Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)
1869-10-17 / 83. szám
* Könyvészeti. Heckenast G. kadásából a következő uj könyveket kaptuk: 1. Olajáé. Elmélkedések, fohászok és imák hölgyek számára, olvasó és imakönyvül irta Tompa Mihály. Második kiadás. Ára 1 frt 40 kr. 2. A magyar váltó eljárás a szükséges peres és nem peres bírói határozatok és beadványok gyűjteményével sat. Szerkesztő Szeniczey Gusztáv. Ára a terjedelmes műnek 2 frt 50 kr. 3. A birói ügyvitel kérdések és feleletekben, szerkesztette Knorr Alajos. Ára 80 kr. 4. Harctan, összeállította és a magyar tud. egyetemen előadja gr. Pongrácz Károly. Első kötet. Ára 1 frt. 5. Az 1865—7 és 1868-ik évi törvények, úgy az azok életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kibocsájtott miniszteri rendeletek gyűjteménye. Hivatalos adatok után közli Szeniczey Gusztáv. Harmadik és negyedik füzet, 1 — 1 füzet ára 1 frt. 6. Függelék az uj törvénykezési rendtartáshoz. Harmadik folyam 1869. Első füzet. Ára 80 kr. 7. Gyakorlati útmutatás, miként kell eljárni a szőlődézsmaváltság keresztülvitelénél. Irta Gyürki Antal. Ára 80 kr. 8. A magyar katonai nevelés és Ludoviceum felállításának ügye. Irta Tóth Ágoston honvédezredes. Ára 15 kr. 9. Tarka világ és képes regélő 13—16-ik füzete. Egy füzet ára 25 kr. — Továbbá a következő, 1870-ik évre szóló naptárakat: 1. Családi naptár. Ára 60 kr. 2. Protestáns naptár. Ára 50 kr. 3. Falusi gazda naptára. Ára 80 kr. 4. István bácsi naptára Ára 50 kr. 5. Magyar nők naptára. Ára 60 kr. 6. Országgyűlési naptár. Ára 60 kr. 7. Borászati naptár. Ára 80 kr. 8. Első magyar katonai nap. Ára 60 kr. 9. Honvéd naptár, ára 60 kr. 10. Balpárti népnaptár. Ára 50 kr. 11. Magyar nép naptára. Ára 25 kr. 12. A „Nép Zászlója“ naptára. Ára 40 kr. 13. Nemzeti naptár. Ára 20 kr. 14. Kis gazdák naptára. Ára 30 kr.,15. Nevessünk. Új humoristikus naptár. Ára 40 kr. Színészet. Csütörtökön adatott : „Így vagy úgy, vagy. Egy rosz ember“. Rosen Gyulának, a bécsi Károlyszínház „Leib“-poétájának egyik gyönge vígjátéka, melynek gyarlóságait csak igen eleven, gyors tempójú kivitel feledtetheti el némileg. A „rosz ember“ különösen finom jellemzőt, ügyes, fürge játszót igényel, kiben a humor önkénytesen, minden erőmegfeszítés nélkül nyilatkozik. Halmyt azonban alakja, frissesége, kedvesen csevegő beszéde, sympathies hangja, bizonyos eredeti mesterkéletlensége mind a víg-, mind a daljátékban (mint azt pl. a „Szerelmi varázsitalban“ is tapasztalok) inkább a „Naturbursch“-féle szakmára képesítik s eszerint ő nem vitte saját képen a szerepet, hanem hagyta magát vinni annak hullámai által, de tagadhatlan, hogy fönnemlített tulajdonságai folytán még így is igen tetszett. Gonda (Szigori) nem igazolja azon reményeket , melyeket első föllépte keltett. Szögletes magatartásának még Pythagoras is örülne és emlékező tehetségével örök háborúban van. Egy kis fesztelenség, és ne lessük annyira a súgót, ki úgyis eléggé gondoskodik arról, hogy őt mindig előbb halljuk, mint az illető szereplőt, úgy hogy közönségünk egyszeri fizetés mellett kétszeresen élvez. Az Eőry-pár (Lujza, Béla) még eddig nem volt képes bennünket afelől meggyőzni, hogy alakítási tehetsége és ízlése van, míg Harányiné (Sára) elegáns modort és elmés fölfogást tanúsít. Fodorné (Anna) és Gózon Ida (Emma) igen kedvesen játsztak. Szathmári (Bokros) ott, hol nem karrikírozott, a finomabb idegzetű és értelmű közönséget is komikai ereje által derültségbe hozta. Pénteken színre került: „Szerelmi varázsital, és itt volt először alkalmunk Gyalai Idát (Rózsi) hallani. Természetes, hogy végleges ítéletet nem hozhatunk felőle, de talán nem csalódunk, ha szép jövőt ígérünk neki. Rokonszenves, hajlékony sopránja, színpadi alakja és ízletes toilettje igen megnyerők, másrészt tagadhatatlan, hogy éneke és játéka igen primitív ponton állanak. Lehet, hogy iskolázatlansága és kifejlett, jellemző modor hiánya a színpaddal való ritka érintkezésének következménye, és azért hiszszük, hogy tanulmányozás és gyakorlat folytán célt fog érni. Sághyné (Margit) az untatásig nehézkes és színtelen minden szerepében. Szép (Harcosi) ellenben mindinkább kivívja a közönség megelégedését ; borbélya igen drastikus hatású. Az operettet megelőzte Moser vígjátéka: „Meghívom az őrnagyot“, melyben Fodorné (Eliza) és kivált Marosi (Karbonéi) a kisszámú közönséget igen jól mulattatták. K. L. T egyesek. * Király ő Felségét keleti útján a „P. Lt.“ szerint köv. urak kisérik: gr. Bellegarde mint urmester, b. Becholtheim, gróf Uexküll, Kriegshausner, Groller hadsegédek, gr. Szirmay szolgálattevő tiszt, továbbá Reck és Krausz ezredesek, Tegetthof és Fűnek a tengerészettől. A polgári osztályból Braun irodaigazgató, Pápay tanácsos, bg. Hohenlohe főudvarmester, gr. Beust, gr. Andrássy, Piener, Hoffmann, Teschenberg, Vraniczany, Raymond Mayr, Branko és két orvos. — Haydan Efendi, bécsi török követ legközelebb Konstantinápolyba megy, hogy ő Felségét otthon fogadja és Suezbe kisérje. — Ő Felsége od 25 én Baziáson ül hajóra. — A tervezett állami rendőrségre vonatkozólag arról értesül a „Hon“, hogy az ezt illető törvényjavaslatot a belügyminisztérium már elkészítette, s az igazságügyi minisztériummal közölte, mely jogi szempontból megteendi a netán szükségeseknek mutatkozó módosításokat. * A honvédelmi minisztérium értekezletet tartott újabb tiszti kinevezésk fölött. Néhány nap múlva 7 őrnagy, 15 százados és 36 al- és főhadnagy neveztetik ki. A közgazdasági minisztériumban jelenleg tanácskozások folynak a részvénytársulati törvényjavaslat tárgyában. A javaslatot, mint a „Szűk“ értesül, legtöbb pontjaiban liberális szellem lengi át. A concessio-rendszerrel a többi között a javaslat teljesen szakít, a kormány felügyeleti jogát megszorítja, s a concessiókat általában csak a jegybankok és vasutaknál alkalmazza. A javaslat ilyképen a legkedvezőbb fogadtatásra számíthat. * A kereskedelmi miniszter, tekintettel a selyemtenyésztésre, mint egyik nagy jövővel bíró iparágra, melynek fejlesztését igen elősegítik a kistenyésztők jeleslejeinek kiosztott jutalmak, fölhívja a törvényhatóságokat, hogy a területükön létező kistenyésztők jeleslejeinek szigorú bírálat után egybeállított névsorát hozzá terjeszszék föl, minisztériuma költségvetéséhez arányított jutalmak kiosztása végett. * Az új kerületi honvédőrmesterek, kiket a napokban neveztek ki, szigorú parancsot kaptak, hogy mihelyt közbekapják kinevezési okmányaikat, jelentsék magukat azonnal illető közparancsnokságaiknál a szükséges utasítások átvétele végett. Az illető intendánsokat már utasították, hogy vezessék be ezen őrmestereket a nyilvántartás munkájába. . * Tréfort választóinak meghívására megjelent Pápán , a legnagyobb lelkesedéssel s ünnepélyet fogadtatott. Hogy a stereotip fáklyászene sem maradt el, magától értetődik. Trefort higgadt programra beszéde nagy megelégedést keltett. * Képviselőválasztás: Oláhfaluban a kormányi kineveztetés folytán visszalépett Hilibi Gál János helyébe Henter Géza jobboldalit választották meg e hó 7 dikén képviselőnek. — B. Wenkheim Béla — a „Szék“ tudósítása szerint — közelebb nemcsak megújítá lemondását, hanem az el is fogadtatott. Gr. Andrássy Gyula bécsi utazása ez ügygyel lett volna kapcsolatban. — Addig ismétlik a belügyminiszter lemondását, hogy egyszer majd mégis csak igaz lesz. * Erdélyből, Alsó-Fehér megyéből ijárt, hogy ott némely megyében a románok megtagadták a honvédségbe soroztatásuk alkalmával az esküt. Ennyire ment a román vezérférfiak izgatása; hajdanában szolgái és eszközei valának a reactionak, mely egyaránt elnyomott minden népet, és ma ugyanezen reactionak malmára hajtják a vizet. Sajnos, hogy a román nép még mindig hallgat e hitelt vesztett férfiakra s félrevezettetni engedi magát! Ezt a reactionarius agitatiót leginkább jelzi az, hogy a honvédség a közös hadsereggel állíttatik szembe, és a román hadkötelezetek minden ellenvetés nélkül teszik le az osztrák-magyar hadseregben az esküt. * Bécsben a magyarok illetősége iránt ismét kérdés merült föl, hogy monarchiai polgároknak, vagy külföldieknek tekintessenek-e? A városi jogügyi bizottság e kérdést úgy döntötte el, hogy a magyar ugyan az osztrák-magyar monarchia polgára, de nem külön osztrák polgár, mi különösen a védtörvényből is kitűnik s a dualismusból következik. * A dalmátiai zavargások. Cattaro és kerülete a lajtántúli minisztertanács határozata folytán kivételes állapotba helyeztetett. A „Triester Ztg.* a következőket írja a forrongásról: „Bécsből távirati uton parancs érkezett, hogy valamennyi rendelkezés alatt levő hajó a cattarói partok felé indíttassék. Az „Andreas Hofer“ és a „Lucia“ kijavításán éjjel nappal dolgoznak s mindkét hajó 11-én elindul Cattaroba. Ezen kívül két ágyunaszádot, mely útban volt kelet felé, táviratilag viszszahivták a dalmátiai partokra. A mint a készületekből kitetszik, az uj védtörvény s az adómegtagadás folytán keletkezett zavarok déli Dalmátiában komoly jelleget öltöttek. Megbízható egyének beszélik, hogy a véres összeütközés, mely a katonaság és népség között történt, a katonaságnak 30 halottjába került. Wagner altábornagy, a dalmátiai helytartó, egy Lloyd gőzössel rögtön a helyszínére sietett, de mint beszélik, kíséretének csekély száma miatt be sem mert szállani Cattaroban. A crivoserie, pastrovicchio és zuppai kerületek hallomás szerint nyílt lázadásban vannak. Beszélik, hogy a gabna- és a lisztkereskedők készleteiket ingyen osztják szét a felkelők között. A „Triester Zig“ e zavargásokat egyrészről a déldalmátiai népesség anyagi és szellemi fejletlenségének tulajdonítja, másrészről pedig azon izgatásnak, mely Montenegro, Bosnia s a Hercegovina felöl jő s nem céloz kevesebbet, mint a nevezett területek terjeszkedését egész a tengerpartig. * Magyar-román szótár. Irta Baritiu György, brassói esküdt-polgár, az erdélyi román irodalmi társulatnak tagja és titoknoka sat. Brassó, 1869. 8 adrét. 41 iv. Ára keményen kötve 3 frt 70 kr, fűzve 3 frt 20 kr o. é. Ezen szótárt, melynek szükségét már is számos hazafi érezte, megszerezhetni vagy posta utján a szerzőtől, vagy könyvárusok által. — „Die Tages Presse.“ Ily cim alatt jelen meg Bécsben mától fogva egy legnagyobb stylben tartott politikai napilap. — Független lévén minden irányban, a politika valamint a sociális és nemzetgazdászati kérdések terén a legszabadelvűbb fejlődésért fog küzdeni. A lap álláspontja német. A tárcába a legnevezetesebb német írók dolgoznak, u. m. Bodenstedt, Gerstäcker, Gottschall, Hackländer, Henvegh, Heyse, Kletke Hermann, Kurz Hermann, Mühlbach Lujza stb. stb. A „Tages Presse“ egy nagy eredeti regénynyel nyitja meg tárcáját, melyet nagyobb regények fognak követni Hackländer, Brachvogel, Mühlbach Lujza s másoktól. Azonkívül hetenkint egy igen érdekes ingyenmellékletet hozand az új napilap, „Politische Frauenzeitung“ (Politikai női újság) cím alatt. Ez a nővilág feladataival a házban, a társadalomban és az államban kimerítőleg foglalkozand, igyekezvén a nőket a politika terén tájékozni. Otto Lujza, Polko Eitz és más írónők és írók hosszú sora ígérték tevékenységüket e női lapnak. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A kézműipar életfeladata, tekintettel Szegedre. III. Takarékosság a műhelyben. Ha életfeladatnak találtuk a kézműiparos szakadatlan foglalkozását raktározás, élénk üzlet és közmunkájára való előlegezés által, úgy nem kevésbé annak tartjuk még a nyersanyagok olcsó beszerzését, valamint a lehető legolcsóbb munkaerők alkalmazását is. Hogy e kettő valóban az életfeladatokhoz tartozik, könnyen fölérhető, ha megemeljük, miszerint csak ezek tesznek alkalmassá a versenyezésre, mire mai napság minden iparos, kicsiny vagy nagy, egyaránt rászorul. És ha meggondoljuk, hogy a kis iparnak a gazdag, minden segédeszközökkel bőven fölszerelt, minden helyzetben könnyen mozgó gyáriparral kell versenyeznie, mely, hogy szédelgő magas hitélet , szilárdan fönntarthassa, hogy munkásait s gépeit folytonosan foglalatoskodtathassa, tehát üzletének a legélénkebb folyama legyen , igyekszik szaktársait a piacról leszorítani és azon egyedül uralkodni: megérthetjük, mennyi küzdelembe kerül a kis iparnak, mellette csak tengődni is. Mily törpe azzal szemben a kézműipar tehetsége és mily jelentéktelen az ő működése ! Valóban egész léte csak egy élethalálküzdés, hiába jajgat, panaszol és görnyedez a borzasztó nyomás alatt; ha megmarad régi állapotában eltiportatik, miként a hatalmaskodó ember útjában levő, bár szorgalmas és ártatlan hangya. A versenynél az lévén a nyertes, akinek előnye van vagy ilyent nyújt, iparművekkel a vevőközönséggel szemben az lesz a boldog, aki áruit olcsóbban adhatja. Ily kedvezményt csak azon iparos nyújthat, aki lehető legolcsóbban termelhet. Olcsó termeléshez szükséges, hogy a nyersanyagot ott és akkor szerezze be, hol és mikor annak ára a jósághoz aránylag legkedvezőbb, legkisebb; de nem kevésbé függ az olcsó beszerzés a módtól is, mert szabály az: minél tömegesebb a vétel, annál kedvezőbb az ár. Ámde ez alkalmak és módok fölhasználása csak a pénzes emberek hatalmában van. A képműiparos, mint egyes ember, az ő nyomorúságos állapotában tehetetlen e tekintetben, ő függ az eshetőségektől; a nyersanyagot csak kis részletekben, csak akkor és annyit szerezvén be, mikor és amennyire a napi szükséglet födözésére épen szüksége van, aránylag mindig legdrágábban fizeti meg, nem is tekintve azon körülményt, hogy inkábbára hitelre vesz, midőn az eladó még magas kamatot is számít bele, így lehetetlen neki olcsóság tekintetben lépést tartani a nagy iparossal. Különösen oly helyeken, s ezekhez tartozik Szeged is, melyek maguk iparbeli nyerstermékekben oly szegények, és máskülönben is távol esnek a nyersanyagok piacaitól; különösen oly országok, mint hazánk, hol a nyerstermékek előkészítése még zsenge korában van, nem lévén a lakosságnak sem elegendő ügyessége sem ereje, de, úgy látszik, kedve sem, hol majd mindenben a messze külföld előkészítő iparára szorítkozik; kétszerte nehéz a kézműiparnak zöld ágra jutni, vagy csak megóvni is magát a gyáripar agyonnyomásától. Hiszen látjuk, még a kisiparosnak szükséges minden dolgokban bővelkedő külföldön is mily nehéz sorsa van, és hogy még ott is közös önvédelemre és önsegélyzésre sorakozni kénytelen. Az önvédelem és önsegély pedig egyedül az egyesülés, a társasulásban található föl, midőn sokan képeznek oly erőt s oly gátat, hogy a veszedelmet visszatarthassák, visszavethessék. Hogy a nyersanyagok tömeges beszerzése mellett sok, eddig, mondhatjuk hiába kivetett pénz megmarad az iparos zsebében, kézenfekvő dolog. És hogy mai napság minden lehető dolognál a legszigorúbb takarékosság elvét kell követni, az is félreismerhetlen igazság. Föl tehát egyesüljenek az egy és ugyanazon anyagból dolgozó iparosok oly célból, hogy a nyersanyagot nagyban, tehát lehető legolcsóbban vásárolják a részvényesek számára ott és akkor, hol és mikor legkedvezőbb idő és hely kínálkozik. Szabadítsák föl magukat a közvetítő kereskedés önkényű árszabása alól, alakuljanak maguk egy kereskedőtestületté, mely iparos társaikat függetlenné tegye két-három ember üzérkedésből folyó, a nyúzáshoz oly igen hasonlító zsarnokságától. Nyersanyagból mindig kellő mennyiség készen fekvén, a mester bármily időben, akármily csekély mennyiségben jó és olcsó, sokszor alighanem még a legalsóbb napi árfolyamnál is olcsóbb portékára tehet szert és képes lesz készítményeit szintén oly áron és jóságban és mindig kellő mennyiségben adhatni, mint bármely versenytárs. Máday M. (Vége következik.) Üzleti tudósítás. A szegedi Lloyd-társulat távsürgönyei. Berlin, okt. 16. Javult irány, kész búza 68, nov. 587,, tavaszi átadásra 62%, rozs 40%, 47, 46 tallér. Hamburg, okt. 16. Szilárd üzlet, kész búza 114, nov. II, tavaszi átadásra 112, rozs 69, 79, 79 m. h. Zürich,, okt. 16. Élettelen üzlet, árak csökkentek. London, okt. 16. Korlátolt forgalom, olcsóbb árkeret. Páris, okt. 16. Lisztben az üzlet csendes Pest, okt. 16. Csendes üzlet, árak változatlanok (A.) Szeged, október 16-án 1869. Időjárásunk e hét kezdetén derült volt, s csak tegnap vált egy kissé nedvessé, ma azonban ismét derült, a mérséklet nappal enyhe kellemes, reggel és éjjel hűvös. Új vetéseinkre a tegnapi eső igen kívánatos volt mert ezek rég nélkülözik már az éltető nedvet, a repcevetés meglehetős szépen áll, a búzavetés még nincs mindenütt bevégezve, s gazdáink a nedves idő beáltával erélyesen munkálkodnak, hogy még idejében végezhessék az őszi vetéseket. A külföldi gabnapiacok iránya e héten kevés változásokat tüntettek fel. Angolországban a belföldi behozatalok ugyan gyérek, de annál több gabna érkezik hajókon a piacra, s az árkeret folytonos csökkenését vonják maguk után. Franciaországban az üzlet csendes, a departmenti piacokon a forgalom igen gyenge, miután itt is belföldi behozatalok hiányzanak. Németország piacai élénk üzletet tanúsítottak, mely azonban a speculatio műveleteiből eredt, és így reánk nézve nem szolgál irányadóul. Szászország és Hollandiában a gabnaüzlet tökéletesen pang. Belföldi vidéki piacainkról élettelen üzletet jeleznek, mert a tulajdonosok olcsóbb árakon készleteiken nem akarnak túladni, a vevők pedig az általános lanyha hangulat következtében vásárlásoktól tartózkodnak. A pesti gabnatőzsdén az üzlet majdnem teljesen szünetel, alig emlékezhetünk vissza, hogy mikor mutatott fel Pest oly gyenge forgalmat, mint jelenleg, pedig most nagyszerű malomipara, mely naponként körülbelül 3000 mérő búzát igényel, a malmok persze jelenleg nem nagy erővel dolgoznak, mert a jelenlegi magas búza árak folytán , a liszttel nem versenyezhetnek a külföldi piacokon. A búza árkelete e héten alig tarthatta tol magát, más gaboanemekben pedig az üzlet alig említésre méltó. Helybeli gabnaüzletünk múlt tudósításunk óta kevés változást szenvedett, a forgalom valamint a vevők úgy a tulajdonosok tartózkodása következtében igen korlátolt maradt. Búza az egész héten alig forgalmazott 800 vagy 10,000 mérőt, s ez is nagyobbrészt belföldi számadásra kelt. "