Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)

1870-04-22 / 48. szám

Külföld, Franciaország. Buffet és Daru kiléptek a császári minisztériumból. A két miniszter — mint marquis Andellare meg­­jegyzé — a császárnak egy millió szavazatba kerülhet a plebiscitumnál Daru visszalépésének első következménye az , hogy a francia nagyköv­t Rómában táv­iratilag utasíttatott, hogy Daru jegyzékét ne adja át Antoneltnek. Ollivier, ki ideiglenesen kezeli a külügyi tárcát, nem kiván a kon­­cilium dolgaiba avatkozni, akár — mint ba­rátai állítják — elvi liberális szempontból, mint egyházi dolgokba; akár — mint ellenei híresztelik — hogy a klérust, melyre a ple­biscitumnál számít, magára ne haragítsa. A plebiscitum az ellenzéknek nem ad kevesebb gondot, mint Olliviernek. Az en­­gesztelhetlenek egy republikánus manifesz­­tummal akarnak föllépni, mire a mérsékel­tebbek nem akarnak ráállani, s így közös tanácskozásaikban csak úgy bánnak egymás­sal , mint a törvényhozó­ testület üléseiben a miniszterekkel. Egyébiránt a miniszterkrízis befejezése még nem bizonyos. Könnyen meglehet , hogy a balközép utolsó tagja Talhouet, ki mindent megtett, hogy Darut megmentse az Olimvier­­kabinetnek, szintén istenhozzádot mond s ezzel megingatja többi kollegáit is , kik nem oly erősek a hitben, mint a genialis Ollivier- Madridi hírek szerint kétségtelen , hogy a spanyol papság vonakodása az alkot­mányra megesküdni egyesen a pápai curia nyílt utasítása folytán történik. A spanyol püspökök ugyanis a pápához folyamodtak ta­nácsért , hogy mily magatartást kövessenek kormányuk ezt illető kívánságával szemben. A curia azon utasítást adta nekik , hogy ne tegyék le az esküt. Helybeli újdonságok. I B. Eötvös József legújabb látoga­tása eredményeként, hallomás után, a leg­­örvendetesebbet közölhetjük. Eszerint a reál­­iskola fölépítése sokkal közelebb áll, mint eddig remélhettük.­­ A kultuszminiszter úr ugyanis a legnagyobb buzgalmat tanussta ez ügyben, s miután kijelenté a polgármesternek, hogy a kölcsön — 2—300 ezer­ért — ké­szen, rendelkezésre áll, azon szándékát fe­jezi ki, hogy az épület alapja már j u­n­i­u­s hóban letétessék, hogy a jövő évi tanfolyam kezdetére (1871. októberig) készen, berendezve s fölszerelve legyen. A kölcsön föltételeiről nem hallottunk, de reméljük, hogy azok miatt nem lesz fönnakadás, s igy — köszö­net és hála a miniszter úr nemes buzgalmá­nak ! — nemsokára szemeink előtt láthatjuk a tudománynak azon új csarnokát, mely a műveltségben nehézkesen haladó városunknak hatalmas lökést adand a haladás felé. A „Savanyu“ cím alatt helyben egy nyomdász-élclap akar megindulni május 1-től fogva Bába Imre úr nyomdájában, ha t. i. a közönség is úgy akarja, mint Dadai Géza ur, aki azt szerkeszteni és kiadni szándékozik. A kibocsátott savanyú programm után ítélve, e legújabb születendő irodalmi magzat iránt alig mernénk valami nagy igényeket táp­lálni, még kevésbé azon bejelentés után, me­lyet a szerkesztő a hatósághoz benyújtott s amely igy hangzik : „Alólirott, ezennel tiszte­lettel jelenti a szegedvárosi tek. polgármesteri hivatal hatóságnak, miszerint f. évi május 1-től kezdve Szegeden Bába I. könyv­nyomdájában egy nyomdász élclapot fog szer­keszteni — illetőleg nyomatni „Savanyu“ cim alatt, mit is havonként 3-szor jelentet meg. Miről a tek. polgármesteri hatóságot a kellő tudósítás megtétele végett aláza­tosan értesíti — D. G.“ — Hogy mit akar Dadai úr ezzel az élclappal, bajos megérteni. Denique mostanában az a betegség uralkodik, hogy az emberek nem elégszenek meg be­csületes mesterségükkel, amit tanultak s ami­hez értenek, hanem ha már három sort tizen­három helyesírási hibával meg tudnak fogal­mazni, azt hiszik, hogy kész írók és szer­kesztők, és ezt tettleg is be akarják bizonyí­tani — a közönség erszényére. Csak az a szerencse, hogy a közönségnek több a „sütni valója“, mint a pénze, s így ez a szellemi járvány is majd csak megszűnik magától, mint a himlő vagy más efféle testi járványos nyavalya.­­ Szuper Károly, a vidéken jónevű színigazgató, Zentáról levelet intézett hozzánk, melyben sajnálatát fejezi ki afölött, hogy a helybeli színházat a téli idényre Mansberger J. úr vette ki. Ő — úgymond f. hó 15-ről kelt levelében — pár héttel előbb Szegeden járt, s többek biztatására, hogy venné ki az itteni színházat, több ízben kereste a színház egyik tulajdonosát Hoffer urat, de nem talál­ván, levélben hagyta nála a színház kibérlése iránti kérelmét, s azon reményben, hogy a kibérlés sikerülni fog, Ti­már színigazgató­val társulásra lépett a célból, hogy ketten egyesült erővel oly társulatot hozhassanak ide a téli idényre, mely az itteni igényeknek a színészet hanyatlása dacára, teljesen megfelel­jen. Levelének további soraiban fölkér ben­nünket ügyének s ez által a színészet ügyé­nek fölkarolására, s azon kissé naiv reményét fejezi ki, hogy ha M. ur csakugyan azon ér­dekből vette ki a színházat, hogy ide jó tár­sulatot hozzon, ugyanezen érdekből vissza is léphetne talán az ő javukra. — Mi ez ügyben egyebet nem tehetünk, mint hogy Szuper úr levelének lényegét nyilvánosságra hozzuk, hogy a közönség, melynek (most még nem tudjuk) előnyére vagy hátrányára a színháztulajdonos urak intézkedtek, annak idején ítélni tudjon. Egyébiránt úgy tudjuk, hogy Mansberger úr a téli idényre szervezendő társulatnak műve­zetőjéül épen Tímárra számított; jó volna tehát, ha a társigazgató urak M. úrhoz fordul­nának.­­ Kármán Lajos pesti ügyvédnek, mint a magyar ált. közgazdászati ipar és ke­reskedelmi, központi ügynökség tulajdonosá­nak kérelme folytán, az alföld részére Szege­den nyitott fiókügynökség vezetésére Cser­­melényi Iván helybeli ügyvéd hatósági en­gedélyt nyert.­­ Az idei ujoncozás eredménye Szegeden : A 1. 1870. évre ki volt vetve a rendes hadsereghez 173, pótlékra 1, összesen 174. Beállittatott mint többlet 14, ujoncozás folytán 160.­­- A póttartalékbeli jutalékra ki volt vetve 17, pótlék 36, összesen 53. Erre ajánltatott 71. — A honvédséghez be­­soroztatott 162. — Az esernyő visszakéretik!*) Azon fentartással, hogy nemcsak egy fekete riska jár négy lábon, a tisztelt ügyvéd urat, ki a „Sz. H.“ 45-ik számában visszakéri esernyőjét, ez egyszer aligha emlékezete cserben nem hagyta; mert ha esernyőjét ott kereste volna, ahol tényleg hagyta, vagy ahol ő követte el a cserét, régen birtokába jutha­tott vagy legalább megtudhatta volna, hogy az a bizonyos úri egyén a csere helyén azon­nal megtette a kellő intézkedést, hogy ócsá­rolt esernyőjéhez juthasson. Már hogy a cse­rével ki járt jobban, az-e, kinek egy uj szőr­szövetű, vagy az, kinek egy megviselt selyem­­szövetű esernyő jutott — az gusztus dolga; de az utóbbinak jelen birtokosa biztosítja a t. ügyvéd urat, hogy míg ügyvéd úr válogat­hatott az esernyőkben, ő csak az egyedül otthagyottat vihette el, hogy az eső ellen óvja magát. Szíveskedjék tehát a kezénél lévő esernyőt tettleg is e lapok kiadóhivatalába beadni, hogy a közösen óhajtott viszoncsere megtörténhessék. A másik esernyő birtokosa. Az olvasó-egyleti fölolva­sásról szóló múlt számunkbeli újdonságba egy számhiba csúszott be. A fölolvasások ma 22-én esti 8 órakor lesznek, s ott hibásan 23 ha van kitéve. — Elveszett egy kékkel zománcozott sárga melltű. A becsületes megtaláló szíves­kedjék azt e lapok kiadóhivatalában átadni, hol illő jutalomban részesittetik. — A szegedi általános takarék­­pénztár f. hó 18-án tartott alakító közgyű­lésén e következők választottak meg választ­mányi tagokat: Rosenberg Izidor, Hódy Imre, Scheinberger Antal, Eisler Fülöp, Réh János, Schlesinger Henrik, Weiss Jakab, Pálfy Sán­dor, Szűcs Andor, Ausländer Henrik, Eisen­städter Lukács, Veszelinovits Bazil, Leopold Bertalan, Reiner Mór, Reitzer Adolf, Lévay Ignác, Szülő Sándor, Schmidt Ádára, Erden­­sohn Ferenc, Szeghő János, Szű­ts Neczko György, Neumann Miksa, Keppich Alajos, Sil­­berer Izsó. — Választmányi póttagokut: Wolf Fülöp, Szántó Leánder, Koin Zsigm., Kiinka István, Danisa János, Bokor József. (k. 1.) S­z­í­n­h­á­z. „Gerolsteini nagy­­hercegnő“ és „Norma“ az itt működő német társulatot már jóval közelebb hozták ítéle­tünkhöz ; annak előnyei és gyöngéi mind­inkább kidomborodnak, anélkül azonban, hogy eddigelé minden irányban biztos, tüzetes bí­rálatot lehetővé tennének. Az ítészeti egyolda­lúság elkerülésére okvetlen szükséges , hogy a solistákat többféle szerepekben lássuk, hogy a színpadi, valamint a zenekar észműködési ereje felől ismételvé tapasztalásokat szerez­zünk. Ezúttal csak azon észrevételt teszszük, hogy a „Nagyhercegnő“-ben a fő-, a parodisti­­­us elem csak elvétve jutott érvényre, és hogy Schimer urnak szájmozgatásai sejteték ve­lünk, miszerint csakugyan énekel. Továbbá meg kell említenünk , hogy Avony és Rauch urak bő hanganyagukat a kelletén túl ki­aknázván , az előadási szépség és bensőség rovására gyakran outriroznak, és az első különösen distonál is, míg Frankenberg k. a. művészi képzettsége a tremulázás alatt fölötte szenved. Eder k. a. Norma nehéz drámai sze­repében nem a legszerencsésebben debütiro­­zott; küzdött a technikával, küzdött az elő­adási méltósággal ; várunk azonban, míg hangja és személyiségéhez illőbb szerepben láthatjuk. A zenekarnak itt ott fölmerülő in­gadozásait és zavarait eddig még külső okok­ban keressük és egyelőre mellőzzük. *­ Múlt számunkból véletlenül maradt ki. Szerk. Lapunk 28, 29., 34., 43-dik számaiból visszavált néhányat a kiadóhivatal. Nyilvános számadás. Bevételi jegyzéke azon összegeknek, melyek alól irottak jól a helybeli belvárosi temetőben kisajátított sírhelyek vételár­a fejében a teme­­tő-bizottmányi pénztárba 1869-ik évben be­folytak. A közös temet­őbeni sírhelyekért : Jakabfi Lajos 2 frt, Dosztig János 1 frt, Dankó N. 2 frt, Weisz Henrik 3 frt, Hoffmann Miklós 4 frt, Szabó Katalin 1 frt, Masa István 1 frt, Klementz An­tal 2 frt, Strobl Ignác 6 frt, Bárkányi Ferenc 2 frt 60 kr., Özv. Aradi Józsefné 3 frt, Sz­ücs Andor ügy­véd 1 frt, Agáczi Ferenc 1 frt, Tóth Anna 1 firt, Zákány István 1 frt, Szögi Antal 1 frt, Molnár An­­tal 2 frt, Szabó Ferencné 2 frt, Dopitr­ Mária 1 frt, Strasser Károly­ 2 frt, Kitka József 2 frt, Korom Anna 2 frt, Molnár József 1 frt, Kiss György 1 frt. A családi sírhelyekért: Keresztúri József 4 frt, Csiszár János 31 frt, Wavra József 10 frt, Szű­cs Ferenc ügyvéd 10 frt Vecsernyés Franciska 5 frt, Kájus orvos 5 frt, Hez­­ler Józsefné 10 frt, Krebsz Mihály 10 frt, Pálfi Sán­dor és János testvérek 110 frt, Szűcs József 20 frt Pap István frfi kereskedő 20 frt, Rogdán István 5 frt, Szirrki József 10 frt, Babarcs Mihály 7 frt 50 kr/Lász Flóra 5 frt, Kreuzberger Ferenc 10 frt, Bózsó Imre 10 fr­t, Stefanovics Benedek 10 forint. Sirbolt helyekér­t ------Wéber Györgyné (özvegy) 48 forint. Összesen 283 frt 10 kr. Kegyadomány folytán elsőlegesen befolyt az alól­­felsoroltaktól: Wagner Károly tanácsnok 5 frt, Kremminger An­tal 5 frt, Regdán István 2 frt, Tukacsné özv. 1 frt, Wipdermann József 1 frt, Felmayer János 2 frt, Szűcs Ferenc 2 frt, Brumsled 1 frt, Kieler 1 frt, Városi 1 frt, Vátziné özv.­ 2 frt, Tóth Mihály 2 frt, Lemle Miklós 1 frt, Zászlósy 1 frt, Wagner F. A. 1 frt, Szarvad­ Vilmos 3 frt, Gál és Madár 1 frt, Kátai Já­nosáé 2 frt, Zvér András 1 frt, Takács Mária 1 frt, Nagy József 5 frt, Masa József 2 frt, Aigner Károly 2 frt, id. Pfann József 3 frt, Katsarin 1 frt, Aigner József 2 frt, Daniss János 1 frt, N. N. 1 frt, Pap István fakereskedő 2 frt, Rohrbach Antal 2 frt, Szántó Leander 1 frt, Csiszár János 6 frt, Stróbl Ignácné 3 frt, Mészáros Pálné 1 frt, Özv. Kovács Fe­­rencné 5 frt, Tallián Katalin 1 frt,Fischer és Schop­per 2 frt, Simon István 1 frt, Krajtner János 1 frt, Pap Imre 1 frt, Wéberné özv. 2 frt, Özv. Ivánkovics Józsefné 1 frt, Mihályit Ferenc id. 1 frt, Gábor Jó­zsef 1 frt, összesen 84 kr. Az összes bevétel tesz 1869-dik évről 370 frt 10 krt o. é. Kiadás 1869 dik évben. A temető körülárkoltatása, abban az utak csiná­­lására, a kapukészités és több kisebbszerü szükség­letekre összesen (esz 187 forintott, tehát maradt még 183 frt 10 kr. Regdán István. pénztáritok KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A szegedi keresk. és iparban­k ü­zletkimutatása 1870-ik évi január—márciusi évnegyedre. Leszámítolás: a) Bankváltók: Egyen­­­leg december 31. 270,605 ft 63 kr, leszámi­­toltatott 534,924 ft 3 kr, összesen 805,529 ft 66 kr, visszaváltatott és tovább adatott 518,871 ft 74 kr. Egyenleg március 31-én 286,657 ft 92 kr. b) Hitelváltók: Egyenleg december 31-én 105,407 ft 99 kr, leszámitoltatott 108,973 ft, összesen 214,380 ft 99 kr, visszaváltatott 106,288 ft, egyenleg márc. 31-én 108,092 ft 99 kr. c) Rövid lejáratú váltók: Egyenleg dec. 31-én 4088 ft, leszámitoltatott 89,214 ft 46 kr, összesen 93,302 ft 46 kr, továbbadatott 93,302 ft 46 kr. Összes leszámítolás 737,199 ft 49 kr. Előlegezési üzlet: a) Értékpapí­rokra: Egyenleg dec. 31. 39,108 ft, előlegek 26,999 ft 67 kr, összesen 66,107 ft 67 kr, visszafizetések 12,996 ft. Egyenleg márc 31 53,111 ft 67 kr. b) Értéktárgyakra: Egyenleg december 31. 36,178 ft, előlegek 7082 ft, összesen 43,260 ft, visszafizetések 13,649 ft, egyenleg március 31. 29,611 ft. c) Jelzálogokra: Egyenleg december 31. 23,350 ft, előlegek 2650 ft, összesen 26,000 ft, visszafizetések 1550 ft, egyenleg márc. 31. 24,450 ft. Összes előlegek 35,631 ft 67 kt. Pénztári utalványok: egyenleg december 31. 369,700 ft, betétek 298,800 ft, eszesen 668,500 ft, visszafizetések 212,100 ft, forgalomban márc. 31. 456,400 ft. Értékpapírok és ércpénzek bizo­mányi megvásárlása 58,331 ft 88 kr. Pénztári forgalom 2.175,651 ft 23 kr. Üzleti tudósítás. A szegedi Lloyd-társulat társu­rgönya. Berlin, ápr. 21. Igen szilárd hangulat, árak fe­­lebb mentek, kész búza 62%, május—júniusi 62’/4, későbbi átadásra 64% tallér. Hamburg, ápr. 21. Szilárd hangulat, jó vétel­kedv, búza 1127,­ 114, rozs 80, 80% 82. London, ápr. 21 Buzit a hétfői árakon jól kel, többi galinan­emüeknek ára szilárdan föntartva Pak­s, ápr. 21. F.iljion­osan szilárd hangulat Pest, ápr. 21. Buzit csekély behozatal s kínálat mellett ismét 5—10 krral fölebb ment, rozs nehány krral drágább, egyéb galinanemű­ekben szilárd árak. IA ) Szeged, ápr. 21-én 1870. A nagy börzéken a lefolyt napokban jelentéke­­ny­en csökkent az értékpapírok árfolyama, s ennek oka főleg az Ausztriában folytonosan tartó miniszter­­válság, s a francia kormány azon szándéka, mely sze­­rint általános szavazás által akarja az ottani kormány a leendő kormányrendszert megh­atároztatni. E hó 18-án tartatott meg a szegedi általános ta­karékpénztár alakító közgyűlése, melynek folyamáról­­más helyen bővebb közlést adandunk, itt csak annyit jegyzünk meg , hogy e vállalat részvényei ismét fö­­jebb mentek s egyesek által tőkeeihelyezésü­l folyton vásároltatnak. Helyi papírjaink árkerete: Szeged csongrádi ta­karékpénztár 460—480, általános takarékpénztár 8 *--9 forint (6 forint befizetés), gőzhajóz­ás 225—235 (500 forint), forgalmi bank 105 — 108 (100 frt), keres­kedelmi és iparbank­ 140—145 100 frt), gyártelep 105—110 (160 frt), népbank 3—3% frt (3 forint). Vetéseink sok panaszra adnak okot; leginkább a repce nagyon pusztittatik a repce­férgek által, az őszi búza sok helyen kiveszett, sok helyen pedig vigályos­­a hűvös szeles időjárs minden vetésekre kártékonyan hat. A gabnaü­ztet­en folytonosan igen csekély a for­galom, készleteink alig vannak, s a csekély behozatal a helyi szükséglet fedezésére szolgál. • A búzának ára szilárdan föntartva, eladatott 1000 vámmázsa 857, fontos 4 frt 95 krjával. Kukorica keresett cikk s valamivel drágábban fizettetik; eladatott 2000 mérő 84 fontos 2 frt 65 kr­jával. Egyéb gabonaneműek ára nem változott. Búza 86—89% fontos 5 frt — 5 frt 10 kr. „ 65--89% „ 4 frt 80 kr. —5 frt . Kétszerbuza 82-83 r­ts 3 frt 90 — 4 frt 10 kr. Rozs 78—80 fontos 2 frt 80 — 2 frt 85 kr. Árpa 68—72 fontos 2 frt 60—2 frt 70 kr K u k o r i c a 82- 89■/, ints 2 frt 55 — 2 frt 60 kr. Bécsi pénzárfolyam­ ápr. 21-én. 5% metaliqnes . 60 65­ Hitelintéz. részv. 259 50 Nemzeti kölcsön . 69 70 London . . . 123.60 1860­ kr sorsjegy . 96.50,Ezüst . ... 12095 Bank rész­vén­y­ek 715'Arany . . . . 586 s/,, Vízállás. April 21. Szeged 13 ' 0" 0 fölött Ferenc-csatornai vízállás. A kiömlő csatorna torkolatában Bács Földvár­nál ápr. 18. 5' 7" 3‘"; Bács-Földvártól Szt.-Tamásig ápr 18. 5' 4" 9"' Szt.-Tamástól Verbászig ápr. 12. 5' 5" 6"‘ Verbásztól Kis-Szlapárig 12 én 5' 5" 6 " A csatorna beömlő torkolatában Bezdánnál ápr. 6. 10' 2" 3"'. Nyilttér.*) Nyilatkozat. A „Tiszavidéki Újság“ pártolóihoz. Bába Imre, mint a fönt címzett lap nyom­dásza, f. hó 10-én egy irományt küldött hoz­zám, hogy azt aláírjam , mert különben a la­pot tovább nem nyomja. Az iromány szer­ződésnek volt nevezve, de az lényegileg egy kötelezvény volt, amely szerint én 900 frtnyi jótállásra, s a kérdéses lap ingyen és pontos szerkesztésére köteleztem volna ma­gamat. A küldöttet az irománynyal együtt el­­utasítom, s kijelentem­ , hogy aki nekem ily méltatlan ajánlatot tesz, én azzal szóba sem állok. A szerkesztésről, a lapbizottmány el­nökéhez írt levélben leköszöntem. A bizottmány és a nyomdász azt hitték, hogy én bennem több a hiúság, mint az ész; s hogy talán majd mindenemet áldozom azon lapra, a­melyet a nyomdász silányul állított ki, s a bizottmány sehogy sem segített tá­mogatni. Csalódtak. A­mint a szerkesztésről leköszöntem, egy „emlékiratot“ írtam a nevezett lap pártolóihoz, s azt azonnal az „Atheneum“ nyomdájába kül­döttem kinyomatás végett. A pesti lapok már közölték ezen „emlékirat“ elvont kivonatát; magát az emlékiratot azonban pesti barátaim sürgetésére is csak e hét utójára ígérték a nyomdából r­egküldhetni. Annyit előre is mondhatok, hogy én noha nem láttam az előfizetők pénzét, de ha kell, a magaméból is visszafizetem. Bába Imre iránt azonban semmire sem köteleztem maga­mat, úgy hiszem, hogy a közvélemény fel­ment azon kötelezettség alól is, hogy én Bába Imre rút hálátlanságára és durva sértegeté­seire válaszoljak. A bizottmány közelebb ülést tartani s határozni fog a lap sorsa fölött. Szeged, ápril 21-én, 1870. Bakay Nándor, a „T. U.“ volt id. szerkesztője. *) Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelős­séget a Szerk. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor.

Next