Szegedi Híradó, 1866. január-június (8. évfolyam, 1-51. szám)
1866-04-22 / 32. szám
1866. Nyolcadik évfolyam. Megjelen : Betenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztési Iroda, Buzatér, 808. sz. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre................................................8 írt. Félévre.....................................................4 „ Évnegyedre.......................................... . 2 „ & Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre...............................................6 frt — kr. Félévre...................................................8 „ — „ Évnegyedre...............................................1 „ 60 „ 32-ik szá Vasárnap, aprilisi a’dotósok : A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási díj 15 ujkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Bürger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Egyes szám ára 8 kr osztv. ért. Néhány szó iparos polgártársainkhoz. Nem lehet tovább is hátramaradnunk, az idő itt van , amely erősen hí bennünket a sorakozásra. Sokan belátták ezt már Szeged város értelmes sorosai közül; az általam igen nagyra becsült asztalos és szabó céhek elöljárói sietnek legelőt összpontosítani saját céheik buzgó tagjait, utánuk a többiek. A közelebbi tevékenység, mit kedves fővárosunk derék iparosai, az iparérdekeknek az egész hazában való fölkarolására megindítanak, nem maradhatott hatás nélkül; rövid idő múlva sz. István birodalmának minden részeiben erős iparmozgalmak keletkeznek. Sőt máris nagyszerű csoportosulási tevékenység látható az ország nevezetesebb városaiban. Meg kell ragadnunk az úgyszólván elhagyatottan álló hazai iparnak akadozó szekerét. Kelet felé int a pálya, kelet felé hr a cél minket! Erős bennünk a hit, hogy maholnap kereskedelmi ipar- és földművelési, szóval, nemzetgazdászati érdekeinknek saját magyar minisztere lesz, amelynek szent kötelessége leend a bécsi minisztériummal barátságosan megférve s karöltve haladva a kelettől messzebb eső porosz-, angol- és francia iparosokat leszorítani a közel tartományok piacáról. E pillanatra készen kell lenni Magyarország iparosainak, az időnek sorakozva kell bennünket találnia. Az általunk a pesti központi iparosbizottmány útján, az országgyűlés elé menesztendő emlékiratban bőven kifejtettük, hogy mire kell törekedniök az iparosoknak és a törvényhozásnak, hogy a hazai ipar s ezáltal a haza fölviruljon? Ott van midenekfölött — csekély erőnkből lehető bőven kifejtve — az igen szükséges elméleti és gyakorlati kiképeztetése az iparos osztálynak, a testületi és társulati erősebb sorakozás hordereje sat. Pesti iparos társaink, mint egy kiváló figyelmünkbe ajánlották körlevelük 3-dik részét, mely azt foglalja magában, amit nem a törvényhozásnak, de önmagunknak kell eszközölnünk a hazai ipar emelésére. Már , mint katonák , többször sikeresen kísértettük meg a kelet ellen való harcot, mint iparosok is megkísérthetjük, többszörös okokból elmulaszthatlanul meg kell kísértenünk. A legfőbb ok az, hogy ha mi nem kísértjük meg, folytatni fogja a nyűgöt, s amint a szárazi közlekedés kiegészítődik, a mi hátunkon megy keresztül kézműáruival. Tudjuk, hogy tőlünk kiviszik a nyersanyagot Poroszországba, s azután a gyártmányt visszahozzák s viszik messze túl rajtunk, keletre. E hurcolás elég költséges, és mégis meggazdagodnak belőle a nyugatiak, amíg mi, kik keletnek tőszomszédai vagyunk, nézzük, hogy mint viszik el csaknem orrunk elől a nyugati tartományok a pénzt. Pedig mi ugyancsak pénztelenek vagyunk és biztosabb források nem igen kínálkoznak az ipar által nyújthatóknál. Erős ok az is, hogy saját szükségleteinket sem teremtjük elő. S lám mi mégis kivitelre számolunk, és joggal, ha nyersterményeinket földolgozzuk. Íme keletre még a búzából készült gyártmánynak, a lisztnek is nagy kivitele van. Holott keleten a gabona olcsóbb, mint nálunk. Addig is azonban, míg iparügyeink rendezve lesznek, okvetlen szükséges, hogy a közeledő napok sorakozva és a közértelem, öszszetartás és közszorgalommal fölruházva , fölfegyverkezve találjanak bennünket. Ezért mindenekelőtt szükséges, hogy: vegyük elő az egymás becsülését; ha valakiben, vagy valamely tömegben, talán csekélyebb hibák mellett is nagyobb érdemeket látunk, induljunk vele. A legegyszerűbb ember is néha igen jó gondolatokkal van megáldva, ezt tapasztaltuk közelebbi iparos-értekezleteink alkalmával. Ezért egymást megértve, minden város kiválaszthat jeles férfiai közül egy elnököt és alakíthat iparosok bizottmánya cím alatt egy saját kebeléből kiválasztott csoportozatot, mint a minővel már Szeged bir. — Ez iparos-bizottmányoknak feladatuk az országgyűlés elé menesztendő emlékiratra való közreműködés. Azonban, amint tudjuk, országgyűlésünknek egy bizottmánya iparügyekkel foglalkozand, ezért nekünk is okvetlenül szükséges leend annál inkább beleszólni a nagy szervezkedésbe, mivel az országgyűlésen, mint tudva van, kimondatott, hogy az érintett országgyűlési bizottmánynak feladata leend szakértőkkel, szakemberekkel érintkezni. Ilyen érintkezésre az egyes elismert tekintélyeken kívül, legjogosultabbak a vidéki iparos-bizottmányok. De azonfölül ezen bizottmányok, amint fölterjesztik emlékiratukat, még ezzel be nem fejezik ide tartozó teendőiket, mert valamely fölvilágosítandó rész, valamely kevésbé kifejtett kérdésnek alaposabb kifejtése érdemében fölszólíttathatnak, s ekkor ismét kötelességük leend felelni. Ezért szükséges és üdvös lesz, hogy amidőn a bizottmány által kidolgozott emlékút közelebb a város összes iparosainak gyülekezete elé fog terjesztetni, egyszersmind arról is gondoskodjunk, hogy a bizottmány állandónak nyilváníttatván, megerősíttessék. Ezen megerősítést úgy érzem, hogy még több tag ajánltatván, a szám szaporíttassék. Azonban arra is figyelmeztetem polgártársaimat, hogy a bizottmánynak nem elég csak tagja lenni, de teendőiben a tagoknak tevékeny részt kell venniök. Olyasmit is hallottam , mintha némely céhnek öregebb tagjai neheztelnének, hogy néhány ifjabb tag s talán nem éppen a céhmester választatott a bizottmányba. Uraim, ez ne bántsa önöket. Ne azt kérdezzék , hogy ki az a bizottmányi tag? hanem azt, hogy mire és mennyire képes? Noha az ősz férfiak tiszteletreméltó tapasztalására az ifjabbaknak mindig szükségük van, de ne feledjük, miszerint az idők igen megkívánják, hogy saját korszakuk szülöttei és tanulmányozói, az ifjú tevékeny elmék is befolyjanak az iparügyek javításába, ezért uraim, ne a vagyon és a kor, de az határozzon, hogy ki akar? ki kir? kinek van ideje hasznos tanácsával továbbra is befolyni ! Még egy mondandóm van: Időnket szívesen szenteljük az iparos közügyeknek, sőt pénzzel is szívesen áldozunk. Ezen áldozatot több egyes megtette és néhány testület is. Azonban még több testület és egyesek hátra vannak. Uraim, ne feledjük, hogy amidőn mindnyájunk érdeke forog szóban, nem szabad várnunk , hogy érettünk majd mások küzdenek, s majd mi csak az eredményben osztozunk, hanem a terheket, erejéhez mérve, minden testületnek és egyesnek kötelessége közösen viselni. Bakai Nándor: Országgyűlési tudósítások. Az alsóház ülése ápril 18-dicán. A képviselőház mai ülésében fölolvastattak a közössgyi bizottmányba választott királyhágóntúli képviselők nevei, azon sorban, amint legtöbb szavazatot nyertek, t. i. Bethlen Farkas, Berekes Frigyes, Hosszú, Zeyk Károly, gr. Mikó Imre, gr. Kun Kocsárd, gr. Bethlen János, b. Kemény Gábor, Simay Gergely, Torma Károly, Fehdenfeld Frigyes, Gecző János, Zimmermann, Tisza László. A Vörösmarty-szobor bizottmány lelkes szavakban írt fölhívására, melyet Somsich Pál melegen ajánlott, a ház Zeyk Károly másodalelnököt bizá meg a május 6-dikán történendő szobor-leleplezés ünnepélyén a küldöttség vezetésével, mely küldöttség a képviselőház azon tagjaiból álland, akik erre önként vállalkoznak. Több rendbeli kérvény tudomásul vétele után az állandó igazolási bizottmány előadása vette kezdetét. Budai Lőrinc beregh megyei képviselő választását az osztály azon okból, mivel a választás óráját a választási bizottmány elnöke elmulasztotta kihirdetni, megsemmisítendőnek tartja. A ház az osztály véleményét elfogadta. Ezután néhány erdélyi képviselő igazoltatott, s végre a ház acusticájára vonatkozólag V. Kovách László jelentést tesz a bizottmány nevében. E szerint a bizottmány abban állapodott meg, hogy az elnöki szék egy éllel előbbre hozassák, s a fölötte lévő fülke ideiglenesen deszkafallal elzárassék. Elrendeltetett. A felsőház ülése ápril 18-dikán. A főrendnek e napon tartott ülésében a viták befejeztettek. A felirat elfogadása mellett nyilatkoztak: Vay Ádám, Andrássy Manó, Andrássy Aladár, Haller Sándor, Teleky Sándor, Széchenyi János, Károlyi György, Vay László, Hunyady László, Eszterházy Pál, Zichy Ottó grófok, Eötvös Dénes és Ambrózy György bárók. — Ellene nyilatkoztak Mailáth Antal gr., Fiáth Ferenc báró, Dessewffy Egyed gr., Wenkheim László báró, Simor J. győri püspök , és Peitler Antal váci püspök. 29 szónok elállván a beszédtől, szavazásra került a sor, melynek eredménye lett, hogy 106-an a felirat elfogadása mellett, 102-en ellene szavaztak. E szavazás megtörténte előtt azonban a felsőház elnöke. Sennyey Pál kért szót, s mint a „Pesti Napló“ írja, oly ékesszólással s oly szabatos, tiszta nyelven, oly tapintattal és ildommal szólt, hogy a hallgatóság meggyőződött, miszerint az elnök szellemileg is elnöke a háznak. Beszédének lényege a következőkben összpontosul : A kormánynak van programmja és ez a jogos állapot helyreállítása. E programmot a kormány folyvást szem előtt tartotta és folyvást szem előtt fogja tartani. Annak keresztülvitelére bocsátotta ki a kormány a szeptemberi manifesztumot, habár azon veszélynek tette ki magát, hogy a Lajtán túli népek részéről, kiknek ,sorsa most a magyarok kezében van, alkotmánytalansággal fog vádoltatni. A kormány azon nézetben volt, hogy az ország nyílt föllépését érdeme szerint méltányolni fogja, s abban a jövőre nézve semmi veszélyt sem fog látni. A kormány oly egyetértést akar létrehozni, mely mind a Lajthán inneni, mind a Lajthán túli népeket kielégítse. A királyi leiratra nézve szónoko megyjegyzi, hogy az félreértetett, mivel a trónbeszédben tett ígéreteket illetőleg hátralépés nem volt és ma sincs a kormány szándékában. S végre határozottan kijelenti, hogy a kormány azon alapot, melyre kezdetben állt, tudniillik a jogalapot sohasem fogja elhagyni. A felsőház ülése ápril 19-dikén. Az utolsó három ülés jegyzőkönyveinek hitelesítése után, Zichy Ottó gróf azon tekintettel indíttatva, hogy a megyék hatáskörének helyreállítása remélhető, mely esetben Pest megye — a főrendek ideiglenes használatában lévő termét saját tanácskozmányaira leend kénytelen igénybe venni, — azt az indítványt teszi, hogy miután a múzeumi terem tán rendelkezésre van, a ház oda költözködhetnék át. Az elnökség megbizatott, hogy e részben — egyetértőleg a háznagygyal — a kellő intézkedéseket tegye meg. Ezután elnöki excellentiája figyelmezteti a házat, hogy a házszabályok értelmében a tegnap elvileg elfogadott felirat részletes tárgyalás alá volna bocsátandó, illetőleg szakaszonkint felolvasandó, a háztól függvén azt olvasottnak tekinteni s az utabbi részletezett felolvasástól elállani. — Ez közakarattal meg is történvén, egyszersmind a képviselőházra hagyatott, a felirat szövegében azon styláris módosításokat megtenni, melyek a m. főrendiház hozzájárulása által szükségessé váltak. Amerikai levelek. IX. (Eredeti tudósítás.) (Folytatás.) Mejiko. Alsó California. La Paz. Téló 21-én 1866. Különben a franciák nagy kegyetlenségeket visznek végbe a mejikóiak ellen. Elég az igen sok közül csak egy eseményt említeni. A múlt nov elején Rosales, köztársasági tábornok, sonorai kormányzó, 250 emberrel Alamos városban volt, midőn mintegy 1500 indul a város alatt megjelent s hűséget színlelve, a tábornokot kérték köztük megjelenni bizonyos kéréseik kihallgatására, és miután a semmit nem gyanító tábornok néhány tisztjével csakugyan közibök ment, az indusok reárohanván , őt tisztjeivel együtt fölkoncolták. Emez indusok Almada nevű biztos által voltak fölbujtatva. A tény kivitelére jutalmul igértetvén nekik az azon környéken lévő fehérek minden jószága, annak kivitele után szörnyű kegyetlenségek közt le is gyilkolták a fehéreket. Sokan a mexikóiak közül ama környékről egész idáig menekültek és rémdolgokat beszélnek a biztos működéséről. Az épen most érkezett hírek szerint Garcia Morales, egy másik köztársasági tábornok az indusokat szétűzte, előbb Alamosnál, most újabban pedig Hermosillonál, közülök mintegy 800-at leölvén, és így Sonora nagyobb része újra a köztársaság kezében van, az idemenekültek is kezdenek hazatérni. Ily bánásmód az Egyesült Államokat még jobban felingerelte s igen jeles emberek állítása szerint a szerződés már megköttetett az Egyesült Államok és a mejicoi köztársasági kormány között, melynek értelme szerint a mejicoi kormány nagy kereskedelmi előnyöket enged és átadja Sonora, Sinaloa és Alsó- California államokat az Egyesült Államoknak; ezek köteleznék magukat azután, nemcsak visszaállítani a köztársasági kormányformát, hanem azt védelmeznék is minden kül- és bel-ellenségek ellen és fizetnének 20 millió dollárt Mexicának. Mennyi igaz van eme szavakban, csak a jövő fogja megmutatni, annyi azonban bizonyos, hogy a nagy előkészületeknek okai vannak. Nem kis jelentősége van Juarez elnök leveleinek sem, melyekben az elnök legnagyobb reményét fejezi ki, hogy legfölebb 10 hónap alatt a köztársasági kormány győzelmesen vonuland be a fővárosba. Eme leveleket a San Franciscoban lévő mexicai consul, Senior Godoy mutatá s azokat is, melyeket Juarez október utóján és november elején írt consulához El Paso del Norte városból. Emellett a csapatparancsnokoknak utasítások küldettek új erőfeszítéssel dolgozni, sőt ama meskaiak is, kik bátorságukat vesztvén, 1864-ben az Egyesült Államokba menekültek, jelenleg újra vissza kezdenek térni, ismét fegyvert fogandak. Szóval közönségesen azt hiszik, hogy az Egyesült Államok beavatkozása sokáig ki nem maradhat, tulajdon érdekeik kívánván a franciák által fölállított császárság lerontását. Ez ma elég, akaratom ellenére hosszan írtam; még magunkról kell, hogy röviden szóljak. Mi San Franciscoból a múlt évi decemb. 31-én, tehát az év utolsó napján, indulunk. Közönségesen ama napon az emberek visszaszoktak emlékezni az elmúlt év jó és rész napjaira, és ez így volt mivelünk is. Ha az év első részét csaták közt tölténk, ugyanannak utolsó napján nem kevésbé indulunk ama föld felé, hol az emberek már-már fáradtan küzdenek és segítségért kiáltanak minden népek fiaihoz. És miért ne mennénk, hisz ha csak egy kevés hasznára lehetünk is a köztársaságnak, vérünket örömmel adjuk. A hajók San Franciscoból rendesen reggeli 10 és 11 óra között szoktak indulni, hogy a bekövetkezett apály segítségével könynyebben kimehessenek az arany kapun (Golden Gate) a csendes tengerre, az öbölből kifelé folyó vízzel, míg az érkező hajók közönségesen a dagálylyal szoktak befelé menni a híres nevezetű szoroson, amelyen vándorolt és vándorol még ma is keresztül California aranya, melynek szép színét tartozó tisztelettel imádják az emberek, és amely lelketlen érc — szégyenünkre legyen mondva — nemcsak könnyen lázba hoz bennünket, de képes egész meztelenségében elénkbe állítani az emberi természet ama gyöngéjét, melyet kapzsi zsugoriságnak neveznek. San Franciscoban több gőzös társaság létezik és — mellékesen mondva — igen szép hajóik vannak, kivált a Panama felé járó gőzösök a legszebbek, melyeket valaha láttam; valódi pompás úszópaloták, hol semmi kényelem sem hiányzik. Ezek közül egy a mexicai társaság, melynek egyik hajója Mazatlan, Guaymas és La Paz, a californiai öböl partjain fekvő városokba és onnét viszszautazik; eme körutat rendesen minden hónapban egyszer teszi. Mi tehát, miután a consul bennünket mindenféle levelekkel ellátott és a követendő utasításokat adó, erre a hajóra szállunk, és már reggeli 9 órakor annak tetején járkáltunk, hol a sürgés-forgás és az utasok érkezéséből támadó zavar leirhatlan. Az indulás ideje érkezvén, a hajót kötő és fogságban tartó vastag kötelek leoldottak, és a hajó háttal kezdett haladni az öböl közepe felé, mintha nem tudná rögtöni szabadságbani létét fölhasználni, vagy mintha készülni akarna a tenger habjaival a vidalra.