Szegedi Híradó, 1863 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1863-04-22 / 32. szám
Megjelen : Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda : Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. útívdőhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 50 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. Hirdetések : Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr. kétszerinél 4 kr., többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Szeged sz. k. városra vonatkozó statistikai jegyzetek. 1. A város határának kiterjedése tesz 135,181 kat. holdat és 1359 Q ölet, újszegedi és tápéi birtok 5363 kát. holdat és 400 □ ölet, összesen 140,544 kát. holdat és 1759 Q ölet. 2. Ezen mennyisége: földterület évi termésének közép utazók, idegenek, heti és országos vásárok látogatói, a fennmaradt búzaféléket szintén elfogyasztják , kukorica , árpamaradék pedig sertéshizlalásra forditatik. Átalában a szegedi határ termésének azon része, mely kereskedelmi forgalom alá jut, a vidékről behozott mennyiség által pótoltatik. A bor és gyümölcs egy része vidékre jut. A gabnakereskedésre Szeged a Tisza és Maros folyók által századok óta központtá válván, ide szállítatik a vidék terménye, honnét azután tovább, részint gőzhajókon szállítják a Tiszán lefelé vagy a Szávára, vagy a Dunára, a Száván Sziszekig, innét egyrészt Laibach felé, nagyobbrészt Sziszektől Károly városig a Kulpán, Károlyvárostól Fiuméig pedig tengelyen, a Dunán pedig Pest, Győr felé, és innét az ország határán túl Bajorország felé. A fönálló vasúton most is a szükséghez képest szállítanak gabonát az ország határán túl más tartományokba és országokba. Vidékről ide és innét tovább szállítás alá eső termények közép mennyisége pozsonyi mérőben számítva: Összesen 1.000,000 215,000 65,000 100,000 3. Mindössze 1.390,000 pozsonyi mérő, vagy 1.158,700 mázsa. Továbbá elszállítatik Szegedről: Dohány, Fiume és Jullét Olaszország felé.................................... 30,000 mázsa (Ha pedig az alföldi vasút megnyílik, akkor a dohányforgalom 50 ezer mázsára is könnyen fölrúghat.) Bor, ide a vidékről, és innét a vidékre................................................. Gyapjú, Pest, részben Anglia felé......................................................... 8,000 Rongy, Pest felé a papírmalmokba Disznó, 20,000 darab Pest felé és innét az északi tenger kikötőibe.................................................. Szalonna, Pest és észak, majd Trieszt, Fiume felé . . . Szappan, Pest és a felvidéki megyékbe, délfelé Károlyváros felé............................. Szárazdal, Arad, Temesvár, Pécs felé .... 4,000 Deszka, léc, zsindely a vidékre Só, és pedig a 600 ezer mázsa forgalomból Szeged vidékére Tetőcserép, Arad és Szeged vidékére 2 millió darab . . Liszt, a szegedi két gőzmalomból, Pest, Bécs, majd Sziszek felé . . 200,000 Marha, minden irányban . . . 10,000. 4. Összesen 631,000. Behozatal: Vasnemüek, főleg északról. . 10,000 mázsa Gyáriparcikkek............................. 10,000 „ Gyarmati cikkek, északról, különösen Hamburg felöl . 30,000 „ Trieszt felöl Sziszeken át . 10,000 „ Kereskedelmi egyéb cikkek . 15,000 „_ 5. Összesen ide számítva a 3. és tételt 4 ik szám alatti 1.158,700 mázsa 631,000 6. Mindösszesen 1.864,700 „ 7. A lábas jószágok állása Szegeden következő : van 2200 ló, 14,000 szarvasmarha, 92,000 juh; elfogy helyben 2348 db marha, 1010 borjú, 14,541 juh, 5967 bárány, 8326 sertés, 2290 mázsa szalonna. Vágómarha, borjú, juh, bárány, sertés a vidékről nevezetes mennyiségben jó Szegedre, részint a helyi szükségek fedözésére itt marad, részint ismét a vidékre tovább szállítatik. 8. Építési anyagok, különösen a faneműek a Tiszán és Maroson szállítatnak Szegedre, téglát helyben éget 7 téglaégető és tetőcserepet 8 cserépégető. 9. A helybeli iparosok, kereskedők nemcsak a várost, hanem a közel fekvő vidéket is ellátják gyártmányaikkal és árucikkeikkel; van pedig 1 sörfözés, 2 szeszgyár, 1 vászonfestőgyár, 1 gyufagyár, 2 timárgyár, 2 gőzmalom, 12 nagyobb szappanfőzés, 1233 iparos, 192 kereskedő. 10. Szeged népessége 65 ezerre tehető. 11. Nagyobb heti és országos vásár a vidéken van Szegeden, Szabadkán, Vásárhelyen, e három városban a vásári forgalmat 36 ezer emberre, a hetivásáros személyes forgalmat 148.000 re tehetni. 12. Szegedet következő városok, helységek és azok vidékeinek központjául vehetjük, u. m.: Kistelek, Csongrád, Szentes, Derekegyháza, H.M.-Vásárhely, Mindszent, Szegvár, Algyő, Tápé, Dorosma, Majsa, Félegyháza, Péteri, Halas, Csany, Dóc, Horgos, Martonos, Béba, Csanád, Kübekháza, Nagy-Szent-Miklós, Ó-Bessenyő, Szöreg, Kis- Zombor, Török-Kanizsa, Koppancs, Lele, Makó, Apátfalva, Földeák, Királyhegyes, Nagylak, Palota, Sajtény, mintegy 90 □ mértföldnyi területtel és 400,000 lakossal. Szeged, 1863. évi április 17-én. Molnár Pál termelés fogyasztás marad búza (p. mérő) 119,858 119,858— rozs „ 475,632 270,142 205,490 kukorica „ 148,390 34,000 114,390 árpa „ 69,808 17,000 52,808 bor (akó) 189,661 109,661 80,000 pálinka „ 6,202 6,202— gyümölcs (véka) 335,600 298,784 36,81 Hely búza kukorica árpa repce Szentes 250,000 25,000 10,000 25,000 Körtvélyes 300,000 50,000 20,000 20,000 Maros 250,000 80,000 20,000 30,000 Új-Szeged 100,000 30,000 5,000 20,000 Szeged 1.000,000 30,000 10,000 15,000 80,000n 6,000n 40,000n 1,000n 12,000n 100,000n 100,000n 40,000n 75,000 Hazai mozgalmak. Szeged, april 21. —yi. Minket szegedieket, s átalában az alsó tiszavidék lakosait legközelebbről érdeklő újabb mozgalom kétségtelenül az alföldi vasút ügyében tegnapelőtt tartott értekezlet, mely azonban oly időre volt kitűzve, midőn valamint e sorok írója, úgy mások is igen sokan meg nem jelenhettek. Egyébiránt ez értekezletről külön cikkből értesül a nyájas olvasó. Szóljunk tehát a földhitelintézet legközelebb tett intézkedéseiről. Ennek igazgatósága a hazai takarékpénztárakkal viszonyba kívánván lépni, ápril 15 dikére a pesti, budai, bajai, győri, kassai, komáromi, kőszegi, nagyváradi, pozsoni, soproni és temesvári takarékpénztárakat (a szegedit nem?) értekezletre hívta meg. Ez értekezlet eredményét a földhitelintézet egy emlékiratba foglalva, a többi hazai takarékpénztárakkal is közlötte. Legyen szabad ez emlékiratnak néhány nevezetesebb pontját kijelölnünk. Azon viszony, melybe a földhitelintézet a takarékpénztárakkal lép, olynemű, mint amilyen egyes pénzintézetek és oly magánosok közt szokott lenni, kik azon pénzintézetek könyveiben maguknak folyó számlát (leszámolási lapot: conto current) kérnek nyittatni, anélkül, hogy a m. hitelintézet a maga számára a takarékpénztáraktól valamely hitelezést venne igénybe. Mely leszámolási viszony különösen három tekintetben kívánatos, u. m.: 1) Óhajtandó , hogy az intézet adósaitól a kamatok és egyéb járandóságok fizetése a kikötött időszakokban a takarékpénztárak által elfogadtassék s az intézet javára hassék; 2) hogyha a záloglevelek s jövedékjegyek tulajdonosai a lejárt kamatszelvényeket és jövedékjegyi törlesztéseket a takarékpénztáraknál mutatnák be, ezek — mennyire pénzerejök engedi — azokat kifizetvén, könyvükben a hitelintézet terhére írják, és 3) hogy mennyire pénzviszonyaik engedik, a lejárt s bemutatott fizetési utalványokat is beváltván, az intézet terhére írják. Az ekép beváltott papírok értékét a földhitelintézet készen tartja s a kétnemű intézetek javára vagy terhére irt bevételek és fizetések iránti leszámolás kellő időben megtörténvén , kölcsönösen tüstént kiegyenlítetik. A takarékpénztári küldöttek ily viszonyba lépés iránti készségüket minden díj nélkül fölajánlották. Sőt azt is kijelentették, hogy a takarékpénztárak a magyar földhitelintézet által kibocsájtandó értékpapírokat azon papírok közé számítják, melyekre teljes készséggel, sőt előszeretettel nyújtanak előlegezést, s melyeket megszerezni is örömest fognak. A budai takarékpénztár részéről pedig megemlítetvén, hogy ez a betétesek bizonyos részének magy, földhitelintézeti értékpapírokba fektetését egyenesen elhatározta, fölhivatott a többi takarékpénztár is, fontolják meg, nem áll-e érdekükben határozottan oda hatni, hogy nem csupán a tartalékalap, hanem a betétesek egy része is a teljesen biztos ingadozásnak már természetüknél fogva kevéssé alávetett magyar földhitelintézeti papírok vételére fordítassék. Ennek folytán a jelen volt képviselők mindnyájan ajánlkoztak oda hazni küldőiknél, hogy amennyire intézeti viszonyaik és helyi körülményeik engedik, a magy. földhitelintézet értékpapírjai vásárlására is terjeszszék ki figyelmüket, s ha e tekintetben szabályaik által korlátoltatnának, illető helyen a legelső alkalommal törekedjenek e korlátok megszüntetését eszközölni. A földhitelintézet igazgatósága pedig másrészről nem késett kinyilatkoztatni, hogy az oly hazai takarékpénztáraknak, melyek bevételeik egy részét földhitelintézeti papírokba ruházzák, ha azon eset fordulna elő, hogy e papírokra az intézetnél kívánnának előlegezéseket fölvenni, nem fog késni a földhitelintézet e tekintetben elsőséget adni a közönség fölött. Az enyhébb évszak beálltával a vidéki gazdaegyletek országszerte élénken hozzáfogtak a működéshez, így példa a szomszéd békésmegyei egylet május 3- és 4-dikére Csabán állatkiállítás és lóverseny tartását rendelé el. Azonban lapunk és e rovat szűk köre nem engedi meg, hogy mindezeket csak röviden is registráljuk. E helyett célszerűbben vélünk cselekedni, ha Trefort Ágoston a „Pesti Napló“ban legközelebb megjelent cikke nyomán a gazdasági egyesületek hivatására fordítjuk olvasóink figyelmét. A gazdasági egyletek ugyanis Magyarországon arra hivatvák, hogy a cultúra előmozdítói legyenek. A szellemi tevékenységet főleg a szakosztályoknak kell kifejteni, mire gyakoribb összejövetel szükséges. Erre nézve igen gyakorlati a zala megyei gazdasági egyesület azon indítványa, hogy a gazdaegyesület tagjait, lakhelyeik szerint, kerületi vagy helybeli bizottmányokra lehetne fölosztani. Ezek aztán a műveltségi viszonyokra is nagy befolyással lehetnének, ha figyeletöket a földművelési állapotokkal kapcsolatban álló társadalmi és nemzetgazdászati ügyekre is kiterjesztenék. Ily kérdés péld.a népességi viszonyok, péld. azon szomorú constautorozott tény, hogy a gyermekek közül öt éves koruk előtt 53% elhal. Mi különösen az alföldön nemzetgazdászati tekintetben is annál fontosabb, mivel itt átalános a panasz a munkás kezek hiányáról s a napszám drágaságáról. Ily kérdésül jelöltetik ki a munka- s foglalatossághiány a mezei munkásoknál a téli időszakban. Ilyen az ipar, vagy inkább a kézmüvek állapota a vidéken. Erre vonatkozólag T. Á. azt mondja, hogy a kézmüvek az alföldön valóban primitív állapotban vannak, s annak dacára a munka aránytalanul drága. Végre az amerikai háború folytán kifejlődött gyapotválság szerzőt a len és kender nagyobb művelésének ajánlására indította. Ez utóbbi tárgyról azonban mi ugyanez indoknál fogva tüzetesebben szóltunk e lapokban, minélfogva a nyájas olvasót most is oda utaljuk. Végre megjegyzi szerző, hogy