Szegedi Híradó, 1866. január-június (8. évfolyam, 1-51. szám)

1866-03-22 / 23. szám

zottmányok választását bizonyos rendszerben, összhangzatosan kell összeállítani, hogy a gyakorlati célnak megfelelhessenek. E bizott­mány­rendező bizottmányt a felirati viták be­fejezése után véli célszerűnek megválasztatni. Az alsóház illése március 19-kén. Ez ülés alkalmával ismét rendkívüli számú közön­ség látogatta meg a karzatot, miután sokan a válaszfelirati javaslat fölött élénk vitákra számítottak, mik azonban ezúttal be nem kö­vetkeztek. Az ülés elején ismét a horvát országgyó­­gyülésből küldött felszólítás került szóba s elhatároztatott, hogy az a felsőház másnap tartandó ülésére be fog nyúttatni. Ezután néhány újabb erdélyi képviselő megbizó leve­lének bemutatására került a sor, mely után felolvastatott az újonnan választott állandó igazoló bizottmány névsora. Az állandó igazolási osztály tagjaiul vá­lasztottak Gajzágó Salamon 245, Hosszú Jó­zsef 236, Torma Károly 233, Dedinszky József 154, Zichy Antal 144, Várady Gábor 143, gróf Ráday László 123, Királyi Pál 116 és Csengery Imre 115 szavazattal. Erre tárgyalásra kerül a kir. leiratra bi­­zottmányilag kidolgozott válaszfelirati javaslat, melyet Tóth Vilmos jegyző olvas föl. A­mint a felolvasás véget ér, a ház túl­nyomó nagy része zajos lelkesült éljenzés között áll fel. A jobb oldalon ülve maradnak: gróf Apponyi György, Perczel Béla, gr. Pálffy István, gr. Keglevich István, Bencsik György, gr. Zichy Nándor, b. Miske Imre, gr. Széchenyi Béla, b. Babarczy Antal, Hedry Ernő. (Nagy zaj, közben Bartal feláll.) Elnök kijelenti, hogy a roppant többség, majdnem az egész ház a felirati javaslat mel­lett nyilatkozik. Méltányosnak tartja azonban, hogy ha találkozik valaki, a­kinek észrevételei vannak, azokat szabadon kifejezhesse (helyes­lés), ilyen Bartal György képviselő úr. Bartal György erre hosszasabban fejtegette saját és elvtartásai nézeteit a királyi leirat és válaszfelirati javaslat fölött. Nem vonja két­ségbe, hogy a 48-diki törvények a rögtönzés bélyegét viselik magukon, hanem azért alaki törvényességük kétségbe nem vonható. Azt hiszi, hogy az országgyűlés a jogfolytonosság elvi elismerése által meg lehetne nyugtatva s e tárgyat a feliratban mellőzhetné. Továbbá igyekszik bebizonyítani, hogy a revisio a resti­tutio előtt nem volna veszélyes praecedens. Véleménye szerint az alsóház is elhagyhatná a negativitás terét, a kiegyezkedés legalkalmasabb módja abban fekszik, hogy a közös ügyek fölötti tanácskozások minél gyorsabban haladjanak. Bartal beszéde után, melyet több ízben a nem tetszés és tiltakozás világos jelei kisér­tek, újra felállott a háznak majd minden tagja, sőt a fönebb nevezett szélső jobb­oldali kép­viselők közül is többen felálltak s nagy zaj közepett a végzést kívánták. Azonban több képviselő név szerinti sza­vazást sürgetett, mi csekély vitatkozás után megtörtént. Az eredmény az lett, hogy „nem”ire senki sem szavazott. Egyedül Hodossn József úr jelentette ki, hogy nem szavaz. Gróf Apponyi és Bartal, kik előbb ülve maradtak, szintén „igen“nel, azaz a javaslat elfogadása mellett szavaztak, mire átalános lett a de­rültség. A név szerinti szavazás befejeztetvén, el­nök kijelenti, hogy a felirati javaslat átalános­­ságban egyhangúlag elfogadtatott. Következett a szakaszonkénti tárgyalás. Mely alkalommal egyedül a 20-dik és 29-dik pontban történt csekély módosítás. A 20-dik pontra nézve Deák Ferenc azon megjegyzést tette, hogy abból e kifejezés: „képviselői ál­lásunkban“ kimaradhatna, miután, ha a főrendi tábla is elfogadja a feliratot, akkor nem felel meg e kifejezés. (Helyes.) A 29-dik pontra nézve pedig Szél József tett egy helyes meg­jegyzést. E kifejezésben: „Kétségtelen királyi jog a törvények szentesítése s e jogával él a fejedelem, ha valamely törvénytől, mely a királyi jogot korlátozná, a szentesítést meg­tagadja“ — a „törvénytől“ szó helyett „törvényjavaslatról“ szót kíván hasz­nálni. A király csak törvényjavaslattól tagad­hatja meg a szentesítést. E módosítás után a többi szakaszok változtatás nélkül egyhangú­lag elfogadtattak. A felső- és alsóház ülése március 2- án. E nap a felsőház is tartott ülést, melyben felolvastatott a horvát orsággyűlésnek a ma­gyar országgyűléshez intézett ismeretes átirata s a képviselőháznak azon határozata, melyben a főrendi ház aránylagos számú bizottmányi tagok választására hivatik fel. Mindkét irat kinyomatik s tárgyalására a közelebbi ülés tűzetik ki. A képviselőház által megküldött első fel­irat az országos levéltárba letétetni határoz­­tatott. Az állandó igazoló­­ bizottmány jelentése s a ház költségvetése felolvastatván, az ülés eloszlott. Az alsóház ülésében mindenekelőtt több er­délyi képviselő megbizó levele és némelyek választása ellen beadott, valamint egyéb tár­gyú kérvény tudomásul vétetett. A kérvények sorában mutatja be elnök Hrabovszky Zsigmond félegyházi képviselő le­velét is, melyben képviselői állásáról lemond, nem akarván tovább is háborgatni nevezett város lakosainak belnyugalmát. (A lemondás elfogadtatott s az uj választás el fog rendel­tetni.) Deák Ferenc a válaszfelirati javaslatnak a magas főrendekhezi áttételét kisérő s általa fogalmazott levelet olvas föl, melyet a ház elfogad. Ugyanő beadja írásbeli indítványát egy 12 tagú bizottmány alakítása iránt, melynek feladata leend­ a különböző tárgyú bizottmá­nyokat (u. m. Erdély viszonya Magyarországhoz, polgári, büntető, kereskedő törvények, nem­zeti intézetek, nemzetiség stb. tárgyában tör­vényjavaslatok készítésére) javaslatba hozni, illetőleg kitervelni, hogy hány ilyen bizott­mány, mely ügyekben, minő számmal stb. ala­kuljon. Kinyomatni és a holnapi ülésben tár­gyalási napja meghatároztatni rendeltetett. Levelezések. H.-M.-Vásárhely, március 18-án 1866. Mondhatni betegsége a vidéki levelezőnek tudósítását a temperaturával kezdeni és az időjárásra tett megjegyzésével bevégezni, oly hagyományos szokás ez a hírlapok előőrseinél, mint az országgyűlési szónokoknál azon min­dennemű szónoklataiknál foglaló fejében naivul odabigyesztetett kitétel: „nem soká fárasztom a t. ház türelmét.“ Azonban időjárásról szó­lam ott, hol annak jó vagy kedvezőtlen vol­tától ezrek jóléte­s megélése függ, ha nem érdekes is, de legalább nem fölösleges, annál inkább, mivel rég nem voltunk oly helyzetben, üres zsebeink némi megtölthetése iránt oly­annyira jogosult reményeket táplálhatni. Idő­járásunk tehát a lehető legkedvezőbb, vetéseink kifogás nélkül szépek s miután a kártékony hörcsögök és egerek milliárdjai a természet s az emberek által ellenük kímélet nélkül foly­tatott irtóháboru által gyászos enyészetnek indultak, a gazda szeme örömmel pihen zöld vetésein, szive tágul a biztató reménytől, csak az adókönyv mázsányi tartalmával okoz még neki nehéz üdévő nyomású álmokat. A Józsefnapi vásár népes, de nem pén­zes , sokakra nézve pedig keserű visszaemlé­kezések tárgya leend, mert 19-kén kezdődik az újoncozás, sok szép viola és cédrusfa nagy keserűségére. A cél és irány nélkül itt működött ma­gyartalan Volkssängerek elmenetele után Jakab Lajos színigazgató köszöntött be hozzánk sok személyből álló dráma- és népszínmű-társula­tával, mely a „Lelenc“ című 4 felvonásos új népszínművel Szigligetitől kezdi meg elő­adásait. A kis számú közönség tetszéssel fogadta e helylyel közzel hatásos jelenetekkel bíró 120 aranyos pályadarab előadását. Szép játékot fejtett ki ez előadás alkalmával Rózsiné (Julcsa) és Erdélyi (Szintér), kik mindketten tiszta, szabályos kiejtés, helyes hanghordozás és átgondolt szerepelés által figyelmet érdemlő tehetségeknek mutatták be magukat. Jakabné (Erzsike), a tűzről pattant szobaleány szemé­­lyizésére sok képességgel bír, de fájdalom hibás beszédű orgánuma pótolhatlan veszteség nála. Jakabon (Nagy István rector) csodál­koztunk, hogy a maszkírozás mesterségében még most tölti inaséveit, mert oly külsejű rectort csakis kezdő színész személyesíthet úgy; játékára nem teszünk megjegyzést, mert ő úgy látszik ezen szerepben, mint szakmájától teljesen elütőben, mutatta be magát. S most azon óhajjal fejezzük be sorainkat, vajha kö­zönségünk ez alkalommal tömeges pártolás által megszavazná a vidéki iparkodó színészet­nek azon elismerést, melyben a távozott bo­hócokat oly émelyítő mérvben részesíté. R. 1. Helybeli újdonságok. * A kaszinó múlt vasárnapi választ­mányi ülésében Vadász Manó elnök előterjeszti, hogy miután most alkotmányos hatóságok nem léteznek, melyek az országgyűlésnek bizalmi szavazatukat megküldhetnék, a kaszinónak, mint az értelmiség egyesületének hivatása e szerepet magára vállalni. Illőnek tartja tehát, ha a szegedi kaszinó alkalmat nyújt Szeged lakosságának egy albummal kifejezni határta­lan bizalmát az országgyűlés vezére, Deák Ferenc nagy hazánkfia irányában, mi­által egyszersmind kifejezné azt, hogy az országgyűlés nézeteit minden tekintetben osztja s az ország törvényes önállása fölött őrködő ■határozataiban teljesen megnyugszik. Az el­nök fölszólalása közhelyesléssel fogadtatván, egy dísz­album készíttetése Burger Zsigmondra bízatott. Egyszersmind elhatároztatott, hogy a „Pest Hírnök“, melyet túlzott conservatív iránya dacára eddig megtűrt a kaszinó, újab­ban névtelenül közlött s különböző vidékek véleményeként föltolt, a képviselőház ellen izgató közleményei s egyéb ellenséges cikkei miatt a kaszinói lapok sorából kiküszöböltes­­sék s e végzés a szerkesztőnek is megkül­dessék. — A kereskedelmi és iparbank alapszabályai átvizsgálására kiküldött bizott­mány munkálatát már befejezte s így az azok végleges megállapítása iránti értekezlet, melyre minden részvényes külön is meg fog hivatni, jövő vasárnap, azaz f. hó 25-dikén délelőtti 9 órakor fog a kaszinó teremében megtartatni. A bizottmány által tett s javaslatképen elő­terjesztendő változtatások sok szakasznál csak javítások, másoknál rövidebb, kerekdedebb fogal­mazás tekintetéből történtek, míg ismét egyes lényeges szakaszok vagy egészen átváltoztattak, vagy kitöröltettek. Nevezetesen kihagyandók­­nak javaltatnak — mint már előbb is említ­­tettük — a jelzálogra való hitelezés, továbbá a derintéző választmány s a tisztviselőkre vonat­kozó §§-ok. — Ezúttal figyelmeztetnek a t. részvényesek, miszerint a vasárnap megtar­tandó értekezleten az alapszabályok csak azon §§-ai fognak fölolvastatni, melyek vagy a bi­zottmányi munkálat következtében, vagy egyes részvényesek által teendő észrevételek folytán változtatandók vagy kihagyandók lesznek. — Virágvasárnapján és nagypén­teken a belvárosi templomban a passiót a dalárda fogja énekelni. A gyakorlatok egyre folynak.­­ A helybeli lövész-egylet vá­lasztmánya tegnap délután tartott gyűlésé­ben elhatározta, hogy miután a társulat mostoha pénzviszonyai s egyéb körülmények az építkezést meg nem engedik, addig is, míg ez hatalmában lesz, a mostani lövölde helyét fogja kényelmesebbre átalakítani, ne­vezetesen készíttetni akar még egy céltáblát s a hozzá szükséges lőhelyeket, a golyófogó földhantok helyett téglából emelendő golyó­fogókat. Továbbá miután a társaság jövedel­mének nagy részét a nagyobb számú fegyverek tartásával járó puskamüvesi költségek emésztik föl, elhatároztatott, hogy a fegyverek jutányos áron s havonkénti csekély részlet­fizetés mel­lett eladatnak s hogy valamint más városok lövöldéiben szokás, úgy itt is a céllövések alkalmával egy puskamüves leend jelen, ki azok számára, kik fegyvert még nem szerez­tek, jutányos áron kölcsönöz. — A történendő változások iránti intézkedés a főlövészmester elnöklete alatt egy öt tagú bizottmány­ra bízatott. — Felmerült végre még az utóbbi 3 évre való alakulás tárgya s ennek gyorsítása tekintetéből elhatároztatott, hogy több tag aláírási ívvel látandó el. Hiszszük, hogy e szép s férfias mulatságot kedvelők, s átalában városunk lakosai ezen egylettől sem fognak visszavonulni s más városok példájára részvétük által virágzásra segítendik.­­ Tóth Jószef, az általunk oly óhajtva várt nemzeti színházi kitűnő művésznek hir­detett vendégszereplése ezúttal nem fog meg­történni. Az e miatt kellemetlen helyzetbe jutott helybeli színigazgató, a közönség előtti önigazolása végett előm­utatá nekünk Tóth J. sajátkezűleg írt leveleit, melyekből kitűnik, hogy a vendégszereplés elmaradásának sem a ne­vezett művész, ki ígéretének szívesen meg­felelt volna, sem a helybeli színigazgató, ki a bajt leginkább érzi — nem oka, hanem egye­düli oka a nemzeti színház igazgatója, ki méltóságos szeszélyeivel a művész tervezett útjába elháríthatlan akadályokat gördített. *Kocsisovszky szin társulata jövő vasárnap fejezi be itteni előadásait. Szombaton Kocsisovszky igazgatói jutalmát fogja venni, mely alkalommal az „Aradi vérnap“ kerül szinre a korán elhunyt szép tehets­égű Berényitől. Utolsó s egyszersmind bucsu-előadásul színmű* és dal-egyveleg rendeztetik s az előadást kép­let fogja bezárni. * Szőllőssy Szabó Lajos ismert táncművész, ki jelenleg Szegeden tartózkodik, közelebb színigazgatói engedélyt nyert.­­ A szervezendő „asztalos ipar­tár­saság“nak az alapszabályok kidolgozására kiküldött bizottmánya múlt vasárnap tartó első ülését, melyben a Burger Zsigmond és Nagy Sándor által együttesen kidolgozott alap­szabály-tervezet az utóbbi által fölolvastatván, a bizottmány által némi csekély fentartások mellett legnagyobb részben helybenhagyatott. Minthogy azonban a pesti iparosok bizottmá­nyának itt volt tagja Ács Lajos úr, a hason­­irányú budai iparbank alapszabályainak lekül­­dését megígérni szíves volt, a tervezők meg­­bízattak, ezen a gyakorlat által mér célszerű­nek igazolt alapszabályok tanulmányozása folytán, azok nyomán célszerű módosítások vagy bővítések eszközlésére, mely­ekként netán módosított vagy bővített tervezet jövő vasárnap újra megvitattatván s végleg meg­állapíttatván , a bővebb értekezlet elé fog terjesztetni. A pesti iparos-bizottmány körünk­ben mulatott tagja, Ács Lajos úr, helybeli iparosaink által oly melegen fogadtatott, hogy abból mintegy visszatükröződni látszott azon mély érdekegység, mely szükséges, hogy ipa­rosaink között előbb-utóbb az idegenkedést megszüntesse s a milliókra menő egyéneket, kik az ipar után élnek, egymáshoz közelebb hozza. Ezért nevezetes mozzanat vala az, midőn az ország két legnagyobb városának Pest és Szegednek iparosai így ölelkezének. Mi hizelgünk magunknak, hogy az első lépést mi tettük meg, mi hívtuk személyes meg­jelenésre a pestieket, de módot ők szolgáltat­tak reá s végre az ő küldöttük, Ács Lajos úr jó modorának legtöbb köszönhető ezen barát­ságos közeledésben. Vasárnap este egy kis baráti körben vidám poharak mellett volt a bucsu-vacsora. Adja Isten, hogy iparosaink és minden bármely pályán lévő polgáraink között az érdekegység tudatán a testvéries összeköttetés mindinkább erősödjék s a jó ég segítse azokat hasznos fáradozásaikban, kik az ily cselekményeket előmozdítani buzgól­kodnak! Egy iparos. — A szegedi dalárda zászlója. A dalárda énekkar­ vezetője, Hanki Ede ur múlt szombaton, mint névnapja előestéjén, a dalárda összes működő tagjait, rokonait s né­hány jóbarátját barátságos estélyre gyűjtő egy­be lakásán. Ismerve a házi­gazda szerénysé­gét, e magán körű, majdnem családi ünnepélyt tartózkodtunk volna itt felemlíteni, ha a ven­dégeket egy különös meglepetésben nem ré­szesíti, melyet elhallgatni nem akarunk. — A vendégszerető házigazda és neje t. i. va­csora végeztével a dalárda uj zászlóját mu­tatták be, melyet Hanki Edéné, Rigó József­né és Kőrösy Iinak­ a. buzgól­­kodása folytán városunk számos lelkes leánya készíttetett. A díszes zászló legnehezebb veres selyemszövetből készült; szélei finom és széles ezüst cafranggal vannak szegélyezve, azon belül ezüst arabeszkek szegélyezik mindkét oldalát. Az egyik felén szent Cecil látható s alatta e szavak állanak: „Dalra dalnok, ősz vagy ifjú, aki dalhoz értesz“, másikon szent Dávid a hárfával s alatta olvasható: „Zengj szerelmet, zengj hazádról, mig vele elvérzesz.“ Rudja te­tején egy szép ezüstölt lant áll, melyet hely­beli bádogos Babarczy József készített. Egész­ben véve a munka szép s nemcsak a dalár­dának, de a lelkes hölgyeknek is örömére szolgálhat. — Amint a zászló kifejtetett, a dalárda Kölcsey hymnusát kezdé énekelni, mit szebbnél szebb dalok követtek. De a legna­gyobb hatást idézte elő azon rövid, de igen sikerült szónoklat, melyet a zászló jelentősé­gére Hanki Edéné, kedves, csengő hangon elmondott, hogy azonkívül számos felköszöntés történt a hazára, a háziakra, a zászlóra vo­natkozólag, az magától értetődik. Adja Isten, hogy teljesedésbe menjen! * A sz­egedi olvasó­egylet helyiségé­ben jövő vasárnap délután 2 órakor több lap fog a­z. évi második évnegyedre elárvereztetni. * A felsővárosi volt kaszinó he­lyiségében holnap társas­ estély tartotik. * Tegnap ismét jókora szél dü­höngött, mely a délután 2 órakor Temesvár felől jövő tehervonatot is feltartóztatta, úgy, hogy az minden erősödés mellett sem kapasz­kodhatott fel a tiszai vashídra, végre kényte­len volt a helybeli állomástól egy második mozdonyt segítségül kérni, a két mozdony aztán lassan felvontatta a számos kocsiból álló tehervonatot. — Az erős szél a párosan álló tiszai fürdőházat is széttépte egymástól. * Kleinmann Mór úr felolvasásai — mint illető helyről értesültünk — nem az izr. hitközségi, hanem a régi Kárász-ház emeleté­ben lévő teremben fognak megtartatni éspedig az első jövő szombaton leend. — Ritka temetés. Múlt héten a helybeli kórházban Bir Ádám nevű győri hajóslegény hunyt el s temetése múlt vasárnap ment végbe nagy tömeg kíséretében, melynek díszét nagy­ban emelte a szegedi hajósszemélyzet dicsére­tes részvéte, melyet elhunyt vidéki társuk iránt tanúsítottak azzal, hogy tömegesen s mintegy 25 nemzeti zászlóval kisérték ki az örök nyugalom helyére. * Tűz a felsővároson. Kedden dél­után három óra tájban Vékes Józsefnek a csongrádi­ utcában levő náddal fedett háza ki­­gyuladt s a csendes idő és gyors segély da­cára, a mellette levő szintén nádas házba is belekapott a tűz s mindkét épületet elham­vasztotta. * Szerencsétlen esés. A keddi tűz emberáldozatot is kivánt, még­pedig nem a helyszínen, hanem attól távol, a Rókusra vezető főúton özv. Kovácsné házánál, melynek tetejére egy asztalos­segéd felmászott a tüzet nézni, azonban elcsúszván, lezuhant és ször­nyet halt. * Egy téli bunda találtatott ked­den este 11 órakor a Miatyánk­ utcában. A tulajdonos jelentse magát a főbiztosi hivatalban. — Öngyilkossági kísérlet. Hétfőn viradóra Vörös Mátyás h.­m.-vásárhelyi kocsis egy felsővárosi korcsma istállójában részeg­ségében bicskával nyakába szúrt. A vérében talált embert a kórházba szállították, honnan már ki is került; a szúrás tehát nem volt veszélyes. — Lopások. A belvárosi sétány ven­déglősétől már régebben több üres seres hor­dót s egyéb holmit idegenítettek el; a holmi egy orgazdánál megtaláltatott s a tolvajnak is nyomába jöttek. — A három fejsze-utcában, a belvárosi sekrestyéstől hétfőn éjjel szintén több holmit loptak el, a piacon pedig a zse­­belők merészsége annyira megy, hogy fényes nappal a hetivásári közönség szeme láttára hasítják ki hátulról a sátrak ponyváit, de rendesen rajta vesztenek, miután Keméndy árgusz szemei minden lépteiket figyelemmel

Next