Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-09-07 / 107. szám

Gyors intézkedésre hívja föl a közvéle­mény a kormányt a németek kiűzése iránt­mert — mnymood — lehet egy pillanat, min­den a hatóságoknak bajos lesz megvédeni. Aug. 28-án este falragaszokban csakugyan meg is jelent egy rendelet a kormányzótól, mely kimondja, hogy az ostromállapotra vo­natkozó törvények értelmében minden idegen, ki a Franciaországgal jelenleg háborúban álló valamely országhoz tartozik, köteles Parist, vagy a Szajna departement 3 nap alatt el­hagyni, Franciaországból távozni, vagy ma­gát valamely a Loire-on túl lévő megyében meghúzni , ki ezen rendelet ellen vét és a párisi kormányaitól nem eszkölt ki magának lakásra engedélyt, az haditörvényszék elé fog állíttatni. Poroszország: A német győzelmi má­mor rokoncátlan szenvedélyben tör ki, minél inkább kedvez a hadi szerencse a hadseregnek, annál nyíltabban és vakmerőbben kezd nyi­latkozni az elbizakodott hódítási vágy s mi­nél több vér itatja a csatatér földjét, annál erő­sebb lesz a dicsőségszomj. Vilmos szdani távirata a győzelemittasságot egész a szédel­gésig fokozó. Iszonyú embertömeg lepi el Berlin utcáit. A legázolt ellen végzetén féke­vesztett vad örömben tombolja ki magát a boszu. Egy 3­ikáról kelt berlini sürgöny je­lenti : a város ma a győzelmet még soha nem látott módon ünnnepli. Ezrek járnak, kelnek az utcákon és a királyi palota előtt éljeneket kiáltanak a királyi párra és hadseregre, Bis­marck, Roon és Moltke házaik előtt nemzeti dalokat énekelnek. Olas­zország készülődik. Felső Olasz­­honban Verona és San Maurizio mellett meg­erősített tábor állíttalik föl. Az újabb készü­lődések három hadtestre terjednek. A „Ga­­zetta Milano“ azt állítja, hogy Paris bevétele után fegy­ver­szünet lesz, és blerencben con­­gressus fog tartatni. Poroszország akadályozva­­ lesz Elszászt elvenni, szükség esetén a sem­leges hatalmak akcióba lépnek. Szeged, szept. 5. Franciaország. Újabban érkezett tu­dósítások fellebbentik előttünk a függönyt Páris látképéről. A kétségbeesés lenrdatlan. Palikao 4-én 1 órakor reggel jelenti a kama­rában, hogy a hadsereg egy része Se­tanban van, másik része pedig kapitulált. A császár el van fogva. E­z­rekkel szemben a kormány­nak lehetetlen ez esemény eshetőleges követ­kezményei felett vitatkozást nyitni, a minisz­terek még nem állapodhattak meg. Palikao ennélfogva a vitának holnap reggelre halasz­tását kívánja. Jules Favre indítványt tesz, hogy a császár és családja teljesen jogvesz­tésnek nyilatkoztassék azon jogokról, melye­ket az alkotmány adott meg nekik, to­vábbá indítványozza bizottság kinevezését a törvényhozó testből, m­elyre a kormány jo­gai ruháztassanak, azon utasítással, hogy az ellenség a francia területről elűzettessék. A bizottság azonban hagyja meg Trochu-t Paris kormányzójának. Ez indítványt mély hallga­tással fogadták. A kamara legközelebbi ülését délre tűzte ki. A leverő eseményeket a kormány a kö­vetkező kiáltványban adja tudtára a népnek: Páris, szept. 3. Franciák 1 A hazát nagy szerencséllen m­eg­érte. Három napi hősi küzdelem után 300,000 emberből álló ellen­séges sereg ellen Mac Mahonnak 40,000 em­berből álló serege elfogatott. Wimpfen tábor­nok, ki a súlyosan megsebesült Mac Mahon helyett a parancsnokságot átvette , írta alá a capitulátiót. E borzasztó eset nem rendítette meg bizalmunkat. Paris védelmi állapotban van, az ország katonai ereje szerveztetek, né­hány nap alatt egy hadsereg álland Paris falai alatt, egy második a Loire mellett szer­vezkedik. Hazafiságtok és erélytek meg fogja menteni hazátokat. A császár a csatában el­fogatott. A kormány egyetértőleg a közható­ságokkal minden rendszabályról gondosko­dik, melyet az események komolysága kö­vetel. Ugyanakkor a senatusban és a törvény­­hozótestben a kormány jelentést tesz Mac- Mahou szerencsétlen esetéről és Bazaille si­kertelen kitöréséről. Palikao így szólt: A kor­mány minden erélyét felhasználja és addig nem nyugszik, míg a porosz faj francia föld­ről el nem űzetik. Favre így szólt: Egyetér­tünk a védelemben egész a halálig. Favre in­dítványozza, hogy a hatalom öszpontosíltassék Trochu kezeiben. A kamara és Palikao tilta­koznak. Ezzel az ügy befejeztetett. Sürgősnek nyilváníttatott azon törvényjavaslat, mely a nőtlen és nős 20 és 35 év közt álló polgáro­­kat zászló alá hívja. A porosz királylyal egyetértőleg a csá­szár surgonyt intézett a császárnéhoz , m­ely­­bip a régensséget arra ösztönzi, hogy beket kössön. Napóleon hit szerint a kamarához is üze­­netet küldött, méh­ben késznek nyilatkozik lemondani, ha a senatus és a kamara, Fran­ciaország érdekében fekvőnek vélik.­­ Had­hirnökök küldettek Montmédybe, Metzbe és Str­assburgba, kik a sedani fegyverletételt hí­rül vigyék. A koronaörökös hadserege gyorsmenet­ben Páris felé megy. A francia koronaörökös Napóleont követi mint fogoly. Az a hír kering, hogy Mac Mallon pisz­tollyal vetett véget életének Poroszország. A­mily kétségbeesés járja át Páris népét, az örömnek ép oly ha­tártalan izgalma ad zajos hangokat a porosz fővárosban. Berlinből 4-ikéről távírják: kit véghelyen örömmel ujjonganak ; a ki­rálynénak negyedóráról negyedórára útig kell magát mutatni a nép előtt, mely tömegesen járul a királyi lak elé. Az iskolaifjuság, a gyármunkások gazdáikkal élükön ünnepélyes meneteket tartanak. Az első, ki a királynét üdvözölte, az öre­g Wrangel marsall volt, kit végtelen nagy néptömeg kisért a palotáig. Egy lakatosias Nagy Frigyes lovasszobrához kapaszkodott fel és a fekete-vörös-arany né­met zászlót tűzte ott ki. A királyné , ki e műveletet látta , egy tiszt által reggelijéhez hivta fel a gyereket, és azután három Fred­­richsd’or-ral és a király egy csészéjével aján­dékozta meg. Ez ajándékkal kezében kilépett a gyerek az erkélyre, mit a nép ujongva fo­gadott. A mai börzén a­­tőzsde elnöke éjjent mondott a királyra és hadseregre, mely ezer­szeresen viszhangzott. Mindenütt készületeket tesznek kivilágításra. Az iskolákban az elő­adások megszűntek. Németország minden vá­rosából érkeznek hírek, hogy a nép roppant lelkesedéssel fogadja a német hadsereg újabb hősi tettét. Hír szerint Metz és Strassburg ostroma meg van szüntetve. Vilmos király Napóleonnak­ találkozá­sát a királynéhoz intézett ezen sürgönyében rajzolja : Varennes, szept. 4. Mily megható pillanat volt találkozásom Napóleonnal! Ő megtörve vala, de méltóságteljes s önmegadó magaviseletében. Én Wilhelmsnékét, Kassel mellett tűztem ki tartózkodása helyeü­l. A ta­lálkozás­ a kis kastélyban történt Sedan nyű­god glacisán. Onnan belovagoltam a had­sereget Sedan körül, fogadtatásomat a had­csapatok által elképzelheted. Az leírha­tatlan Egy másik sürgöny szerint az a hír jár, hogy a király szabadságot adott a császár­nak, tartózkodási helyét Poroszország valame­lyik keleti vagy északi tartományi fővárosá­­ban választani, és javaslatba hozta Konigs­­berget, Siettint, vagy Boroszlot. Tekintettel rosz­egészségi állapotára , rendelkezésére bo­csáttatott Schönhausen Berlin mellett, vagy Erdman nádort vagy Fischnach a suléziai Ouas hegységben. Azt hiszik, hogy Erdmaunsdorfot választja. Egy harmadik sürgöny szerint pedig Na­póleont Königsbergbe vitték, hol a békét dik­tálni akarja. (Kinek ?) Napóleon megadó levele, melyet a ki­rályhoz intézett, így szól: „Miután nem si­került golyó által meghalnom, nem marad egyéb hátra, mint kardomat felséged lábaihoz letennem­.“ Münchenből a berlinihez hasonló exaltált hangulatot jelez egy harmadikáról kelt távirat. Roppant öröm — úgymond. — Holnap est­e nagyszerű ünnepélyes menet, fáklyákkal, zenével és énekelőadásokkal. A Belgiumba átlépett franciák szá­mát brüsseli táviratok 10,000 főre teszik. Ezek lefegyvereztetvén, egyelőre Namurba vi­tettek, s velük együtt ugyanoda vitetett 400 tüzérségi jármű, 1200 ló és két löveg. Olaszország. A készülődések foly­tat­tatnak. A felsőolaszországi várakat fölfegyver­­z­i. A figyelő hadsereg 400 ezer emberre fog emeltetni. A baloldali képviselő­ comité meetingek­­utjai akarja sürgettetni Mazzini szabadon bocsáttatását. Bizonyosként beszélik, hogy Olaszország azon javaslatot terj­eszté Ausztria és Orosz­ország elé, hogy Franciaország intogatása iránt együttes lépést tegyenek, szükség ese­tében fegyveres halalommal. Rómában a laz ijesztő mérvben kezd jelentkezni. A hangulat mindinkább izgatottá válik. A corson négy népcsoportok gyülekez­nek, összeütközés és demonstration vannak kitörőben. Polgári körökben számos befogatá­ 8ok történnek. Török földről érkező sürgönyök Montenegróban mozgalmakat jeleznek. Kétrendbeli sürgöny, miodien­e 3­ ikáról kelve a következőket hozza : latnai­ pasa, ki a mon­tenegrói viszonyokat ismeri, albamai kormány­zónak neveztetett ki. A montenegrói határon lévő mozgalmakról beszélnek. — És : Rezih ezredes megerősíti a montenegrói határokat. Zabljáknal összpontosulnak a montenegróiak, vonulnak az utcákon és boulevardokon. „Él­jen a köztársaság!“ kiáltásokat hangoztatva. 4 ikén a kamrában féktelen kiáltásokban tört ki a termet és karzatokat ellepett nép, a dy­­nastia letételét és a köztársaság proclamálá­­sát követelte. Még Gambetta csillapító szózata is sikertelen maradt. A balo­dal képviselői proklim­álják a dynastia letételét. Fivre teg­napi indítványának tárgyalását.. sürgeti, Pa­lika a kormány és honvédelmi tanács alakítá­sáról, Tillers alkotmányozó országgyűlés egy­­behivásáról terjesztenek elő javaslatokat.­­ Mindhárom indítvány sürgőinek nyilván ittazik , s az" irodákhoz üresillatik. Este a városháza előtt roppant néptömeg gyűlt össze a köztársaság kikiáltását sürgetve. A lakosság a nemzetőrséggel s katonákkal sz­iternizál. Rendetlenség sehol sem történt.. 5-ikén éjfélkor óriási népsokaság vonult át a boulevardokon Strassburg város szobra ki­vi­lágí­ttatik. Az ideiglenes kormány megalakult. Tagjai: Favre (külügy), Simon, Picard, Pe­­letan, Cremieux, Ferry, Bizain, Rochefort, Jago­­és Pages, Kératry a rendőrfőnök, E­­tienne párisi polgármester, Gambetta belügy­miniszter, Maguin pénzügy, Cremieux igazság­ügy, Lefle tábornok hadü­gy, Grevi az állam­­tanács elnöke, Lifertuson az ideiglenes kor­mány titkára. Lapunk bezártával vesszük a fontos tu­dósításokat a Pansban történtekről. Mindenütt rendkívüli izgatottság. Ellaikutlan tömegek Hely heti u­j«i»»tagok | Vízvezetéki miseriák. Nem elég, hogy a helybeli kiv. gőzmalom bukása folytán a vízvezeték sorsa iránt aggodalom­, mai van eltelve a közönség, hanem a kétsé­ges helyzetnek már­is éreznie kell tények­ben nyilvánuló oly előszót, mely mindennek mondható, csak kellemesnek nem. A pénz­ügyőrség sarkalása folytán ugyanis a város a kfr. gőzmalom adóhátraléka fejében minden magán vízvezeték tulajdonosánál lefoglaltatta a vízért járandó évnegyedes díjakat, a gőz­malom igazgatóságának egy embere pedig múlt vasárnap sorba járta a magán vízkutak tulajdonosait, kijelentvén nekik, hogy ha nem fizetik be a szokott díjakat , nem kapnak vizet. Az illetők tehát már most azon ked­ves dilemmában vannak , hogy vagy kétszer kell megfizetniük a díjt, vagy a Tiszára küld­hetnek vízért. Emiatt a polgárok számosan testületileg készü­­ek látogatást tenni a pol­gármesternél, hogy et e zavarok megszünte­­tése végett fölkérjék. Reméljük , hogy az, amilyen erélyes, rögtön segített a híjon ! ! Tanítógyűlések. Mis napon gyűl­tek össze városunkban a helybeli és Cson­­grád megye területén működő többi községi tanítók avégből , hogy kebelükből egy ta­got válaszszanak a megyei iskolatanácsba, a reáltanárrá lett Szendrői János helyett.­­ Ugyancsak ma délután tartja az „Alföldi ta­­nítóegylet“ is itt helyben évi közgyűlését, mely alkalommal a tisztviselők újbóli meg­választása is megejtetik.­­ A hátrajáró korsóról szóló ma­gyar példabeszéd igazságát nagyon sokszor bizonyítják az életben a tények; ennek szo­morú valóságát keservesen tapasztalja a nem­rég idejött német színtársulat is, mely rövid idő alatt már a harmadik vállalat, mely né­met Thaliával akar boldogulna Szegeden. Ez a harmadik beleveszett. Hogy mily gyámolta­lan helyzetbe jutott e társulat, tanúsítja az igazgató alábbi nyílt kérelme, melynek em­­berszeretetből készséggel adtunk helyet s óhajtjuk, h­ogy minél előbb kié­vickélhessenek az itteni hínárból. De most különösen azokon van a sor, kik itt a német színészet meggyöke­­resítését tervezték és Fr­. Zeidler jobik­ozá­­sait ujongva megkoszorúzták. Reméljük, most azok zsebükbe fogunk nyúlni A szegedi né­met correspondens pedig énekeljen a „Deutsch­thum“ ellenállhatlan terjedéséről továbbra is. I El­y baleset, mely még múlt aug. hó 27-én történt egy helybeli tanyai lakossal, aki őrleni valóban kocsiján a fehértóparti mal­mokhoz igyekezvén, a roppant keskeny útról, mely közvetlen a Tisza meredek partján megy több mint két öt magasból kocsijával lefor­dult a Tiszameder iszapjába. A baleset elég szerencsésen történt, amennyiben sem az em­bernek, sem vele levő kis hónak komolyabb bajuk nem lett, de a lovak odavesztek. Ez esetet pedig figyelmeztetés folytán azért kö­zöljük, hogy a hatóság figyelmét ,— mely vajmi kevésre terjed ki — fölhívjuk e veszé­lyes útra, melyet tanácsos lesz a közlekedés­től végkép elzárni, nehogy hasonló vagy még nagyobb balesetek ismétlődjenek rajta. ** Palatinus-balok. A belváros egyik legjártabb helyén ékeskedő Palatinus­­leous, mit ha a sors a­ Homtobágy közepére köpött­­volna, aljasság tekintetében ott is megállva a helyét — szomorú nevezetességre vergődött a kárnyékbeli lakosok eioa híres vasárnapi daljai által. Négy utca közönségét fosztják meg éji nyuga­tatól e tivornya-estelyek, me­lyeknek bonanyossága folyimmja a legmeré­szebb képzeletet. A fekeve&Zeeit szenvedély nem törhetik ki oly vad orgiákban, a sza­bályt nem ismerő zabolátlanság nem tombol­hat oly Veszettül humanitás, isteni és ember törvény fölött, hogy a Palatínusban rivalgó vasárnapi dobzódással párhuzamba állítható ne lenne. A legkirívóbb elemekből álló cső­cselék üti itt föl tivornya-tanyáját. Ittasság, erkölcsi feslettség folytatja itt szennyes szől­méit a legdrasticusabb módon négy n­ni bé­kés közön­yének rovására. Beszélik , hogy már esti hat órakor kezdődik a „Strassen­­promenade“, mely abból áll, hogy a korcsma férfi vendégei a repedts­íkú demi-monde leg­­válogatottabb példányaival összefogózkodva, egyes csapatokban ordítva járják be az utcá­kat. Később megharsan a zene s kitör oda bei­nt a livornya , melynek episodjai világos reggelig tartanak. A félholttá részegült csa­patok egymást érik, az ab­akok alatt elvonulva. Egész éjjel járás kelés, szitkozódás, vadállati üvöltések, garázda dalok, verekedés, kergető­zés és a legrettentőbb istenkáromlás, mely­nek hallatára elborzad a lélek, rivogatják föl csendes nyugalmából a népet. E kétségbeejtő helyzetből minden áron menekülni óhajtó kö­zönség a biztos úrhoz fordult segítségért ; ez azonban röviden azt feleli, hogy nem lehet a Palatínus-bálokat betiltani, mert a korcsmá­­rosné minden bálért 5 irtot fizet. Ha a város rendőri viszonyain öt forintért eltüretik ezen undorító szennyfolt, ha né­m utca lakosságá­nak személyes jogai hitvány öt írtért árusit­­tatóak el; s ha ezen indiai helyzet megszün­tetése csak ezen múlik, a zaklattatott közön­ség készséggel hoz áldozatot is, csakhogy nyugalmát megvásárolja és ha a biztos úr fölvilágosítást ad afelől, hogy hová és­­ kinek fizetendő azon bizonyos­­­ért, hiszszük, hogy szívesen le fogja tenni azt, saját megvál­tása érdekében. ** T­é­bo­ly­odott n­ő. Múlt vasárnap egy szolgáló­leány, ki Auer kalaposnál állt szolgálatban, az utcán egyszerre a legényekre rohant és sorba pofozta őket, azután pedig saját ruháját tépte le magáról. Vizsgálat foly­tán kitűnt, hogy őrültségi roham ragadta meg. A kórházba vitetett.­­ Műkedvelő színi előadások Szabadkán. Farkas A. gymn. tanár úr rendezése mellett f. hó 4-én Szabadkán mű­kedvelők az ottani színházban a „Fiatal és öreg orvos“ című vígjátékot adták elő, Va­­hot Imrétől. Az előadás kitűnően sikerült, különösen kitüntették magukat a szereplők közül: Szkenderovits E. és Parcs­e­­tich Nina kisasszonyok,­­ továbbá Maru­­sits és Kárváry urak. A többi szereplők is közmegelégedésre töltötték be helyeiket. Az előadás anyagi tekintetben is sikerült és szép jövedelmet hozott a szabadkai „szinügy­­egylet“ pénztárának. Holnap ismét lesz mű­kedvelő-előadás s ezúttal a „Fehér Othellót“ adják. — Elveszett: egy kék-emailtirozott, gyöngyökkel kirakott női arany óra f. hó 5-én d. u. 5 óra tájban, a belvárosban. A becsületes megtaláló 10 frt jutalmat kap, ha azt átadja kiadóhivatalunknál vagy a kapi­tányságnál. ** Távírdái forgalom Szegeden aug. hóban. Feladott belföldi táviratok: 27 állami, 122 távírda-szolgálati, 107 tőzsdei, 1751 ke­reskedelmi s üzleti, 20 hírlapi, 321 családi és 436 különféle ügyekben. A belföldi fel­adott táviratok összege: 2784. Nemzetköziek. Egyleti: 2 távírda-szolgálati, 57 kereskedelmi s üzleti, 16 családi, 10 különféle ügyekben. Összesen: 85. Külföldi: 17 kereskedelmi s üzleti, 5 családi, 3 különféle ügyekben. Ösz­­szesen: 25. Megérkezett belföldi táviratok, 53 állami, 203 távirda-szolgálati, 209 tőzsdei 1614 kereskedelmi s üzleti, 47 hírlapi, 451 családi, 525 különféle ügyekben. A megérke­zett belföldi táviratok összege: 3102. Nem­zetköziek. Egyleti, 78 kereskedelmi s üzleti, 12 családi, 17 különféle ügyekben. Összesen: 107. Külföldi: 25 kereskedelmi s üzleti, 3 családi, 2 különféle ügyekben. Összesen: 30. A föladott és megérkezett táviratok összege : belföldi: 5886. Nemzetközi: egyleti 192, kül­­­­földi 55. A föladott táviratokért befolyt ösz­­szesen : 1259 frt 90 kr. A megérkezett táv­iratokból továbbszállittatott: vasúti távirda útján 404, posta útján 42, küldönccel 9. Hely­ben kézbesittetett: 2784.­­ A helybeli közkórház augusz­tus havi kimutatásból közöljük a követ­kezőivet: A betegfelvétel e hóban nagyobb emelkedést mutatott. Az egyes kórnemek kö­zött a hagymáz nagyobb, a váltóláz rendkí­vüli nagy számban fordult elő. Maradt július hóról 61 beteg = 26 férfi, 35 nő. Felvéte­tett augusztusban 79 beteg = 54 férfi 25 nő. Kezeltetett összesen: 140 = 80 férfi, 60 nő. Elbocsáttatott: 57 ~ 42 férfi, 15 nő. Meg­halt 4 = 1 fér­fi, 3 nő. A halálozás 1-szer agykór, 1-szer gumókór, 1-szer tüdőláb és 1-szer csontszú folytán keletkezett. Maradt szeptember hóra: 79 beteg , 37 férfi és 42 nő.

Next