Szegedi Híradó, 1864. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)

1864-09-21 / 76. szám

szomorú napok előestéjén állunk, azt pedig, hogy az adó nálunk ezen a homokföldön miért oly túlságos nagy, majd máskor bátor leszek taglalni. Társadalmi viszonyunk iszapos gödréből még most sem fordult a régi kerékvágásba, de ha mégis nagy ritkán valami házi ünnepélyre hivatalosak vagyunk, őszintén megvaljuk, hogy egy kissé aggódva adjuk rá fejünket, nem más okból, minthogy az ily összejövetelnél a vitatkozás egész a civódásig el szokott fajulni, ha pedig ez nem történik, később oly aljas megjegyzések léteznek, hogy saját nevén nem is lehetne nevezni. Biz ezek szomorú dolgok, adja Isten, hogy jövőre örvendetesebbel szolgáljak. Ficzkó. Helybeli újdonságok. * A daárda második dal estélyén még sokkal nagyobb közönség volt együtt, mint az elsőn, különösen szép számú nők s ezek közt sok szép fiatal menyecske díszesítette az estélyt. Erre valaki azt a megjegyzést tette, miszerint e körülmény legbiztosabb jele annak, hogy a dalárda tagjai idővel nagyon meg fognak szaporodni. A helyiség ily összejövetelekre igen alkalmas. Eléggé zárt és tágas, s dús lombozatú fákkal van ellátva, amelyeken ez alkalommal több város és megye címerével díszített lámpácskák , a dalárda jelvényei függtek s szépen megvilágították a tért, mig a lombok tetejére a hold hintette ezüst sugarát. Egy valóban kellemes este volt az, melyen, mint az arcokról olvasható volt, mindenki jól érezte magát s vidáman, fesztelenül mulatott. Mindenekelőtt a dalárda énekelt el néhány dalt, melyek után a hallgatók tapsokban fejezték ki tetszésüket s elismerésüket, s a kis énektársaság valóban mindkettőre méltó, mert annyit ad, amennyit szorgalom és igyekezet adni képes. Még most csak a küszöbön van; működő tagjai, — melyekről újólag megjegyezzük, hogy többnyire derék iparosokból állanak, — még alig vannak a hangjegyek ismeretébe bevezetve; még ki sincsenek egészítve, amennyiben nélkülözik az erős tenort; s mindezek dacára néhány dalt oly szép öszhangzattal s erővel énekelnek, mely mind a társaságnak, mind a mesternek dicséretére válik. Az estek alatt, mely a több száz személyből álló társaság számára, ismét a múltkorihoz hasonló bőségben volt tálalva, nem hiányoztak a lelkes felköszöntések, melyeknek sorát az alelnök nyitotta meg. Estek után tánc következett, mely reggeli négy óráig tartott s csak addig volt szünete, mig a dalárda közbe-közbe egy-egy dalt énekelt. A közönség azon óhajtással hagyta oda a kellemes helyiséget, hogy e vidám s a társadalmi életre kiható estélyek, minél többször ismétlődjenek. * Előleges színi-jelentés. Latabár szétküldte előleges színi-jelentését, melyben élvezetdús estéket ígérvén, s 20 évi igazgatói pályájára utalván, mely alatt a méltánylatot és pártfogást mindenkor sikerült kiérdemelnie, a közönségkegyébe ajánlja magát. A 45 tagból álló dráma-, népszínmű- és operettetársulat jövő hó elsején Szigligetinek „Lelenc“ című 80 aranynyal jutalmazott, négy fölvonásos színművével fog beköszönteni s következő műsorozattal folytatja az előadásokat: Uj operettek: Víg cimborák. Fecsegök. Pajkos diákok. Genovéva. Matrózok a fedélzeten. Buhagyáros. Kofák. Átváltozott macska. Igazgató és tenorista. Szerelmi varázsital. Én voltam. Csin-csin. Georgias nők. Savoyardok. Műlovarnő. Fogadott leány. Táncmester és divatárusnő. Szerelmes kántor. — Segédoperettek. Nonevelde. Tíz leány és egy férj sem. Elizondói leány. Fortunio dala. Daphnis és Gloe. Orpheus. Dunanan ur. Dajka. Varázshegedü. Férj az ajtó előtt. Denis ur és neje. Sóhajók hídja. Maladetto. Choufleuri ur. Eljegyzés lámpafénynél. — Színművek és drámák. A király házasodik. Egyik sír a másik nevet. Gyöngysor. Asperni kém. A vadorzó. A mostani cipész-inasok. Coligny. Brazíliai. Színházi bohóságok. Kártyavetőnő. Gályarab. Didergő. Egy gyűrű. Sheridan. Nagymama. A néptanító. Két Sobri. Egy bujdosó kuruc. — Bízván benne, hogy Latabár oly egyénekkel rendelkezik, kiknek segélyével ígéretének képes leend eleget tenni; kérjük számára a közönség pártfogását. * Az „Arad“ erősen kikel Latabár ellen, mivel ez Arad helyett Szegedet választotta a téli idény alatt működése helyéül. Azt írja, hogy egy cseppet sem irigyli ugyan a Szegeden most alakult szinügyi bizottmány azon aquisitióját, hogy Latabárt szerződtette, kivált ha — mint hallja — két legjobb tagja Hirtling Mária és Tímár elhagyták a társulatot, de megütközik Latabár eljárásán, ki nem átallta az irányában oly nagylelkűen s elnézőleg viselt várost felültetni, s miután ott Szabóval szerződött s más színtársulat elöl az utat elzárta, Szegeden Ütni fel tanyáját, s az. — Azon mi épen nem csodálkozunk, hogy Latabárnak elment a kedve egy jó operai társulat után föllépni Aradon, s inkább Szegedet választotta, mely már körülbelül egy év óta nélkülözvén a szint-élvezeteket, nagyon sóvárog utánuk. Ami pedig a Szabóval kötött szerződést illeti, az ilyenféle szerződésekből soha sem szokta kifeledni az illető fél azon fontos föltételt, „hogy más társulat által meg ne előztessék,“ ami itt megtörténvén Latabárt a kötelezettségtől, ha ilyet vállalt, felmenti. Arról pedig, hogy Hirtling Mária és Tímár elhagyták volna a társulatot, mi mit sem hallottunk, annyit tudunk, hogy e két kiváló tehetségű tag néhány nap előtt még a társulathoz tartozott. Kár, hogy Latabár úr szétküldözött színi jelentéséből kihagyta a tagok névsorát, mely többet szokott nyomni a latban a közlött műsorozatnál. * A színházi zártszékeket egy közép út által a napokban két részre osztották. A bérleni szándékozók a helyekről most már rendelkezhetnek. * Szeged város t. tanácsa a színházi bizottmány múltkor említett kérvényére 300 o. é. frtot szavazott meg a bizottmány rendelkezésére, s e határozatát helybenhagyás végett a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanácshoz fölterjesztette. * A Kachelmann-féle nyomtatógép ingyenes kisorsolása a gazdasági egylet 363 tagja között múlt vasárnap reggel ment végbe. Nyertes lett: Dedinszky József úr Makón. * A belvárosi kisdedóvodában a vizsga tegnap reggel 9—12 ig ment végbe. A kisdedek vizsgájára, mely méltán nevezhető örömünnepeknek, sok szülő és választmányi tagnő jelent meg, mégpedig nem üres kézzel, hanem mindenik hozott valami jutalmat a jó gyermekek számára, úgy hogy az asztalon halmozva állt a sok buzdító : érdempénz, cukor, mézeskalács, buba, ostor s egyéb gyermekjáték képében. A kicsinyek bátran szavaltak, szépen énekeltek; valódi öröm volt hallgatni őket, egy kis katonás dalt, hol az ajtó egyik szárnya képezte a dobot s apró tenyereik a réztányért, ismételniük is kellett, szóval úgy viselték magukat, hogy a jutalmat kiérdemeljék. Még a csend és rend is nagy volt a kis sereg között egész a jutalmak kiosztásáig, de már akkor nem lehetett kívánni tőle, hogy nyugton maradjon, elég volt, hogy ostrom alá nem vette az asztalt. A felsővárosi óvodában a vizsgálat holnap ugyanazon rendben és időben fog megtörténni. * Mészáros Pál polgártársunkról ismét egy szép vonást jegyezhetünk fel. Ő ugyanis a múlt évi ínség alatt a szomszéd községek lakosainak egymásérti jótállás mellett lisztet és kenyeret adott, mely az idei aratás után készpénzzel, az akkori magas ár szerint, lett volna fizetendő. A szegény népnek azonban pénze nem lévén, kérelmére Mészáros Pál a gabonát a jelen piaci árnál, csaknem egy forinttal magasabb értékben kész elfogadni tőle, ami mindenesetre nagy szerencse a lakosokra, kik, hogy kötelezettségeiknek eleget tegyenek, gabonáikat silány áron kellene elvesztegetniük. * Rákosy Nándor „fürdő lányait“ Landau Alajos lefényképezte, mégpedig oly sikerülten, hogy a művész meglehet vele elégedve, hogy műve e fénykép után lesz szélesebb körben megismerve. E fényképek Burger Zsigmond könyvkereskedésében kaphatók. A kisebb alak ára 50 kr. a nagyobbé 1 frt osztr. értékben. * A levéldíjat — hallomás szerint — 5 és 10 krra akarják leszállítani. *Roscher nemzetgazdász ez alkalommal nem jó Szegedre. Pestről Székesfehérvárra utazott s onnan Horváthországba folytatja útját. * Ismeretlen szerzőtől cikket nem közlünk, ezt már többször kijelentettük ; a szerző legalább a szerkesztővel tudassa nevét, kinek ez aztán titka marad. — Szolgáljon ez tudomásul a „Nyilatkozat“ írójának is; egy cikke tévedésből jutott be a lapba, de a második csak azon esetben lát napvilágot, ha tudni fogjuk nevét. * A pozsonyi lyceumban 14 dikén ment végbe Szeberényi Lajos uj tanár és lelkész ünnepélyes beigtatása. Az előadások sorát Lichner Pál igazgató tanár nyitotta meg, beszédében röviden a betöltött állomás alapítója Institoris-Moróci érdemeit ecsetelvén. Utána Hauszer Ernő felügyelő mutatta be az uj tanárt a patronátusnak, méltólag kiemelte eddigi nagy érdemeit az egyház és irodalom terén. Ezután maga Szeberényi Lajos, mint a gyakorlati theologia tanára, néhány köszönő szót intézve az egyházi elöljárósághoz, székfoglaló értekezést olvasott a „népszerűről az egyházi szónoklatban.“ Ezt követte egy felsőbb osztálybeli tanulónak társai nevében hozzá intézett üdvözlő beszéde. Az ünnepélyt Geduly Lajos superintendens szónoklata fejezte be. *Új vállalat. A pesti lapok egyidőben egy szabadalmazott találmányt ismertettek meg, mely az ürülékgödröknek légszivattyú-gépek általi kimerítéséből áll. A vállalat ott már létesült is, s a szabadalomtulajdonos most hasonló vállalatot óhajt más városokban is létesíteni, devégre Szegedet is, mely még igen csekély részében van csatornázva, meglátogatta. A tulajdonkép egy vállalkozót keres, ki magának a szükséges gépet és kocsit megszerezné s az ürülékgödrök tisztításával foglalkoznék. Az egészhez kétezer forint túlságosan elégséges lenne, a miért két lovat, két kocsit a szükséges gépekkel megszerezhetné. A kocsi és gép igen csinos készületük a tisztítás nappal is történhető, a kocsi rajza látható lapunk kiadójánál. A tisztításról átalában közöljük a feltaláló körleveléből a következőt: „A légszivattyúzás tökéletesen szagtalan felszívással történik, és a legnagyobb tisztaság mellett meglepő villámgyorsasággal jár, minthogy a 20 akót befogadó gépár ezen mennyiséget pillanatnyi időtartam alatt felszíja, anélkül, hogy legcsekélyebb bűzt árasztana. S épen ezen körülmény teszi lehetővé és hatóságilag is megengedhetővé, hogy az ürítőgép a nap bármely szakában akadály nélkül működhessék, mert a legnagyobb térfogatú ertékgödör is a legrövidebb idő alatt kiszivattyúztatik, anélkül, hogy ez a ház lakóinak a legkevésbé is terhére válnék, mint ez az eddig divatban volt nem léghatlanul történt kiürítéseknél történni szokott, midőn a házak több napig utálatos fojtó gőzzel telvek.“ Igaz, hogy ez a foglalkozás nem a legkellemesb, de több ilyen van a nagy világon, mely jövedelmező. Ha még tekintetbe vesszük, hogy az emberi trágya mennyire értékesíttetik más országokban, s homokföldeink egy részét nálunk ezzel is igen lehetne javítani, merjük állítani, hogy a vállalatba fektetett összeg már az első évben megtérítve leend. * H.-m.-vásárhelyi bajok. H.-M.Vásárhelyen a múlt héten három öngyilkossági kísérlet történt. Ugyanott egy kis leány, kit szülei divatozó rész szokásként, kivittek a tanyára s ott minden felügyelet nélkül hagytak szertebarangolni, közel menvén a tűzhöz, melyet a kanászok kukoricasütésre gyújtottak, ruhája meggyuladt s a szegény lány összevissza égve szörnyű kínok közt halt meg. Egy másik szomorú eset is történt. A helység bikája egy idős embert szarvaival átszűrt. Másutt a bika szarvaira ércgömböt szoktak önteni, miáltal, mind az emberre, mind a tehenekre nézve kevésbé válik veszélyessé. — Gyilkosság. Ó-Becsén egy pénzügyőr vasárnap éjjel belopódzott az ottani fürdőben tartózkodó leányhoz, azt több vágással és szúrással tetézvén, megfosztotta füllengői 8 gyűrűitől , az eszméletlent ágyba fektetvén, rárakta ruháit s az ágynemüeket, s az ágyat felgyújtotta. Midőn a tűzi lármára a nép a bűntett helyére érkezett, a leányt sebekkel halmozva élettelenül a földön találta. A szerencsétlen a füst és tűz között alkalmasint föleszmélt, de nem bírván az égő szobából menekülni, földre rogyott s ottfuladt. Több jel odamutatott, hogy a leány kétségbeesetten védte magát. Ugyanazon éjjel egy pénzügyőr egy ottani fűszerkereskedőtől vastag terpentint vásárolt. A kereskedő kérdésére, hogy mire akarja használni, azt felelte, hogy egyik társának az úját verekedés közben megharapták s a sebet azzal akarja gyógyítani. A kereskedőnél ez gyanút ébresztvén, másnap jelentést tett a hatóságnál. A vizsgálat alkalmával a gyilkos, kinél megtalálták a leánytól elrablott ékszereket, csakhamar bevallá a bűntényt, melyért a méltó büntetés rajta néhány nap alatt végre fog hajtatni. Tanodai jelentés. A szegedi főgymnasiumban a beiratások az 1864/5-ik tanévre folyó évi szeptember 28-, 29- és 30-dik napjain történnek délelőtti 8—12 óráig; délután 2—4-ig a fölvételi s ismétlési vizsgálatok tartatnak. Október 1-én a szentlélek segédülhivása után, valamint 2- és 3-án folytattatnak a fölvételi és ismétlési vizsgálatok. 4-én ünnepélyes szent misei cs. s apostoli kir. Fölségéért. 5-kén rendes előadások. A magántanulók tartoznak magukat október 8-ig bejegyeztetni. Egyúttal tisztelettel figyelmeztetnek a t. c. szülék és elemezek a nagymagu magyar kir. helytartótanácsnak f. évi ápril 24-kén 3737. sz. alatt kelt azon rendeletére, mely tiltja az igazgatóság tudta és beleegyezése nélkül szállást fogadni vagy változtatni. Kelt Segeden, szeptember 20-án 1864. A fögymnasiumi igazgatóság. Vegyesek. * Ő cs. kir. apostoli Felsége — Írja a„P. H.“ — f. hó 19-én Bécsből elutazva, tegnap f. hó 2- án váratott Komáromba, s ez utazásnál, mint a mely egyedül katonaiCélokra van szentelve, minden diplomatikus fogadás mellőzve volt. Magyaroszág hercegprímása azonban meg nem vonhatja magától a szerencsét, hogy egyházi főmegyéjének területén ő Felségét, mint egyszersmind a magyar katholikus egyház fővédnökét, főpásztori áldásával ne üdvözölje, s e hódolati fogadásra az esztergomi érseki főmegyével határos veszprémi, nyitrai s győri egyházmegyék püspökei, Ranolder János, Roskoványi Ágoston és Simor János püspökök is Komáromba hivattak. * Cáfolatok az országgyűlés összehívása kérdésében. A „Botschafter“ írja: Az utóbbi napokban egész sor bit kerengett, de ezeket a jól értesültek a mesék országába valóknak tartották. Állítják, hogy Zichy gr. sürgeti az országgyűlés összehívását, az államtanács elnöke pedig ellenzi. Beszéltek a kancelláriában felmerült crisisről. Mindez a „Botschafter“ szerint, nem igaz, szerinte aki csak távolról ismeri a kancellár úr szándékait, nem hihetett e hírekben. Épen nincs szó az országgyűlés összehívásáról, egyelőre csak a törvénykezési új szervezésre gondolnak. * A Köröst és Tiszát összekötő csatorna átmetszése. A Köröst és Tiszát összekötő csatorna kimetszésére a bécsi lapok állítása szerint, e hó 7-én legfelsőbb helyen megadatott az engedély, s a m. kir. kancelláriához utasítás ment, mely rendeli, hogy szakértő biztos felügyelete alatt az élőkészületi munkálatokat rögtön megkezdjék. * A múlt évi szárazság a vadak szaporodására nézve is nagyon hátrányos volt. A „Vadászlap“ szerint az alföldi vadas terek a tavalyi aszályosság csapását még csak most tüntetik ki egész nagyságában. A vizivad majd végkép elvonult több, hajdan számosan látogatott vidékről, de még a nyulak száma is annyira leapadt, hogy mértföldnyi tereket bejárhatni, anélkül hogy a már letartózott tévéken felüsse fejét a tapsifüles, mely előbbi években ötösével, hatosával kelt a fürjező vadász előtt aratás után. * A budai népszínház fenállását részvényes társaság által akarják eszközölni. Egy részvény 200 frt lenne, ennek azonban egyelőre csak 10%-re fizettetnék be, miután épület- és színházi kellékekre szükség nincsen s úgyszólván csak a válságos nyárnak az intézetet terhelő deficitjét kellene helyreütni. * Éjszak - Amerikában fordulópontra jutottak a politikai viszonyok. Nov. 4 én elnökválasztás lesz, a pártok már rendezve vannak, megválaszták vezéreiket és lobogójukat. Két fő párt áll szemközt egymással: a republicánusok és a democraták. Az utóbbi választásnál a democraták nem tartottak szorosan egymással, és így rég brit hatalmukat Lincoln elnök alatt elvesztették; ma a republicánusokkal áll így a dolog. A határozottabb jelleműek Fremonttal tartanak, és nagy erélylyel küzdenek Lincoln jelöltsége ellen. Lincolnon kívül még mások is felléptek az ő pártjából jelölteknek, de ezek a döntő percben alig fognak tekintetbe jöni, miután Fremont, tekintve a közös veszélyt, jelöltségéről lemondani már késznek nyilatkozott, ha Lincoln is hasonlót teend. A választási harc most, miután a democrata ellenpárt Chicagóban felállító programmját, és elnökjelöltjét MacClellan személyében, nagyobb hévvel, mint valaha, meg fog kezdődni. A mostani elnökválasztásnál a következő kérdések merülnek föl: az unió helyreállítása, vagy a déli államoknak odahagyása, háború vagy béke, rabszolgaság vagy emancipatio. Az unió fentartását mind Fremont, mind Lincoln, mind pedig Mac-Clellan pártja oda írta lobogójára, csak az eszközök megválasztásában térnek el egymástól. Fremont az uniót szabadság által, Lincoln szabadsággal, Mac- Clellan pedig szabadság nélkül is akarja. * Eugenia császárné schwalbachi életéről és toilettejéről a következő részleteket írják: A császárné minden reggel a gyógy kúthoz jön, igen vidor, derülten viszonozza mindenki üdvözletét s folyton a fürdői vendégek között jár. Midőn az utakon felállított nassaui csendőröket meglátta, első gondja ezek eltávolítása volt. A császárné toiletteje igen ízletes s feltűnőn egyszerű. Ékszert, csipkét nem visel. — Reggel és este ugyanazon fekete, barna, vagy kék selyem öltönyben s kerek kalapban jelenik meg. Igen gyorsan s kellemteljesen jár, de mindig hatalmas sétabottal. Reggel mindig sz. misére megy, kíséretével a nagy utcán át, a kath. templomba vonulva. * Foixban f. hó 12-én reggeli 7 órakor végeztetett ki Latour Jakab gyilkos. A szomorú látványra nagyszámú néptömeg gyűlt össze. Az elitélt csendőröktől körülvett kocsiban ült, pap nem kisérte, csak a hóhér és legényei ültek körülre. Az után a börtönből a vesztőhelyre, az általa szerzett guillotine-marseillaiset énekelte, melynek első versszaka így hangzik: „Allons pauvre victime, Tonjour de mort est arrivé. Contre tui de la tyrannie, Le couteau sanglant est lévé.“ Midőn már a guillotine deszkájára volt csatolva, akkor is éneklő: Allons pauvre victime, Ton jour de mort...“ E szavaknál lehullt a bárd. * Póruljárt „Niagara-hős.“ Valami Farini nevű komédiás, Blondin vetélytársa, minap roppant néptömeg láttára kötelet huzaton keresztül a Niagara fölött, hogy azon különösen e célra készült acélmankókon keresztül menjen. Már túl volt a merész út felén, midőn egyik lába elcsúszott, s ő eltűnt a habok között. Szerencsére a kis Robinsonsziget közelébe esett, mely e zuhatag jobb felén van, és sikerült azt elérnie s igy életét megmentenie. Életveszély nélkül lehetetlen e szigethez közeledni, s borzasztó a gondolat, hogy ezen ember vakmerőségét talán éhenhalással lesz kénytelen megfizetni.