Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-03-22 / 24. szám

Motyold­aik­: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerk­esztői iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet. Kiad­óh­ivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — év­negyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes szám­ára S urkr.­­ Negyedik évfolyam. 24-ik szám.1­862. Szombaton, március 22-én. Isirdetások­: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igta­­tási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Előfizetési felhívás SZEGEDI-HÍRADÓ ápril.júniusi folyamára. Midőn t. előfizetőinket az előfizetés meg­újítására és lapunk terjesztésére ezúttal tisz­telettel felkérjük, azon remény táplál ben­nünket, hogy ezentúl is képesek leendőink t. előfizetőink várakozásának pontosan megfe­lelni annyival is inkább, miután lapunk egyik szép technikai ismeretű­ munkatársa a londoni világkiállításról, valamint legközelebb Párisba teendő útjáról lapunkat fogja eredeti közle­ményeivel megtisztelni. Az előfizetési föltételek lapunk homlo­kán olvashatók. Szegeden, 1862. március 19. A „Szegedi Híradó“ kiadó­hivatala. Adatok a Tisza állapotáról. II. Szeged az alsó Tiszára nézve legérdekesebb pont azon körülménynél fogva, hogy a Marost ott fogadja keblébe. Tétettek is e tárgyban célszerű elő­munkálatok, különösen azon nézetből, hogy a Tisza dacos rokonát Szeged alatt biztosan fogadhassa; azonban a tudvalevő helybeli érdekek miatt hajótörést szenvedett minden előnyös javaslat, s itt nyílt hom­lokkal állítani merem, hogy a Maros beömlése Szegeden felül, míg egyrészt Szeged városára foly­tonosan ijesztőként fenyegetődzik, másrészről a víz­­műtani alapigazságok ellenére az egyetemes sza­bályozás érdekében elhibázott álláspontként szere­pel. Azonban e tárgyról e helyen többet mondani, nem ezen sorok feladata. Szeged tehát nevezetes pont azon nézetből, hogy itt egyesült már a Tisza valamennyi mellék­folyóival, s a várszorulatnál mint egy nagy mérvű zsilipkapun ballag át további rendeltetése helyére. Lássuk, mily méretű tömeg az, mely az alsó Tisza levonulását jellemzi. A Körösök beömlésétől a Marosig maga a Tiszameder egész megtelt állapotában közép szá­­­mítással másodpercenkint 29,417 köblábat képes lehajtani; a Maros és a Duna között pedig, a fo­lyam lassúsága miatt megtelt mederben másodper­­cenkint nem több, mint 32,132 köblábat hajthat le; holott nagyobb áradás alkalmával a Tiszára a Marosig esik 87,883, a Marostól pedig a Dunáig közép számítással 94,868 köbláb víz jut másodper­­cenkint, s innen önkint következik, hogy a meder­be nem fért viz a partokon felhágva, áttéréit elbo­rítván, ide s tova barangolva, hónapokig várako­zik, mig rendeltetése helyére a meder által leve­zettethetik. E tekintetből javasolt Paleocapa Péter azon rendszert életbeléptetni, melynélfogva a tiszai töltések mindkét parti távolságai egymástól 400 öl­­nyire essenek. A fenebb előadott vízműtani adatok nyomán kifejlesztett vízemésztett mennyiség csak akkor bántalmazhatja nagyobb mérvben védépítményein­­ket, s csak az esetben nehezülnek ránk a vészt­­hozó vízduzzadások; ha a medren kívül a folyam levonulásának előterére nem figyelve, azt számítá­son kívül hagynák. Ha a tiszai átvágások egykoron mind, vagy csak nagy részben kiképződnek, a folyam sebes­ségi növekedése a vízemésztetet is aránylag növel­ni fogja, annál kártékonyabban fog hatni a folyam azon pontokra, melyek elegendő előtérrel ellátva nincsenek; mert míg a felvidéki árvíz levonulására most hetek, az esetben csak napok fognak igé­­nyeltetni. Hogy a felvidéki Tisza árját ma már hama­rabb érezzük, mint péld. 6 év előtt, okát szinte abban találjuk, hogy az átvágások nettön növeke­dő képződésben vannak. Tisza-Ujlaktól Titelig a folyam hossza 162 mértföld; ha a tervezett Vásár­helyi-féle átvágások létesülnek, a nevezett folyam hossza 61 mértfölddel rövidül meg. Ki van ásva eddig elő 49 átvágás; ezekből 18 már anyamederré változott; 12 oly erős képződésben van, hogy ke­vés idő múlva az egész folyót befogadja; 10 lassú, de folytonos képződésben van, s csak 9 igényel még mélyítést és szélesítést. E 49 átvágás által már a hajózási út 40 mértfölddel rövidül meg. Helyén látom itt fölemlíteni azon örvendetes előhaladást is, miszerint a tiszai védtöltések több, mint másfél millió hold térséget mentesítenek már eddig elé. Azon balvélemény megsemmisítésére, mely itt-ott halatszik, hogy a Tisza folytonosan iszapolja ágyát, s igy a fenék emelkedését okvetlen maga után vonván, a töltések emelését is folytonosan szükségessé teendi. — feleletül annyit bizton mond­hatok, hogy a Tisza Szegedtől Titelig saját ve­zényletem alatti szigorú fenékmérések és egyéb megkivántató vizműtani fölvételek utáni adatok nyo­mán 30 év óta, dacára annak, hogy sebessége itt legcsekélyebb és a Duna visszatorlásának is kitéve van, ágyában nem csak nem emelkedett, hanem helyenkint magát több hüvelyknyi­, sőt több láb­­nyira is mélyebben bevájta. Ennyit kívántam hiteles adatokat Tiszánk ál­lapotáról röviden felhozni. Szükségesnek látom azonban még pár szóval megemlékezni azon szo­morú állapotról, melylyel vízmelléki városaink egyike vagy másika az elem rakoncátlan dühe ál­tal évenkint fenyegettetik. A tapasztalás naponkint tüzetes­ tanúbizonyságot tesz arról, hogy tűzhelye­ink védelmében az eddigieknél hathatósabb és biz­tosabb módokhoz kell nyúlnunk. Buzdító például szolgáljon e részben Hollandia, melynek nagy ré­sze Amsterdam világhírű városával együtt a ten­­gerszin alatt jóval lejebb fekszik, mindazáltal ezen hatalmas város a legnagyobb orkánok közepett is gond nélkül folytatja üzletét, mert nagyban uralg a tengerek hatalmán; s ha a tenger mégis néha erőt vesz a védelmi műveken , ereje csak egyes poldert, illetőleg bekerített tért semmisíthet meg. 1855-ben egy rendkívüli mérvű tengeri vihar­nak sikerült egy 100 láb széles koronájú, tenger­felül 10-es lejtőjű és kövekkel kitatorozott colos­­salis töltést megtörni. — Hollandia e csapást alig érezte meg azon csekély megsemmisült téren kívül, mely ezen polder kebelében feküdt. Hollandia úgy be van szőve töltésekkel, mint a kert utakkal, s habár nem újság, hogy a hálózat széleit olykor az elemek ereje megsemmisíti, de nem hatolhat be annak kebelébe, mert erről gon­doskodott az ész, erő­s akarat. Nálunk az úgynevezett polderrendszer átalá­­nosan nem alkalmazható, mert levonuló folyókkal és nem tengerekkel küzdünk; de helyenkint egye­düli biztos óvószer tűzhelyeink, lakhelyeink védel­mére, főleg oly helyeken, hol minden tavaszi ára­dat elöntéssel fenyeget , fölöttébb kívánatos tehát, hogy az ily város vagy helység az árvíz dühe el­len magát behálózza töltésekkel. Rendes töltései áttörése esetében nagy vesztesége közepett is ma­rad annyi enyhelye, hová fejét nyugalomra lehajt­ja ; megmenekszik azon egész nemzedékre terjedő nyomortól , melylyel ily csapás a városokat és helységeket rendesen sújtani szokta. Képessy József: jelenthetni, hogy a terv már valamivel több puszta tervnél, sőt inkább létesítéséhez közeledik. A vál­lalkozók ugyanis a városi hatóság elé terjesztvén terveket, ez f. hó 14-én Petrovich István kir. biz­tos úr ő maga elnöklete alatt tartott tanácsülésében a szerződési tervezetet tárgyalás alá vévén, az egé­szet elvben elfogadta, csupán némely pontokra kí­vánván a város érdekében némely módosításokat tétetni. Úgy hiszszük, helybeli olvasóinknak ked­ves, és a vidékieknek is nem érdektelen dolgot cselekszünk, ha e szerződési tervet most már vala­mivel részletesebben megismertetjük, s a városi hatóság által kívánt módosításokat is megérintjük. A szerződési terv 1. pontjában kifejeztetik, hogy sz. kir. Szeged városa az itteni kiviteli gőz­malom tulajdonosait fölhatalmazza, miszerint ezek már létező gőzmalmi vízvezetékükből a Tiszaparton, a Sina-udvar hoszszában közhasználatra egy vízve­zetéket készítessenek, melynek fővonala a segítő­­boldogasszony-utcán, búza piacon át egész a budai országútig, ezen a rókusi templomig, mellékvona­laiban pedig a nagyfestő-utcától a kálvária-, három korona-, Laudon-, továbbá az iskola-, ötpacsirta-ut­­cán és a Széchenyi-téren át vezettetnék. Mindazt, mi e vonalokhoz megkívántatik, a csöveket, csa­tornákat, csapokat a vállalkozók tartoznak előállí­tani, név szerint pedig a vizet vezető csöveket az utcák felszínén alul 3—4 lábnyira lerakni, továbbá e vezeték mentében tizenöt vízoszlopot, becsukható kifolyással, állítani, valamint — ha kívántatik — a Tiszavizet magán- és középületekbe is vezető csöveket alkalmazni. Szeged városa e szerint sem­minemű terheket nem vállal magára, sőt ezek mind a vállalkozókat illetik, ők tartozván az e célra kellő árkokat is bemutatni, a felszakgatott köveze­tét lerakatni stb. A vezetékvonal irányára s a 15 vízoszlop fölállítására nézve a kiviteli gőzmalom, mint vállalkozó, a városi mérnökkel értekezik, csu­pán ennek beleegyezésével lévén szabad munkához fognia. Ha pedig erre nézve köztök véleménykü­lönbség merülne föl, a polgármester tisztje lesz, az ügyet eldönteni. A vízoszlopok mindkét oldalán a vállalkozók egy-egy lámpát készítetnek, melyeknek világítása azonban a várost illeti. A 2. pont szerint Szeged városa a vállalko­zóknak 25 évre, azaz 1887. évi dec. 31-ig bizto­sítja a vízvezeték használatát, szabadságukban áll­­ván az ekép vezetett vizet árulniok, és a netalán szükségeseknek feltűnendő javításokat tenniök. En­nélfogva a kiviteli gőzmalomnak joga lesz vizet egész éven át, éjjel és nappal, ünnep- és hétköz­napokon kicsinyben és nagyban akadály nélkül árulni, s­e végre vagy haszonbérlőket, vagy őrö­ket alkalmazni, és a vízzel ellátandó magán- vagy középületek tulajdonosaival egyességre lépni. A 3. pont a víz árát szabályozza, melyet a vállalkozók időről időre fognak meghatározni, úgy azonban, hogy egy akónak nem szabad 4 újkrnál többe kerülni, míg az eddigi vízhordók számára legfölebb 2 kron fog adatni akója. De azon esetre, ha Bécsben a pénzfolyam a 200-at meghaladná, a vállalkozók föl lesznek jogosítva a meghatározott maximumot ennek megfelelőleg ugyanazon arány­ban emelni. A házakba vezetendő víz iránt azon­ban nincsenek semmi megszorításhoz kötve. A 4. pont szerint tűzvész esetében a fecsken­dők számára való vizet a vállalkozók ingyen szolgáltatják ki, fentartván maguknak azon jogot, viszontköveteléssel föllépni az illető biztosító társa­ságok ellen, melyek ily esetben a mentőknek ju­talmat nyújtanak. Ellenben a kiviteli gőzmalom azért, mivel tűzvész alkalmával a vezeték elegendő vízzel nem bírt, feleletre nem vonható, miután az akadályt erőszak, véletlen eset, vagy saját szük­séglet okozhatják. Az 5. pontban a vállalkozók biztositatnak, hogy 25 év lefolyta alatt senkinek sem adatik en­gedély más, hasonló vállalatra. Másfelől a 6. pont nyomán a vezeték 1888. január 1-jén egészen sz. kir. Szeged városa birto­kába megy át, anélkül, hogy ezért valami kárpót­lást fizetni tartoznék. Ha pedig a gőzmalom a ismét a szegedi vízvezeték. (Sz.J.) Néhány héttel ezelőtt volt alkalmunk nem csak egyszerűen tudósítani­­. olvasóinkat, hogy a helybeli kiviteli gőzmalom tulajdonosai Szeged számára egy vízvezetéket terveznek, de ugyanak­kor a terv főbb vonásait közölve, néhány észrevé­telt is tettünk iránta. Ezúttal örömünkre szolgál

Next