Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)
1869-09-26 / 77. szám
m melléklet a „Szegedi Híradó 44 77-ik számához mondani, hogy ezúttal Szeged város közgyűlése a kor színvonalánállott. íme, tisztelt, olvasói örömmel hozzuk meg a kellő hódolatot az érdemnek ! Ha jövőben is így viseli magát Szeged város közönsége, úgy pár év múlva nevelésügyünk virágozni fog. Az egész gyűlést különben emelkedett szellem jellemezte, s kilátszott , hogy a zöldpárt vezérférfiai vezették azt. A gyűlés figyelemmel hallgatta a hatásteljes beszédeket, s legnagyobb részt el is fogadta azok értelmét, testet adván a szellemnek; ekként az iskolaszéknek viszonyát a közhatósághoz barátságos egyetértéssel a legfőbb elvekben szabályozta. Adja Isten, hogy minél előbb élvezzük ennek áldásos gyümölcsei! 1! — 1 — 8. egyletnek — megértvén a kor intő szavát — hasznos és tanulmányos munkálatokat küldött be az egylethez. A közp. választmány ezen munkálatokat megbírálván, a jelesebbeket az egylet szakközlönyébe közzétette, valamint, hogy az egylet alapszabályai felsőbb helyen lényegtelen módosítással jóváhagyattak és megerősíttettek. Végre megható beszédben leköszönt az elnökségről, azon ígérettel, hogy habár testileg távol lesz is, de ezen egyletet, melyhez legszebb emlékei és reményei csatolják, szellemileg élte fogytáig gyámolítni és előmozdítani meg nem szünend. Szendrői János aklnök fájdalomtól elfojtott hangon köszönetet mond az elnöknek, mint az egylet egyedüli teremtőjének, és kéri azt, hogy fogadja el az alf. tanító egylet tiszteletbeli elnökségét. A pénztári kimutatás, tekintve a tagok eddigi számát, átalánosan elég kedvezőnek mondható. Fölolvastattak némely tagoknak munkálatai, melyeket a közgyűlés, úgy nsgos kir. tanácsos Vadász Manó tanfelügyelő ur, ki a gyűlés kezdetétől annak végéig jelen volt, élénk figyelemmel végig hallgattak. Az alapszabályok értelmében négy szerzőnek, u. m. Vass Mátyás szegvári, Horváth József Szentes-tanyai, Irányi Andor félegyházi és Samu József zentai tanítók különféle című művei egy-egy db m. kir. aranynyal jutalmaztattak. A két első jutalmazott a nyert dijat bankjegyekben 5 frtnyi többlettel egy pályakérdés kitűzésére az egyletnek azonnal fölajánlotta, mi nagy köszönettel elfogadtatott. Kitűzettek pedig következő pályakérdések: 1. Miként kell az elemi iskolákban az erkölcsi hibák közül pl. a hanyagságot, civakodást és lopási ösztönt orvosolni? 2. Miként élesztessék a vasárnapi ismétlő oktatás iránt a szülők- és tanulókban érdekeltség? 3. Mily teendői vannak a néptanítóknak a tornászati okatatásra nézve? 4. Mily teendői vannak a néptanítóknak a kertészeti oktatásra nézve? 5. Értekezés az iskolai büntetésekről, tekintettel a múltra, jelenre és jövőre. 6. Az iskolaügy nem ügye sem valamely vallási, sem politikai pártnak, hanem ügye az egész népnek. *) Az egylet eddigi tisztviselői és a választmány, az alapszabályok értelmében leköszönvén, közfölkiáltással megválasztottak: Szendrői János elnöknek, Kelemen István alelnöknek ; Weisz Gábor első jegyző, Kövessi Gyula másodjegyző , Marosi Mór pénztárnok, Schulhef Lajos ellenőr, Nagy János könyvtárnok. — Választmányi tagokul: Ferenczi János, Strummer József, Itzés József, Klein Salamon, Bischof Gyula, Kazak Imre, Ferencsik István, Kováts István, Portörő János és Vékes Antal helybeliek; Samu József zentai , Liber József ceglédi, Vass Mátyás és id. Erdélyi László szegváriak , Horváth József szentesi , Iványi Andor félegyházi és Horváth Ilés makói tanitók. Tiszteletbeli vál. tagokul: Vadász Manó kir. tanácsos és Mayer Miksa miniszteri segédfogalmazó, pártoló tagok. Végül több korszerű indítvány létetett, mire a gyűlés, az elnököt éltetve, befejeztetett, mind a városi, mind a tanyai iskolákra kivétel nélkül kiterjesztetvén. A tanítói fizetések megállapítása tárgyában azonban Balogh János, Fiuk Ferenc, Varga Pál és Bója Gergely mindannyian külön indítványokat terjesztvén elő, a javaslat e részének újra átdolgozása s a tanítói fizetések eddigi és javaslatba hozandó mennyiségének párhuzamos s táblás kimutatása mellett indokolt javaslat tételére Baja Gergely elnöklete alatt Szabó Imre, Varga Pál és Ferenczi János iskolaszéki tagok kiküldetnek. 47. Elnök a jelen volt tagokat az alelnök megválasztására szavazataiknak az eddigi szokáshoz képest titkon szavazás útjáni beadására szólítja föl, minek következtében 17 szavazat adatván be, ebből Takáts Mihály 13-at, Balogh János 3-at s Löw Lipót 1 szavazatot nyert. V. — A beadott szavazatok eredményéhez képes Takáts Mihály a szegedi iskolaszék alelnökévé megválasztottnak mondatik ki. 48. Elnök a megjelent tagokat a népiskolai felügyelő megválasztására szavazataiknak titkos szavazat útjáni beadására szólítja föl, melynek következtében 18 szavazat adatvan be, ebből Tóth János 13, Szendrői János 5 szavazatot nyert. V. — A beadott szavazatok eredményéhez képest, Tóth János népiskolai felügyelővé megválasztottnak mondatik ki. 49. Elnök a jelen volt tagokat az iskolaszéki másodjegyző megválasztására hívja föl, melynek következtében Ferenczi János iskolaszéki másodjegyzővé egyhangúlag kikiáltatott. V. — Ferenczi János az iskolaszék másodjegyzőjévé egyhangúlag megválasztottnak mondatik ki. 50. Elnök a megjelent tagokat az iskolaszéki irattárnok megválasztására hívja föl, mihez képest Bischof Gyula az iskolaszéki irattárnokává egyhangúlag kikiáltatott. V. — Bischof Gyula az iskolaszék irattárnokává egyhangúlag megválasztottnak kimondatik. A népiskolai felügyelő az irattárnok és a szolga fizetéseinek utalványozása végett pedig Szeged város 1. tanácsa indokolt átirat mellett megkerestetni rendeltetik. 51. Elnök az iskolaszék tagjait a rendszabályokban megállapított tanügyi, gazdasági és statisztikai szakbizottmányokba beosztatni kéri, ezekhez képest a tanügyi osztályba: Balogh János, Burger Zsigmond, Dobó Miklós, Ferenczi János, Fiuk Ferenc, Fodor István, Kremminger Antal, Lessich Ede, Lőw Lipót , Muskó Sándor , Neskovits György, Rosenberg Izsó, Molnár Pál, Vukovits Sabbas s Rohrbach Antalt ; a gazdasági osztályba : Wagner Károly, Szabó János, Szánthó Leander, Börcsök Ignác, Kovács István, Nyilasi Ferenc, Szűcs Ferenc cserepes, Imre Antal,Bánhidy Vendel, Melicher János és Pálfy Antal; végre a statisztikai oszályba: Sümeghy Károly , Bamberger Samu, Harcz Mihály, Leffter Mihály, Szűcs Ferenc szűrszabó, Tóth János, Zsótér Andor s Rohrbach Antal iskolaszéki tagokat ajánlá. V. — Az elnök által előterjesztett javaslat elfogadtatik s az elnökség megbizatik, hogy hívja össze a kijelölt tagokat megalakulásra. Több tárgy nem lévén, az ülés befejeztetett, s a legközelebbi ülés 1. évi szept. 15-dikén délután 3 órára tüzetett ki. K. ra. f. Jegyzetté Muskó Sándor iskolaszéki jegyző. Dáni Ferenc elnök. Balogh János s k. Kovács István s k. Harcz Mihály s k. Szabó János s k. pénzkészletből több milliót bocsátott a pesti hitelintézetek rendelkezésére Ez összeg 11,700,000 frt. A másik örvendetes jelenség az, hogy a pesti keresk. s iparkamra is föllépett ez ügyben, s Wahrmann indítványára kiküldött bizottmány javaslata nyomán, f. hó 23 án tartott gyűlésében elhatározta, fölírni a keresk. minisztériumhoz, hogy a magyar bankintézetek dotatioját a nemzeti banknál mielőbb a hazai ipar s kereskedelem igényeihez képest fölemeltesse. A felirat szerkesztésével Kochmeister Frigyes elnök s Faik Miksa bízattak meg, melyet küldöttség fog átnyújtani a minisztériumnak. A kiküldött bizottság véleménye odajárult, hogy a valóban veszélyeztető krízis még nem létezik, de az mielőbb bekövetkezhetik, különösen egy politikai váltság esetében. Nevezetes volt még az ülés vége felé azon indítvány, hogy a kamara, tekintve a pénzválságot, keresse meg a kereső. minisztert az iránt, hogy ez évben semmiféle vállalatot ne engedélyezzen, hacsak az alakulandó vállalat ki nem mutatja, hogy az egész tőkéjét külföldről hozza be. A kamara ez indítványt nem fogadta ugyan el, az indítványozó azonban föntarta a jogot, hogy a napirenden levő tárgy befejezése után indítványát ismét megtehesse. — Hála-felirat a határőrvidék kérdésében. Zengg városa, sept. 8-tól hálafeliratot intézet a m. k. miniszterelnök úrhoz azon alkalomból, hogy ő Felsége irt községet a polgári hatóság alá rendelte, s a várost régi elavult jogaiba s kiváltságaiba visszahelyezé. Miután a város háláját ő Felségs,, trónjának zsámolyához letette, önként folytaiak tartja, hogy most hódolatát azon „nagy államfárfiúnak mutassa be,akinek e tény végrehajtása kiváló érdemül szolgál. Kiemeli a fölirat, hogy a miniszterelnök úr éles szemeit nem kerülte el Zenggnek fontossága a hazai tengeri kereskedelemre, s ezért munkált azon, hogy e kereskedelmi hely láncaitól megszabadittassék, s ezért köszönete mellett azon biztosítást nyújtja, hogy kétszeres erővel igyekezend igazolni hazafias igyekezeteit s nevelni városuk kereskedelmi fontosságát az Adrián. — Ivanics határőrvidéki erődített város pedig a horvát bán beiktatására küldött üdvözlő küldöttsége által fejezteté ki örömét és köszönetét azért, mivel a legmagasb helyen erélylyel közbenjárt az iránt, hogy a határőrvidék végre visszahassék az alkotmányos életnek. — Ezekből pedig kitűnik, hogy mégsem csinálták olyan roszul azt a határőrvidék ügyét, mint ahogy ellenzéki lapjaink tele torokkal hirdették. TANÜGYI ROVAT. Tanügyi statisztika. Békésmegye népoktatási viszonyainak kimutatása, az 1869-dik évben készült hiv. statisztikai adatok nyomán. E megye népessége 200 528 lakosból áll. A tanköteles gyermekek száma összesen : 39,179; ebből 6—12 éves fiú 13,554, leány 13,928; 13—15 éves fiú 5899, leány 5798; a fiúgyermekek összes száma tehát : 19,453, a leányoké: 19,726. Vallás tekintetében: 6379 róm. kath.; 20 gör. kath.; 2285 gör. kel.; 15,251 helv. hitv.; 14,142 ág. hitv.; 1102 izraelita. Nemzetiség tekintetében : 25,520 magyar; 1488 német; 10,151 tót; 2020 román. Tényleg iskolába jár a 39,179 tankötelesből: 19,494, és pedig 10,233 fiú, 9261 leány. Az iskolába járók közül 3936 r. kath., 12 gör. kath., 544 gör. kel., 7626 hel. hitv., 6594 ág. hitv., 782 izraelita; nemzetiségre nézve: 11692 magyar, 1169 német, 6152 tót, 481 román. Az iskolák száma: 201, ebből 187 felekezeti, 4 községi, 10 magánjellegű. . A tanítók száma: 202, 186 rendes és 16 segédtanító. A fentebbi összeállításból kitűnik, miszerint Békés megyében az iskolák, alig számbavehető csekély kivétellel, felekezetiek maradtak , mely körülmény meglehetős árnyat vet e megye szellemére. Az iskoláztatásra vonatkozó számok jóllehet kedvezőbb arányt mutatnak föl itt, mint Csongrád megyében; mindazonáltal a közoktatás ügye itt is nagyon távol áll attól, hogy kielégítőnek mondhatnánk , midőn a tanköteleseknek több mint fele, összesen 19,685 gyermek nem részesül oktatásban. Amint ezen kimutatásból is már átalánosan kitűnik, úgy az általunk szintén közlendő községenkénti kimutatásból részletesen ki fog tűnni, hogy az iskolák sehol sem elégségesek, s hogy majd mindenütt még egyszer annyi iskola s tanító kivántatnék, hogy a népoktatási törvény azon kívánalmának, mely szerint minden tanköteles gyermek 12—15 évig iskoláztassék, eleget tenni lehessen. Fájdalom, így leszünk a legtöbb megyében, sőt sok helyen talán ennél is roszabbul , amiből nyilvánvaló , hogy sok évig áldozatokkal járó roppant erőmegfeszítéssel kell munkálkodnunk , hogy a népnevelés ügyét csak igen szomorú állapotából kiemelhessük s egy boldogabb jövőnek alapját megvethessük. E téren tehát hazafias lelkesedésre van szükségünk , mert csak ez adhat az előttünk álló nagy feladathoz elég erőt és kitartást. A lelkesedés pedig lehetetlen, hogy meg ne jöjjön , ha az értelmesbek lelkesítő buzgalma és fölvilágosító szavai folytán az egyszerűbb ember is belátja a kitűzött cél roppant horderejét; ha belátja, hogy a cél: Magyarország népét átalánosan műveltté tenni — nem egyéb, mint: hazánk jövendő nagyságát megalapítani, biztos alapra fektetni , mert mai napság már egyátalán , de különösen a mi helyünkön, csak művelt, értelmes nép lehet tartósan szabad és független, míg a kevésbé művelt a műveltebbnek előbb vagy utóbb, de kikerülhetlenül szolgájává sülyed. A törvény értelmében alkotott tanügyi közegekre s egyátalán a műveltebb osztályra sohasem várt szebb és nagyobb föladat, mint most, a népoktatás terén. Adja Isten, hogy úgy megtudjunk felelni annak, amint a haza érdeke megkívánja! •j~j~ (W.) Az „Alföldi tanitó-egylet“ II. évi nagygyűlése folyó hó 19 én szép számú tagok jelenlétében tartatott meg. Elnök Bója Gergely ur lelkes beszéddel nyitván meg a közgyűlést, jelentést ten az egylet múlt évi működéséről, melyből különösen kiemeljük, hogy több buzgó és lelkes tagja az Jegyzőkönyv a szegedi iskolaszék 1869-dik évi szept. hó 11-ik napján délután 3 órakor tartott üléséről. 45. Elnök Dani Ferenc az ülést4 órakor nyitja meg. Olvastatott a békés csongrádmegyei tanfelügyelőnek 1869. évi szept. 10-én 287. sz. alatt kelt átirata, melyben az iskolaszéket az iskolai tanfolyamok megnyitása, a tanköteles gyermekek nyilvántartása s iskolábajáratása, valamint a múlt iskola évi nyilvános vizsgákra vonatkozó jelentés beterjesztése iránti intézkedésre hívja föl. V. — Tudomásul vétetik s a békés-csongrádmegyei tanfelügyelő az elemi iskolákban tartott évi vizsgák tárgyában beérkezett jelentések átküldése mellett értesíttetni rendeltetik, miszerint a tanköteles gyermekek öszszeírása iránt Szeged város tanácsa már megkerestetvén, a szülőknek gyermekeik iskolába járatása iránti figyelmeztetése pedig más után eszközöltetvén, a kívánt jelentés annak idején beterjesztetni fog. 46. Olvastatott a szervező-bizottmány javaslatának harmadik része, a tanítói fizetések megállapítása tárgyában. V. — Az iskoláknál divatozott 63 kr. beiratási dij eltöröltetik s az iskolákban a söptetési, a favágatási s téli időszakban fűttetési szolgálatok teljesítése iránt a városi hatóság intézkedése kéretik ki, ez intézkedés . Örömmel említjük meg e helyen, hogy tek. Kutasi Ferenc, Szeged város tanácsnoka, egy társas összejövetelnél 100z. forintot nyújtott át az elnökségnek pályadíjul annak, ki a tut feladat valamelyikére a legjobb munkálatot beadja. Tanodai jelentés. Az 1869-70-ki tanévre Szeged város öszszes elemi népiskoláinál a fi- és leány tanulók beírása szept. 30 án kezdetik meg és tart okt. 5 ig. A beírások városrészenkint a kijelölt osztályokban hajtatnak végre, melyen a népoktatási törvények értelménél fogva az iskolaszéktől kiküldött tagok is jelen leendnek. A beiratások kellő eszközölhetése végett kívánatos, hogy a tanulók szüleik vagy gyámjaik kíséretében jelenjenek meg. A tanítás a szokott ünnepélylyel a város területén okt 5 én, a tanyákon pedig 12-én veszi kezdetét. Szegeden, 1869 szept. 23-án. Az iskolaszéki elnökség. Hazai ügyek. — A pénzválság által a főváros érdeklett köreiben támadt mozgalom még egyre tart, s ez ügyben két örvendetes tényt jegyezhetünk föl; egyik a hivatalos lap azon jelentése, miszerint a pénzügyminiszter nem nézi — mint egy lap szemére hányta — öszetett kézzel a bajt, hanem a nála meggyűlt Helybeli újdonságok. Osztrovszky József legfőbb törvényszéki bíró, ki szabadságidejét használva, pár hét óta körünkben időz, jövő kedden fog végkép eltávozni a fővárosba, családjával együtt. A szabadelvű kör ma estére búcsúbanquettet rendezett tiszteletére a felsővárosi volt kaszinó helyiségében, hogy a kör szeretett elnökének, s számos tisztelői városunk felejthetlen fiának még egyszer megvihesék a szeretet és tiszteletadóját, s még egyszer kifejezhesék törhetlen ragaszkodásukat azon férfiú iránt, kit sohasem szűnünk meg Szeged város hű fiának, s első polgárának tekinteni. Egy másik diszlakoma is lesz jövő szerdán este a belv. kaszinó teremében. A szabadelvü kör rendezi ezt is, Horváth Mihály, a kör tiszt, tagja is városunk nagynevű képviselője tiszteletére , annak névnapja alkalmából. Reményünk van, hogy ünnepelt képviselőnket ez estén személyesen is körünkben üdvözölhetjük, amennyiben megígérte, hogy ha csak lehetséges lesz, az elnökség szíves meghívásának eleget fog tenni. A honvéd-újoncozás is megkezdődött nálunk tegnapelőtt, s valóban jól esik írhatnunk, hogy e látvány phisiognomiája egészen más, mint a rendes hadseregbeli sorozás volt. Amott legtöbbnyire vézna legénykék, lecsüggesztett fejekkel és siro-rivó anyákk: emitt jól megtermett, egészséges, markos legények, vidám arcokkal, dalolva, élelve és pajzánkodva s közbe-közbe derekasan megéljenezve egy-egy bevált honvédet. Szomorúságnak hite-hamva sincs, a fiuk jókedve az anyák és rokonokra is elragad , mert helyes ösztönük megsúgja nekik, hogy a gyerek a „nemzet katonája“ lesz — és nem viszik el se Itáliába, se Csehországba , hanem itthon marad édes évei közt. Megemlítjük még, hogy az első 5 honvéd kispapokból került ki, akik jóelőre berukkoltak a vizitációra. A delegált törvényszék, mely a szegedi várban levő cinkoshad fölött lesz ítélendő, már megkezdte üléseit a várban. Egyelőre csak a vallomások authentifícatiójával foglalkozik, ami egypár hetet fog igénybe venni. Az authenticatio — mint értesülünk — eddig a legjobb sikerrel folyik, s még egy sem találkozott a gonosztevők közül, aki vallomását meg nem erősítette volna. A rablásokat és gyilkosságokat egész resignatióval