Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)

1870-02-27 / 25. szám

Tisza ide venné folyását s a város örökre ment lenne a pusztítástól. Gondolkozzunk egy kissé efölött, pol­gártársak, s lendítsünk valamit, mert a sült galamb nem repül át a szánkba. A népszámlálás eredménye nem az lett, mit vártunk, hogy t. i. leszünk 20,000-en, mert amint tudom, csak 17,430-an vagyunk, minek oka az , hogy sokan elköltöznek már városunkból a megélhetés végett, s így na­gyon ránk férne már valami kis alkotmányos közjóság, de, mint föntebb érintem, alig le­het valamihez reményünk ! Időjárásunk igen sokféle , majd enged, s akkor nyakig ú­szunk a sálban , majd meg fagy , s akkor a megkeményedett göröngyön alig tudunk járni. Előre rettegünk a teljes fölengedéstől, mert akkor ismét megakad a közlekedés. Most ismét hó borítja a földet, mely vetéseinkre csak jótétemény. Piacunk s heti vásáraink a legjelenték­telenebbek, s a takarmányt és tüzelő anya­got tekintve, alig van valaminek, a szűk termés dacára is , ára. Adjon az ég boldog jövőt !­­. 1. A Lajtán túl. Sati Rövid hírek. A birodalmi tanács f. hó 23-diki ülésében folytattatott a kereseti adó tárgyalása. A 7. §. fölötti szavazás előtt elnök jelenté, hogy a ház határozatképtelen, 14 órai felfüggesztés után a 7. §. 108 sza­vazattal 1 ellenében elfogadtatott, 68 követ távol volt. A miniszterek közül csupán Breszl volt jelen. A kereseti adóról szóló törvény egész a 19-dik pontig megvitattatott. Andrievicz in­dítványt nyújt be a görög-keleti egyház vi­szonyainak szabályozása iránt. Weichs inter­pellál , hogy miért nem terjesztetett elő a katonai büntető-eljárási szabályzat? A 24-diki „Presse“ szerint Sladkowszky és Rieger még e héten Bécsbe érkezendnek. A cseh bizalmi férfiak — a minisztériummal szemben — szabatosan ki akarják fejteni a csehek követeléseit. Beust gróf egy újabb erélyes jegyzéket intézett Antonelli bibornokhoz, mely jegy­zékben többi közt az is benne van, hogy ha Rómában nem szűnnének meg a jelen állami és társadalmi szervezet ellen tovább is buj­­togatni, Ausztria-Magyarország azon helyzet­ben lenne, hogy főpapjait a zsinatról viss­­szahívja. Külföld­­ rül Franciaország. Ama nevezetes interpellatio , melyet Jules Favre hétfőn a törvényhozó­ testben a francia belpolitikát illetőleg a kormányhoz intéző, az Ollivier­­kabinet fényes győzelmével végződött. Favre úr maga igen mérséklő magát beszédében , s néhol, kivált beszédének elején, hol elvileg elismerte az átmeneteit az alkotmányos és parlamentáris kormányba, még a többség tet­szését is megnyerte. Favre után Daru gróf külügyminiszter tartott a ház roppant tetszése közt nagy ha­tású beszédet, mely után az ülés félbeszakít­­tatván , a bal- és jobbközép a következő na­pirend indítványozásában egyezett meg: „Te­kintve a minisztérium ily világos és lejális nyilatkozatait, amelyek Franciaország részére biztosítják a rendet és szabadságot, a kamra bizalommal tér át a napirendre.“ A bajor miszterválság még mindig nem ért véget. Hohenlohe herceg leendő utó­djául Gasser, stuttgarti követet említik, ki a würtenbergi királylyal és miniszterelnökkel igen bizalmas lábon áll. Másrészről e hit el­lenében azt állítják, hogy Hohenlohe vissza­lépése esetére csak Bray gróf bécsi követ lehet utódja, noha még kétség van aziránt, várjon elfogadja-e az állást vagy nem? Spanyolországban a zavar és fe­jetlenség még mindig emelkedőben van. A carlista mozgalom nincs végleg elfojtva s a cortes három főpártja a legnagyobb zavarban áll egymással. A radicális­ párt szakítani akar az unionistákkal s önálló szervezése ügyében vasárnap értekezletet tartott. Hogy mi lesz a nyugodni nem akaró belviszály vége, az még nem bizonyos, de kétségtelen , hogy a nemzetre csak szomorú lehet. Helybeli újdonságok.­ ­ Szeged városnak sok oly nem irigy­lendő sajátsága van, minélfogva ritkítja pár­ját. Ezek között nem utolsó helyen áll az éjjeli féktelen orditozás az utcákon, melyet az alkotmányos regime k­ósvajszívű és lanyhavíz-természetű rendőrsége alatt mi már kénytelenek voltunk megszokni, de amelyen minden idegen megbotránykozik. A napokban is egy vidéki úri­ember fejezte ki efölötti Melléklet a „Szegedi Híradó“ 25-dik számához, álmélkodását, s hogy valamikép nagyon szí­vünkre ne vegyük a dolgot, hozzátéve, hogy „nálunk ugyan vígan folyik a farsang.“ Mi azonban — kiknek nincs okunk emiatt pi­rulni — megnyugtattuk, hogy — így van ez mindig, kivált az áldott ünnepnapok éjjelein. Itt ordíthat minden korhely estétől reggelig, ahogy torkán kifér, az a mi rendőrségünket épen nem toucbirozza. — A mi emberünknek ez sehogysem fért a fejébe. Hanem aztán megmagyaráztuk neki, hogy ezt az alkotmá­nyos szabadság hozza magával, melynek egyik fő alapelve az egyéni szabadság lévén, senkit egyéni szabadságában korlátozni nem szabad. Vidéki emberünk izraelbeli járatlanságánál fogva azt hivén, hogy komolyan beszélünk, komolyan kezdett replikázni, magyarázgatván az egyéni szabadság bevett fogalmát, mely­­szerint az csak addig terjedhet, ameddig má­sok rovására nem használtatik .... Ah­­ a munka után nyugodni óhajtókról akar ön szó­lani? Nos, hát azoknak is szabadságukban áll — ha épen nem tűrhetik a lármát — fü­leiket bedugni! (k. t.) Színészi batyubál. Akit terv vagy véletlenség pénteken este a színház felé vitt, szokatlan járás­kelésnek volt tanúja, mert ekkor a földiszített és kivilágított festő­terem Thalia minden rendű és rangú papjait és papnőit gyűjté egybe fesztelen, víg far­sangi mulatságra, és ha voltak is ott vendé­gek , kiket a múzsa szűz ajkai sohasem érin­tettek közvetlenül, ezek is annyira simultak a bál minőségéhez, hogy a „családi kör“ jelleme nem szenvedett csorbát. Csokonai Vitéz Mihály bohózatos „Dorottyá“-ja merült föl em­lékezetünkben, midőn e változatos vi­galom egyes mozzanatai vonultak el szemeink előtt: „Már épen elüte nyolcat a toronyban . Megpendül egyszerre Izsák száraz fája, Zengő szerszámokkal kiséri bandája.“ „Nemzeti táncunknak legyen első jussa : Magyart! ilyen adta vén Jebuzeussa!“ De alig végzék a tomboló hangszerek és lábak, már is a „Franciás táncokat kezdik főhajolva; Vezéri volt vezér , a többek követték, A franciás tempót emberül megtették.“ Erre azután ismét „Ráránditja Izsák pengő muzsikáját S a palatínusnak elkezdi nótáját. — Szakadt az izzadság mindegyik vendégről, Kiki panaszkodni kezdett az éhségről. A hajdúk, lakájok asztalt készítenek. — Asztalhoz ülőnek, evéshez foganak, Édes tréfák között együtt mulatanak.“ Aradiné és Feketéné — a kifogástalan bálanyák — fáradhatlanul szolgáltak az asz­talok körül. Komáromi valódi önmegtagadás­sal sürgöst-forgott az üres és kiürített poha­­harak mellett a teli palackokkal: volt enni- és innivaló kifogyhatatlan bőségben. A szünóra a szó teljes értelmében „füstbe ment“ ; egy kis „gyenge ferbli“ is szerény tért foglalt egy mellékszoba szögletében, míg átellenben néhány jómódú hang Gács vezény­lése mellett vocalquartetteket röpítettek a te­­remben sétálgató nők sorai közé. Majdan a sokalaku és — színű füzértánc varázsa vette uralmának kezdetét; a jókedv és a zajos vig­­ság nőttön nőtt és mindig nagyobb hullámokat hányt. Csak a reggel vetett véget a zeneboná­nak, miután a „korhely-leves“ megtette köte­lességét. (K.I.) Színházi újdonságok. Ma bérlet 4-ik számban itt először adatik : „A cigány-király“, történelmi színmű 5 szakasz­ban, előjátékkal 1 felv. Vicomte Ponson du Terrail hasoncímű regénye után szabadon írta Némethy György. — Holnap lesz az utolsó ál­arcos bál változatos bohóságokkal ; ez alka­lommal az annyira kedvelt „chinai tánc“-on kívül még a „szerecsen kókusz-diótánc“-ot is fogják lejteni. — Kedden (március 1-én) itt először adatik „Az álarcos menet“ új Operette, s ezzel „A farsang halála és eltemetése“ című bohózat. — A böjti idény alatt két új nagy színmű is fog színre kerülni: „Az utolsó je­zsuita“ és „A haza“ (La patrie), Sardou je­les színműve.­­ Adakozás. A rókusi két szegény család részére 1 ft 42 kr küldetett be hoz­zánk, mint a zabosfalvai tanyai iskola növen­dékeinek adománya. E tény az illető tanító urnák becsületére válik.­­ Többek által föl­kérettünk, figyelmez­tetni rendőrségünket a boltoknál kiálló cég­táblákra, melyek sok helyen — különösen az iskola­ utcában is — oly alacsonyan állanak, hogy a beléjük ütköző esernyőket szétszak­­gatják.­­ A koplalósok — a fagy alatti paula után — ismét tömegesen lepik el a Gamperl-járdát, sőt már haladást is észlelhe­tünk ebben, amennyiben már két helyen — az élésház­ utca felőli bejáratnál is — „cso­portosulnak.“ (Talán a 67-ben kikiáltott ha­talmas jelszó után ?) És a mi erélyes rendőri hatóságunk épen úgy nem tudja e léhütőket onnan kitudni, mintha arról volna szó, hogy az esőt tiltsa ki a városból. — A napokban is szemtanúi voltunk, hogy egy szál hajdút küldöttek oda, az aztán parlamentirozott ve­lük, de olyan alázatos hangon, mintha minden kimondott szóért engedelmet akart volna kérni a léhűtőktől, akik közül a legapróbbnak is hat akkora szája volt. — A dolog vége nem is lett egyéb, minthogy a koplalósok helyett a hajdú távozott el, örülvén, hogy ki nem dobták a korlátok közül. — Már az igaz, hogy ennél a mi alkotmányos rendőrhatósá­gunknál csak a húsvéti bárány lehetett ártat­lanabb.­­ Hogy a rendőrséget mennyire re­spektálja nálunk a nép, kitűnik abból az eset­ből is, ami a napokban a felsővárosi biztos­sal egy polg.­bárban történt. A nevezett biz­tos urat ugyanis, amint a terembe illedelmes köszöntéssel belépett , Halász J. ismert dü­­­hönckortes minden ok nélkül oly gyalázó szavakkal támadta meg, minőket magánember sem hagyhat magán száradni. A gálád sérte­gető föl van jelentve, s miután volt már al­kalmunk tapasztalni, mily erélylyel tudott föllépni a hatóság a „hivatali tekintély“ meg­sértői ellenében, midőn ok sem volt rá, s annál kiváncsiabbak vagyunk, ugyanazon erélyt fogja-e most is alkalmazni. ** Hód-Mező-Vásárhelyről szo­morú dolgokról értesítik a „P. Napló“-t. Fel­fordult világot élünk itt — írják — a mér­sékelt elem és párt mindinkább elhallgattatik, s a demagógia és phrázis-hazafiság mind na­gyobb tért kezd nyerni, a higgadt ember már nem is hazafi ; a választandó papra nézve ki van mondva, hogy annak hatpártinak kell lenni okvetetlenül; az egyház­tanács, mely a törvények és eddigi gyakor­lathoz híven a közvetett választás mellett határozott, rágalmakkal illettetik, s nyíltan ki van mondva, hogy a felelősség őhet köte­lező határozatot nem hozhat stb. — Valóban aggasztó állapotok. Mert lehet-e annál kiál­­tóbb bizonyítványa a népet demoralizáló agi­­tatiók veszélyes erkölcstelenségének, midőn a politikai dühöncök az egyházi célok szentsé­gét is elég vakmerőek a demagógia szennyé­vel befertőztetni?!­­Az alföldi vasúton Militics kö­zelében f. hó 12-én szerencsétlenség történt. A vonat ugyanis a hósivatag miatt kiugorván a sínekből, a segítségül vitt mozdony, az ügyetlen vezetés folytán oly erővel szaladt a vonatra, hogy az utolsó kocsik összetörtek s ez alkalommal egy munkás halva maradt.­­ Az 1870. évi nyári idény t­a­­riffájának újólag életbeléptetése a cs. k. szab. osztrák államvasut-társaság által. — Az 1869-ik évi december 1-jével megszüntetett nyári tariffa különféle áruknak a délkeleti vo­nal állomásai és Bécs közötti szállítására, 1870. évi március 1-től fogva némi módosí­tással ismét életbe lép. Bővebb tudomá­st sze­rezhetni a forgalmi és kereskedelmi központi igazgatóságnál Bécsben (Opernring Nr. 8), a társulat szállítási irodáiban Pesten és Bécsben, valamint az állomásokon­ utazott, solidaritásba lépni az odavaló szedők­kel. A brünni szedők kitartásra buzdítják bécsi és pesti kollégáikat és segélyt ígérnek nekik, úgy látszik tehát, hogy a szedők min­den áron győzni akarnak. Meglátjuk, hogy a hegy megy-e Mohamedhez, vagy Mohamed megy a hegyhez! ** A pesti izr. hitközség a mi­niszterelnökhöz feliratot terjesztett fel a ro­mániai zsidó-üldözés tárgyában. — A felirat­ban a magyar kormány interventióját kérik ki üldözött román hitsorsosaik érdekében. Vegyes hirek. ** ő felségeik, a király és királyné febr. 24-én délután Bécsből Pestre érkeztek. Hir szerint márc. 5 —6-ik napjáig körünkben maradnak. ** Ferdinánd volt császár és magyar király beteg. Az ősz fejedelem már hónapok óta szenved, hanem legközelebb oly aggasztó fordulatot vett a kór, hogy az orvosok is fél­teni kezdik életét.­­ Halálozás. Trefort Ágostonná szül. Rosty Ilona ép oly szerető nő, mint lelkes honleány febr. 21-én hosszas szenvedés után jobb létre szenderült. Magas miveltsége, tiszta emelkedett kedélye a nőiség példányképévé emelék. Elhunyta a fővárosban közrészvétet okozott. Béke lengyen porain 1 ** Bécsbe is beütött a­­ strike. A lapok 21-én mind megkisebbedve s ha­sonló ta­r­talo­m­m­a­l jelentek meg. Csak címben létezik különbség a lapok közt, tarta­lomra nézve valamennyi egy és ugyanaz. A közös veszedelem minden differentiát kiegyen­lítve az ellentéteket együvé kergette. A feu­dalisms zenitje találkozik a democratia na­­dirjával, a plus és minus egy közös domici­­liumban csendes békesség­ei megférnek egy­más mellett. A nézetkülönbség ölnivágyó tollát sarokba dobva, néma félelemmel simul egy­más mellé. Ki hitte volna, hogy a bécsi sze­dők liliputi­ forradalma ad alkalmat ama cso­­daszerű állapot mulattató voltának bámulhatá­­sára , midőn kézzelfoghatólag demonstrálva látjuk eme physicai képtelenségnek látszó té­telt : „Les extrémes se touchent.“ ** A pesti szedők 21-én gyűlést tar­tottak a redoute-ban, hol minden kiegyezke­dési indítványt elvetettek ; elnökük Bécsbe Üzleti tudósítás. A szegedi Lloyd társulat távsürgönyei- Berlin , febr 26. Búzában csekély üzlet, válto­zatlan árak, kész rozs 55, m­árc. apr. 5­13/,, későbbi átadásra 563/, tallér. Hamburg, febr. 26. Kész búza 104, márc. apr. 104, későbbi átadásra 105­/,, kész rozs 74, későbbi átadásra 74, lanyha hangulat. Zürich, febr. 26. Élénk vételkedv mellett árak valamivel fejebb mentek Páris, febr. 26. Liszti búza ára szilárdan fentartva. Marseille, febr. 26 Csöndes üzlet, csekély for­galom.London, febr. 26. Korlátolt üzlet mellett árak entartva.Liverpool, febr. 26. Lanyhább hangulat, lest, febr. 26. Csekély üzlet, változatlan árak mellett. Szeged, febr. 26-án 1870. Utolsó tudósításunk óta a gabnakereskedésben változás nem történt, az árak fentartva maradtak, a nélkül, hogy nevezetes alkukötés jött volna létre. Azt beszélik, hogy a szegedi kiviteli gőzmalom s vízvezeték eladatai fognak, minthogy a részvénye­sek kormányzata alatt ez iparvállalat zöld ágra nem juthat, míg magánszemély vagy kisebb társulat (con­sortium) kezében, érte mes s takarékos kezelés által újra felvirulhatna. Vetéseink állapotáról még ma sem lehet véle­ményt mondani, az őszi búzavetések kielégítik ugyan gazdáinkat, azonban a túlságos esőzés miatt néhol sárgulni kezdenek. Egy pár hét múlva, ha addig a hallatlan és nedves időjárás megszűnik, részletesebben tudósítjuk a közönséget e tá­­r­ról. A mai he­tivászra igen kevés hozatott. Az árak következők: Búza 85—89'/, fontos 4 frt 60—4 frt 70 kr. „ 85—89'/, „ 4 frt 30 — 4 frt 50 kr. Kétszerbuza 82—83 r­ts 3 frt 70 kr., 3 frt 85 hoz­s 78—80 fontos 2 frt 60— 2 frt 65 kr. Árpa 68—72 fontos 2 frt 40— 2 frt 50 kr Kukorica 82—89'/, rits 2 frt 50 2 frt 60 kr. Köles 2 frt 40 — 2 frt 50 kr. Zab 44—46 fontos 1 frt 80 — 1 frt 95 kr. Időjárás lanyha esős. Bécsi pénzárfolyam­ febr. 25-én. 5% metalliques Nemzeti kölcsön 1860-ki sorsjegy Bankrészvények 61.50 Hitelintéz részv. 7130 London . . . 96.60 Ezüst . . . 7.29 Arany . . 272 70 12440 121 75 5.85 V i z á I I á 9. Február 26. Szeged 12, 2­­­0 fölött. „ 27 12' 9" 0 „ Február „ Tokajban „ Szolnokon 23 Aradon . Verbászon Orsová Eszéken Sziszeken Mitro­vicán 0 fölött időjárás Szigeten 2* 1“ felhős D 5' 0" száraz fi' 3' 6' 10" *». 2 I" havas tereken . 4' ___tt jégállás is havas — ' 99 , . 7' 4" felhős . 2' 0"M . 2' 7" havas u, 5" esős Nyíl­ttér.*) Általánosan ismert dolog, hogy az 1848—49-ki ezüst 10 krosok forgalomból kivétetnek és ezeknek beváltása a helybeli pénzügyi gyűjtő pénztárnál is eszközöltetik, bár oly nehézségekkel, mintha ezen, urak saját kegyelmükből tennék. Alólirt szinte régi tiz krajcárosokat becserélni akarván, azon kérdést intéztem a pénztárnok úrhoz, vájjon a lyukas 10 krosokat is elfogadják e, a mire a már sok oldalról vett különféle hirek által igazolt kérdésre azon választ nyertem: „Igen, de nem úgy mint a z­sid­ó k­o krjával." Nagyon sajnálatra méltó, ha egy megőszült hi­­­vatalnok, mint Furcsik J. úr, ne­m volt képes ma­gának hosszú évek szolgálati ideje alatt finomabb modort elsajátítani, s a­helyett, hogy az adófizető közönség iránt ily tapintatlan modorral viseltetik és egyéneket, kiket nem is ismer, durva módon meg­támad, hivatalának megfelelő és méltó választ adna. A nyilvánosságot illeti az ily hivatalnokokat a közönség iránti tisztelet megtartása végett megróni és ha még ez sem lenne elegendő gyógyszer, őket a boldogult Bach-rendszer békésen nyugvó egyének közé helyeztetni, Grossmann Henrik. *) Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelős­séget a Szerk. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor.

Next