Szegedi Híradó, 1867. január-június (9. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-23 / 41. szám

szakaszai , melyek a nádort, mint királyi helytartót rendkívüli fölhatalmazásokkal látták el, jelenleg, miután a végrehajtó hatalmat Ő Felsége felelős minisztériuma által gyakorolja, eltörlendők s mindaddig, mig a nádori tiszt a felelős kormányzás elveivel törvényhozásilag összhangba nem hozatik, a nádorválasztás el­­halasz­tandó. 3. Az 1848. 3-dik t. cikk 11. és 12-dik szakaszai következőleg módosítandók: a mi­nisztereket az elnök előterjesztésére (3 Föl­sége nevezi ki. 4. Az 1848. 22. 4. cikkében foglalt nemzetőrségi intézmény a hadszervezet tör­vényhozási után történendő végleges átalakí­tásáig fölfüggesztetik. 5. Az 1848. 4. t. c. 6. §., mely igy hangzik: Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és következő évi költségvetésnek a miniszté­rium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem re­­kesztethetik, sem az országgyűlés föl nem oszlathatik__ akként változtatandó. Mint­hogy az évi költségvetésnek országgyűlésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed s újabb megállapítás és megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem lehet, — oly esetben , midőn ő Fölsége az országgyű­lést bármi okból előbb föloszlatja, vagy an­nak ülését előbb elnapolja, vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása s a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a mi­nisztérium által teljesíttetett s az országgyű­lésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna — az országgyűlés még azon év foly­tán és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végéig országgyülé­sileg tárgyaltathassanak. 6. Az 1848. 5. t. c. azon része, mely a csajkások kerületére vonatkozik, ekkér módo­­síttatik. Addig, mig a határőrvidéken fönálló ka­tonai szervezet törvényes intézkedés által meg nem változtattatik, az 1847 — 48. Y. t. c. 5. §-ának a csajkások kerülete és a bánsági vég­vidékre vonatkozó intézkedése ideiglenesen felfüggesztetik. Az említett öt javaslat az osztályok közt kiosztatván, mielőbb tárgyalás alá fog vétetni. B. Wenkheim Béla belügyminiszter Stra­­timirovics múltkori interpellációjára felelvén, kiemeli újra azt, a­mit a múlt ülésen is ki­jelentett, hogy t. i. a kormány a rác kitétel­lel sértést okozni nem akart. De nem is le­het — így folytatja tovább — föltenni azt egy felelős kormányról, hogy sértési szándék­kal bocsásson ki rendeleteket. — Egyébiránt utalja interpelláló képviselőt a törvényekre s privilégiumokra, melyekben mindenütt rácok­ról van szó. A­mi meg azon kérdést illeti, hogy haj­landó-e a kormány a szerb nyelven történt beadványokat elfogadni, erre csak azt feleli, hogy határozottan elvárja , miszerint, a­nél­kül, hogy ezt ismételni s folytonosan tör­vényre hivatkoznia kellene, ezentúl a bead­ványok magyar nyelven történjenek. Végre Stratimirovics kijelenti, hogy ez ügyben legközelebb indítványnyal fog föllépni. A képviselőház ülése május 20-án. E napon Szentiványi Károly elnöklete alatt d. e. 9 órakor tartatott ülés. Jegyző Horváth Lajos, a szólni kívánók jegyzésére Ocsvay Ferenc. A kormány részéről jelen voltak: Wenk­heim Béla báró, Eötvös József báró, Mikó Imre gróf, Horváth Boldizsár és Gorove István. Manoilovics Emil múlt ülésszak alatt az országgyűlés kiegészítése tárgyában tett in­­terpellációját — minthogy a körülmények azóta megváltoztak — visszavonja. Elnök bemutatja Andrássy Gyula gr., Bernáth Lajos, Fehér Miklós, Bay György, Földváry Miklós és Szontagh Pál képviselők megbízó­ leveleit. Az állandó igazoló-bizottság­hoz tétetnek át. Az állandó igazoló-bizottság részéről Rá­day László és Zichy Manó előadást tar­tottak. Igazoltattak: Tóth Vilmos, Zeyk Károly, Rónay Jácint, Szabó Miklós­, Horváth Boldi­zsár, Biecz Kálmán, Szlávy József és Petykó Lázár képviselők; ez utóbbi egy év óta még soha meg nem jelenvén, elnökileg föl fog szólíttatni a megjelenésre. Ezen képviselők sorsolás útján az osztályokba azonnal be is soroztattak. Szabó Miklós a 3-dik, Zeyk Ká­roly a 4-dik, Szlávy József az 5-dik, Hor­váth Boldizsár és Biecz Kálmán a 6-dik és Tóth Vilmos a 7-dik osztályba estek. Ezek után az állandó igazoló­bizottság hiányzó egy tagjának megválasztására szedet­tek be a szavazó­jegyek; az eredmény a kö­zelebbi ülésen hirdettetik ki. Végül az elnök fölhívja a nemzetiségi bi­zottság 40 tagját rövid tanácskozásra. Ezután az osztályok megalakultak és tárgyaláshoz fogtak. Az ülés vége fél 11 órakor. *) Az ütlegelés alatt az ember kivallotta, hogy ötöt a „Zrínyiben összegyűlt tömeg kü­ldé, tehát eb­ből a hírhedté vált fészekből indult ki ez esztelen lá­­zítás, s úgy látszik innen származik a tö­bbi is. Most már értjük, mert dicsérte föl bizonyos lap e fészek gyülekezetét. Szerk. Az osztályok megalakulásánál elnökök és jegyzők lettek. Első osztályban elnök: Csengery Antal; jegyző: Bujanovics Sándor. Második osztály­ban elnök : Rónay János; jegyző: Gajzágó Salamon. Harmadik os­ztályban elnök: Lónyay Gábor; jegyző: Kudlik István. Negyedik osz­tályban elnök: Madocsányi Pál; jegyző: Ker­­kápolyi Károly. Ötödik osztályban elnök: Bethlen János gróf; jegyző: Szirmay Géza. Hatodik osztályban elnök: Juszt József; jegy­ző : Zichy Antal. Hetedik osztályban elnök: Zsedényi Ede ; jegyző: Szász Károly. Nyolca­dik osztályban elnök: Trefort Ágost; jegyző: Horváth Lajos. Kilencedik osztályban elnök: Bonis Sámuel; jegyző: Kacskovics Ignác. Helybeli újdonságok.­ ­ Az anarchia első csirái már nyíl­tan fölütötték fejeiket városunkban. A nép lelkét megvesztegető utcai szónoklatok s képtelen ígéretek által elhintett konkoly kezdi megteremni átkos gyümölcsét. — A tett ígé­retek folytán a nép, mint bizonyost várta az előtte gyűlöletes piaci h­elypénz megszünteté­sét, s igen természetes, hogy midőn az első közgyűlés várakozását ki nem elégíté, a nél­kül is izgatott kedélye keserűségre hajlott, s hogy annak, ki a város lakói jól fölfogott érdekét tartván szem előtt, a helypénznek rögtöni, azaz a szerződés lejárta előtti eltör­lése ellen bármi kíméletes szavakat is koc­káztatni merészel, annak, mondjuk, ha a népszerűségnek még oly nimbusza övezte is homlokát, — a nép előtt gyűlöletessé kell válnia. — De térjünk a dologra, melyről szó­lani akarunk. Múlt szombaton éjjel valami B­é­cs nevű ismeretes korcsmázó a ró­­kuson őgyelegvén, ott először a korcsmák­ban agitált és fenyegetőzött különösen a köz­­tisztelet­ és szeretetben álló rókusi lelkész ellen, kinek később lakása előtt folytatta ga­rázdálkodását. A rókusiak aztán megcsípték, becsületesen helybenhagyták s csak szeretett lel­készük kértére bocsátották szabadon.*) Ugyan­ezen ember aztán másnap vasárnap reggel a piactéren, közvetlen a városháza előtt, a vá­rosi urak ablakai alatt, a városházáról kihozott széken állva — perorált egy roppant számban összecsődült néptömegnek. Volt szó akasztásról, megkövezésről s a t., és természetesen a piacpénz nem fizetéséről. E nyíltan lázító beszéd mind több-több embert i­sőrlíttet­t a tömeghez , melyet az izgató sza­vak oly szenvedélyes kitörésekre kezdtek ra­gadni, hogy sokan már a legroszabbtól féltek. Szerencsére azonban ez első alkalommal még tovább nem ment a dolog. — És mi történt ? Az , hogy ama lázító egyént a biztos a főkapitány elé vezeté, ki azt délutáni 3 órára rendelé maga elébe; csak ekkor tartóztatta le , de másnap reggel megint szabadon eresztette. Hasonló izgató szerepet vitt ugyan a napon bi­zonyos M... nevű innen már több ízben eltoloncozott egyén, egy visszataszító, a vá­lasztás alkalmával magát rekedte ordíto­zott alak, a megválasztottakat hurcoló városi kocsinak lemaradhatlan élő ragasztéka. Ez meg a sétányon összegyülekezni szokott cso­portok közt izgatott. És van ilyen több is, s miként már múlt számunkban is érintettük volt, az izgatás nemcsak a most nevezett irányban, hanem kiválólag egyének ellen is folyik, s minden jel odamutat, hogy a kö­zönséges izgatók a háttérből vett jelszók­ után indulnak. Úgy látszik, hogy e veszélyes irányú működésben a communismus csirái is mutatkozni kezdenek, amennyiben már a nép közt forgó ilyen irányú követelésekről is hal­lottunk. Hogy mi lesz ennek a vége, ha eré­lyes intézkedés nem történik,­­ azt belátni alig lehet. Hanem miután az élet- és vagyon­biztonság elleni irányzatnak ily látható jelei mutatkoznak, mindenekelőtt elvárjuk Szeged város alkotmányos hatóságától, hogy köteles­ségének meg fog tudni felelni.­­ A fentebbi közlemény kiegészí­téséül közöljük azon az előzményekből termé­szetesen folyó tényt is, hogy a piaci árulók már múlt hétfőn a helypénz fizetését tömege­sen megtagadták. A bérlő több ízben kért karhatalmat a hatóságtól, de nem adatott meg.­­ Az ellenszegülés pedig oly mérvben kezdett kifejlődni, hogy a bérlőnek még a kísérlettel is föl kellett hagynia, úgy hogy már kedden és szerdán semmi helypénzt nem szedtek, még a vidékiektől sem. — így áll­­ván a dolgok, a tanács végre jónak látta valamit tenni s f. hó 20-dikán a következő kiáltványt bocsátotta ki: „Szeged város la­kosságához ! A piaci helypénzszedés megha­gyása vagy megszüntetése fölött a városi kép­viselő-testület véglegesen meg nem határozván, fölszólíttatik a lakosság minden félreértés és netalánt zavargások elkerülése végett, hogy a helypénzt eddigi szokás szerint minden vona­kodás nélkül megfizesse, s majdan kihirde­tendő közgyűlési határozatot türelemmel el­várja. Szeged, 1867. évi május hó 20-dikán tartott tanácsülésből. A városi tanács.“ Hogy lesz-e ennek sikere, majd meglátjuk. * A hétfőn tartott tanács­ — mások szerint criminális (!) ülésben a „Szegedi Híradó“ perbefogatása is szóba ho­zatott. Erre múlt számunknak a képviselői közgyűlésről szóló azon közleménye szolgál­tatott okot, melyben az elnöknek a névsze­rinti szavazás sürgetésével szemközt követett eljárása oly néven van nevezve, melylyel azt a jogaikban megsértett képviselők is han­gosan illették. — Határozat ugyan — mint halljuk — nem hozatott, hanem az ügy a főügyésznek adatott ki véle­ményadás végett. — Mi az egészre csak azt jegyezzük meg, hogy a tek. tanács­nak nagyon sajátságos fölfogása és igen sok ideje lehet, hogy hivatva hiszi magát és ráér tanácskozása tárgyául oly ügyet is tenni, mely csupán egyes személyt érdekel, s a­mely ügy ötét mint testületet legkevésbé sem illeti.­­ Egyébiránt ugyanezen ülésben még egyéb kérdések is merültek föl lapunk ellen, de szintén végleges megállapodás nélkül. Az eredményt nemcsak nyugodtan, de kíváncsian várjuk , hogy ugyan az alkotmányos nera meghozza-e nekünk azt, amitől — egyéb in­­sultatioi mellett,— a Bach-és Schmerling kor­szak megkímélt. Alios ego vidi ventos! — mondja a latin költő és a 9 éves „Szegedi Híradó.“­­ A koronázási dombhoz — mint a lapokban is olvassuk — minden megye és város a területén található történelmileg vagy egyébként nevezetes helyről iparkodik a kívánt földet küldeni. A mi alkotmányos hatóságunk is nevezetes helyről küldött, t. i. a mak­kos-erdőből, mely arról nevezetes, hogy egypár vig majális volt benne — quondam.­­ A városi tanács múlt hétfőn tar­tott ülésében a tisztikart egészítette ki. — Megválasztattak: Kupetz Antal letéti pénztár­nokká, Porgányi György és Olajossy Ferenc számadó tisztekké. A rendszeresített irnoki állomások következőkkel töltöttek be: Abra­­novits János, Paulovits Bazil, id. Pálfy Jó­zsef, Várady András, Daróczi Pál, Szeles Ferenc, Réh Ferenc, Szekerke Imre, Kovács József, Huba József, Kelemen Kálmán, Viski István, Csíkos Ferenc, Tóth Ferenc, Rózsa István, Gácsér János, Korda Benő, Takács Károly, Lázár János, Feköry Pál, Zombori Imre, Georgievits István. Összesen 22. — — Napidíjas írnokok lettek: Ivánkovits Fe­renc, Urbán István, Böröcz Flórián, Jeney Sándor, Török János, Kókay Béla, Lovászi József, Kókay Rudolf, Olajosi Győző, Szekula József, Weber János, Redőnyi József, Rádóczi Ignác, Vékes Ignác, Gerencsér László. Össze­sen 16. — Városi kézbesítők: Novák József, Horvát Mihály, Palásty János, Bátori Pál. — Tanyaiak: Gárdián Antal, Nagy-Olajos István. — E névsor ellen átalában véve nem sok ki­fogás lehet, van azonban a bejutottak közt egy­pár olyan, akiknek bevételét sem erkölcsi, sem képességi tekintetben nem lehet eléggé indokolni olyanok mellett, akik miattuk ki­maradtak. No de ez már az előrebocsájtott nagy hibáknak csak apró függeléke.­­ Egy jól ismert „fehér cédulás“ úri ember, kit, okulva a belügyminiszter példá­ján, nem merünk ama három betűből álló nemzeti névvel megsérteni — a napokban Pesten járt. Jó kedvvel utazott föl s ember­faló dühvel tért haza. Hogy-hogy? kérdik ol­vasóink. Hát úgy, hogy a szóban forgó úri ember a „zöld-párt“ ellen dörgő újságcikkek­kel kibélelve ment föl, hogy személyes tekin­télyének recomendatiója által azokat napvi­lágra jutni segítse, — s ah ! azok a tekin­télynek hódolni nem akaró pesti lapszerkesz­tők — visszautasíták, — a cikkek az éj — illetőleg — a zseb homályában maradtak. — Persze, hogy ez nagy dolog, de van is elle­­nök rettentő oszályozás; szerencsére, bizonyos hangok nemcsak a menyországba nem hallat­szanak, hanem a falu határán túl sem, s így a pesti lapszerkesztők, ettől legalább, nyu­godtan alhatnak. * A megválasztott képviselők közül — mint tudjuk — Csiszár János, Kiss József sertéskereskedő és Rohrbach Antal urak a megtiszteltetést a jelen körülmények közt nem tartották elfogadhatónak, azonban be­nyújtott írásbeli lemondásuk a közgyűlés elébe nem terjesztetett. Ennélfogva Szeged vá­ros képviselőinek száma még nincs kiegészítve.­­ A képviselőtestület Pesten f. hó 20-dikán, Budán 21-én, Aradon pedig 18-án tette le az esküt, így lesz valószí­nűleg mindenütt, csak nálunk idegenkedik tőle néhány ember, hogy miért, azt ,bajos meg­érteni, legalább ők azt megmagyarázni nem tudták. Egyébiránt e tárgyban, valamint a tisztviselők egy részétől megvont szavazati jog kérdésében is, jövő számunk külön cikk­ben fog szólani. — A dal- és zeneegylet múlt vasár­nap délután, a dalárda újraszervezése tárgyá­ban ismét választmányi ülést tartott. Fölol­vastatott újólag a javaslat készítésére kikül­dött bizottmány jelentése, továbbá a magán­dalkör tagjainak nyilatkozata,­­ melyet ezek fölhívás folytán adtak. A föltételek, melyekhez az illetők belépésüket kötötték, némi vitára adtak alkalmat, s ámbár a régi bajok némely részről ismét fölemlítettek — a tanácskozás dicséretes higgadtsággal folyt. Minthogy azon­ban az említett nyilatkozatban foglalt föltéte­lek fölött csak a közgyűlés határozhat illeté­kesen, ennek megtartása jövő vasárnap dél­utáni 6 órára határoztatott. Jellemző volt a pénztárnok abbeli jelentése, amely szerint az egylet pártoló tagjai a tagdijak fizetését tö­megesen megtagadják mindaddig, míg az új szervezés meg nem történik. Minthogy azon­ban a pártolók 3 évre vannak kötelezve, mely augusztus utóján telik le, addig a tagdíjak kényszerű beszedetése is eszközlésbe fog vé­tetni. — Úgy látszik, hogy az utóbbi esemé­nyek ezen egyletre is nem a legjobb hatást szülték s a részvétlenség és átalános vissza­vonulás ragályos kezd lenni. — Az ip­arossegéd-egyle­t ifjúsága által múlt szombaton és vasárnap rendezett műkedvelői színi előadás meglehetős tetszés között folyt le; mindkét alkalommal a szűk nézőkör tömve volt s legjobban tetszettek Maróczy József (Moor Károly), Kabók Imre (Moor Ferenc) és Szolcsányi Julia (Amália) szerepében. Nem akarjuk rontani az iparos ifjak enemű kedvtöltéseit, de óhajtanunk kell, hogy hasonló költséges kiállítást igénylő s erejü­ket felülmúló darabok előadásától tartózkodja­nak. Vannak könnyebb, a társadalom és nép éle­téből merített darabok, melyekben az erkölcsi irány a fő. Azok között a választás nem nehéz. — A lövész-egylet rendes céllövé­szeteit múlt vasárnap délután kezde meg dij­­­lövészettel, melyhez a dijtárgyak több tag által küldettek be. Lövetett összesen 1 négyes, 23 hármas és 34 kettős. Lőtték a következők : Kraus Albert 1 négyest, 1 hármast, 4 ket­tőst; Erőskövy Antal 4 hármast, 4 kettőst; Roth Robert 3 hármast, 3 kettőst; Rohrbach Antal 4 hármast, 3 kettőst; Zászlósy János 2 hármast, 5 kettőst; Brauswetter János 2 hármast, 2 kettőst; ifj. Erőskövy János 2 hármast, 2 kettőst; Rózsa J. 2 hármast, Schopper Károly 1 hármast, 1 kettőst, Oker­­nyi Gyula 1 hármast, 3 kettőst, Heszler Jó­zsef 1 hármast, 1 kettőst; főtiszt: Ernyősy László helyett ifj. Krauswetter Vilmos 2 ket­tőst, Hintzinger Sándor 1 kettőst. A fődíjt főtisztelendő Ernyősy László úr által adomá­nyozott 1 aranyat, Kraus Albert négyese nyer­te.­­ A lövészeti gyakorlatok ezután rendesen minden vasár- és ünnepnapon fognak tartatni. ,s Pénzügyi felügyelőül Szegedre Láng Ignác m. kir. pénzügyi tanácsos ne­veztetett ki. — A hétfői esőnek gazdáink nagyon megörültek, pedig mint később kiderült, nem igen volt minek, mert csak helyenként esett, s a határ nagyobb része nem részesült az áldásban.­­ Két la­ci konyha­ hőse napokban a tanyákra rándult, s mig az egyik kenyeret kért, addig a másik fényes nappal a szoba ablakát betörő, onnan 3 selyemkendőt s más tárgyakat összeszedett s ugyancsak az abla­kon át távozott társával. Keméndi főbiztos azonban éppen akkor csípte el őket, midőn a lopott holmit egy pálinkás boltban 5 forintért eladni akarták.­­ (Beküldetett.) A tisztújítást meg­előző közgyűlésben bizalmi felirat határoztatott az országgyűlésnek, a magyar minisztériumnak és Deák Ferencnek, és részvétirat Klauzál Gábor özvegyének. Kérdés : foganatosíttattak-e már? s ha nem, ki által fognak e határozatok foganatosíttatni? Mert a közgyűlésben mind­ezekről egy szót sem hallottunk. Színházi jelentés. Alólírt tisztelet­tel jelentem a t. c. közönségnek, hogy jól szervezett opera- és operette-társula­­tommal az előadások sorát legközelebb meg­­kezdendem. Miután csakis rövid ideig lehe­­tene szerencsém társulatommal itt működ­hetni, bérletet csupán hat opera- és operette­­előadásra nyitandok. — Elsőrendű tagok: Marcellné, Miskovits Irma, Konti Fáni, Medgyaszay Ilka énekesnők, Dalfi Lőrinc első tenorista, Marcell Géza, T­ó­t­fa­­fal­usy Gusztáv, Dalnoki Béni, Follinus János, K­ál­lay Rezső opera- és operette­­énekesek. Karnagy: Káldy Gyula, 12­ férfi és 10 női kardalnok. A zenekar részint saját szerződött tagjaimból, részint a hely­ben állomásozó vértes ezred zenekarából leend kiállítva.­­ Nevezetesb operák és ope­rettek , melyek teljes diszszel leendnek elő­adva: „Hunyady László“, „Kunok“, „Tra­­viata®, „Zsidóhölgy“, „Hugenották“, „Trou­badour“ , „Bánk bán“ Erkel Ferenctől, „Szép Heléna®, „Szép Galathea“ „Orpheus“, „Fe­­csegők“ s a t. Bérleni lehet mai naptól kezdve a színházi pénztárnál, délelőtt 9-től 12-ig, délután 3-tól 6-ig. Kéretnek a páho­lyok és zártszékek eddigi t. c. bérlői, hogy helyeik iránt f. hó 25-ig, szombatig rendel­kezni méltóztassanak, hogy azontúl mások igényeinek lehessen eleget tenni. — Bérletár 6 előadásra: alsó páholy 10 frt, felső páholy

Next