Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)

1863-10-14 / 82. szám

1863. Ötödik évfolyam. m­egj­elen: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Sssei*lx.esztési iroda: Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. sí­istolóh­ivatal : Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden h­ázh­ozhordással és vidékre postán: Egész évre . . . ..........................................8 írt Félévre . ............................................................4 „ Évnegyedre.......................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre . ........................................6 fit — Félévre .............................................3 „ — Évnegyedre.............................................1 „ 60 Egyes szám ára A­­kr­oszk­. ért. kr. 82-ik. szám. Szerdán, okt. 14-én. fü­rdetés ok­: y » Az hath­asábos petitsor egyszeri hirdetésnél 11 kr, két'^-KC--'^' szerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsig­­mond könyvkereskedéséhez cimezendők. Széttekin­tés állapotaink fölött. ív. Hazai törvényhozásunk rendelkezett ugyan az erdőlopások, kártevések s az erdő pusz­títások (devastatio) ellen, a btk. III. r. 33. címe: 1794: 57. 1807: 21. 1840: 9. t. c. bi­zonysága szerint; de a már elpusztított, kiir­tott erdőknek beültetése, vagy az erdőtlen pusztaságokon leendő uj erdők ültetése s ne­veléséről épen nem gondoskodott s így ma­radt az alföldi 1100­0 mértföldnyi rónatér nagyrészint kietlen s erdőnélküli állapotban; azon erdőségek pedig, mik Kecskemét város határában 7603, szabad királyi Szeged város határterületén 10,000, szab. kir. Debrecen vá­ros határán 45,000, s Bácsmegyében 45,000 holdat foglalnak el, mely utóbbi mennyiséget még 35,800 hold harasztos, sürü és füzes pótolja, úgy a vacsi pusztai 3168 hold Co­burg herceg ö fensége birtokaihoz tartozó erdő Pestmegyében , nemkülönben a kis jenői ura­dalomnak Aradmegyében 1100 □ ölével szá­mítva, 15,089 holdra rugó s rónán fekvő er­dőségei,­­ a mezőhegyesi új pagonyok Csa­­nád megyében, melyek máris évenkint 1500 ölre menő faszüktséget fedeznek; a gyulai, vár­i, dobozi nagyobb, á fási, bélmegyeri, békési, vésztői kisebb erdők Békés megyében stb. az alföldi rónatér fennemlített kiterjedé­séhez képest oly csekélységek, melyek az egész terület szükségeihez mérve, statistikai fontossággal épen nem bírnak; legfelebb te­hát, mint az illető helyek érdekeinek meg­felelő , vagy ezen érdekeket előmozdító ténye­zők képezhetnek statistikai adatokat, érték­darabjai , töredékei lévén az alföldi s a hazai közgazdászatnak, nem pedig teljesen kifejtett s átalánosan hasznossá tett jövedelem ágai, fóliásai. Igaz ugyan, miszerint az 1807: 20. és az 1848: 10. t. c. a folyó homok (fluens sa­­bulum) által okozható károk meggátlásáról rendelkezvén, ennek megkötésére első helyen a fa-, az erdő-ültetéseket jelöli ki, de ezen törvények mai napig kevés helyen lőnek végre­hajtva; különben pedig ezen intézkedésben, a törvényhozás végcélja nem az volt, hogy az ültetendő erdők által az érdekelt vidékek, a légkör megtisztítására villámvezetéket, a föld kellő nedvességet, esőfelhőket nyerjenek, s tűzi- és épületfa-szükségleteiket födözhessék, hanem hogy a futó­homok megköttessék, s ekkép a nyerendő eredmények, a használha­tókká leendő földek által, a nemzeti gazdá­­szat nagyobb lendületet s fölvirágzást nyerjen. Nincs szándékom ócsárolni a törvény­hozás végcélját, mert az mindenesetre üdvös vala; megmenteni t. i. a terméketlen homok­­folyástól az ország sok részében ezen folyás által használ­atlanokká vált termékeny földe­ket, mely veszély több mértföldeken zaklat­ván a lakosokat, elhárításáról gondoskodni hazafi­us bölcseség volt. Nem birok statisztikai adatokat fölmu­tatni, a folyó homok hány mértföldnyi terü­leten űzi szeszélyes és kártékony játékát, de tekintve azt, hogy Fényes szerint az ország területéből 700­0 mértföld homok, és hogy valódi homoktengernek lehet mondani azon nagy tért, mely Váctól kezdve Alpárig, s itt a Tisza és Duna közt Pest, Bács, Csongrád vármegyében s a Kiskunságon által, közel a Ferenc csatornáig terjed, mely ha nem min­denütt terméketlen is, de csakugyan sok helyt repülő homokbuckákból áll az, mely a közel fekvő termékeny fekete földeket veszedelem­mel fenyegeti; tekintve, hogy ily mértföldekre terjedő homokterület, az úgynevezett nyírség, vagyis azon köz, mely Debrecentől északnak, a Tisza, ecsedi láp s­írmelléke közt fek­szik, é­s végre hogy a magyar Egyptom, a Bánság, sem menekhetett meg a homoktól; mert a Duna és az iváncsai mocsár közt több láncolatokban homokdombok húzódnak el, melyek a németbánsági ezred és az illyr-bánsági zászlóalj vidékein 71,503 holdat 1600­­ ölével tesznek, s ezekből csak 47,928 hold van fűvel benőve, s a többi sivó homokból áll — átláthatjuk , hogy ezen veszély elhárítása fö­lötti intézkedésében, a törvényhozást nem kö­zönséges, hanem fontos, nemzetgazdászati gondoskodás vezető. Tekintvén pedig egyes helyeket: Kecs­kemét város határának területe az örök- és zálogjogcímmel birtokolt földrészekkel együtt 153,796 holdat, vagyis 10­0 mértföldet tesz, és e roppant területből 49,812 hold művelésre alig alkalmazható homokos természete miatt, csupán legelőnek használtaik. A város hatá­rában ültetett erdő 6800 hold — elfogott si­­vány homok — ezen erdőterület mennyiségébe a 803 holdnyi természetes erdő nincs beszá­mítva, s határának csupán délkeleti oldala, pusztáinak pedig aránylag igen kevés része jó minőségű; sőt határának majd három ne­gyede, s az azt környező puszták is, futó homokhalmokkal vannak rakva. (1. Magyar­­ország és Erdély képekben. 1863. I. köt. 95., 96. 1. Kubinyi Ferenc és Vahot Imrétől) sz. kir. Szeged város határa, ifj. Palugyay Imre szerint, 185,300 hold, vagyis 139/10­0 mfd; ebből 31,200 hold fekete agyag a város körül, s a kivülebb fekvő 154,100 hold vagy fekete ho­mok, vagy vörös, sárga és fehér homokból áll, melyek közül a két utóbbi valóságos si­­vány vagy repülő homok nevet érdemel. Ezen osztályozás egy más számítás szerint ezen arányok alá esik: 1%0 Q mértföld teljesen használható jó fekete föld és legelő; %0 □ mértföld használhatlan szikes föld; '/10 □ mfd vizártér; 10%0 □ mfd használható, vagy termő homok; 1%0 Q mértföld használhatlan homok. Az nincs följegyezve, hogy határbeli sivány vagy repülő homok, — tekintve, hogy a határban kevés az erdő — minő arányok­­ban terjeszti ki, erősebb légáramlások alkal­mával kártékony működését? Szabad királyi Debrecen városnak 18­0 mfdre rugó terüle­téből , a város körülti belső legelő nem a leg­jobb minemliségű; igen sok benne a sivatag homok, domb, s az egész határban pedig a haszonvetetlen vízállás és homokfúvások 8— 10,000 holdra tehetők, ide nem számítván az utakat. Itten sincs adatolva, hogy ezen folyó homok, s a Szabolcs- és biharmegyei, úgy a hajdukerületi oldalon levő homoktenger, milyen arányban rongálhatják és rongálják a város határa termékeny földjeit? .. mindezeket szem előtt tartván, következtetést lehet vonnunk azon arányokra, melyek az ország egyéb homokos helyein eső helységek és városok határaira, mint futó homoktelepek föltehető való­színűséggel esnek, tehát a törvényhozás eljá­rása teljesen indokolt, annál inkább, mert az ekkép ültetendő erdők, a törvényhozás egye­nes célján kívül is,­­ közvetve meghoznák az esőfelhőket és harmatot, s villám­vezetők fognának lenni, és az épület- s tüzifaizás szük­séges anyagait előállítanák. (Folytatás köv.) Ezen alapból egyedül községek, és pe­­­­dig csak az ínséges vidékek községei nyer­hetnek kölcsönt. A kölcsönöszlet, mely egy-egy község számára nem lehet kevesebb 4000 írtnál, s , viszont 24,000 ftot túl nem haladhat, a nyilt­­ hitel alakjában évenkénti 6°/0-os kamat mel­­­­lett, öt év alatti visszafizetésre készpénzben­­ nyujtalik. Hogy a kölcsünk érvények a célnak meg­­felelőleg s mégis az alapszabályok alapján, rendkívüli gyors elintézést nyerhessenek, az intézet hivatalnokai hazafias részvétből önként ajánlkoztak, azokat a hivatalos órákon túl, s akkér a sorrenden kívül tárgyalni, az elnök­ség pedig eszközölni fogja, hogy a földolgo­zott kérvények, a szükséghez képest, rend­kívüli igazgatósági ülésekben intéztessenek el. Minden zavar mellőzése végett, az ily kérvények kívülről e felirattal: „az inségi alapból“ olyképen látandók el, hogy az ik­tató­hivatal figyelmét el ne kerülhessék. E rend­kívüli kérvények egyéb kellékeit s a kölcsön módozatát és föltételeit külön utasítás szabá­lyozza, mely az intézet értesítő hivatalában f. hó 10 ikétől fogva nyomtatásban lesz kap­ható, s bérmentes felszólításra az illetőknek azonnal megküldetik. Érdekesnek tartjuk ugyancsak a magyar földhitelintézet és eperjesi takarékpénztár közt folyt levelezéssel olvasóinkat megismertetni, már csak azért is, hogy kitűnjék, milyen ér­dekkel viseltetnek hazánk felső megyéi az Ínség sújtotta alföld iránt.­­ Az eperjesi ta­karékpénztár ugyanis a hitelintézethez írt le­velében kijelentvén, hogy a sújtott községe­ken jobban vél nagyobb értékű­ kölcsön, mint könyöradományok által segíthetni , tudatja, hogy amennyiben a magyar földhitelintézettől nyerendő kölcsönöknél a hitelpapírok eladása érték- és időkülönbséget idéz elő, ennek el­hárításául 10.000 oszt. ért, forintért földhitel­­intézeti papirosokat kész név szerinti értékük­ben venni. Kérdést tesz ennélfogva, várjon hajlandó-e a hitelintézet ez összeget készpénz­ben a szenvedő községek valamelyikének, vagy többek közt is felosztva, kölcsönkép ki­adni. Erre a földhitelintézet válaszolván, mél­tányolja az ajánlatot, de sajnálja, hogy azt jelen alakjában el nem fogadhatja, miután nem tudhatja, mely község, avagy községek vannak leginkább sújtva. Azonban teljes biz­tossággal kívánván az intézet értékpapírjai ér­tékesítésében eljárni, elhatározta, hogy az ínségben levő folyamodóknak, amennyiben körülményei engedik , mihelyt a kölcsönök számukra megszavaztatnak, előleget ad. Ez előlegezési alap növelésére véli tehát az aján­lott összeget legcélszerűbben fordíthatónak, ha ebbe a takarékpénztári egyesület beleegyezik. Erre ismét felelt az eperjesi takarékpénztár, kijelentvén, hogy a földhitelintézeti igazgató­ság módosítványát elfogadja , s a megajánlott összeget három részletben, és pedig f. é. oct. 10-én 3000 frt, nov. 10-én ismét 3000 frt, s az év utolsó havában 4000 frtot küld az elő­legezési alap növelésére. Könyvismertetések nem tartoznak ugyan e rovatba, de amennyiben Érkövi Adolf urnak „Az 1843-diki aszályosság a magyar alföl­dön“ című munkája azon ügyet, melyről e rovat kezdete óta leggyakrabban szóltunk, tüzetesen tárgyalja, úgy hiszszük, itt is he­lyén lesz azt megemlíteni. Körülíró ismerte­tés helyett pedig célszerűbbnek látjuk, annak egyik helyét kivonatban adni; azt, melyből kitűnik, hogy hazánk mezőgazdasága történe­tében a szárazság , ennek következtében be­állt terméketlen évek nem épen nagyon rit­kák, mint azt a következő, az említett mű­ből átvett adatok bizonyítják: A 16. század­ban 1508 ban Wranchich szerint mondhatat­­lan nagy drágaság támadó egész Magyar­­orságban, kenyérnek szűk volta miatt. 1570, 1585-ben és 1590-ben szárazság folytán nagy éhség, s a szükségbeli kenyérpótlékok emészt­­hetlensége miatt döghalál. A tizenhetedik században, 1606-ban, 1609-ben, 1622-ben, 1631­, 1635-ben, 1637-ben , 1638-ban, 1652- ben, 1653-ban, 1654-ben, 1666-ban volt nagy szárazság, ennek következtében terméketlen­ség, drágaság és éhség. 1650-től 1661-ig folytonosan száraz, aszályos idő járt. A 18. században 1709­, 1719-ben, 1746-ban, 1747- ben , 1748-ban , 1780-tól 1785-ig száraz, 1790-, 1794- és 1797-ben rendkívül aszályos idő járt. A Tisza mellékén a szerencsétlen lakosság egy része sásgyökérből, kengyelé­­ből készített lepénynyel és esett állatok hú­sával tengette életét, s maga Szolnok városa, hogy a város leginkább szegény lakosai éhen ne haljanak, a budai General-Commandót 1791- ben 500 mázsa liszt erejéig, 1795-ben az ud­vari kamarát 1500 mérő gabona erejéig vette igénybe. — 1790-ben a szolnoki zárda ajta­jához oly serege özönlött naponkint az éhe­zőknek, hogy gyakran, főleg ebéd idején, 300-nál is többen voltak , kik kenyérben vagy ételmaradványokban részesültek. Napközben pedig reggeltől estig szakadatlanul jöttek a zárdába, kenyeret kérvén, kik majd éhen vesztek. A jelen században, 1801-ben a szá­razság miatt a dunántúli rész egyes vidékein nagy terméketlenség; Somogy megyében fü­­részpor, kukorica-csutka és korpából gyúrt kenyérfélével éledtek. 1802-ben igen száraz esztendő, Sopron megyében éhség. 1803 ban nagy aszályosság. 1805-ben hosszan tartó szárazság, drágaság. 1811-ben nagy száraz­ság. 1816-ban éhség, Ínség, drágaság, tarack, méh és szalmakenyér. 1819—1822-ben szó­­szárazság. 1830—1832 hideg, száraz idő­járás. 1836-ban aszály. 1841-ben aszályos időjárás, terméketlenség. 1846-ban aszályos­ság, Ínség; 1849-ben ennek folytán éhség. 1852 ben szárazság. 1857-ben oly sülevényes és elúszott volt a mező, hogy a munkaállato­­kat már nagy­boldogasszony táján jászolra kellett fogni. 1858-ban oly takarmány-szükség volt, hogy felében, harmadában adták oda a barmosgazdák állataikat kitelelésre. 1861­, 1862-ben szárazság, takarmányszükség. 1863- ban példátlan aszályosság, úgy hogy százez­rekre megy az éhen elesett állatok száma.­­ A magyar Kánaánban augusztusban már for­dult elő gyilkossági eset kenyérrablás miatt, sőt éhenhalás is. Ezen adatok azt mutatják, hogy az utóbbi 73 év alatt, mint mely idő­szakról megbízható hiteles tudomásunk van, 22 többé kevésbé ínséges esztendő volt; s mig kettőnél több esőzés csak háromszor, 1792-ben, 1816 ban és 1853-ban volt; tizen­kilencszer a szárazság okozta ínség. _ Az erdélyi országgyűlés a reichsrathba menetelt elhatározván, f. hó 10-én a válasz­tások a következő módon véghezvitettek: Az országgyűlési plénum által a 3. és 6. osztály számára választottak: Groisz országgyűlési elnök, K. Reichenstein alkancellár, Popp kor­mányszéki alelnök, Schmidt a szászok grófja, Moldován üdv. tanácsos, Aldulean országgyű­lési alelnök. A regalisták részéről megválasz­tottak: Friedenfels üdv. tanácsos, Ranicher főkormányszéki tanácsos, Baritiu, gyárigaz­gató, Eranos, esperes, Bologa, kormányszéki tanácsos, Lászlóffy városi biró. Az első osz­tály választotta: Behecel Sándor főkapitányt, Sipotariu itélőszéki bírót, Dunka kormány­­­széki tanácsost és Negrutiu kanonokot. A 2. osztály választotta: Lemény főkapitányt, Pop­­pea főpapot, Puskariu administrator és Ci­­pariu kanonokot. A 4. osztály választotta : Zimmermann egyh. főtanácsi elnököt, Trau­­scheufels Ferenc ügyvédet, Schuller Mihály lelkészt. Az 5. osztály választotta: Gull se­nator, Binder Mihály főtörvényszéki taná­csost, és Schuller Libb­y tanárt. Hazai mozgalmak. Szeged, oet. 13. —nyi. (Hitelintézet. Ugyanaz és az eper­jesi takarékpénztár. Könyvismertetés és aszály. Erdély a reichsrathban.) A magyar földhitel­­intézet részéről, gr. Dessewffy Emil elnök és Csengery Antal titoknok aláírásával, f. hó 6-dikáról következő hirdetmény jelent meg: A magyar földhitelintézet az országos ínség enyhítése céljából alapszabályainak 154-dik és következő szakaszai alapján egyelőre 500 ezer frtot határozott készpénzkölcsönökre for­dítani. K.-K.-Halas, September 8-án 1863 (Itt az ősz. Szüret. Vásár. Követésre méltó szép tett. Egy tűzoltó-társaság szüksége. Társasélet. Kaszinó. Az olvasókör oszlófélben.) Hull a fáról a megsárgult levél, leszakgatja ágairól az enyészet szele; a keblünk remé­nyeit is leszakgatá a könyörtelen való; min­denfelől az élet aggodalommal terhelt sötét fellegét látjuk fejünk fölött elterülni, ha a jövő év is ily kegyetlen kézzel tépi szét remé­nyeinket, számtalanon kezünkbe vehetjük a ván­dorbotot, s könnyezve búcsúzhatunk el hatá­runktól, jobb helyet keresni a nagyvilágban. Itt az ősz, szomorú szívvel, a megcsalattatás keservével takarítja be a gazda, a­mi keve­set a természet adott. Szüretünk sem folyt most oly vígan le, mint máskor szokott; volt ugyan helylyel-helylyel bő termés, de átalá­nosan még csak középszerűnek sem lehet mon­dani, mert amit a tavaszi hideg meghagyott, azt a szárazság vette el; a kellő időbeni eső­­hiány miatt nem nőhettek meg a szemek. Hanem azért még sem leend drága a bor, miután tavaly igen bő termés volt, s ennek következtében jut elég, amiben keserveinket elfojtsuk, vagy mivel kedves hazánk jobb­­létéért csengő pohárral koccintsunk. Őszi vásárunkról mondhatni mit sem írhatok, mert az a lehető legsilányabbul ütött ki, ára sem­

Next