Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-10-12 / 122. szám

Helybeli újdonságok. I Bakody Lajos első nagy hang­versenyét ma tartja, és pedig, ami igen helyes, a színházban a színtársulat közremű­ködése mellett. E hangverseny műsorozata kö­vetkező: I. Nyitány, Tell Vilmos operából. Előadja a színházi zenekar. II. Sonate pathe­­thique (c. moll) Beethoventől. Zongorán elő­adja Bakody L. Ill . a­­­f­ü­z­é­r, előadja Kovácsáé. IV. a) „Aufenthalt“, dal Schuberttől (átírta Liszt Fer.); b) Serenade, Bakody L.-től; c) „Ez a világ amilyen nagy“ (átírva Bakody L.-től.) Előadja a hangver­senyző. V. Szavalat , előadja Tímár. VI. a) Sextetto, Luciából; b) Szóz­at (átírva Bakody L.-től.) Előadja a hangversenyző. E műsort megelőzi „Egy csésze b­ea“ 1 felv. vígjáték. ** A szegedi ifjúsági kör 1. hó 9-én megtartó évi közgyűlését szép számú tagok jelenlétében. Az alakuló­­ három év lejárván, a kör mindenekelőtt kimondó, hogy újra megalakul, azután az alapszabályok egyik pontja fölött történt magyarázó eszmecsere s erre nézve abban történt megállapodás, hogy az ifjak, ha megnősültek is , tagjai lehetnek a körnek. Ez alkalommal egyszersmind a tisztválasztás is megejtetett, és pedig a kö­vetkező eredménynyel: Elnök lett Zombory Antal, titkár Lévay Ferenc, igazgató Benke Ferenc, pénztárnok Marossy Mór , ellenőr Heszlényi József. A választmány a következő tagokból alakíttatott meg : Huszka Ödön, Szluha Ágoston, Zsótér Andor, Muskó Sándor, Czapik János, Pillich Kálmán , Felmayer Já­nos, Gerencsér László, Babarczy Ferenc, Ká­­tay László, Bérczy Antal, Erőskövy János, Nagy János, Vadász József, Petrás Antal és Novák József. A Sipos Orbán Jászberény város orsz. képviselője mint kiadó aláírásával előfizetési felhívást kaptunk: Pásztor Ferenc köl­teményeire. A kiadó e költemények m­űbe­­csére vonatkozólag egy nevesb írónknak szerző egyik költeményére vonatkozó leveléből követ­kező sorokat idézi: „Oly jóízű , zamatos ma­gyarsággal, tiszta népies észjárással, minővel te e verset írtad, Petőfi „Lehel*-én kivüll egy magyar költemény sem dicsekedhetik.“ — A mű, mely mintegy 10—11 nyomott ívre terjed s melynek tartalma — úgymond a kiadó — zengzetes nyelven a szeplőtlen honszerelmet s egy minden szép és nemesért lángoló ifjú kebel szenvedéseit, élettapasztalatát és forró szerelmét sugározza vissza, s. évi november 20-ig okvetlenül meg fog jelenni. Előfizetések, valamint megrendelések is­­ írtjával elfogad­tatnak. A tehetséges szerző, néhány év előtt még szorgalmas munkatársa lapunknak,s most a „Jász-Kunság“ szerkesztője hozzánk is kül­dött be mutatványul egyet szebb költemé­nyei közül; sajnáljuk azonban, hogy anél­kül is túlbő anyaghalmazaink közt mellőzni vagyunk kénytelenek, miután verset, ha csak nem alkalmi, közölni nem szoktunk , de ki­adandó költeményeire annál inkább fölhívjuk a költészet barátainak figyelmét és pártolását.­­ A színigazgató urat fölkérjük, legyen szíves megsúgni a sz­ínháztulajdonos uraknak, hogy színházukban , Magyarország legdrágább színházában, a felső páholyok még mindig oly rondák és rongyosak, hogy az már csakugyan plusquam disznóság, nem is számítva az itt is , ott is kiálló szögeket, melyek ugyancsak kezére dolgoznak a ruha­­művészetnek. Tehát egyfelől piszkolnak, más­felől szakgatnak, így aztán nem csuda , ha — úti figura docet — alig felébe kívánkozik bérlőközönség.­­ A szegedi csizmadiák kivívták a makói tanács „ősi“ intézkedése ellenében, hogy ezentúl a makói vásárokon vasárnap dél­után a csizmadiáknak is szabad a vásár. Az ez ügyben tett fölfolyamodás ugyanis a bel­ügyminisztérium által Csanád megyéhez leküd­­­detvén, ez jelentést kívánt Makó városától, mit a polgármester meg is tett, melyre a f. hó 4-én tartott megyei közgyűlésben az a végzés hozatott, hogy miután a csizmadiák vasárnapi árulása minden alapos ok nélkül csupán „ősi szokásból“ tiltatik, ezen a sza­bad ipar elveivel meg nem egyező tilalom föloldoztatik és a csizmadiák a többi iparo­sokkal hasonló szabad árulásra följogosíttat­­nak. A végzés egyúttal meghagyja Makó vá­ros polgármesterének, hogy ez intézkedést közhírré tegye. ** Megvadult tehén. Múlt vasárnap délután nagy rémületet idézett elő néhány utcában egy tehén , mely neki vadulva futott a palánki templom- és búzatéren keresztül, mindent dühösen megtámadva, mi csak útjá­ban állott, úgy hogy a járókelőknek hacsak testi épségeket kockáztatni nem akarok, fut­­niok kelle­előle. Egy tíz éves leánykát az út közepén földhöz vágott, s különös szerencse, hogy súlyosabb sértések nélkül ott hagyta a földön. A neki vadult állathoz senki sem mert közeledni, még akkor sem, midőn ez egy udvar nyitva levő kapuján befutott. Az össze­csődült csoport hideg borzalommal bámult az állat vad dühén, mígnem egy mészáros ku­tyájával megjelent, s 10—12 egyén segélye mellett végre sikerült a földre teríteni s meg­kötözni.­­ Kifogott hulla. Vasárnap egy férfihullát fogtak ki Röszkénél a Tiszából.­­ Tisztességes ruházata volt, szürke kabát, fe­kete pantallon, zsebeiben egy tárca 3 krral, egy zsebkés, zsebkendő B. F. betűkkel, egy szemüveg és egy kérvény Félegyháza ható­ságához , Fejes Márton aláírással. Azért számláltuk el e nála talált tárgyakat, mert a hulla nyaka majdnem kettévágva s arca olyannyira összetörve találtatott, hogy nem csak ráismerni, de még életkorát meghatá­rozni sem lehetett s kétséget nem szenved, hogy a szerencsétlen a legkegyetlenebb erő­szaknak lett áldozata. A hullát hétfőn a hely­beli kórházba szálliták.­­ H.-m.-vásárhelyi apróságok. A „V. K.“ hírei szerint H.-M.-Vásárhely­en gőzfürdőt akarnak létesíteni — ezer fitos részvények útján. (Nem lesz sok ?) — A tiszai vasúti hid­egőnél már annyira készen van, hogy két hét múlva már a kéz­zel hajtható kis kocsik keresztül mehetnek rajta. Tehát a vasúti forgalomnak átadása s ezzel a szeged-csabai egész vonalrész meg­nyitása sem lehet messze.­­ A távirati összeköttetés a múlt héten Szeged és Vásárhely közt egy kis időre megszakadt. Oka az volt, hogy a Tiszán keresztülmenő sodronyoknak egy szegedi terhes hajó neki ment és elszakító.­­ A 8-dik honvéd­zászlóalj 1-ső százada, mely vásárhelyiek­ből áll, f. hó 7-én érkezett haza az őszi gya­korlatokról. A század Matók Béla főhadnagy és száz­adparancsnok vezetése mellett zene­szóvá és nagy néptömeg kíséretében vonult az indóháztól a városba. Parancsnokuk bú­csúbeszédet tartott hozzájuk , melyben inté őket, hogy polgári kötelességeiket is oly pon­tosan teljesítsék, mint a katonáit teljesítik. Színház. Szombaton , okt. 8-án színre kerül­tek. „A miniszter előszobájában“ dramolett, a szín­­lap szerint itt először, a valóságban azonban még csak nem is másodszor. Ezt követte „A házi kereszt“ vígjáték, s záradékul, a „Paj­kos diákok“ operette. Az első darabban Szeles mint (Knabe) mutatta be szép alakító tehetségét, amely neki , szorgalmas tanulmányozás mellett, igen szép jövőt igér. Ő a szegény agg hivatalno­kot nagyon találóan ábrázolta s játékán át­­gondoltság és bensőség tükröződött, csupán a frappánsabb jelenetekben nem tudta kellő érvényre emelni; igy pl. hogy szerepéből csak két pontot emeljünk ki — ott, hol a holdkó­ros anya éjjeli katasztrófáját elbeszéli és ott, hol megtudja, hogy folyamodványa ad acta létetik, van szavalata ellen némi észrevéte­lünk. Eme két fő mozzanat t. i. az, mely a szegény öreg Knabe lelkét leginkább megra­gadja és megrázza. És ép e két lelki vihart nem láttuk Szelesnél határozott alakban ki­fejlődni. Ha az előbbi jelenésnél elbeszélését nem mindjárt oly átható hangon, hanem nyu­­godtabban kezdi, és csak később, az előadás folyamában előbb-előbb haladva, az emléke­zetében megelevenülő látomány által termé­szetesen előidézett és a mindinkább fokozódó izgatottság egyre emelkedőbb hangját alkal­mazza, a kitörést pedig egész utoljára tartja fönn, akkor sokkal nagyobb hatást idézett volna elő. Ellenben az utóbbi jelenésnél, midőn a reménységét megsemmisítő iratot olvassa, a fennebbivel és ellenkezőleg, mindjárt az elején kellett volna a legerősebb fájdalom kitörése által megmutatnia a villámot, mely a legiszo­­nyúbb valóság vakító fényével oszlatja széjjel az eddigi homályos érzelgést, s mintegy meg­fogható­vá teszi a szegény öreg ember lelki kimerültségét és leroskadását. Szóval, az ér­zelem kitörését az első jelenésben a monológ utolján, a másodikban pedig, ellenkezőleg annak legelején kellett volna alkalmaznia. Utolsó jelenése azonban, melyben a leánya utáni vágy minden egyébb érzelmet, háttérbe szorít nála, kitűnően sikerült. A vígjátékra, mely ismételve is kelleme­sen mulattatott bennünket, kevés észrevéte­lünk van. Császár ma is ugyanazon kedves sz.aloulas Norderose báró volt. Lukácsyné ura is szeretetrem­é­tó Lórin Adél volt. Kuthy (Feves Emil) fájdalom, ma sem vett kevésbé desperátusállásokat, mint a minap. Máár Julia (Emeline) játékán azonban előnyös­ változást észleltünk, amennyiben t. i. ma többet merített önmagából, nem úgy, mint a múltkor, ami­dőn egészen egy ideáljának varázsha­­talmában volt, kiért rajongni látszik, s kit mi is nagyon szeretünk ugyan, de csak­­ eredetiben. Az operetteben nagy örömmel láttuk Ti­márt , a páratlan Fleck-et, hogy mennyire szereti a közönség még ma is ez operettet, s benne régi kedvencét, kivált­ó szerepében, azt eléggé bizonyítja a zsúfolásig megtelt ház és a Tímár megjelenésénél szűnni nem akszó tapsvihar. De valóban felülmúlhatatlan is ő e szerepében, csak az a kár, hogy ez a „Fleck“ annyira belevette magát az ő játé­kába, hogy az majd minden szerepén kisebb­­nagyobb mértékben elő­tűnik. Frinkét a ked­ves Bényeiné sok szellemmel és ügyességgel adta; ő volt az előadás egyik éltető szelleme, csak azt sajnáltuk, hogy a­, ő felvillanyozó játéka, nem valamivel nagyobb testületbe önt­hetett lelket, mint z itteni kevés számú paj­kos diákoké volt. Megyeri Emma (Brand) szerepében, sajátíthatott volna el valamennyit Frinke életelevenségéből. Kovács Mórné (Lizi) valamint Orsy (Antal) is dicséretesen feleltek meg feladatuknak, s különösen Kovácsné, ki érzelmes énekrészeit igen élvezhetőleg adta elő; játéka is megjárta, csakhogy az igazi Lizi a világért sem engedte volna magát a pajkos diákok által úgy körülkerítetni, ölel­getni és csókolgatni, mert az az ő Antalját nagyon szereti. A kar­énekek szintén meglehe­tősen mentek, csakhogy bizony kevés a kar­személyzet. Készakarva hagytuk legutoljára Geyert, a darabnak e jellemalakját. Ezen oly kevesek által talált és többnyire fonákul fölfogott sze­repet, Komi vés adta, és pedig elismerésre méltóan, reá elmondhatjuk, hogy ő a legjobb Geyerek egyike. Alakítása kitűnő volt, s ki­vált szerepének első felétől, melyet valódi művészettel játszott, a világért sem mertünk volna ama túlzásokra következtetni, melyek által szerepének vége felé a szivarozásnál, midőn a füst után ugrándozva kapkod, és a sörivásnál, mit az asztalba fogózkodva , a legburleszkebb modorban hajt végre — le­vonta a jó hatást, mit korábbi, valóban mű­vészi j­átékával reánk gyakorolt. Felelős szerkesztő: Nagy Nándor. HIRDETÉSEK. Értesítés.­­ Alólirt a fekete sas-utcában levő féri-7 női- és gyermek-lábbeliek a legjelesebb gyártmányú bébsi árukkal Ujon­­nan fölszerelvén, a n. é. közönség figyelmébe ajánlja a jelen idényre készült, posztóval bél­lelt csinosan és ízlésesen elkészített női-és gyermek­lábbeliket, továbbá férfiak számára minden minőségű őszi és téli idényre készült topánokat. Legfinomabb minőségű báli és mennyaSSZonyi Cipők a legjutányosabb árak mellett kaphatók. Fiúk számára különösen szép kiállítású lengyel Csizmák nagy választékban ta­láltatnak. Megrendelések igen pontosan és gyor­san eszközöltetnek. Mely tisztelettel 609—16—3 W i l h e r m­ R. Idei termés eladás. Ó-Becsén egy ottani szálláson van f. 1870. évben termett tisztabuza 1300 kereszt, árpa 700 kereszt, zab 800 kereszt, mind ez kinyomtatlan kévékben s kazalokban jól összerakva van, s igy a mint van szabad kézből eladandó. Bővebb felvi­lágosítást ad Csakovácz György ügyvéd Szegeden 685-3­1. , 1 681—K­­örfejtési hirdetmény ácsmunkára. A magas m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium 1870-ik évi szeptember 26-án 4954. sz. alatt kelt rendeletével: Bács-Bodrog megyében, nevezetesen Z­atán és Adán, — Torontálmegyében Török-Kanizsán, — továbbá a titeli határ­őrségben a zsablyai révháznál 4 vízmérce újbóli felállítása en­gedélyeztetvén 1134 írt 94 kr költség erejéig. Megjegyeztetik, misz­rint T.­Kanizsán, Zentán és Adán felállítandó vízmércék egyszerű két egymást segélyző tölgyfa oszopzatból, még a zsablyói révháznál felállítandó vízmérce négy egymást istápoló oszlopzatból állani fog. Az építési tervezet, költségvetés valamint a részletes épí­tési feltételek a szokott hivatalos órák alatt alábbi öt m. kir. mérnöki hivatalnál megtekinthetők. Az illető szabályszerű árlejtés f. é. október 27 én Török- Becsén a hivatal helyiségében fog­­megtartatni, mire a vál­lalkozni akarók ezennel meghivatnak. írásbeli ajánlatok is, az árverést megelőző ideig elfo­gadtatnak, melyeknél, valamint a szóbeli árlejtésnél 5% hatá­­roztatik bánatpénzül. Török-Becsén 1870. évi október 7-én. Magyar kir. mérnöki hivatal. Zsindel-eladás. Aluljegyzésnél palánkban a Kálvária-utcában, Szalma Jósef volt kereskedési helyén, a buzaszentelő földnek átelle­­nében a legjobb nemű zsindel, ezre 1 forintjával kisebb s bármily nagy mennyiségben val­amint megrendelésre épület­­fa is kapható. Helybeli és vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. //*/. Masa István 680—2­­2 fakereskedő Szegeden. Vásári látogatás. Üzleti viszonyaim úgy alakulván , hogy vásárok látogatására ismét képesítve vagyok, tisztelettel jelentem a t. c. szegedi közön­ségnek, hogy férfiroha­r asztrammal a jelen vásárra megérkezem , s ajánlom a legszebb s legizlésesebb francia s magyar szabású kész férfiruhaneműeket, 20*-val olcsób­ban mint bárhol . Vásári raktáram a városházból vezető járda mellett. Bajusz József: 542*-9 E A Mayer G. A. W.-féle hires fehér mellszörp mindig legjobb minőségben kapható: Szegeden K­­ischer és Schupper urak kereskedésében. 561—16—15 Dittmar R. lámpa- és fémár úgy ára Bécsben jelenti, hogy az uj árjegyzék kiadása megtörtént. Olcsóbb és jobb gyártmány mint minden versenyzőnél. Ajánlásra méltók i­s­ az uj és kitűnő szerkezetű Dittmar R.-féle patent közegek, Jupiter-égetők laposbél­lel, argantláng előidézésére. gíf A t. c. közönség érdekében kért an­k figyelmet, hogy minden égő, mellékelt gyárjellel­ van ellátva.

Next