Szegedi Híradó, 1863 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1863-04-22 / 32. szám

Megjelen : Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda : Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. útívd­őh­ivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. E­lőfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt — félévre 4 frt, — év­negyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 50 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. Hirdetések : Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr. kétszerinél 4 kr., többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igta­­tási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Szeged sz. k. városra vonatkozó statistikai jegyzetek. 1. A város határának kiterjedése tesz 135,181 kat. holdat és 1359 Q ölet, új­szegedi és tápéi birtok 5363 kát. holdat és 400 □ ölet, összesen 140,544 kát. holdat és 1759 Q ölet. 2. Ezen mennyisége: földterület évi termésének közép­ utazók, idegenek, heti és országos vásárok látogatói, a fennmaradt búza­féléket szintén elfo­gyasztják , kukorica , árpamaradék pedig sertéshiz­lalásra forditatik. Átalában a szegedi határ termé­sének azon része, mely kereskedelmi forgalom alá jut, a vidékről behozott mennyiség által pótoltatik. A bor és gyümölcs egy része vidékre jut. A gabnakereskedésre Szeged a Tisza és Ma­ros folyók által századok óta központtá válván, ide szállítatik a vidék terménye, honnét azután to­vább, részint gőzhajókon szállítják a Tiszán lefelé vagy a Szávára, vagy a Dunára, a Száván Szi­szekig, innét egyrészt Laibach felé, nagyobbrészt Sziszektől Károly városig a Kulpán, Károly­várostól Fiuméig pedig tengelyen, a Dunán pedig Pest, Győr felé, és innét az ország határán túl Bajoror­szág felé. A fönálló vasúton most is a szükséghez képest szállítanak gabonát az ország határán túl más tartományokba és országokba. Vidékről ide és innét tovább szállítás alá eső termények közép mennyisége pozsonyi mérőben számítva: Összesen 1.000,000 215,000 65,000 100,000 3. Mindössze 1.390,000 pozsonyi mérő, vagy 1.158,700 mázsa. Továbbá elszállítatik Szegedről: Dohány, Fiume és Jullét Olasz­ország felé.................................... 30,000 mázsa (Ha pedig az alföldi vasút megnyílik, akkor a dohány­forgalom 50 ezer mázsára is könnyen fölrúghat.) Bor, ide a vidékről, és innét a vidékre................................................. Gyapjú, Pest, részben Anglia felé......................................................... 8,000 Rongy, Pest felé a papírmalmokba Disznó, 20,000 darab Pest felé és innét az északi tenger ki­kötőibe.................................................. Szalonna, Pest és észak, majd Trieszt, Fiume felé . . . Szappan, Pest és a felvidéki megyékbe, délfelé Károlyvá­ros felé............................. Szárazdal, Arad, Temesvár, Pécs felé .... 4,000 Deszka, léc, zsindely a vidékre Só, és pedig a 600 ezer mázsa forgalomból Szeged vidékére Tetőcserép, Arad és Szeged vidékére 2 millió darab . . Liszt, a szegedi két gőzmalom­ból, Pest, Bécs, majd Szi­szek felé . . 200,000 Marha, minden irányban . . . 10,000. 4. Összesen 631,000. Behozatal: Vasnemüek, főleg északról. . 10,000 mázsa Gyáriparcikkek............................. 10,000 „ Gyarmati cikkek, északról, különösen Hamburg felöl . 30,000 „ Trieszt felöl Sziszeken át . 10,000 „ Kereskedelmi egyéb cikkek . 15,000 „_ 5. Összesen ide számítva a 3. és tételt 4 ik szám alatti 1.158,700 mázsa 631,000 6. Mindösszesen 1.864,700 „ 7. A lábas jószágok állása Szegeden követ­kező : van 2200 ló, 14,000 szarvasmarha, 92,000 juh; elfogy helyben 2348 db marha, 1010 borjú, 14,541 juh, 5967 bárány, 8326 sertés, 2290 má­zsa szalonna. Vágómarha, borjú, juh, bárány, sertés a vidékről nevezetes mennyiségben jó Sze­gedre, részint a helyi szükségek fedözésére itt marad, részint ismét a vidékre tovább szállítatik. 8. Építési anyagok, különösen a faneműek a Tiszán és Maroson szállítatnak Szegedre, téglát helyben éget 7 téglaégető és tetőcserepet 8 cserép­­égető. 9. A helybeli iparosok, kereskedők nemcsak a várost, hanem a közel fekvő vidéket is ellátják gyártmányaikkal és árucikkeikkel; van pedig 1 sörfözés, 2 szeszgyár, 1 vászonfestőgyár, 1 gyufa­gyár, 2 timárgyár, 2 gőzmalom, 12 nagyobb szap­panfőzés, 1233 iparos, 192 kereskedő. 10. Szeged népessége 65 ezerre tehető. 11. Nagyobb heti és országos vásár a vidéken van Szegeden, Szabadkán, Vásárhelyen, e három vá­rosban a vásári forgalmat 36 ezer emberre, a he­­tivásáros személyes forgalmat 148.000 re tehetni. 12. Szegedet következő városok, helységek és azok vidékeinek központjául vehetjük, u. m.: Kistelek, Csongrád, Szentes, Derekegyháza, H.­­M.-Vásárhely, Mindszent, Szegvár, Algyő, Tápé, Dorosma, Majsa, Félegyháza, Péteri, Halas, Csany, Dóc, Horgos, Martonos, Béba, Csanád, Kübek­­háza, Nagy-Szent-Miklós, Ó-Bessenyő, Szöreg, Kis- Zombor, Török-Kanizsa, Koppancs, Lele, Makó, Apátfalva, Földeák, Királyhegyes, Nagylak, Pa­lota, Sajtény, mintegy 90 □ mértföldnyi terület­tel és 400,000 lakossal. Szeged, 1863. évi ápril­is 17-én. Molnár Pál termelés fogyasztás marad búza (p. mérő) 119,858 119,858— rozs „ 475,632 270,142 205,490 kukorica „ 148,390 34,000 114,390 árpa „ 69,808 17,000 52,808 bor (akó) 189,661 109,661 80,000 pálinka „ 6,202 6,202— gyümölcs (véka) 335,600 298,784 36,81 Hely búza kukorica árpa repce Szentes 250,000 25,000 10,000 25,000 Körtvélyes 300,000 50,000 20,000 20,000 Maros 250,000 80,000 20,000 30,000 Új-Szeged 100,000 30,000 5,000 20,000 Szeged 1.000,000 30,000 10,000 15,000 80,000n 6,000n 40,000n 1,000­n­ 12,000n 100,000n 100,000n 40,000n 75,000 Hazai mozgalmak. Szeged, april 21. —yi. Minket szegedieket, s átalában az alsó tiszavidék lakosait legközelebbről érdeklő újabb mozgalom kétségtelenül az alföldi vasút ügyében tegnapelőtt tartott értekezlet, mely azon­ban oly időre volt kitűzve, midőn valamint e so­rok írója, úgy mások is igen sokan meg nem je­lenhettek. Egyébiránt ez értekezletről külön cikk­ből értesül a nyájas olvasó. Szóljunk tehát a föld­hitelintézet legközelebb tett intézkedéseiről. Ennek igazgatósága a hazai takarékpénztárakkal viszony­ba kívánván lépni, ápril 15 dikére a pesti, budai, bajai, győri, kassai, komáromi, kőszegi, nagyvá­radi, pozsoni, soproni és temesvári takarékpénztá­rakat (a szegedit nem?) értekezletre hívta meg. Ez értekezlet eredményét a földhitelintézet egy em­lékiratba foglalva, a többi hazai takarékpénztárak­kal is közlötte. Legyen szabad ez emlékiratnak néhány nevezetesebb pontját kijelölnünk. Azon vi­szony, melybe a földhitelintézet a takarékpénztá­rakkal lép, olynemű, mint amilyen egyes pénzin­tézetek és oly magánosok közt szokott lenni, kik azon pénzintézetek könyveiben maguknak folyó számlát (leszámolási lapot: conto current) kérnek nyittatni, anélkül, hogy a m. hitelintézet a maga számára a takarékpénztáraktól valamely hitelezést venne igénybe. Mely leszámolási viszony különö­sen három tekintetben kívánatos, u. m.: 1) Óhaj­tandó , hogy az intézet adósaitól a kamatok és egyéb járandóságok fizetése a kikötött időszakok­ban a takarékpénztárak által elfogadtassék s az intézet javára h­assék; 2) hogyha a záloglevelek s jövedékjegyek tulajdonosai a lejárt kamatszelvé­nyeket és jövedékjegyi törlesztéseket a takarék­­pénztáraknál mutatnák be, ezek — mennyire pénz­­erejök engedi — azokat kifizetvén, könyvükben a hitelintézet terhére írják, és 3) hogy mennyire pénzviszonyaik engedik, a lejárt s bemutatott fize­tési utalványokat is beváltván, az intézet terhére írják. Az ekép beváltott papírok értékét a földhi­telintézet készen tartja s a kétnemű intézetek ja­vára vagy terhére irt bevételek és fizetések iránti leszámolás kellő időben megtörténvén , kölcsönösen tüstént kiegyenlítetik.­­ A takarékpénztári küldöt­tek ily viszonyba lépés iránti készségüket minden díj nélkül fölajánlották. Sőt azt is kijelentették, hogy a takarékpénztárak a magyar földhitelintézet által kibocsájtandó értékpapírokat azon papírok közé számítják, melyekre teljes készséggel, sőt előszeretettel nyújtanak előlegezést, s melyeket megszerezni is örömest fognak. A budai takarék­­pénztár részéről pedig megemlítetvén, hogy ez a betétesek bizonyos részének magy, földhitelintézeti értékpapírokba fektetését egyenesen elhatározta, fölhivatott a többi takarékpénztár is, fontolják meg, nem áll-e érdekükben határozottan oda hatni, hogy nem csupán a tartalékalap, hanem a betétesek egy része is a teljesen biztos­­ ingadozásnak már ter­mészetüknél fogva kevéssé alávetett magyar földhi­telintézeti papírok vételére fordítassék. Ennek foly­tán a jelen volt képviselők mindnyájan ajánlkoztak oda hazni küldőiknél, hogy amennyire intézeti vi­szonyaik és helyi körülményeik engedik, a magy. földhitelintézet értékpapírjai vásárlására is terjesz­­szék ki figyelmüket, s ha e tekintetben szabályaik által korlátoltatnának, illető helyen a legelső alka­lommal törekedjenek e korlátok megszüntetését eszközölni. A földhitelintézet igazgatósága pedig másrészről nem késett kinyilatkoztatni, hogy az oly hazai takarékpénztáraknak, melyek bevételeik egy részét földhitelintézeti papírokba ruházzák, ha azon eset fordulna elő, hogy e papírokra az intézetnél kívánnának előlegezéseket fölvenni, nem fog késni a földhitelintézet e tekintetben elsőséget adni a közönség fölött. Az enyhébb évszak beálltával a vidéki gazda­egyletek országszerte élénken hozzáfogtak a műkö­déshez, így példa a szomszéd békésmegyei egylet május 3- és 4-dikére Csabán állatkiállítás és ló­verseny tartását rendelé el. Azonban lapunk és e rovat szűk köre nem engedi meg, hogy mindeze­ket csak röviden is registráljuk. E helyett célsze­rűbben vélünk cselekedni, ha Trefort Ágoston a „Pesti Napló“ban legközelebb megjelent cikke nyo­mán a gazdasági egyesületek hivatására fordítjuk olvasóink figyelmét. A gazdasági egyletek ugyanis Magyarországon arra hivatvák, hogy a cultúra elő­mozdítói legyenek. A szellemi tevékenységet főleg a szakosztályoknak kell kifejteni, mire gyakoribb összejövetel szükséges. Erre nézve igen gyakorlati a zala megyei gazdasági egyesület azon indítványa, hogy a gazda­egyesület tagjait, lakhelyeik szerint, kerületi vagy helybeli bizottmányokra lehetne föl­osztani. Ezek aztán a műveltségi viszonyokra is nagy befolyással lehetnének, ha figyeletöket a föld­művelési állapotokkal kapcsolatban álló társadalmi és nemzetgazdászati ügyekre is kiterjesztenék. Ily kérdés péld.­a népességi viszonyok, péld. azon szomorú constau­torozott tény, hogy a gyermekek közül öt éves koruk előtt 53% elhal. Mi különö­sen az alföldön nemzetgazdászati tekintetben is annál fontosabb, mivel itt átalános a panasz a munkás kezek hiányáról s a napszám drágaságá­ról. Ily kérdésül jelöltetik ki a munka- s fog­lalatossághiány a mezei munkásoknál a téli időszakban. Ilyen az ipar, vagy in­kább a kézmüvek állapota a vidéken. Erre vonatkozólag T. Á. azt mondja, hogy a kéz­müvek az alföldön valóban primitív állapotban van­nak, s annak dacára a munka aránytalanul drága. Végre az amerikai háború folytán kifejlődött gya­potválság szerzőt a len és kender nagyobb mű­velésének ajánlására indította. Ez utóbbi tárgyról azonban mi ugyanez indoknál fogva tüzetesebben szóltunk e lapokban, minélfogva a nyájas olvasót most is oda utaljuk. Végre megjegyzi szerző, hogy

Next