Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)

1869-09-26 / 77. szám

vallják be újra. Tegnap Rózsa Sándoron volt a sor.­­ A tárgyalásokra vonatkozólag arról értesültünk, hogy az igazságügyminisztérium indemnyiit szándékozik kérni az összeülendő országgyűléstől az iránt, hogy a tárgyalások ez esetben se a statáriális, se a rendes bűn­vádi eljárás szerint, hanem sommás szóbeli utón végeztessenek, mert csak ez után remél­hető, hogy e roppant pertömeg minél előbb le fog tárgyaltatni, ami szerfölött kívánatos is. — Kereskedelmi esti tanfolyam. Mint értesülünk, jövő okt. hó elején helyben egy, nagyobb városok mintája szerint szervezett esti tanfolyam nyittatik kereskedelmi tantár­gyakra, mire a kereskedelmi világ figyelmét már azon oknál fogva is fölhívjuk, mert ezen szakmában mostanáig teljes hiányt szenvedünk, s itt, mint halljuk, a válalkozó tanerők ele­gendő biztosítékot nyújtanak, hogy az oktatás sikerrel fog kezeltetni. A kivitel részleteivel szolgálandunk. (Úgy tudjuk egyébiránt, hogy másrészről is létettek lépések helyben egy magán kereskedelmi iskola létesítésére, mely szintén még okt. hó folytán lenne megnyitan­dó. ( Szerk.) / Dr. Kleinmann Mór, városunk jeles fia, kit a cultusminister b. Eötvös József, a németországi seminariumok tanulmányozására kijelölt, a községi elöljáró­ság és Löw Lipót főrabbi felhívása követ­keztében, tegnap az izr. templomban nagy­számú ájtatos gyülekezet előtt magyar nyelven nemcsak tartalom, de szónoki, lelkesedett előadás által is mélyenható, remek egyházi beszédet tartott.­­A „Darázs“ című, helyben havon­ként háromszor megjenő élclapról az „Arader Zig“ egyik közelebbi számában igen dicsérő­leg emlékezik meg. „Már csak azért is figye­lemre méltó ez élclap — így iz a nevezett lap — mert hazánkban eddigelé a vidéki élc­lap meglehetős ritka tünemény. Az étlapok­nak ugyanis kisebb városokban hasonlíthatla­­nul nehezebb állásuk van, mint a fővárosok­ban, melyek lakói, mint ezt talán statiszi­kailag is ki lehetne mutatni, a nyilvánossággal szem­közt korántsem oly gyöngéd idegzetűek, mint a kisvárosiak. Azonfelül a tapasztalás azt bi­­zonyíta eddig, hogy étlapok csak úgy boldo­gulnak, ha folyton magas­ szabású szerke­zetben s változatos tartalommal állíttatnak ki, míg a csekély eszközökkel rendelkezők több­nyire szánalomra méltó látványt nyújtanak. Annál inkább el kell a mondottak után ismer­nünk, hogy a fölnevezett étlap, dacára a szá­mos nehézségeknek, szellemi tartalmára nézve elevenség és él tekintetében szintúgy, mint kiállítása díszére nézve, a legtöbb fővárosi étlapon túltesz.“ így az „Ar. Ztg,“ mely a „Darázsinak még különösen illustratioit és sikerült karrikatúráit emeli ki. Részünkről, bár egyszer alkalmat adott némi megrovásra, szintén el kell ismernünk, hogy a fiatal „Da­rázs“ minden számmal előbbre halad, s amint tudjuk, hovatovább kedveltebb lesz, s előfize­tői is szépen kezdenek szaporodni. Ha így halad, akkor valószínűleg rövid időn hetilap­pá válhat.­­ Színezett képek. Lauffer Vilmos kiadásában megjelent és hozzánk beküldetett öt darab természet után híven rajzolt s Buda­pest nevetesebb középületeit ábrázoló színezett kép, u. m.: 1. A buda­pesti lánchid, Budáról fölvéve. 2. A magy. tud. akadémia. 3. A magy. kir. várpalota. 4. Magy. nemzeti muzeum. 5. Az ideigl. magyar képviselőház. Az igen csi­nos kiállítású képek darabja 80 kr. I Megfejtés. A közelebb megnyílt al­­földi vasútnál, mint tudjuk, 4-ik osztályú szó­színészet. Csütörtökön Vizváriné K. Sarolta utolsó föllépte és jutalomjátékául „Szép Heléna.“ — Constatáljuk mindenek előtt, hogy Vizváriné (Heléna) élénk ovátiókkal és va­lóságos virágzáporral fogadtatott, és hogy az egész darabon át kitüntetések tárgya volt. Mennyiben köszönheti ezt a vendégszeretet­nek, kérdéses művészetének és toilettere en­gedékenységének , azt a nagyszámú közönség, melyben ez egyszer a tudomány, politika, mű­vészet és különösen a „jeunesse dorée“ kapa­­citásai egyaránt képviselve voltak, figyelemre méltó magatartása elvitázhatlanul megmutatta. Mi részünkről meg voltunk ütközve és velünk együtt látszólag a közönség nagy része, és erélyesen kell tiltakoznunk a művészet oly le­­alacsonyítása ellen, hol az a botrányos toilette szolgálatában csak harmadrendű szerepet ját­szik, erélyesen kell tiltakoznunk nőink és ha­­jadonaink nevében, kiknek piruló meglepeté­se a bántalmazott erkölcsöt védelmezte. — Nagy városokban, hol a színészet külön ága­inak külön (többé vagy kevésbé szent) tem­plomai vannak, minden­ki saját fazonja szerint boldogulhat, de még ott is, mint tapasztalás­ból állíthatjuk, a Franciaországból importált ízlés- és erkölcsrontó korcsosságok finom modorú ráták, taglejtés, beszéd és ének által a művészeti célokkal legalább arányba hozat­nak. Hogy nálunk ép ezekre teendő a fősúly, ha nem akarjuk színészetünk egyetlen men­­helyét a corruptiónak átengedni, azt nem is kell vitatnunk. — Áttérvén magára az elő­adásra, készséggel bevalljuk, hogy Vizváriné, ki a színpadon egész a fesztelenségig ottho­nias, a tetszést­, melyben részesült, nagyrész­ben megérdemelte. Játéka pikáns, lejtései kacérok, beszéde eleven, kedves althangja, mely­nek képzettsége, a göröncsös, hömpölygő colora­­turától eltekintve, az itteni igényeknek megfelel, hizelg a fülnek. És mégis miért nem eszkö­zölhet Vizváriné intensív hatást? Mert ő so­hasem „Gusztika“, „Borcsa,“ sőt még „Heléna“ sem; minden alak- és álarcban csak egy sze­repet játszik, t. i. saját magát. — Baliának (Páris,a ki tapsot és elismerést aratott,­di­cséretére válik, hogy szerepét dictió- és ac­­tióban egyaránt mérséklettel kezelte, mi íz­léséről tanúskodik. Hogy kellemes hangjával művészileg is tudjon bánni, azt naturalistá­tól — a­minek tartjuk — nem követelhetjük. Kár lenne, ha szép reményekre jogosító te­hetségét ki nem művelné. — A többi köz­­­működőkről—ad­jék Pás tény­­ (Achilles) ki­vételével— röviden mondhatjuk, hogy több volt bennök a jóakarat, mint képesség és fölfogás. Szathmári a daliás Agamemnont minden traditio ellenére egészen „gemüthlich“ és ősz szakállal repr­esentálta, mi­által az ő és test­vére Menelaus közti ellentét ellapult. Emez (Érczi) igen komolyan vette a dolgot és igy a kómikai hatást eltévesztette. Virágháti (Caldhas,a kit múltkori derék „lengyel zsidója“ folytán jobb útra tértnek véltünk, ismét túl­zott mi annál nagyob hiba, minthogy a da­rab önmaga paródia. — A karok, egy kis zűrzavar kivételével,, meglehehetősen mentek. K. L. mély vagyonok is,vannak alkalmazva. Egy hely­beli, meglehetősen cinikus úri­ember, a na­pokban Szabadkára vagy hova utazván, a 4-ik helyre váltott jegyet. Egy ismerőse, ki ezt látta, csudálkozva kérde tőle, hogy miért vált a nagyon is nem kényelmes 4 ik helyre jegyet? — Tudja miért? — válaszol a kérdezett nagy tűzzel — Dehogy tudom. — Hát azért, mert nincs k­ötözik! — A szegedi szabadelvű­ kör 1. évi szep­tember hó 21 -ik napján tartott választmányi ülésében, az alapszabályok 2. §. c. pontjában érintett értekezések, fölolvasások, sza­valatok s a t. foganatbavétele elhatároztatván; ennek folytán a kör mindazon t. c. tagjait, kik illyetén értekezést, fölolvasást vagy sza­valást tartani kivánnak, ezennel tisztelettel fölkérem, hogy ebbeli szándékukat nálam t. hó végéig bejelenteni, s munkálataikat bemu­tatni szíveskedjenek. Szegeden, szeptember hó 23-án 1869. Csermdényi Iván, a szegedi szabadelvü­ kör igazgatója. Értesítés. * Vi. J‘j i /• • i) }IIIj ) i r |(, fold.. J * Nyomdai akadályok miatt Lőw Lipót zsinagógai beszédei csak okt. közepén jelenhetnek meg, miről a t. c. előfizetőket ezennel van szerencsém tudósítani. Szeged, szept. 23-án 1869. Traub B. a zsinagógai beszédek ki­adó­tulajdonosa. 2’Bfo.' Lapunk 71 és 72-iki számaiból néhányat viszavált kiadóhivatalunk. Vegyesek. * A minisztériumok zárszáma­dásai, a „P. N. szerint, már elkészültek, s nyomtatás alá adatván, az egybeülendő kép­viselők közt ki fognak osztatni. * A honvédelmi minisztérium a hazai lótenyésztés emelésének tekintetéből , hogy a honvédek jó lovakkal láttassanak el, azon parancsot küldötte a kerületi parancsnoksághoz, hogy egy bizottmány alakuljon, melynek fel­adata arra hatni, hogy a földmivelők 60 forint díjért beírassák lovaikat a honvédek haszná­latára. Gyakorlati időn kívül azután is a gaz­gazdák rendelkeznek velük, gyakorlati időben pedig naponként 40 krt kapnak, s a ló a rendes ellátást. Ha háború tör ki, a kormány a meghatározott árt fizeti érettük tulajdonosa­iknak. * Pesti fegyvergyár. A bécsi bank­­verein által alapított fegyvergyár-társaság a pesti fegyvergyár építését a lehető legrövi­debb idő alatt be kívánja végezni. Wörndl táviratilag Pestre hivatott, hogy az építést vezesse. A pesti fegyvergyár hetenként 1000 fegyvert fog elkészíteni. A Belső Szolnok megyének közgyűlése több primipilus baloldali megyének azon át­iratát, mely a bírósági törvényjavaslat tár­gyalásának a megyék rendezéséig történendő elhalasztását (eső után köpönyeg!) kéri, egy­szerűen ad acta tette, s megragadva az alkal­mat, bizalmi feliratot intézett az igazságügy­miniszterhez magyar és román nyelven. * A „P. N.“ írja: Ellenzéki lapok meg­támadták a kormányt, hogy az uralkodó pénz­­válságban nem igyekszik némi segélyt nyúj­tani. Ma jelentetett, hogy igen is tette ezt a kormány, s ma­­ megtámadják a kormányt, hogy tehette ezt? honnan vette a pénzt stb. Éhez aztán méltán adhatta a nevezett lap ezen bemutató címet: „Ha leteszem is sír, ha fölveszem is sír.“ * Újvidékről számos tagból álló kül­döttség érkezett a közoktatási minisztéri­umhoz, mely azt kérelmezi, hogy Újvidéken ne szerb, hanem magyar főgyimnásium állít­tassék fel. ___ * A háromszéki bizottmányi ülés, mint onnét írják, a magyar-román határvillongások alkalmából kérelmet intézett a minisztériumhoz,­­ hogy két honvédszakaszt helyezzen el a határszéleken. Üzleti tudósítás. A szegedi Lloyd-társulat távsürgönyei. Berlin, szept. 25. Lanyhább üzlet, kész búza 63*/4, oct. 63*/,, rozs 491/,, 497„ 48”, tallér. Paris, szept. 25. Csendes forgalom. Zürich, szept. 25. Bágyadt üzlet, gyenge kelen­dőség. London, szept. 25. Csekély vételkedv, árak csökkentek. Hamburg, szept. 25. Csendes üzlet, kötések alig jönnek létre. Pest, szept. 25. Gyenge kinálat következtében korlátolt kereslet, forgalom alig említésre méltó, árak változatlanok. (K.) Szeged, szeptember 25-én 1869 Időjárásunk e héten át nagyobbrészt derült volt a­ mérséklet teljesen őszies lett ; az utóbbi esőzést gazdáink igyekeztek felhasználni, ét a búzavetést erélylyel megkezdették s ernyedetlenül folytatják A kuk­oricatörés legtöbb helyén már­­ végezve van, s átalában panaszkodnak az eredményről Bács megyé­­ből érkezett tudósítások szerint egy 2200 □ öles hold után átlag nem több mint 24 véka csöves kukorica termett, mi körü­lbelül 6 mérő szemet teszen, közeli környékünkben, kivált a homokos földeken, az ered­mény még rosszabb. Gabnaüzletünk az egész héten át pangott, a hangulat igen bágyadt, s minden szemesélet ár csökkenését vonta maga után. Búzában a forgalom az egész héten át alig tehető 10.000 mérőre, ennek legnagyobb része is bel­földi kereslet számára kelt; azon hírre, hogy a pest­i malmok búzavásárlásaikat megszüntették, a helybeli malmok is tartózkodók lettek, s mai jegyzetünk 25-30 krajcárral olcsóbb a múlt hetin­­ Rozs iránt kevés kérdezősködés létezik, ára majdnem névleges. Árpa egyedül tartotta fenn múlt heti árát. Kukorica e hét kezdetén teljesen elhanya­golva volt, s csak utóbbi napok óta a fentebb érin­tett hirekre lett kedveltebb, ára azonban 5—10 kraj­cárral csökkent. Zab változatlan maradt. Mai hetipiacunkra aránylag kevés gabna érkezett Mai jegyzeteink következők : Búza ut 86—89 '/s fontos 4 frt 60 kr. Rozs 78—80 fontos 2 frt 80 kr. Árpa 68 — 72 fontos 2 frt 40 kr. Kukorica 83—89 V. fontos 2 frt 50 kr. Zab 44—50 fontos 1 frt 65 kr. Hivatalosan jegyzett piaci árak szept. 25-én 1869. 86—87 fontos tisztabuza mérője 4 frt 80 kr. 80 fontos elegybuza mérője 3 frt 65 kr. 78 fontos rozsbuza mérője 2 frt 75 kr. 70 fontos árpa mérője 2 frt 40 kr. 46 fontos zab mérője 1 frt 95 kr. 80 fontos kukorica mérője 2 frt 65 kr. Krumpli mázsája 1 frt 40 kr. Szalonna mázsája 31—32 frt. Disznózsír­éécéje 50 kr. Marhahús fontja 24 kr. Sertéshús fontja szalona nélkül 22 kr. Juhus fontja 14—15 kr. Borjúhús fontja 28 kr. Bécsi pénzárfolyama szept. 25-én. 5% metalliques 5830 Nemzeti kölcsön 67.40 1860-ki sorsjegy 92­­Bankrészvények 700.— Hitelintéz. részv. 253 60 London . . . 122 50 Ezüst .... 12050 Arany . . . • 5­85 Vízállás. Szeptember 26 Szeged 2'20‘­0''­0 fölött. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. HIRDETÉSEK: 591—*1 Tankönyvek a főgymnasiumi, alreál- s elemi osztályok, képezdészek, valamint magántanodák számára eredeti bolti áron kaphatók BURGER ZSIGMOND könyv- és szépmű-kereskedésében. Nyomtatott könyvjegyzékek az illető t. tanár uraknál és a nevezett kereskedésben kézbesíttetnek.

Next