Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-03-22 / 24. szám
Motyoldaik: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes számára S urkr. Negyedik évfolyam. 24-ik szám.1862. Szombaton, március 22-én. Isirdetások: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Előfizetési felhívás SZEGEDI-HÍRADÓ ápril.júniusi folyamára. Midőn t. előfizetőinket az előfizetés megújítására és lapunk terjesztésére ezúttal tisztelettel felkérjük, azon remény táplál bennünket, hogy ezentúl is képesek leendőink t. előfizetőink várakozásának pontosan megfelelni annyival is inkább, miután lapunk egyik szép technikai ismeretű munkatársa a londoni világkiállításról, valamint legközelebb Párisba teendő útjáról lapunkat fogja eredeti közleményeivel megtisztelni. Az előfizetési föltételek lapunk homlokán olvashatók. Szegeden, 1862. március 19. A „Szegedi Híradó“ kiadóhivatala. Adatok a Tisza állapotáról. II. Szeged az alsó Tiszára nézve legérdekesebb pont azon körülménynél fogva, hogy a Marost ott fogadja keblébe. Tétettek is e tárgyban célszerű előmunkálatok, különösen azon nézetből, hogy a Tisza dacos rokonát Szeged alatt biztosan fogadhassa; azonban a tudvalevő helybeli érdekek miatt hajótörést szenvedett minden előnyös javaslat, s itt nyílt homlokkal állítani merem, hogy a Maros beömlése Szegeden felül, míg egyrészt Szeged városára folytonosan ijesztőként fenyegetődzik, másrészről a vízműtani alapigazságok ellenére az egyetemes szabályozás érdekében elhibázott álláspontként szerepel. Azonban e tárgyról e helyen többet mondani, nem ezen sorok feladata. Szeged tehát nevezetes pont azon nézetből, hogy itt egyesült már a Tisza valamennyi mellékfolyóival, s a várszorulatnál mint egy nagy mérvű zsilipkapun ballag át további rendeltetése helyére. Lássuk, mily méretű tömeg az, mely az alsó Tisza levonulását jellemzi. A Körösök beömlésétől a Marosig maga a Tiszameder egész megtelt állapotában közép számítással másodpercenkint 29,417 köblábat képes lehajtani; a Maros és a Duna között pedig, a folyam lassúsága miatt megtelt mederben másodpercenkint nem több, mint 32,132 köblábat hajthat le; holott nagyobb áradás alkalmával a Tiszára a Marosig esik 87,883, a Marostól pedig a Dunáig közép számítással 94,868 köbláb víz jut másodpercenkint, s innen önkint következik, hogy a mederbe nem fért viz a partokon felhágva, áttéréit elborítván, ide s tova barangolva, hónapokig várakozik, mig rendeltetése helyére a meder által levezettethetik. E tekintetből javasolt Paleocapa Péter azon rendszert életbeléptetni, melynélfogva a tiszai töltések mindkét parti távolságai egymástól 400 ölnyire essenek. A fenebb előadott vízműtani adatok nyomán kifejlesztett vízemésztett mennyiség csak akkor bántalmazhatja nagyobb mérvben védépítményeinket, s csak az esetben nehezülnek ránk a vészthozó vízduzzadások; ha a medren kívül a folyam levonulásának előterére nem figyelve, azt számításon kívül hagynák. Ha a tiszai átvágások egykoron mind, vagy csak nagy részben kiképződnek, a folyam sebességi növekedése a vízemésztetet is aránylag növelni fogja, annál kártékonyabban fog hatni a folyam azon pontokra, melyek elegendő előtérrel ellátva nincsenek; mert míg a felvidéki árvíz levonulására most hetek, az esetben csak napok fognak igényeltetni. Hogy a felvidéki Tisza árját ma már hamarabb érezzük, mint péld. 6 év előtt, okát szinte abban találjuk, hogy az átvágások nettön növekedő képződésben vannak. Tisza-Ujlaktól Titelig a folyam hossza 162 mértföld; ha a tervezett Vásárhelyi-féle átvágások létesülnek, a nevezett folyam hossza 61 mértfölddel rövidül meg. Ki van ásva eddig elő 49 átvágás; ezekből 18 már anyamederré változott; 12 oly erős képződésben van, hogy kevés idő múlva az egész folyót befogadja; 10 lassú, de folytonos képződésben van, s csak 9 igényel még mélyítést és szélesítést. E 49 átvágás által már a hajózási út 40 mértfölddel rövidül meg. Helyén látom itt fölemlíteni azon örvendetes előhaladást is, miszerint a tiszai védtöltések több, mint másfél millió hold térséget mentesítenek már eddig elé. Azon balvélemény megsemmisítésére, mely itt-ott halatszik, hogy a Tisza folytonosan iszapolja ágyát, s igy a fenék emelkedését okvetlen maga után vonván, a töltések emelését is folytonosan szükségessé teendi. — feleletül annyit bizton mondhatok, hogy a Tisza Szegedtől Titelig saját vezényletem alatti szigorú fenékmérések és egyéb megkivántató vizműtani fölvételek utáni adatok nyomán 30 év óta, dacára annak, hogy sebessége itt legcsekélyebb és a Duna visszatorlásának is kitéve van, ágyában nem csak nem emelkedett, hanem helyenkint magát több hüvelyknyi, sőt több lábnyira is mélyebben bevájta. Ennyit kívántam hiteles adatokat Tiszánk állapotáról röviden felhozni. Szükségesnek látom azonban még pár szóval megemlékezni azon szomorú állapotról, melylyel vízmelléki városaink egyike vagy másika az elem rakoncátlan dühe által évenkint fenyegettetik. A tapasztalás naponkint tüzetes tanúbizonyságot tesz arról, hogy tűzhelyeink védelmében az eddigieknél hathatósabb és biztosabb módokhoz kell nyúlnunk. Buzdító például szolgáljon e részben Hollandia, melynek nagy része Amsterdam világhírű városával együtt a tengerszin alatt jóval lejebb fekszik, mindazáltal ezen hatalmas város a legnagyobb orkánok közepett is gond nélkül folytatja üzletét, mert nagyban uralg a tengerek hatalmán; s ha a tenger mégis néha erőt vesz a védelmi műveken , ereje csak egyes poldert, illetőleg bekerített tért semmisíthet meg. 1855-ben egy rendkívüli mérvű tengeri viharnak sikerült egy 100 láb széles koronájú, tengerfelül 10-es lejtőjű és kövekkel kitatorozott colossalis töltést megtörni. — Hollandia e csapást alig érezte meg azon csekély megsemmisült téren kívül, mely ezen polder kebelében feküdt. Hollandia úgy be van szőve töltésekkel, mint a kert utakkal, s habár nem újság, hogy a hálózat széleit olykor az elemek ereje megsemmisíti, de nem hatolhat be annak kebelébe, mert erről gondoskodott az ész, erős akarat. Nálunk az úgynevezett polderrendszer átalánosan nem alkalmazható, mert levonuló folyókkal és nem tengerekkel küzdünk; de helyenkint egyedüli biztos óvószer tűzhelyeink, lakhelyeink védelmére, főleg oly helyeken, hol minden tavaszi áradat elöntéssel fenyeget , fölöttébb kívánatos tehát, hogy az ily város vagy helység az árvíz dühe ellen magát behálózza töltésekkel. Rendes töltései áttörése esetében nagy vesztesége közepett is marad annyi enyhelye, hová fejét nyugalomra lehajtja ; megmenekszik azon egész nemzedékre terjedő nyomortól , melylyel ily csapás a városokat és helységeket rendesen sújtani szokta. Képessy József: jelenthetni, hogy a terv már valamivel több puszta tervnél, sőt inkább létesítéséhez közeledik. A vállalkozók ugyanis a városi hatóság elé terjesztvén terveket, ez f. hó 14-én Petrovich István kir. biztos úr ő maga elnöklete alatt tartott tanácsülésében a szerződési tervezetet tárgyalás alá vévén, az egészet elvben elfogadta, csupán némely pontokra kívánván a város érdekében némely módosításokat tétetni. Úgy hiszszük, helybeli olvasóinknak kedves, és a vidékieknek is nem érdektelen dolgot cselekszünk, ha e szerződési tervet most már valamivel részletesebben megismertetjük, s a városi hatóság által kívánt módosításokat is megérintjük. A szerződési terv 1. pontjában kifejeztetik, hogy sz. kir. Szeged városa az itteni kiviteli gőzmalom tulajdonosait fölhatalmazza, miszerint ezek már létező gőzmalmi vízvezetékükből a Tiszaparton, a Sina-udvar hoszszában közhasználatra egy vízvezetéket készítessenek, melynek fővonala a segítőboldogasszony-utcán, búza piacon át egész a budai országútig, ezen a rókusi templomig, mellékvonalaiban pedig a nagyfestő-utcától a kálvária-, három korona-, Laudon-, továbbá az iskola-, ötpacsirta-utcán és a Széchenyi-téren át vezettetnék. Mindazt, mi e vonalokhoz megkívántatik, a csöveket, csatornákat, csapokat a vállalkozók tartoznak előállítani, név szerint pedig a vizet vezető csöveket az utcák felszínén alul 3—4 lábnyira lerakni, továbbá e vezeték mentében tizenöt vízoszlopot, becsukható kifolyással, állítani, valamint — ha kívántatik — a Tiszavizet magán- és középületekbe is vezető csöveket alkalmazni. Szeged városa e szerint semminemű terheket nem vállal magára, sőt ezek mind a vállalkozókat illetik, ők tartozván az e célra kellő árkokat is bemutatni, a felszakgatott kövezetét lerakatni stb. A vezetékvonal irányára s a 15 vízoszlop fölállítására nézve a kiviteli gőzmalom, mint vállalkozó, a városi mérnökkel értekezik, csupán ennek beleegyezésével lévén szabad munkához fognia. Ha pedig erre nézve köztök véleménykülönbség merülne föl, a polgármester tisztje lesz, az ügyet eldönteni. A vízoszlopok mindkét oldalán a vállalkozók egy-egy lámpát készítetnek, melyeknek világítása azonban a várost illeti. A 2. pont szerint Szeged városa a vállalkozóknak 25 évre, azaz 1887. évi dec. 31-ig biztosítja a vízvezeték használatát, szabadságukban állván az ekép vezetett vizet árulniok, és a netalán szükségeseknek feltűnendő javításokat tenniök. Ennélfogva a kiviteli gőzmalomnak joga lesz vizet egész éven át, éjjel és nappal, ünnep- és hétköznapokon kicsinyben és nagyban akadály nélkül árulni, se végre vagy haszonbérlőket, vagy őröket alkalmazni, és a vízzel ellátandó magán- vagy középületek tulajdonosaival egyességre lépni. A 3. pont a víz árát szabályozza, melyet a vállalkozók időről időre fognak meghatározni, úgy azonban, hogy egy akónak nem szabad 4 újkrnál többe kerülni, míg az eddigi vízhordók számára legfölebb 2 kron fog adatni akója. De azon esetre, ha Bécsben a pénzfolyam a 200-at meghaladná, a vállalkozók föl lesznek jogosítva a meghatározott maximumot ennek megfelelőleg ugyanazon arányban emelni. A házakba vezetendő víz iránt azonban nincsenek semmi megszorításhoz kötve. A 4. pont szerint tűzvész esetében a fecskendők számára való vizet a vállalkozók ingyen szolgáltatják ki, fentartván maguknak azon jogot, viszontköveteléssel föllépni az illető biztosító társaságok ellen, melyek ily esetben a mentőknek jutalmat nyújtanak. Ellenben a kiviteli gőzmalom azért, mivel tűzvész alkalmával a vezeték elegendő vízzel nem bírt, feleletre nem vonható, miután az akadályt erőszak, véletlen eset, vagy saját szükséglet okozhatják. Az 5. pontban a vállalkozók biztositatnak, hogy 25 év lefolyta alatt senkinek sem adatik engedély más, hasonló vállalatra. Másfelől a 6. pont nyomán a vezeték 1888. január 1-jén egészen sz. kir. Szeged városa birtokába megy át, anélkül, hogy ezért valami kárpótlást fizetni tartoznék. Ha pedig a gőzmalom a ismét a szegedi vízvezeték. (Sz.J.) Néhány héttel ezelőtt volt alkalmunk nem csak egyszerűen tudósítani. olvasóinkat, hogy a helybeli kiviteli gőzmalom tulajdonosai Szeged számára egy vízvezetéket terveznek, de ugyanakkor a terv főbb vonásait közölve, néhány észrevételt is tettünk iránta. Ezúttal örömünkre szolgál