Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-11-25 / 94. szám
1863. Ötödik évfolyam. Megjelen: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda: Buzatér, Mayer-ház. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre.......................................................8 frt Félévre................................................................4 „ Évnegyedre......................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre............................................6 frt — kr. Félévre ............................................3 „ — „ Évnegyedre............................................1 „ 60 „ 94-ik szám. Szerdán, nov. 25-én. Hirdetések: Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr, kétszerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Bürger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Előfizetési föltételek: Egyes számára H kr osztv. ért. Gazdasági egyleti közlöny. A csongrádmegyei gazdasági egylet összes tagjai a f. hó 30-án reggeli 9 órakor, Szegeden, a kaszinó helyiségében tartandó tisztválasztó közgyűlésre ezennel meghivatnak. Szeged, november 15-én 1863. Bérczy Antal, alelnök. Széttekintés állapotaink fölött. IX. (Folytatás.) Ez alkalommal az előhozottak elveim ismertetéséül vannak megérintve célzatosan azon meggyőződés előkészítésére, hogy midőn az ügyvédi pályára irányzott tömeges törekvés ellen szót emelek, ezt korántsem „Cicero pro domo sua“-féle igyekezettel teszem, háborgatva netalán kenyéririgységi s koncféltési állati indulatoktól; — nemi — sőt ismétlem, kívánok legszabadabb versenyt; kövesse mindenki hajlamait, hivatását, s foglalkozzék olyan munkatéren, mi vágyainak leginkább megfelel, s győzzön ami jobb; de az ügyvédi pálya — igénytelen felfogásom szerint — többé nem azon tér, melyen aránytalanul nagy számmal, a hagyományos emlékek viszfénye s a mivelt állás tekintélyes rangjának megfelelőleg tiszteségesen, s a családtagok biztosítására szükséges alapszerzeményekre tehető bizonyos kilátással s az erény és becsület utait el nem hagyva, megélni lehessen; föltéve természetesen azon esetet, ha az illetőket családilag öröklött elégséges vagyon tartalékul nem támogatja. Vannak és fognak lenni, különösen a fővárosban bizonyosan legtöbben, és más vidéki nagyobb kereskedelmi üzletű városokban elegen, s a hazai gazdag uradalmaknál szép számmal kivételek, s ezek sorait még a megyék és városoknál alkalmazni szokott tiszti ügyészek, úgy a kincstári vagy pénzügyi ügyészségek s kormányszéki ügynökök s kb. Ügyigazgatósági személyzet is növelik és növelni fogják, hanem az arány nélkül emelkedő nagy számban maradnak, vannak és lesznek elegen, talán sokan, kik mert az ügyvédi pályára küzdötték föl magukat, későn fogják, de annál érzékenyebben megbánni. A gyakorló ügyvédek száma 1847. évben Fényes Elek tudós hazánkfia szerint, 4123-ra rúgott, most is lehet ennyi, ha több nincs, és évenkint nagy számarányokkal növelkedik. Pesten ez idő szerint 301, Budán 26 van naptárilag följegyezve, s hányan lehetnek és vannak olyanok, kik a naptárba be nem jegyezvék? Szükséges és hasznos-e az ügyvédek tömeges szaporulata a hon, az ifjak s családaik érdekében, fentebb már ezen föltett kérdésre indokolva, noha átalánosságban, és tagadó értelemben jön felelet adva; de korszerű a kérdés, illő tehát ezt illustrálni. Magyarország megszűnt lenni a prókátorok, jobban mondva ügyvédek hazája, pedig még a legnagyobb magyar ezen állítás ellenkezőjét hirdető, az 1848. évi nagyszerű országos átalakulás érvényen kívül helyezte a legnagyobb magyar ezen szeszélyes, de sok tekintetben találó elnevezését s értelmezését. Magyarországot az ügyvédek hazájává tevők az ősiségi viszonyok, az adományozási rendszer, vagy inkább az ebből eredő különféle jog- és igtatási perek, úgy a nagy sokaságú perorvoslatok s bírói parancsok s a perorvoslatok és végrehajtások folytán keletkezhető újabb és újabb fiókperek, az ellentállási, betiltási és visszaütési jogok s a nemesi javak és személyek kiváltságos természete s a szövevényes úrbéri viszonyok, perrendtartási rendetlenségek, fogyatkozások, bírósági felelőtlenségek, fenhagyott vagy szokásba vett arbitriumok, melyek a per folyamát éveken, tizedeken, sőt sokszor évszázadokon is keresztül lehetségesíték, a telek - könyvek hiánya, illetőleg nemléte, a zálogviszonyok zűrzavarai, s az alakiságok tömérdek sokasága stb. Az 1847/IXV. törvénycikk az ösiség eltörlését elvileg kimondván, és az ösiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján, polgár törvénykönyvnek a miniszerium által leendő kidolgozását elrendelvén, s igy a legközelebb országgyűlésig az ősiségi viszonyokból eredő s még végitélés által be nem fejezett pereknek folyamatát felfüggesztén, és az ilynemű pereknek megindítását, az 1832/c. XIV. t. c. eseteit kivéve, eltiltván — nagyszerű változás jön a következés, annál inkább pedig, mert a IX. t. ez urbér és azt pótló szerződések alapján addig gyakorlatban volt szolgálatokat, robotot, dézmát és pénzbeli fizetéseket megszüntetvén, egyúttal a XI. t. c. a földesúri törvényhatóság gyakorlását érvényen kívül helyezte, de sőt a XIII. t. c. a papi tized megszüntetését is kimondotta stb. Az 1848. évi törvényhozás átalakította Magyarország köz- és magánjogi, és ezek által társadalmi viszonyait, vagy legalább a lényeges átalakulás alapköveit lerakta, s igy az ügyvédek jövedelemforrásai nevezetes apadási tényezőket nyertek; s ha nem csalódom, felbomlott, vagy kevesebbet mondva bomlásnak indult azon nagymérvű befolyás és hatáskör, mi az 1848. év előtti ügyvédi pályához kötve volt; majdan pedig a bekövetkezett országos válság után uralkodásra emelkedett osztrák birodalmi törvényhozás , az 1852. évi nov. 29-iki cs. nyiltparancs által, az ősiséget nem csak elvileg, mint ezt a magyar országgyűlés megkezdő, de teljesen megszüntetvén, s a magánjogi bonyolódott viszonyok csomóját úgyszólván Nagy Sándor módjára kísértvén megoldani, a kiindulási alapon a magyarhoni ügyvédi állás, tekintettel sok részben a bár elég hiányos, de az alakiságok és perfolyamok rövidítésére nézve, felváltva üdvös és nem épen becs nélküli perrendtartásbeli sarkalatos reformokra, úgy az ügyvédi rendtartás lealázó és nyomasztó szabályaira, — ismétlem — ez alapokon az ügyvédi állás volt fénykörét, és gazdag jövedelmet, korábbi, ki nem meríthetőnek látszó forrását elvesztő, s a bőségszarva kifogyható állapotra sülyedvén, csak történeti múlttá lön; s a bevételek dagadó folyamatját szűk, csekélymedrü s tartalmú, s lassú folyású, sokszor ki is száradható erek válták föl; egyes lehető kivételek, úgy tartom, észrevételeim alaposságát föl nem forgathatják. Ismerik e tisztes pálya értelmes férfiai igen jól ezen történetek és változások folyamát, s alig hiszem, hogy e tekintetben röviden ecsetelt korrajzaim esetlenek, hamisak, és színezéseim túlzottak, kirívók legyenek. Azok kedvéért tehát csakis, kik e pályára törekszenek, és azon családok érdekében, melyek a körülmények ezen elégséges ismerete mellett, fiaikat s ifjú tagjaikat egykor az ügyvédek sorai közt szeretnék látni, megkísértem, mennyire e lapok gazdászata és köre megengedi, a párhuzamvonást az 1848. évig fenállott, s majd az osztrák törvényhozás alatt átváltozott, úgy a mostani ügyvédi állapotok között. Az ügyvéd Cicero szerint „est et debet esse vir bonus, et dicendi peritus“ , mire megjegyzi Kitonich, hogy ezen értelmezésben a „justus verax, honestus, omni virtute praeditus, scientia, cloquentia“ szavak által kijelentett fogalmak is megvannak; látni való tehát, hogy az ügyvéd, kinek tulajdonságai az igazságosság, igaz becsületesség, teljes erényesség, tudományosság és ékesen szólás eszméi által körvonalaztatnak, az állam- és társadalmi életben jelentékeny szerepvitelre van hivatva. Míg hazánkban a nemesi kiváltságok, adományozási rendszer, az ősiség-, zálog- és úrbéri viszonyok stb. fenállottak, azon sokszerű ágazatai, foszlányaival a jog megkülönböztetéseknek, melyek a magyar magánjogi viszonyok valóságos pókháló - rendszerét képezték, nagy fontosságú tisztség volt, az ügy-: védség s fenit tulajdonságok tehát, ezen pálya férfiainál sokszorosan megkivántattak, mert a magánjogi bonyodalmak a törvények oltalma alatt keletkeztek s az ösvényt, melyen haladva, ezeket megoldani lehete, s a perlekedések tömkelegutait a törvényhozás határozta meg, és a törvényhatóságokban, úgy a kir. udvarnál (kúria) kifejlett ebbeli gyakorlatokat elnézte s nem akadályozta; s csakis az Ügyvéd volt azon tényező, kinek esze, törvény tudománya, belátása, jártassága, az évszázados s igény alatt álló, de homályba burkolt jogok minőségeinek kifürkészése, földerítése, úgy a bebonyolított, többszöri birtokváltozások fölleplezése és tisztábahozatala, nemkülönben a nemzet viszontagságos évszázadaiban közbejött egyes hatalmasok, vagy a szent korona ügyvéde által a szokott címek alatt tett vagyon-elfoglalások gordiusi csomója megoldása, 8 ekkép minden kétes , zilált , összezavart jogesetekben, a támasztott követelések érvényesítésére, miveltsége és szakismereteinél fogva, képesség- és hivatással s független rangos helyzeténél fogva pedig elegendő bátorsággal birt. (Folytatása következik) Egry Sándor: Hazai mozgalmak. Szeged, nov. 24. —nyi. (Országos gazdasági egyesület. Régészet.) Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmányának utolsó üléséből följegyezzük a következő nagyobb fontosságú tárgyakat. Az őszi közgyűlés ez évben januárra halasztatott, főleg azért, mert a hat évre választott igazgató testület hivataloskodási ideje letelvén, a számadások pedig csak december végével szokván befejeztetni, hogy úgy ezek megvizsgálása, mint az új tisztikar választása egyszerre történhessék. Midőn Erköly úr az augusztusi választmányi ülésnek, mint annak idejében mi is említettük, a Keszthelyen fölállítani tervezett gazdasági tanintézet érdekében ezen eljárásról jelentését beadta, arra is fölhívta az egyesület figyelmét, hogy az intézet számára gr. Festetics Tasziló úr által 15 évre igen olcsó haszonbérbe oda ajánlott 200 holdnyi földbirtokot, egy száz és néhány holdnyi oly darab föld választja ketté, melyen e beékeltsége miatt sem az uradalom nem gazdálkodhatik célszerűen, sem az intézet nem használhatja a maga ekkér ketté választott területét oly jól, mintha egy tagban volna. Ennek folytán az egyesület fölkérte a grófot, adná át az intézetnek a közbe eső földet is oly haszonbér mellett (holdankint harmadfél forintért), mint a többi kétszáz holdat már átengedni szíveskedett. És a mű gróf nem csak egész készséggel teljesítette az egyesület ez óhajtását, sőt az egész átengedett földterületért fizetendő haszonbért a tanintézet számára alapítványokra odaajándékozza. Miért az igazgató választmány a legbensőbb örömmel szavazott méltó köszönetet. — Előszámláltattak az alföldi szükölködök részére ekkoráig az egyesülethez részint a lapszerkesztőségek és vidéki gazdasági egyesületek utján, részint közvetlenül beküldött adakozások. A húszezer frtot meghaladó készpénz, koronkint beadva, a takarékpénztárban kamatoz a kiosztás idejéig. A gazdasági számvetést illetőleg kitűzött pályakérdésre: „Alkalmazható-e, és mennyiben a kereskedelmi kettős számvitel a mezei gazdasági üzletre stb.?“ hat pályamunka érkezvén , ezek közül jutalomra Seres Károlyé ítéltetett érdemesnek. Dicséretre kettő lön méltatva, s ezek egyike szintén Seres Károlyé, a másik Farkas Remete Pálé. — A Somsich Pál ur által különösen sürgetett „Gazdasági kistükör“ már egybeállítottnak jelentetvén, mielőbbi kinyomatása elrendeltetett. E művet a vidéki gazdasági egyesületek is, tömeges megrendeléseik által támogatni hihetőleg el nem mulasztandják. — Radó János összes hagyatékának végrendeleti örökösévé a magyar gazdasági egyesületet nevezvén, jelentetett, hogy a hagyatékhoz tartozó diószegi pincékben 800 akónyi érmelléki bor is találtatott, mely borok ára 15,085 frtra becsültetett. A hazai műmaradványokra vonatkozólag a magyar tud. társaság archaeologiai bizottmánya a magyar kir. helytartótanácshoz 1861. intézett föliratában, valamint 1862-ben előadott javaslatában nem csak conservatoroknak, hanem levelezőknek is kineveztetését ajánlotta oly célból, hogy a conservatorok, tekintélyüknél és a tekintélyek által fölserkentett munkatársak nagy számánál fogva, a levelezők pedig szakbeli tudományos és művészeti képességük által, a nagy feladat teljesítésében egymást támogassák és mintegy kiegészítsék. Most az országos műmaradványok megismertetése és föntartása ügyében javaslat készíttetvén, ebben kifejeztetik, hogy miután a legbecsesb régi építmények már jelenleg is a papság felügyelete alatt állnak, a különféle hitvallások főpapjai, u. m. érsekek, püspökök, superintendensek legtermészetesebb és első sorban álló conservatorok; második sorban jönének a megyék és szab. kir. városok elöljárói, a főispánok és polgármesterek; harmadik sorban pedig az országos építészeti igazgatóság élén álló egyének. Ezen kívül az archeológiai bizottmány az országban ismert szakértők közül néhányat levelezőkül név szerint ajánl a helyt, tanácsnak. Végre óhajtja, hogy az ügy élére egy „műemlékek országos felügyelője“ állíttassék. Befejezésül az előttünk fekvő terjedelmes javaslatból ideigtatjuk még az átalános költségvetést, mely következő: Utazásokra 1000 frt; ásatásokra 1500 frt; fölmérésekre 2000 frt; az archaeologiai kézikönyv és káté kiadási költségei egyszer mindenkorra körülbelül 2000 frt. Mihez járulna még a felügyelő és a mellé adandó netalán fogalmazói rangú segéd fizetése. Helybeli újdonságok. * (A szegedi szappané) Érdemesnek, sőt szükségesnek tartottuk, a „Budapesti kereskedelmi és iparkamra“ ezidei jelentéséből átvenni a szappanra s különösen a szegedi szappanra vonatkozó sorokat, melyeket az illetők figyelmébe nagyon ajánlunk. A kereskedelmi és iparkamra a szappant egyikének állítja azon terményeknek, melyek hazánk iparában valamint kereskedelmében szerepre vannak hivatva, de az érdemelt elismeréssel eddig még nem találkoztak. Dacára ezen termék elterjedése elé gördülő akadályoknak — igy szól a kamra jelentése — az évi termelés mintegy 8—10,000 m.-ra rúg. Mily kicsiny ezen összeg, mily parányi azon mennyiséghez képest, mely ezen cikkből felhasználtathatnék , ha gyakorlottabb kezek között lenne, s különösen ha az ezen iparágba ütköző több hátrányok eltávolíttatnának, azt minden szakértő átlátandja, ki azon előnyöket ismeri, melyekkel a szegedi szappan jó minősége s olcsó ára mellett minden más szappan fölött kínálkozik. Ezen szappan készítésének és elemei: a szalonna, a fagygyu és disznózsír, melyek évszázadok óta legjobb anyagokul