Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-10-30 / 130. szám
1. A Siam, China és Japánnal kötött kereskedelmi szerződést. 2. A községek rendezéséről. 3. Az úrbéri birtokviszonyok részletes rendezéséről. 4. A bérföldekről. 5. Az irtványföldekről. 6. Az úgynevezett partiumok úrbéri pereiről. 7. A magyar földhitelintézetről. 8. az arányosításról és tagosításról Erdélyben. 9. A telepitvényekről. 10. Az államuradalmak területén levő telepitvény-községek állandósításáról. 11. A felnőttek elemi oktatásáról. 12. A kisbéri uradalomnak a magyar koronauradalmak közé becikkelyezéséről. — A kath. antomiai gyűlés 28-án tartó második ülését. Ezen ülés tárgyát kiválólag az igazoló bizottság jelentésének felolvasása képezi, melyből kitűnik, hogy 122 képviselő igazoltatott, és csak Ribáry Ferenc, Tavaszi Endre és Somogyi László, összesen három képviselő választása ellen nyújtanak be panaszt. Ezek fölött a gyűlés teljes szervezkedése után fog határozni. Országgyűlés. A képviselőház ülése okt. 26-án. Elnök jelenti, hogy Pavlovics István, újvidéki képviselő végkép igazoltatott. Horn Ede kéri az elnökséget az iránt, hogy a ház előbbi irományai az újabb képviselőknek kiszolgáltassanak. Elnök: Ezen kérésnek, amennyiben teljesíthető lesz, meg fog felelni. Ezzel kapcsolatban elnök a házzal tudatja, hogy az állandó igazolóbizottságnak csupán hat tagja van jelen, ugyanazért póttagok választását tartja szükségesnek. Ez ellen fölszólalnak Ghyczy Kálmán, Huszár Imre. A ház nem is határozza el a póttagok választását, hanem elrendeli, hogy az igazolóbizottság távollevő tagjai táviratilag felszólítandók kötelességeik teljesítésére. Napirenden van az 1870-dik évi szeptember és október havi költségvetési előirányzat. Halász Boldizsár: Kívánja, hogy a képviselők szeptember béért is kapjanak diurnumot. Elnök és Csernátony L. felszólalása után ezen indítvány elejtetik s az előirányzott költség folyóvá tétele elrendeltetik. A napirend második tárgya az igazságügyminiszter tegnapi javaslata a 20 tagú bizottságra nézve, mely az első bírósági törvényszékek fölállítása iránti törvényjavaslatra nézve lenne véleményt adandó, ezzel kapcsolatban Papp Zsigmond hason tárgyú javaslata. Papp Zsigmond röviden indokolja javaslatát, s azt elfogadásra ajánlja. Ghyczy helyesli a miniszter h. javaslatát s Papp Zs. indítványát mellőzve , most csak ezt kívánja tárgyaltatni. Horváth min. indokolása és Berzenczey hozzászólása után , a ház általánosságban elfogadja a min. h. javaslatot és mellőzi Papp Zs. módosítását. Mocsáry L. a részletes tárgyalásnál módosítást nyújt be, mely szerint a bizottságba 30 tag lenne választandó, a vélemény beadásra pedig ne tűzessék ki határozott nap, hanem „lehető legrövidebb idő.“ Horváth min. hozzászólása után a módosítvány elfogadtatik , azon különbséggel, hoigy csak 25 tag lesz választandó. A szavazatok szombaton fognak beszedetni. Kerkápoly Károly pénzügyminiszter egy óra hosszánál tovább tartó indokoló beszéd kíséretében benyújtja a jövő évi költségelőirányzatot. Indokolta, miért emelkedik eudget mintegy 20 millió írttal, mivel t. i. a budgetet eddig igénybe vevő intézményeket gyarapítani, kifejteni kell; előadja, miszerint a mintegy 12 millió többlettel előirányzott országos bevétel e többlete tényleg be fog folyni. Nagyérdekű beszéde hosszas éljenzéssel fogadtatott a jobboldal részéről. Németh Albert kivárja, hogy Deák Ferencnek f. évi január 19-én beadott azon h. javaslata, mely a minisztériumot odautasítja, hogy a költségvetést kellő időben terjeszsze a ház elé, mielőbb napirendre tűzessék. Ghyczy K. tiltakozik ez ellen. Zsedenyi a p. v. min. beszédére többrendbeli megjegyzést tesz. Kerkápoly válasza után a ház elrendeli a kinyomatott költségvetések kiosztását. A napirend harmadik tárgya: A testi büntetés eltörléséről szóló törvényjavaslatban a főrendiház által tett módosítvány. A képviselőház a központi bizottság előterjesztése folytán a módosítványhoz nem járni és az eredeti szöveget hagyja meg. A napirend negyedik tárgya: a szavazatok beadása a mentelmi , vasúti , kérvényi és számvizsgálói bizottságokra. A főrendiház október 26-án tartott ülésében Ivánkovich Gy. a képviselőház jegyzője átnyújtja az 1868-dik évi 45-dik törv. cikk módosításáról szóló, ő fölsége által szentesített cikket, mely felolvasás által kihirdettetett, Gr. Szapáry Gyula főrendiházi jegyző állásáról lemondván, lemondása tudomásul vétetik. Egy mindennapi történet. Balás Frigyestől. A magyar kormány székhelyét a fővárosból Debrecenbe tette át. Windischgrätz seregeinek élén január ö dikén délután egy órakor vonult be Budapestre, melyet a magyar sereg még reggel odahagyott. Amily fényes volt a bevonulás, oly leverő volt hatása a lakosságra. A fővezér a megszállott főváros kulcsait magához vevén, kijelenté, hogy „érdem szerint fog jutalmazni és büntetni.” Ezután megkezdődtek a titkos föladások, megnyílt az elfogatások korszaka. Nem volt biztonságban többé senki ! Néha suttogva beszéltek az emberek, hogy: „ma is kivégzés történt.“ Sötét napok voltak azok, vérben kelt és nyugodott a nap. Ez idő tájban történt az is, amit itt elmondandó leszek. Éjfél van, néma csend, csak az utcákon járó vasas őrjárat léptei hallatszanék. A hold épen e pillanatban bukkant elő egy sötét szürke felhő mögül, s fényével megvilágító az eddig homályba burkolt Budavár kevély ormait , melyen a feketesárga lobogó lengett. A házakban halálnámiság. A Szik min -A képviselőház ülése okt. 27-én. A napirend első tárgyát képezi a bizottsági választások eredményének kihirdetése. A bizottságok következőleg lettek megalakítva : Kérvényi bizottság : Barcsay Ákos, Bay Ferenc, Bogyó Sándor, Brezovay László, Császár Bálint, Dienes József, Eitel Frigyes, Fabricius Károly, Fillenbaum Ferenc b., Hajdú Ignác, Orosz Mihály, Philippovics Simon, Szögyényi László , Stoll Károly , Ürményi Miksa. Mentelmi bizottság: Bogdán Vincze, Hoffmann Pál, Hodossy Imre, Justh József, Leonhard Károly, Máttyus Arisztid, Simonyi Lajos b., Török Dániel, Tomasics József Urházy György. Vasúti bizottság: Dániel Pál, Házmánden halandó, különbség nélkül, a főurtól a legszegényebb napszámosig. Miért ne lehetnének az emberek egyek, legalább az álomban. A k. palota mögött lassan , csaknem minden nesz nélkül, egy ajtócska nyílik meg s azon egy fekete köpenybe burkolt alak lép ki, oly figyelmesen, oly könnyű léptékké, mintha attól félne, hogy valaki által fölismertetik. Sebesen halad a váci utcán előre, egyenesen a felső Dunasornak tartva. Néha megáll , mintha új bátorságot akarna magába venni. A Lloyd-épület mellett gyorsan megfordul, s egyenesen a lánchídnak tart, melynek oszlopai alatt titkosan suhant el, mint egy árny. A feketéllő alak a legnagyobb küzdés és félelem közt haladt a várhegy keskeny utain, eléri végre a vizi-városi kaput , hol az őr harsány „Verda“ kiáltása fogadja. A fekete alak e nem várt kiáltástól annyira megijedt, hogy lábai alatt inogni kezdett a fald, s olyannyira elgyengült, hogy a kapu oszlopához kellett támaszkodnia. Néhány percig haboz, azután erőt vesz gyöngeségén, néhány lépést tesz az őr felé , kihez e szavakat intézi: — E levelet rögtön adassa át a főparancsnoknak. — Az most nem lehet — felelt az őr durván, de ha egynegyed óra múlva fölváltanak, akkor levelét átadhatom az őrhelyen a hadnagy úrnak, ő majd fogja tudni, hogy mitévő legyen vele. A rejtélyes alak ezután megfordult és sebesen haladt le a Duna felé. A hídnál megállt s gondolatokba mélyedve mormogott: — úgy érzem, hogy roszat cselekedtem Franciaország. A békére aligha lehet valami kilátás. Thiers újabb tudósítások szerint is készül ugyan Versaillesba, de ha tekintetbe vesszük azon berlini hivatalos tudósításokat, melyek egyhangúlag állítják, hogy Poroszország soha sem fog egy republikánus francia kormánynyal alkudozni, kevés reményt helyezhetünk Thiers újabb küldetéséhez. Ellenben beszélik, hogy Bazaine-val, ki állítólag a császárral egyetértésben áll, hajlandó alkudozni a porosz kormány. Aminthogy távírják De a megtörténtet többé meg nem történtté tenni nem lehet? Eb, de mit veszszen el, ha utamba áll !. . . A feketébe burkolt alak egy fiatal nő volt, Szendei Leona , a vádlott pedig a férje. A nő nem volt még húsz éves, a férj már közel járt a hatvanhoz. Nem voltak egymás számára teremtve. Szegény öreg , de miért is szeretett bele, egy 20 éves szépségbe ? .. . Igen, miért hitt ezen égi vonások ártatlanságának. Miért hitt azon csalóka szerelmi tüznek, mely Leona szép kék szemeiben égett, — miért az álnok mosolynak, melynek naponkint szemtanúja volt ? Hisz tudhatta volna, hogy neje szerelme színlelés, de ő szegény öreg, hitt e bájos tekintetnek, a forró csókoknak. Szegény öreg, igazszivüségéért szerelmet remélt, s mit nyert cserébe? „árulást és — halált.* No de ilyen az emberek élete, „remény és csalódás.“ Ki remélt anélkül, hogy ne csalódott és ismét ne remélt volna, így vagyunk a reménynyel mindnyájan. Ha vágyaink tündér hazáját lerombolják a sors villámai, akkor uj hazát alkotunk annak romjai fölött, s ha a jövő, melytől oly sokat vártunk, ismét cserben hagy bennünket, szivünk a csalódás kinsulya alatt sajog ugyan; de ismét uj pályát kezd , — hisz előtte van még mindig — a remény... Szegény öreg ! te is csalódtál, ölyvet tápláltál galamb helyett. Azt tartottad te is, hogy „mi az élet szerelem nélkül.* Egy csepp az idő óceánjából, melyet a Bors saját cseppjeivel vegyit a halandó italába; keserűk e l l.tF.WBlI ll.'L 'V ' I' | lll.lllllh cseppek, mégis oly drágák, hogy azokat többnyire életünkkel fizetjük meg. Szegény öreg mily pontos fizetővé lettél te ! Miért fogadtad jó barátod árva fiát házadhoz ? Jenő fogadott fiad 24 éves, ned oly szép. Nem csoda tehát, ha a hosszas együttlétből szerelem fejlődött ki köztük, mely egymásért örök tűzzel lángolt sziveikben. A tűz, mely fogadott fiad szemeiben égett, csakhamar olvadásba hozta nőd keblét. Az a nyájas mosoly, mely ajkain lebegett , sziveiket titokban egygyé forrasztá; a kölcsönös szeretet ragyogó gyémántja érzelmeiket is csakhamar összefűzte, és pedig örökre, elvárhatlanul. Oly szép volt előttük az élet, ha együtt cseveghettek! Szép, mert szerelmükben nem láttak még egy virágot sem elhervadni, az égről egy csillagot sem lehullani. Szóval, vidám volt előttük minden, úgy örültek az életnek, mint tavaszi ibolyák a tavasz jöttének. Szerették egymást végtelen. Éjjel-nappal egymásról ábrándoztak. Igaz tehát, amit sokan állítanak, hogy a szerelem képes mindenre, a szerelem mindenható istenség. Mégis Bokán kárhoztatják azokat, kik szeretnek s dicsérik sokszor azokat, kiket kárhoztatniok kellene. Leona igen jó volt.. . öreg férjének, úgyszólván atyjának, büszkesége, ő hű volt, ő tisztelte is férjét mindaddig, mig Jenőt meg nem ismeré. E fiatal ember látása határozta el sorsát. (Folytatás következik.) Ferenc, Korizmics László, Kemény Gábor b., Latinák Rudolf, Madocsányi Pál , Muzslai Sándor, Paczolay János, Podmaniczky Frigyes b, Pejacsevics László gr., Petrovay Ákos, Róth László , Szeniczey Ödön, Zichy Nándor gr., Simonyi Ernő. Számvizsgáló bizottmány : Dezső Szaniszló, Kraljevics Miroszláv , Madocsányi Pál, Plachy Lajos, Szilágyi Virgil. A szakbizottságok meghagyatnak. Napirendre kerül Simonyi Ernő és társai határozati javaslata a háború tárgyában. Simonyi Ernő: Dacára, hogy a benyújtott javaslat nagyfontosságú és sürgős tárgyalást igényel, a miniszterelnök , ki a külügyeket képviseli, mindeddig nem tarta méltónak a házban megjelenni; mivel pedig a miniszterelnök távollétében nem hiszi, hogy a kormány ez ügyben kellő fölvilágosításokat adhasson, kéri a tárgyalást akkorra elhalasztatni, midőn a miniszterelnök a házban jelen lesz. A tárgyalás ellenmondás nélkül elhalasztatik. Ordódy Pál az igazoló bizottság részéről jelenti, hogy Vay Ádám, Helfy Ignác, Zsámbokréty József, Degré Alajos, Vécsey Tamás és Lászlói Antal képviselők végleg igazoltattak. Ezután a napirend megállapítása került szőnyegre , mely kérdés hosszas vitát idézett elő. Ghyczy K. a beterjesztett miniszteri sorjegyzéket kívánja napirendre tűzetni, Horváth mindezt nem látja szükségesnek , valamint Pulszky Ferenc sem. B. Simonyi Lajos Ghyczy indítványát pártolja, Táncsics a regálék eltörléséről szóló törvjavaslatot sürgeti. Horváth mint az úrbéri viszonyok végleges rendezéséről, bérföldekről, irtványokról, az arányosítás és tagosításról Erdélyben, a földhitelintézetről stb. szóló törvényeket kívánja az osztályokhoz utasíttatni. Deák Ferenc a törvénykezési és törvényhatósági törvényjavaslatokat véli az osztályokhoz utasítandóknak. Szólnak még: Halász B., Horn Ede, Szlávy J. miniszter, Németh Albert, Madarász József, Irányi D., Ürményi Miksa, Horváth min. és Huszár Imre. Határozatilag elfogadtatik Horváth min. indítványa, mely szerint az úrbéri viszonyok végleges rendezéséről, irtványokról stb. szóló törvjavaslatok, s ezeken kívül a községrendezési törvény — továbbá Huszár Imre indítványa, mely szerint a telepítvényekről szóló két törvényjavaslat az osztályokhoz fog áttérelni. hüllőid. Szeged, okt 29. is, hogy Boyer tábornok Bazaine küldötte, újra megjelent a porosz főhadiszálláson alkudozni. Hogy miről foly az alku, vagy hogy egyátllában foly-e valamiről, kétséges és attól függ, mennyiben lehet hitelt adni a hivatkozott táviratoknak. A „Journa de Bruxelles” is közöl egy rokontárgyú iratot, mely megerősíti a hírt, miszerint Poroszország és Napóleon (tehát itt már nem Bazaille) közt a hatalmak résztvevője mellett alkudozások folynak a béke, s ezenkívül a pápa világi hatalmának helyreállítása tárgyában. E hírnek, mint utóbbi része tanúsítja, psichológiai alapja nincsen. Tíz párisi páholy a királyra és koronahercegre kimondta a szabadkőművesi száműzetést. Németország: Német földről számos távirat érkezik, mely különféle hadi készülődéseket jelez, írják jelesül, hogy Oberlandból kis szétszedhető házakat szállítanak a Páris alatt táborozó csapatok számára. Ezenkívül egy mainzi távirat szerint az 1853-ik korosztályú újoncok közelebb Franciaországba fognak vonulni, az előbbi korosztályokból időnként szabadságoltak ismét behivattak. Délfranciaország ellen egy újabb 90,000 főnyi hadsereg nyomul is az Orleansban fekvő sereg Páris alá fog visszatérni. A hegyi háború céljából nagymennyiségű kisebb mitrailleuseök szállíttatnak, melyeket két-két ember visz, s melyek egyszerre 5 lövést adnak. Münchenből írják, hogy a bajor katonák Orleans megszállása előtt két napig mit sem ettek. A „Provinzial Corr.“ szerint a dél-német államokkal Versaillesben folyó alkudozások novemberben fognak a birodalmi gyűlés elé terjesztetni. A követek választása november 16. s a választóké november 9-én fog történni. Jakoby és Herbig a király rendeletére szabadon bocsáttattak, mi igen jó hatást idézett elő. Brüsseli sürgönyök szerint Napoleon herceg és dr. Coneau Eugenia excsászárnőnél vannak. Olaszország: Kabinetváltozási hírek szárnyalnak. Ratazzi hír szerint Sellával alkudozásban van és közel van az egyetértés; beszélnek egy Sella- Ratazzi minisztériumról, melybe a baloldal néhány tagja fog felvétetni. A „Trionfo* szerint pedig Lanza, Venosta és Castagnola visszalépése várható és a kabinetbe Chiares, Lamarmora és Ruspolibg fognak felvétetni. Florencből 25-ről jelentik, hogy a külügyminiszter Olaszország diplomatiai ügynökeihez egy körlevelet küldött, melyben megcáfolja a pápai bulla állításait a zsinat felfüggesztésére vonatkozólag, s kijelenti, hogy az olasz kabinet, valamint ezt a múltban is tévé, jelenleg sem gördített volna semmiféle akadályt is a zsinat összetdlése és szabadsága elé. Az „Opinione“ szerint valószínű, hogy a minisztérium a kamara föloszlatását határozza el s a választótestületeket nov. második felére hívja össze. Állítják, hogy Serrano e hó 30-án előterjeszti a cortesben Amadeus herceg trónje