Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)

1869-09-26 / 77. szám

m melléklet a „Szegedi Híradó 44 77-ik számához mondani, hogy ezúttal Szeged város közgyű­lése a kor színvonalán­­állott. íme, tisztelt, olvasói örömmel hozzuk meg a kellő hódola­tot az érdemnek ! Ha jövőben is így viseli magát Szeged város közönsége, úgy pár év múlva nevelésügyünk virágozni fog. Az egész gyűlést különben emelkedett szellem jellemezte, s kilátszott , hogy a zöld­párt vezérférfiai vezették azt. A gyűlés figye­lemmel hallgatta a hatásteljes beszédeket, s legnagyobb részt el is fogadta azok értelmét, testet adván a szellemnek; ekként az iskola­széknek viszonyát a közhatósághoz barátságos egyetértéssel a legfőbb elvekben szabályozta. Adja Isten, hogy minél előbb élvezzük ennek áldásos gyümölcsei! 1! — 1 — 8. egyletnek — megértvén a kor intő szavát — hasznos és ta­nulmányos munkálatokat küldött be az egylethez. A közp. választmány ezen munkálatokat megbírálván, a jelesebbeket az egylet szak­közlönyébe közzétette, valamint, hogy az egy­let alapszabályai felsőbb helyen lényegtelen módosítással jóváhagyattak és megerősíttettek. Végre megható beszédben leköszönt az elnökségről, azon ígérettel, hogy habár tes­tileg távol lesz is, de ezen egyletet, melyhez legszebb emlékei és reményei csatolják, szel­lemileg élte fogytáig gyámolítni és előmozdí­tani meg nem szünend. Szendrői János aklnök fájdalomtól elfoj­tott hangon köszönetet mond az elnöknek, mint az egylet egyedüli teremtőjének, és kéri azt, hogy fogadja el az alf. tanító egylet tisz­teletbeli elnökségét. A pénztári kimutatás, tekintve a tagok eddigi számát, átalánosan elég kedvezőnek mondható. Fölolvastattak némely tagoknak munká­latai, melyeket a közgyűlés, úgy nsgos kir. tanácsos Vadász Manó tanfelügyelő ur, ki a gyűlés kezdetétől annak végéig jelen volt, élénk figyelemmel végig hallgattak. Az alapszabályok értelmében négy szer­zőnek, u. m. Vass Mátyás szegvári, Horváth József Szentes-tanyai, Irányi Andor félegy­házi és Samu József zentai tanítók különféle című művei egy-egy db m. kir. aranynyal jutalmaztattak. A két első jutalmazott a nyert dijat bankjegyekben 5 frtnyi többlettel egy pályakérdés kitűzésére az egyletnek azonnal fölajánlotta, mi nagy köszönettel elfogadtatott. Kitű­zettek pedig következő pályakérdé­sek: 1. Miként kell az elemi iskolákban az erkölcsi hibák közül pl. a hanyagságot, civa­­kodást és lopási ösztönt orvosolni? 2. Miként élesztessék a vasárnapi ismétlő­ oktatás iránt a szülők- és tanulókban érdekeltség? 3. Mily teendői vannak a néptanítóknak a tornászati okatatásra nézve? 4. Mily teendői vannak a néptanítóknak a kertészeti oktatásra nézve? 5. Értekezés az iskolai büntetésekről, tekin­tettel a múltra, jelenre és jövőre. 6. Az is­kolaügy nem ügye sem valamely vallási, sem politikai pártnak, hanem ügye az egész nép­nek. *) Az egylet eddigi tisztviselői és a választ­mány, az alapszabályok értelmében leköszön­vén, közfölkiáltással megválasztottak: Szendrői János elnöknek, Kelemen István alelnöknek ; Weisz Gábor első jegyző, Kövessi Gyula má­sodjegyző , Marosi Mór pénztárnok, Schulhef Lajos ellenőr, Nagy János könyvtárnok. — Választmányi tagokul: Ferenczi János, Strum­mer József, Itzés József, Klein Salamon, Bischof Gyula, Kazak­ Imre, Ferencsik István, Kováts István, Portörő János és Vékes Antal helybe­liek; Samu József zentai , Liber József ceg­lédi, Vass Mátyás és id. Erdélyi László szeg­váriak , Horváth József szentesi , Iványi Andor félegyházi és Horváth I­lés makói ta­­­nitók. Tiszteletbeli vál. tagokul: Vadász Manó kir. tanácsos és Mayer Miksa miniszteri se­gédfogalmazó, pártoló tagok. Végül több korszerű indítvány létetett, mire a gyűlés, az elnököt éltetve, befejez­tetett, mind a városi, mind a tanyai iskolákra ki­vétel nélkül kiterjesztetvén. A tanítói fizeté­sek megállapítása tárgyában azonban Balogh János, Fiuk Ferenc, Varga Pál és Bója Ger­gely mindannyian külön indítványokat ter­jesztvén elő, a javaslat e részének újra át­dolgozása s a tanítói fizetések eddigi és ja­vaslatba hozandó mennyiségének párhuzamos s táblás kimutatása mellett indokolt javaslat tételére Baja Gergely elnöklete alatt Szabó Imre, Varga Pál és Ferenczi János iskola­széki tagok kiküldetnek. 47. Elnök a jelen volt tagokat az alelnök megválasztására szavazataiknak az eddigi szo­káshoz képest titkon szavazás útjáni beadá­sára szólítja föl, minek következtében 17 szavazat adatván be, ebből Takáts Mihály 13-at, Balogh János 3-at s Löw Lipót 1 szavazatot nyert. V. — A beadott szavazatok eredményé­hez képes Takáts Mihály a szegedi isko­laszék alelnökévé megválasztottnak monda­tik ki. 48. Elnök a megjelent tagokat a nép­iskolai felügyelő megválasztására szavazataik­nak titkos szavazat útjáni beadására szólítja föl, melynek következtében 18 szavazat adat­­van be, ebből Tóth János 13, Szendrői Já­nos 5 szavazatot nyert. V. — A beadott szavazatok eredményé­hez képest, Tóth János népiskolai felügyelővé megválasztottnak mondatik ki. 49. Elnök a jelen volt tagokat az iskola­széki másodjegyző megválasztására hívja föl, melynek következtében Ferenczi János isko­laszéki másodjegyzővé egyhangúlag kikiál­­tatott. V. — Ferenczi János az iskolaszék má­sodjegyzőjévé egyhangúlag megválasztottnak mondatik ki. 50. Elnök a megjelent tagokat az isko­laszéki irattárnok megválasztására hívja föl, mihez képest Bischof Gyula az iskolaszéki irattárnokává egyhangúlag kikiáltatott. V. — Bischof Gyula az iskolaszék irat­tárnokává egyhangúlag megválasztottnak ki­­mondatik. A népiskolai felügyelő az irattár­nok és a szolga fizetéseinek utalványozása végett pedig Szeged város 1. tanácsa indo­kolt átirat mellett megkerestetni rendeltetik. 51. Elnök az iskolaszék tagjait a rend­szabályokban megállapított tanügyi, gazda­sági és statisztikai szakbizottmányokba be­osztatni kéri, ezekhez képest a tanügyi osz­tályba: Balogh János, Burger Zsigmond, Dobó Miklós, Ferenczi János, Fiuk Ferenc, Fodor István, Kremminger Antal, Lessich Ede, Lőw Lipót , Muskó Sándor , Neskovits György, Rosenberg Izsó, Molnár Pál, Vukovits Sabbas s Rohrbach Antalt ; a gazdasági osztályba : Wagner Károly, Szabó János, Szánthó Lean­der, Börcsök Ignác, Kovács István, Nyilasi Ferenc, Szűcs Ferenc cserepes, Imre Antal,­­Bánhidy Vendel, Melicher János és Pálfy Antal; végre a statisztikai oszályba: Sümeghy Károly , Bamberger Samu, Harcz Mihály, Leffter Mihály, Szűcs Ferenc szűrszabó, Tóth János, Zsótér Andor s Rohrbach Antal isko­laszéki tagokat ajánlá. V. — Az elnök által előterjesztett javas­lat elfogadtatik s az elnökség megbizatik, hogy hívja össze a kijelölt tagokat megala­kulásra. Több tárgy nem lévén, az ülés befejez­tetett, s a legközelebbi ülés 1. évi szept. 15-dikén délután 3 órára tüz­etett ki. K. ra. f. Jegyzetté Muskó Sándor iskolaszéki jegyző. Dáni Ferenc elnök. Balogh János s k. Kovács István s k. Harcz Mihály s k. Szabó János s k. pénzkészletből több­ milliót bocsátott a pesti hitel­­intézetek rendelkezésére Ez összeg 11,700,00­0 frt. A másik örvendetes jelenség az, hogy a pesti keresk. s iparkamra is föllépett ez ügyben, s Wahrmann indítványára kiküldött bizottmány javaslata nyomán, f. hó 23 án tar­tott gyűlésében elhatározta, fölírni a keresk. minisztériumhoz, hogy a magyar bankintéze­tek dotatioját a nemzeti banknál mielőbb a hazai ipar s kereskedelem igényeihez képest fölemeltesse. A felirat szerkesztésével Koch­­meister Frigyes elnök s Faik Miksa bízattak meg, melyet küldöttség fog átnyújtani a mi­­nisztériumnak. A kiküldött bizottság véleménye odajárult, hogy a valóban veszélyeztető krízis még nem létezik, de az mielőbb bekövetkezhetik, külö­nösen egy politikai váltság esetében. Neveze­tes volt még az ülés vége felé azon indítvány, hogy a kamara, tekintve a pénzválságot, ke­resse meg a kereső. minisztert az iránt, hogy ez évben semmiféle vállalatot ne engedélyez­zen, hacsak az alakulandó vállalat ki nem mutatja, hogy az egész tőkéjét külföldről hoz­za be. A kamara ez indítványt nem fogadta ugyan el, az indítványozó azonban föntarta a jogot, hogy a napirenden­­ levő tárgy befejezése után indítványát ismét megtehesse. — Hála-felirat a határőrvidék kérdésében. Zengg városa, sept. 8-tól hála­feliratot intéze­t a m. k. miniszterelnök úrhoz azon alkalomból, hogy ő Felsége irt községet a polgári hatóság alá rendelte, s a várost régi elavult jogaiba s kiváltságaiba visszahelye­­zé. Miután a város háláját ő Felségs,, trónjá­nak zsámolyához letette, önként folytaiak tart­ja, hogy most hódolatát azon „nagy államfár­­fiúnak mutassa be,a­kinek e tény végrehajtása kiváló érdemül szolgál. Kiemeli a fölirat, hogy a miniszterelnök úr éles szemeit nem kerülte el Zenggnek fontossága a hazai tengeri keres­kedelemre, s ezért munkált azon, hogy e ke­reskedelmi hely láncaitól megszabadittassék, s ezért köszönete mellett azon biztosítást nyújt­ja, hogy kétszeres erővel igyekezend igazolni hazafias igyekezeteit s nevelni városuk keres­kedelmi fontosságát az Adrián. — Ivanics határőrvidéki erődített város pedig a hor­­vát bán beiktatására küldött üdvözlő küldött­sége által fejezteté ki örömét és köszönetét azért, mivel a legmagasb helyen erélylyel köz­benjárt az iránt, hogy a határőrvidék végre visszahassék az alkotmányos életnek. — Ezek­ből pedig kitűnik, hogy mégsem csinálták olyan roszul azt a határőrvidék ügyét, mint ahogy ellenzéki lapjaink tele torokkal hir­dették. TANÜGYI ROVAT. Tanügyi statisztika. Békésmegye népoktatási viszonyainak ki­mutatása, az 1869-dik évben készült hiv. statisztikai adatok nyomán. E megye népessége 200 528 lakosból áll. A tanköteles gyermekek száma összesen : 39,179; ebből 6—12 éves fiú 13,554, leány 13,928; 13—15 éves fiú 5899, leány 5798; a fiúgyermekek összes száma tehát : 19,453, a leányoké: 19,726. Vallás tekintetében: 6379 róm. kath.; 20 gör. kath.; 2285 gör. kel.; 15,251 helv. hitv.; 14,142 ág. hitv.; 1102 izraelita. Nemzetiség tekintetében : 25,520 magyar; 1488 német; 10,151 tót; 2020 román. Tényleg iskolába jár a 39,179 tanköte­lesből: 19,494, és pedig 10,233 fiú, 9261 leány. Az iskolába járók közül 3936 r. kath., 12 gör. kath., 544 gör. kel., 7626 hel. hitv., 6594 ág. hitv., 782 izraelita; nemzetiségre nézve: 11692 magyar, 1169 német, 6152 tót, 481 román. Az iskolák száma: 201, ebből 187 fele­kezeti, 4 községi, 10 magánjellegű. . A tanítók száma: 202, 186 rendes és 16 segédtanító. A fentebbi összeállításból kitűnik, mi­szerint Békés megyében az iskolák, alig szám­­bavehető csekély kivétellel, felekezetiek ma­radtak , mely körülmény meglehetős árnyat vet e megye­ szellemére. Az iskoláztatásra vonatkozó számok jóllehet kedvezőbb arányt mutatnak föl itt, mint Csongrád megyében; mindazonáltal a közoktatás ügye itt is na­gyon távol áll attól, hogy kielégítőnek mond­hatnánk , midőn a tanköteleseknek több mint fele, összesen 19,685 gyermek nem részesül oktatásban. Amint ezen kimutatásból is már átaláno­­san kitűnik, úgy az általunk szintén közlendő községenkénti kimutatásból részletesen ki fog tűnni, hogy az iskolák sehol sem elégségesek, s hogy majd mindenütt még egyszer annyi is­kola s tanító kivántatnék, hogy a népoktatási törvény azon kívánalmának, mely szerint min­den tanköteles gyermek 12—15 évig iskoláz­­tassék, eleget tenni lehessen. Fájdalom, így leszünk a legtöbb megyé­ben, sőt sok helyen talán ennél is roszabbul , amiből nyilvánvaló , hogy sok évig áldozatok­kal járó roppant erőmegfeszítéssel kell mun­kálkodnunk , hogy a népnevelés ügyét csak i­gen szomorú állapotából kiemelhessük s egy boldogabb jövőnek alapját megvethessük. E téren tehát hazafias lelkesedésre van szükségünk , mert csak ez adhat az előttünk álló nagy feladathoz elég erőt és kitartást. A lelkesedés pedig lehetetlen, hogy meg ne jöjjön , ha az értelmesbek lelkesítő buzgalma és fölvilágosító szavai folytán az egyszerűbb ember is belátja a kitűzött cél roppant hord­­erejét; ha belátja, hogy a cél: Magyarország népét átalánosan műveltté tenni — nem egyéb, mint: hazánk jövendő nagyságát megalapítani, biztos alapra fektetni , mert mai napság már egyátalán , de különösen a mi helyünkön, csak művelt, értelmes nép lehet tartósan szabad és független, míg a kevésbé művelt a művel­tebbnek előbb vagy utóbb, de kikerülhetlenül szolgájává sülyed. A törvény értelmében alkotott tanügyi közegekre s egyátalán a műveltebb osztályra sohasem várt szebb és nagyobb föladat, mint most, a népoktatás terén. Adja Isten, hogy úgy megtudjunk felelni annak, amint a haza érdeke megkívánja! •j~j~ (W.) Az „Alföldi tanitó-egylet“ II. évi nagygyűlése folyó hó 19 én szép számú tagok jelenlétében tartatott meg. Elnök Bója Gergely ur lelkes beszéddel nyitván meg a közgyűlést, jelentést ten az egylet múlt évi működéséről, melyből különösen kiemel­jük, hogy több buzgó és lelkes tagja az Jegyzőkönyv a szegedi iskolaszék 1869-dik évi szept. hó 11-ik napján délután 3 órakor tar­tott üléséről. 45. Elnök Dani Ferenc az ülést­­4 órakor nyitja meg. Olvastatott a békés csongrádmegyei tan­­felügyelőnek 1869. évi szept. 10-én 287. sz. alatt kelt átirata, melyben az iskolaszéket az iskolai tanfolyamok megnyitása, a tankö­teles gyermekek nyilvántartása s iskolábajá­­ratása, valamint a múlt iskola­ évi nyilvános vizsgákr­a vonatkozó jelentés beterjesztése iránti intézkedésre hívja föl. V. — Tudomásul vétetik s a békés-cson­­grádmegyei tanfelügyelő az elemi iskolákban tartott évi vizsgák tárgyában beérkezett je­lentések átküldése mellett értesíttetni rendel­tetik, miszerint a tanköteles gyermekek ösz­­szeírása iránt Szeged város tanácsa már meg­kerestetvén, a szülőknek gyermekeik iskolába járatása iránti figyelmeztetése pedig más után eszközöltetvén, a kívánt jelentés annak idején beterjesztetni fog. 46. Olvastatott a szervező-bizottmány ja­vaslatának harmadik része, a tanítói fizetések megállapítása tárgyában. V. — Az iskoláknál divatozott 63 kr. beiratási dij eltöröltetik s az iskolákban a söptetési, a favágatási s téli időszakban fűt­­tetési szolgálatok teljesítése iránt a városi hatóság intézkedése kéretik ki, ez intézkedés . Örömmel említjük meg e helyen, hogy tek. Kutasi Ferenc, Szeged város tanácsnoka, egy tár­sas összejövetelnél 10­0­z. forintot nyújtott­ át az elnökségnek pályadíjul annak, ki a tut feladat vala­melyikére a legjobb munkálatot beadja. Tanodai jelentés. Az 1869-70-ki tanévre Szeged város ösz­­szes elemi népiskoláinál a fi- és leány tanu­lók beírása szept. 30 án kezdetik meg és tart okt. 5 ig. A beírások városrészenkint a kijelölt osztályokban hajtatnak végre, melyen a népok­tatási törvények értelménél fogva az iskola­széktől kiküldött tagok is jelen leendnek. A beiratások kellő eszközölhetése végett kívánatos, hogy a tanulók szüleik vagy gyám­jaik kíséretében jelenjenek meg. A tanítás a szokott ünnepélylyel a város területén okt 5 én, a tanyákon pedig 12-én veszi kezdetét. Szegeden, 1869 szept. 23-án. Az iskolaszéki elnökség. Hazai ügyek. — A pénzválság által a főváros ér­deklett köreiben támadt mozgalom még egyre tart, s ez ügyben két örvendetes tényt je­gyezhetünk föl; egyik a hivatalos lap azon je­lentése, miszerint a pénzügyminiszter nem nézi — mint egy lap szemére hányta — ösze­­tett kézzel a bajt, hanem a nála meggyűlt Helybeli újdonságok.­ ­Osztrovszky József legfőbb törvény­­széki bíró, ki szabadságidejét használva, pár hét óta körünkben időz, jövő kedden fog vég­kép eltávozni a fővárosba, családjával együtt. A szabadelvű kör ma estére búcsúbanquettet rendezett tiszteletére a felsővárosi volt kaszi­nó helyiségében, hogy a kör szeretett elnöké­nek, s számos tisztelői városunk felejthetlen fiának még egyszer megvihesék a szeretet és tisztelet­adóját, s még egyszer kifejezhesék törhetlen ragaszkodásukat azon férfiú iránt, kit sohasem szűnünk meg Szeged város hű fiának, s első polgárának tekinteni.­­ Egy másik diszlakoma is lesz jövő szerdán este a belv. kaszinó teremében. A szabadelvü­ kör rendezi ezt is, Horváth Mi­hály, a kör tiszt, tagja is városunk nagynevű képviselője tiszteletére , annak névnapja alkal­mából. Reményünk van, hogy ünnepelt képvi­selőnket ez estén személyesen is körünkben üdvözölhetjük, a­mennyiben megígérte, hogy ha csak lehetséges lesz, az elnökség szíves meg­hívásának eleget fog tenni.­­ A honvéd-újoncozás is megkez­dődött nálunk tegnapelőtt, s valóban jól esik ír­hatnunk, hogy e látvány phisiognomiája egészen más, mint a rendes hadseregbeli sorozás volt. Amott legtöbbnyire vézna legénykék, lecsüg­­gesztett fejekkel és siro-rivó anyákk­­: emitt jól megtermett, egészséges, markos legények, vidám arcokkal, dalolva, él­elve és pajzánkodva s közbe-közbe derekasan megéljenezve egy-egy be­vált honvédet. Szomorúságnak hite-hamva sincs, a fiuk jókedve az anyák­ és rokonokra is el­ragad , mert helyes ösztönük megsúgja nekik, hogy a gyerek a „nemzet katonája“ lesz — és nem viszik el se Itáliába, se Csehország­ba , hanem itthon marad édes évei közt. Meg­említjük még, hogy az első 5 honvéd kis­­papokból került ki, akik jóelőre berukkol­tak a vizitációra.­­ A delegált törvényszék, mely a szegedi várban levő cinkoshad fölött lesz ítélendő, már megkezdte üléseit a várban. Egyelőre csak a vallomások authentifícatiójával foglalkozik, ami egypár hetet fog igénybe venni. Az authenticatio — mint értesülünk — eddig a legjobb sikerrel folyik, s még egy sem találkozott a gonosztevők közül, aki val­lomását meg nem erősítette volna. A rablá­sokat és gyilkosságokat egész resignatióval

Next