhány névmagyarítás helybenhagyását tartalmazta. — A szent szék tudatja a városi hatósággal, hogy Szűcs Antal rókusi lelkész elleni elmozdítási per folyamatban lévén, a kért felfüggesztés a szent szék tisztéhez tartozik; a város kivonata figyelembe fog vétetni, nyugodjék meg tehát annak igazságszeretetében, mely tudósítás örvendetes tudomásul vétetett. — A Maty-vize egyik közgyűlésben halastóvá átalakíttatni inditványoztatván, az ez ügyben kinevezett választmány jelentést tesz, mely szerint e terv kivitele nagy nehézséggel jár, miután e víz nagyobb szárazságban, mint ez évben is, részint egészen kiszárad, részint megküzdödik, részint oly csekély, hogy haltenyésztésre nem alkalmas. A város ennélfogva nem tartja tanácsosnak e kétes jövőjű vállalatra nagy költséget kockáztatni, hanem magán vállalkozóknak e célra átengedi. A galamb-utca és vasút közti tér eladatása iránti jelentésből kiderülvén, hogy e tér külön házhelyeknek a vasút közelsége miatt nem alkalmas, Bárkányi Benő pedig a házhelye előtti térért csak 40 krt ajánl elenkint, a nevezett tér mostanra jelen állapotban meghagyatni határoztatok. — A Széchenyi-téren a Baumfeind-örökösök háza előtti tér hasonlókép eladandó lévén, ezek részéről élenkint 15 frt ígértetek, míg Krebsz 20 frtot ajánlok. Miután azonban e tér külön épületnek nem alkalmas, amennyiben akkor a nevezett ház és e közt utcát kellene hagyni, úgy hogy az épület számára csak 9 öl szélességű szalag maradna, mi a tervbe vett városszépítéssel ily főhelyen homlokegyenest ellenkezik, e tér a nevezett örökösöknek átadatni rendeltetett a nevezett föltételek mellett, melyek az elárverezett helyekre nézve elfogadvák. — Egy képviselő a betiltatni rendelt éji tivornyák ellen szólalt fel, minthogy az ő cselédje múlt éjjel is elszökött. Mire a főkapitány úr hivatalosan jelentette, hogy az éji tivornyák átalában betiltvák. — A szatymazi korcsma miként leendő helyrehozása iránti tervkészítés a tanácsra bízatott. — Egy báromorvosi állomás létesítése indítványoztatván, ez 400 frt évi fizetéssel és 150 frt lakbérrel megállapittatik, s reá pályázat nyittatik. — Zsótér Jánosnak a Széchenyi-téren, a városháza szomszédságában levő háza iránt a szépítő bizottmány jelentést tett, mely szerint ez valóságos tűzfészek, minthogy lépcsői, folyosói, oszlopai.