Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)
1870-05-04 / 53. szám
Megjelen: Betenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. / 1870. Tizenkettedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU KÖZLÖNY. Előfizetési föltételek:Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Félévre . 3 frt 50 kr. . . 1 frt 75 kr. Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre . . . 8 frt. Félévre .... 4 frt. Egész évre . . . . 7 frt. Évnegyedre . . 2 frt. Évnegyedre Egyes számára st kr. osztr. értékben. Hirdetések elvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban , Pesten Neumann A. Z-s. magy. hirdetési irodájában, zsibárus-utca 2 ik sz. Bécsben Hausenstein és Vogler (neuer Markt Nro 11.) Oppelik A., és Rosenzweig J. hirdetési ügynökökné. Mariam. — Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetések expeditiójában, Lipcsében Sachses társánál, Párisban Havas , Lafitte , Bullier és társánál. 53-ik szám. Szerda, május 4-én. • Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr A „Nyilttér-ben a négyhasábos pozitsor igtatási dija 15 njkrajcár. Szeged, május 3-án. Múlt számunkban, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatnak, kiválóan a szab. kir. városokra vonatkozólag kezdeti ismertetésében a főispánok hatáskörét megszabó szakaszokig hatoltunk. Most folytatjuk a 63-ik §-nál, mely szab. kir. városokban a polgármester hatáskörét tárgyazza. A szab. kir. város első tisztviselője a polgármester, ki mint ilyen: a) elnöke a tanácsnak, b) intézkedik azon ügyekben, melyek a törvény vagy szabályrendeletek értelmében hatásköréhez tartoznak, c) átveszi a városhoz intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket, folyamodványokat, d) végrehajtja a kormányrendeleteket, azon jogok és kötelezettségek mellett, mint ugyane törvény szerint megyékben az alispán. (Ila t. i. valamely rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok közt károsnak vagy kivihetlennek vél: 24 óra alatt jelentést tesz a főispánnak, ennek távollétében pedig felér az illető miniszterhez. Ha a miniszter ennek ellenében továbbra is fönntartaná rendeletét s a polgármester újabb leirat után sem érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezettnek , a főispánnak jelentést tesz, s annak rendeletére, vagy ha az távol van , annak nevében legfölebb 10 nap alatt rendkívüli közgyűlést hív össze, s a rendeletet az elé terjeszti, mely azt rögtöntárgyalni köteles. Továbbá végrehajtja a kormány azon rendeleteit , melyek e törvény 17. §-a szerint föltétlenül végrehajtandók. Evégből rendelkezik az összes tisztviselőkkel, a segéd- és kezelőszemélyzettel.) — e) Aláírja a város nevében kiállított okmányokat, leveleket, fölterjesztéseket; f) őre a város pecsétének; g) a közgyűlésnek s a főispánnak tüzetes jelentést tesz intézkedéseiről s a város állapotáról. Egyesek a polgármester sérelmes határozatait a közgyűléshez s innen a belügyminiszterhez föllebbezhetik. A tanácsnak és az egyes tisztviselőknek hatáskörét és egymáshoz való viszonyát, továbbá a tisztikar, segéd- és szolgaszemélyzet szervezetét, a helyi igényekhez képest, a belügyminiszter által jóváhagyandó szabályrendelettel maga a város állapítja meg. (64. § ) _________ nak vagy egyeseknek jogtalanul s illetéktelenül okoztak, teljes kártérítéssel tartoznak. Ha a tisztviselő meghagyás szerint járt el, a felelősség azokat terheli, kik a törvénytelen cselekményt elrendelték. A bizottság azon tagjai, kik valamely törvénytelen határozat hozatalához járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás közt azonban a kártérítésre egyenlően vannak kötelezve. Ha a kártérítésben elmarasztalt tisztviselő vagyontalan, vagy nem lehetne kideríteni, kik szavaztak a sérelmes határozatra, a kárt — a viszkereseti jog föntartása mellett — a város pénztára téríti meg (73, 74, 75. § ) A segéd- és kezelőszemélyzet tagjai ellen sértést elkövető, vagy kiv. kötelessége ellen — de nem a büntetőtörvények által tiltott módon — vétkező tisztviselő tiszti kereset alá vonatik, melyet előző vizsgálat után a közgyűlés vagy főispán rendel el; ugyanezért hivatalától egyidejűleg föl is függesztethetik. (77, 78. §) A vétkesnek talált tisztviselő dorgálásra, 500 írtig terjedhető birságra, s feltűnő hanyagság vagy tudatlanság miatt, vagy ismételt esetben hivatalvesztésre is büntettetik. A tiszti kereset fölött a város hatósága kebelében székelő első folyamodásu kir. tvszék ítél. (82. 83. §.) Mikor válik bűnössé a tisztviselő, a büntetőtörvény határozza meg. (84. §.) A fentebbi és múlt számunkban közlött kivonatból minden olvasónk körülbelül tájékozhatja magát azon főelvekre nézve, melyek a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslaton keresztülvonulnak, s különösen a szab. kir. városok jövendőbeli kormányzásának (föltéve, hogy a javaslat lényeges módosulásokon nem megy keresztül) meglehetősen hű képét idézhetik lelki szemeik elé. E tárgyilagos közlésen túl, e nagy horderejű javaslat fölött, elmondjuk majd saját nézeteinket is. Az V-ik fejezet szól a tisztviselők választásáról. A tisztviselők nem, mint eddig, a választók, hanem a bizottság által választatnak, és pedig 6 évre, kivévén az orvost, mérnököt és levéltárnokot, kiket a főispán nevez ki, előbbenieket 6 évre, utóbbit élethossziglan. A segéd- és kezelőszemélyzet tagjai élethossziglan megtartják állomásaikat, s csak tiszti kereset útján mozdíthatók el. (65. §.) Tisztviselő csak az lehet, ki élte 22-ik évét betöltötte, magyar állampolgár és csőd vagy bűnvádi kereset alatt nincs, vagy büntettek miatt elítélve nem volt. A polgármesterre és jegyzőre nézve még ezenkívül szükséges a jogi tanfolyam elvégzése s az elméleti vizsga letételének vagy annak kimutatása, hogy már hasonló közhivatalt viselt (66, 67. §§) A tisztválasztáson a most idézett szakaszok korlátai közt, a főispán gyakorolja a kijelölés jogát akképen, hogy minden állomásra 3 egyént jelöl ki (mint eddig a megyékben), kivévén, ha a betöltendő állomásra nem lenne 3 jelentkező. A szavazás 20 biz. tag kívánatéra mindig elrendelendő, s szavazatnapok által történik. (69. §) A polgármester átalános szótöbbséggel, a többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak (70. §) A VI-ik fejezet a bizottsági tagok és tisztviselők felelősségéről szól. A tisztviselők mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásaikban az álamnak, a városA VII-ik fejezet vegyes és átmeneti intézkedéseket tartalmaz. Ebben a szab. kir. városokra nézve legfigyelemreméltóbb rendelkezést tartalmaz a 90-ik §., mely szerint szab. kir. városok a belügyminiszter engedélyével rendezett tanácsú városokká vagy nagyközségekké alakulhatnak. Éspedig ha az alakulást a város lakosságának azon része kívánja, mely együttetesen a városi összes egyenes államadónak legalább felét fizeti, az átalakulás meg nem tagadható. A belügyminiszter minden ilyen átalakulást az országgyűlésnek bejelenteni s országszerte köröztetni köteles. A 91. §.szerint valamint a többi törvényhatóságok, úgy a szab. kir. városok is az állami közigazgatás költségeit saját házi pénztáraikból viselik, s hogy ez lehető legyen, a pénz- és belügyminisztereknek még ez év folytán törvényjavaslatot kell előterjeszteniük a föld-, ház-, jöved.- és személyes kereseti adó oly mérvű leszállításáról, hogy a leszállítás megfeleljen azon főösszegnek, melyet az állam ez évben közigazgatási célokra az összes tvhatóságoknak kiszolgáltat. A szab. kir. városok önkormányzati és közigazgatási hatósága kiterjed a község területén levő minden egyénre és vagyonra; kivételnek a hadsereg, tengerészet és honvédség tettleges szolgálatban levő tagjai a katonai szolgálatra vonatkozó s általában katonai bíróság elé tartozó ügyekben ; továbbá a királynak s udvarának lakhelyéül szolgáló épületek, a kizárólag erődítési és katonai célokra szánt épületek és helyiségek, a használat, tartama alatt stb. Jelen törvény kihirdetése után, a belügyminiszter által kitűzendő határidő alatt, a közgyűlés összeül avégett, hogy küldöttséget nevezzen ki, mely a tvhatóságok jövő szervezetére vonatkozólag, továbbá a választókerületek megalakítása, ezekben a választók és legtöbb adósfizetők névjegyzékének összeállítása, sat. iránt tervezetet dolgoz ki, mely fölött a közgyűlés határoz s ezt a belügymint erősíti meg. A helybenhagyott határozatok alapján aztán a közgyűlés megválasztja az igazoló választmány választás alá eső tagjait, a választások vezetésére bízatott küldötteket, kitűzi a választások határidejét (a bizottsági tagokra) s általában megteszi mindazt, mit a jelen törvény életbeléptetése megkíván. (92. 93. 94. §) „Papi titkok.“ Ily cím alatt ismét fölütötte fejét az irodalom terén egy büzölgő pöfeteg, folyóirat alakjában, melynek első füzete Heckenast Gusztáv kiadásában jelent meg. Fájdalommal kell tapasztalnunk a sajtó szörnyszülötteinek gomba módra szaporodó tömegéből, mennyire elundokíjá a magyar irodalom tiszta tükrét a politikai viharok által fölszínre kergetett porond , mely most a szabadelvűsködés álfényében csillog és vakítja a rövidlátóknak, fájdalom még mindig tömeges seregét. A charlataneria és irói hivatatlanság, mely előtt a szó nemes értelmében vett irodalom kapui bezárvák, s mely sokkal törpébb, mintsem képes volna szépet, nagyot alkotni, ronda szemétdombra jár dicsőséget (?) és pénzt hajhászni, és böngészi a piszkot, melytől a jóizlés és tiszta erkölcs undorral fordul el. A szemérem-érzület rovására összegereblyézett szennyhalmazt kíméletlenül indítja a társadalom egyes osztályaira, miáltal a botrányokban gyönyörködő csőcselék insultatiójának áldozatul dob gyakran sokkal nemesebb dolgokat, mint a kipelengérezett társadalmi osztály, mert az eféle szelemtelen kipelengérezés többnyire a közerkölcsiség kárpótolhatlan megsértésével történik s a kicsapongásokra különben is igen hajló alsóbb rétegekben elfojtja még azon nemesebb ösztönöket is, miket az alkotó természet csepegtetett gyermekei keblébe. S hagyján, hogy ezen triviális ízetlenségek gyártói fércélményeik tulajdonképeni célját, a közönség kizsákmányolását, bombasztikus frázisok tömkelegébe burkolva, ügyesen elleplezik, — de elég vakmerők vállalatukat „közérdeküknek nevezni. Hát annyira alásülyedtünk-e már, hogy az irodalom és közerkölcsiség bemocskolását maga a sajtó hirdeti közérdekűnek ? s az írói foglalkozás nem egyéb nyilvános pelengérnél, melyre az irodalom szent célja saját eszközei által kiállittatik! ? Ha valóban ennyire haladtunk, s nincsen gyógyszer, mely útját állja ezen veszélyes haladásnak, úgy dobjuk el a tollat mielőbb, mert a sajtó terén dühöngő myasma rohamos elharapózása fenyegetve adja tudtul, hogy itt van azon időpont, melyben a javításra és nemesítésre hivatott, hajdan oly féltve őrzött közeg, a sajtó, válik a jó ízlésnek és erkölcsiségnek ellenére s háborút folytat a társadalmat még összetartó erkölcsi kapcsok végleges szétszaggatására! Ideje, hogy a komoly napisajtó ébredjen s kibontott ostorával végre egész erélylyel álljon a dögvészes áradat elé vasúti kamatbiztositékok kezelésénél van-e kellő elenőrzés felől gondoskodva és mily eredménynyel ? Kiadatnak az illető miniszterumoknak. Erre a ház napirendre térvén , gróf Andrássy Gyula miniszterelnök bejelenti ő fölsége szentesítését az 1870-diki budgettörvényre vonatkozólag, mely felolvasás által kihirdettetvén, a kihirdetésről szóló jegyzőkönyvi rész hitelesíttetik s ennek a főrendekhez való átvitelével Majláth István jegyző megbizatik. _______ A főrendiház ülése ápril 30-án. Majláth István a képviselőház jegyzője áthozza a képviselőháztól az 1870-diki költségvetésről szóló, ő fölsége által szentesített s a képviselőházban kihirdetett törvénycikket , mely felolvastatván , a főrendiházban is kihirdettetik. Cziráky gróf jelentést ad be néhány a felsőház bizottmánya elé utasított törvényjavaslatra nézve. Hasonlót tesz Károlyi Gy. gróf az ő felsége keleti útjára vonatkozó póthitel-törvénycikk tárgyában. A jelentések felolvastatván, tárgyalásra a hétfői nap tűzetik ki. A főrendiház ülése ápril 28-án. A főrendiház tagjai közül csak 19-en jelenvén meg, elnök azt az indítványt teszi, hogy jövőben azon tagok nevei, kik elnöki engedély vagy különös ok nélkül sok ideig nem jelentek meg a házban , felolvastassanak. Ezen indítvány tárgyaltatni fog. Károlyi György gróf a hasonszenvi egyletnek klinikai felállítása iránti kérvénye alkalmából azon indítványt terjeszti a ház elé, miszerint a kérvény a képviselőházzal azon felszólítás mellett közöltessék, hogy tekintve a kérelmezők által felhozott fontos okokat, a hasonszenvi tanszéknek a kir. egyetemnél a kórodával egyidejűleg leendő felállítására közreműködni szíveskedjék. Apponyi György gróf a fentebbi indítványhoz még azon pótindítványt terjeszti be, hogy a hasonszenvi gyakorlat feletti felügyelet, mint szintén az orvosi szigorlatok körüli eljárás szabályozása is, különösen ajánltassék a képviselőház figyelmébe. Ezen indítványok ki fognak nyomatni és tárgyalásra kitüzetni. Országgyűlés. A képviselőház ülése ápril 30-án. Elnök meghatott szavakban jelenti be Granzenstein Gusztáv képviselő és pénzügyminiszteri államtitkár halálát. A ház részvevőig tudomásul veszi a gyászesetet és részvétét jegyzőkönyvileg kifejezi. Sztratimirovics György interpellációt intéz az ifgazságügyminiszterhez egy Despot-Sz.Ivánban korcsmár verekedés alkalmával elkövetett gyilkosságra nézve. Irányi Dániel interpellálja az összes minisztériumot, várjon az állam által adott Hazai ügyek. A képviselőház osztályaiban erősen folynak a tárgyalások az első bíróságokról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Az ápril 30-diki ülés után a III-dikat kivéve valamennyi osztály ezen javaslattal foglalkozott s a letárgyalásban jó előhaladást tett. Az egyes osztályok a törvény némely §-sán tettek lényegesebb, majd kevésbé lényeges változtatásokat. Legfontosabb módosítás történt a VII-dik osztályban, mely a járásbirósági rendszert elvetette s törvényszékeket kíván. Az ellenzék csatarendben áll s mindenfelől támadást intéz a javaslat ellen; elsősorban a járásbirósági rendszert támadta meg, a korteskedésre igen alkalmas törvényszéki rendszer mellett kardoskodván, s a VlI-dik osztályban győzött is. A VIII-dik osztályban is erős csatát vívott Tisza Kálmán a törvényszékek mellett. .. A IH-dik osztály ezalatt a felnőttek neveléséről szóló s Irányi Dániel által előterjesztett törvényjavaslatot tárgyalta, melylyel hátramaradt. Itt a szélsőbal ellen a balközép küzdött s Deák Ferencnek kelle a szélsőbal védelmére kelni a törvényjavaslat mellett, mely némi módosításokkal elfogadtatott. A horvát országgyűlésen nagy és heves vitát idéztek elő a bor- és húsfogyasztási adóról szóló törvények, melyek több szentesített törvényekkel kihirdetés végett az országgyűlésnek megküldettek. Ezen