Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-10-30 / 130. szám

1. A Siam, China és Japánnal kötött kereskedelmi szerződést. 2. A községek rendezéséről. 3. Az úrbéri birtokviszonyok részletes rendezéséről. 4. A bérföldekről. 5. Az irtványföldekről. 6. Az úgynevezett parti­umok úrbéri pe­reiről. 7. A magyar földhitelintézetről. 8. az arányosításról és tagosításról Er­délyben. 9. A telepitvényekről. 10. Az államuradalmak területén levő telepitvény-községek állandósításáról. 11. A felnőttek elemi oktatásáról. 12. A kisbéri uradalomnak a magyar koronauradalmak közé becikkelyezéséről. — A kath. antomiai gyűl­és 28-án tartó második ü­lését. Ezen ülés tárgyát kivá­­lólag az igazoló bizottság jelentésének felol­vasása képezi, melyből kitűnik, hogy 122 képviselő igazoltatott, és csak Ribáry Ferenc, Tavaszi Endre és Somogyi László, összesen három képviselő választása ellen nyújtanak be panaszt. Ezek fölött a gyűlés teljes szervez­kedése után fog határozni. Országgyűlés. A képviselőház ülése okt. 26-án. E­ln­ö­k jelenti, hogy Pavlovics István, újvidéki képviselő végkép igazoltatott. Horn Ede kéri az elnökséget az iránt, hogy a ház előbbi irományai az újabb képvi­selőknek kiszolgáltassanak. Elnök: Ezen kérésnek, amennyiben tel­jesíthető lesz, meg fog felelni. Ezzel kapcso­latban elnök a házzal tudatja, hogy az ál­landó igazoló­bizottságnak csupán hat tagja van jelen, ugyanazért póttagok választását tartja szükségesnek. Ez ellen fölszólalnak Ghyczy Kálmán, Huszár Imre. A ház nem is határozza el a póttagok választását, hanem elrendeli, hogy az igazoló­bizottság távollevő tagjai távira­tilag felszólítandók kötelességeik teljesítésére. Napirenden van az 1870-dik évi szep­tember és október havi költségvetési elő­irányzat. Halász Boldizsár: Kívánja, hogy a képviselők szeptember béért is kapjanak diur­­numot. Elnök és Csernátony L. felszólalása után ezen indítvány elejtetik s az előirányzott költ­ség folyóvá tétele elrendeltetik. A napirend második tárgya az igazság­ügyminiszter tegnapi javaslata a 20 tagú bi­zottságra nézve, mely az első­ bírósági tör­vényszékek fölállítása iránti törvényjavaslatra nézve lenne véleményt adandó, ezzel kap­csolatban Papp Zsigmond hason tárgyú ja­vaslata. P­a­p­p Zsigmond röviden indokolja ja­vaslatát, s azt elfogadásra ajánlja. Ghyczy helyesli a miniszter h. javas­latát s Papp Zs. indítványát mellőzve , most csak ezt kívánja tárgyaltatni. Horváth min. indokolása és Berzenczey hozzászólása után , a ház általánosságban el­fogadja a min. h. javaslatot és mellőzi Papp Zs. módosítását. M­o­c­s­á­r­y L. a részletes tárgyalásnál módosítást nyújt be, mely szerint a bizottságba 30 tag lenne választandó, a vélemény beadásra pedig ne tűzessék ki határozott nap, hanem „lehető legrövidebb idő.“ Horváth min. hozzászólása után a módosítvány elfogadtatik , azon különbséggel, hoigy csak 25 tag lesz választandó. A sza­vazatok szombaton fognak beszedetni. Kerkápoly Károly pénzügyminiszter egy óra hosszánál tovább tartó indokoló be­széd kíséretében benyújtja a jövő évi költség­­előirányzatot. Indokolta, miért emelkedik e­­­udget mintegy 20 millió írttal, mivel t. i. a budgetet eddig igénybe vevő intézményeket gyarapítani, kifejteni kell; előadja, miszerint a mintegy 12 millió többlettel előirányzott országos bevétel e többlete tényleg be fog folyni. Nagyérdekű beszéde hosszas éljenzéssel fogadtatott a jobboldal részéről. Németh Albert kivárja, hogy Deák Ferencnek f. évi január 19-én beadott azon h. javaslata, mely a minisztériumot odauta­­sítja, hogy a költségvetést kellő időben ter­­jeszsze a ház elé, mielőbb napirendre tű­zessék. Ghyczy K. tiltakozik ez ellen. Zsedenyi a p. v. min. beszédére több­­rendbeli megjegyzést tesz. Kerkápoly válasza után a ház elren­deli a kinyomatott költségvetések kiosztását. A napirend harmadik tárgya: A testi büntetés eltörléséről szóló tör­vényjavaslatban a főrendiház által tett módo­sítvány. A képviselőház a központi bizottság elő­terjesztése folytán a módosítványhoz nem járni és az eredeti szöveget hagyja meg. A napirend negyedik tárgya: a szavaza­tok beadása a mentelmi , vasúti , kérvényi és számvizsgálói bizottságokra. A főrendiház október 26-án tartott ülé­sében Ivánkovich Gy. a képviselőház jegy­zője átnyújtja az 1868-dik évi 45-dik törv. cikk módosításáról szóló, ő fölsége által szen­tesített cikket, mely felolvasás által kihirdet­­tetett, Gr. Szapáry Gyula főrendiházi jegyző állásáról lemondván, lemondása tudomásul vé­tetik. Egy mindennapi történet. Balás Frigyestől. A magyar kormány székhelyét a főváros­ból Debrecenbe tette át. Windischgrätz seregeinek élén január ö­ dikén délután egy órakor vonult be Buda­pestre, melyet a magyar sereg még reggel odahagyott. Amily fényes volt a bevonulás, oly le­verő volt hatása a lakosságra. A fővezér a megszállott főváros kulcsait magához vevén, kijelenté, hogy „érdem sze­rint fog jutalmazni és büntetni.” Ezután megkezdődtek a titkos föladások, megnyílt az elfogatások korszaka. Nem volt biztonságban többé senki ! Néha suttogva beszéltek az emberek, hogy: „ma is kivég­zés történt.“ Sötét napok voltak azok, vérben kelt és nyugodott a nap. Ez idő tájban történt az is, amit itt el­mondandó leszek. Éjfél van, néma csend, csak az utcákon járó vasas őrjárat léptei hallatszanék. A hold épen e pillanatban bukkant elő egy sötét szürke felhő mögül, s fényével megvilágító az eddig homályba burkolt Bu­davár kevély ormait , melyen a feketesárga lobogó lengett. A házakban halálnám­iság. A Szik min -A képviselőház ülése okt. 27-én. A napirend első tárgyát képezi a bizott­sági választások eredményének kihirdetése. A bizottságok következőleg lettek meg­alakítva : Kérvényi bizottság : Barcsay Ákos, Bay Ferenc, Bogyó Sándor, Brezovay László, Csá­szár Bálint, Dienes József, Eitel Frigyes, Fabricius Károly, Fillenbaum­ Ferenc b., Hajdú Ignác, Orosz Mihály, Philippovics Simon, Szögyényi László , Stoll Károly , Ürményi Miksa. Mentelmi bizottság: Bogdán Vincze, Hoff­mann Pál, Hodossy Imre, Justh József, Leon­hard Károly, Máttyus Arisztid, Simonyi La­jos b., Török Dániel, Tomasics József Urházy György. Vasúti bizottság: Dániel Pál, Házmán­den halandó, különbség nélkül, a főurtól a legszegényebb napszámosig. Miért ne lehet­nének az emberek egyek, legalább az álomban. A k. palota mögött lassan , csaknem minden nesz nélkül, egy ajtócska nyílik meg s azon egy fekete köpenybe burkolt alak lép ki, oly figyelmesen, oly könnyű léptékké­, mintha attól félne, hogy valaki által fölismer­tetik. Sebesen halad a váci­ utcán előre, egye­nesen a felső Dunasornak tartva. Néha meg­áll , mintha új bátorságot akarna magába venni. A Lloyd-épület mellett gyorsan meg­fordul, s egyenesen a lánchídnak tart, mely­nek oszlopai alatt titkosan suhant el, mint egy árny. A feketéllő alak a legnagyobb küzdés és félelem közt haladt a várhegy keskeny utain, eléri végre a vizi-városi kaput , hol az őr harsány „Verda­­“ kiáltása fogadja. A fekete alak e nem várt kiáltástól annyira megijedt, hogy lábai alatt inogni kezdett a fald, s olyannyira elgyengült, hogy a kapu oszlopához kellett támaszkodnia. Né­hány percig haboz, azután erőt vesz gyönge­­ségén, néhány lépést tesz az őr felé , kihez e szavakat intézi: — E levelet rögtön adassa át a főpa­rancsnoknak. — Az most nem lehet — felelt az őr durván, de ha egynegyed óra múlva fölválta­nak, akkor levelét átadhatom az őrhelyen a hadnagy úrnak, ő majd fogja tudni, hogy mi­tévő legyen vele. A rejtélyes alak ezután megfordult és sebesen haladt le a Duna felé. A hídnál meg­állt s gondolatokba mélyedve mormogott: — úgy érzem, hogy roszat cselekedtem Franciaország. A békére aligha le­het valami kilátás. Thiers újabb tudósítások szerint is készül ugyan Versaillesba, de ha tekintetbe vesszük azon berlini hivatalos tudó­sításokat, melyek egyhangúlag állítják, hogy Poroszország soha sem fog egy republikánus francia kormánynyal alkudozni, kevés reményt helyezhetünk Thiers újabb küldetéséhez. El­lenben beszélik, hogy Bazaine-val, ki állítólag a császárral egyetértésben áll, hajlandó alku­dozni a porosz kormány. Aminthogy távírják De a megtörténtet többé meg nem történtté tenni nem lehet? Eb, de mit­ veszszen el, ha utamba áll !. . . A feketébe burkolt alak egy fiatal nő volt, Szendei Leona , a vádlott pedig a férje. A nő nem volt még húsz éves, a férj már közel járt a hatvanhoz. Nem voltak egy­más számára teremtve. Szegény öreg , de miért is szeretett bele, egy 20 éves szépségbe ? .. . Igen, miért hitt ezen égi vonások ártatlanságának. Miért hitt azon csalóka szerelmi tüznek, mely Leona szép kék szemeiben égett, — miért az ál­­nok mosolynak, melynek naponkint szemtanúja volt ? Hisz tudhatta volna, hogy neje szerelme színlelés, de ő szegény öreg, hitt e bájos tekintetnek, a forró csókoknak. Szegény öreg, igazszivüségéért szerelmet remélt, s mit nyert cserébe? „árulást és — halált.* No de ilyen az emberek élete, „remény és csalódás.“ Ki remélt anélkül, hogy ne csa­lódott és ismét ne remélt volna, így vagyunk a reménynyel mindnyájan. Ha vágyaink tündér hazáját lerombolják a sors villámai, akkor uj hazát alkotunk annak romjai fölött, s ha a jövő, melytől oly sokat vártunk, ismét cserben hagy bennünket, szi­vünk a csalódás kinsulya alatt sajog ugyan; de ismét uj pályát kezd , — hisz előtte van még mindig — a remény­­... Szegény öreg ! te is csalódtál, ölyvet tápláltál galamb helyett. Azt tartottad te is, hogy „mi az élet szerelem nélkül.* Egy csepp az idő óceánjából, melyet a Bors saját csepp­­jeivel vegyit a halandó italába; keserűk e­ ­l l.tF.WBlI ll.'L 'V ' I' | lll.lllllh cseppek, mégis oly drágák, hogy azokat több­nyire életünkkel fizetjük meg. Szegény öreg­­ mily pontos fizetővé let­tél te ! Miért fogadtad jó barátod árva fiát há­zadhoz ? Jenő fogadott fiad 24 éves, ned oly szép. Nem csoda tehát, ha a hosszas együttlétből szerelem fejlődött ki köztük, mely egymásért örök tűzzel lángolt sziveikben. A tűz, mely fogadott fiad szemeiben égett, csakhamar olvadásba hozta nőd keblét. Az a nyájas mosoly, mely ajkain lebe­gett , sziveiket titokban egygyé forrasztá; a kölcsönös szeretet ragyogó gyémántja ér­zelmeiket is csakhamar összefűzte, és pedig örökre, elvárhatlanul. Oly szép volt előttük az élet, ha együtt cseveghettek! Szép, mert szerelmükben nem láttak még egy virágot sem elhervadni, az égről egy csillagot sem lehullani. Szóval, vidám volt előttük minden, úgy örültek az életnek, mint tavaszi ibolyák a tavasz jöttének. Szerették egymást végtelen. Éjjel-nappal egymásról ábrándoztak. Igaz tehát, amit sokan állítanak, hogy a szerelem képes mindenre, a szerelem minden­ható istenség. Mégis Bokán kárhoztatják azo­kat, kik szeretnek s dicsérik sokszor azokat, kiket kárhoztatniok kellene. Leona igen jó volt.. . öreg férjének, úgy­szólván atyjának, büszkesége, ő hű volt, ő tisztelte is férjét mindad­dig, mig Jenőt meg nem ismeré. E fiatal ember látása határozta el sorsát. (Folytatás következik.) Ferenc, Korizmics László, Kemény Gábor b., Latinák Rudolf, Madocsányi Pál , Muzslai Sándor, Paczolay János, Podmaniczky Frigyes b, Pejacsevics László gr., Petrovay Ákos, Róth László , Szeniczey Ödön, Zichy Nándor gr., Simonyi Ernő. Számvizsgáló bizottmány : Dezső Sza­­niszló, Kraljevics Miroszláv , Madocsányi Pál, Plachy Lajos, Szilágyi Virgil. A szakbizottságok meghagyatnak. Napirendre kerül Simonyi Ernő és tár­sai határozati javaslata a háború tárgyában.­­ Simonyi Ernő: Dacára, hogy a be­nyújtott javaslat nagyfontosságú és sürgős tárgyalást igényel, a miniszterelnök , ki a külügyeket képviseli, mindeddig nem tarta méltónak a házban megjelenni; mivel pedig a miniszterelnök távol­létében nem hiszi, hogy a kormány ez ügyben kellő fölvilágosításokat adhasson, kéri a tárgyalást akkorra elha­­lasztatni, midőn a miniszterelnök a házban jelen lesz. A tárgyalás ellenmondás nélkül elhalasz­tatik. Ordódy Pál az igazoló bizottság részé­ről jelenti, hogy Vay Ádám, Helfy Ignác, Zsámbokréty József, Degré Alajos, Vécsey Tamás és Lászlói­ Antal képviselők végleg igazoltattak. Ezután a napirend megállapítása került szőnyegre , mely kérdés hosszas vitát idé­zett elő. Ghyczy K. a beterjesztett miniszteri sorjegyzéket kívánja napirendre tűzetni, Hor­váth mind­ezt nem látja szükségesnek , vala­mint Pulszky Ferenc sem. B. Simonyi Lajos Ghyczy indítványát pártolja, Táncsics a re­gálék eltörléséről szóló törvjavaslatot sürgeti. Horváth mint az úrbéri viszonyok végleges rendezéséről, bérföldekről, irtványokról, az arányosítás és tagosításról Erdélyben, a föld­hitelintézetről stb. szóló törvényeket kívánja az osztályokhoz utasíttatni. Deák Ferenc a törvénykezési és törvényhatósági törvényja­vaslatokat véli az osztályokhoz utasítandók­­nak. Szólnak még: Halász B., Horn Ede, Szlávy J. miniszter, Németh Albert, Mada­rász József, Irányi D., Ürményi Miksa, Hor­váth min. és Huszár Imre. Határozatilag elfogadtatik Horváth min. indítványa, mely szerint az úrbéri viszonyok végleges rendezéséről, irtványokról stb. szóló törvjavaslatok, s ezeken kívül a községrende­zési törvény — továbbá Huszár Imre indít­ványa, mely szerint a telepítvényekről szóló két törvényjavaslat az osztályokhoz fog átté­­relni. hüllőid. Szeged, okt 29. is, hogy Boyer tábornok Bazaine küldötte, újra megjelent a porosz főhadiszálláson alku­dozni. Hogy miről foly az alku, vagy hogy egyátllában foly-e valamiről, kétséges és at­tól függ, mennyiben lehet hitelt adni a hivat­kozott táviratoknak. A „Journa de Bruxelles” is közöl egy ro­­kontárgyú iratot, mely megerősíti a hírt, mi­szerint Poroszország és Napóleon (tehát itt már nem Bazaille) közt a hatalmak résztve­vője mellett alkudozások folynak a béke, s ezenkívül a pápa világi hatalmának helyreál­lítása tárgyában. E hírnek, mint utóbbi része tanúsítja, psichológiai alapja nincsen. Tíz párisi páholy a királyra és korona­­hercegre kimondta a szabadkőművesi szám­űzetést. Németország: Német földről számos távirat érkezik, mely különféle hadi készülő­déseket jelez, írják jelesül, hogy Oberlandból kis szét­szedhető házakat szállítanak a Páris alatt tá­borozó csapatok számára. Ezenkívül egy ma­­inzi távirat szerint az 1853-ik korosztályú újoncok közelebb Franciaországba fognak vo­nulni, az előbbi korosztályokból időnként sza­badságoltak ismét behivattak. Délfranciaország ellen egy újabb 90,000 főnyi hadsereg nyo­mul is az Orleansban fekvő sereg Páris alá fog visszatérni. A hegyi háború céljából nagy­mennyiségű kisebb mitrailleuseök szállíttat­nak, melyeket két-két ember visz, s melyek egyszerre 5 lövést adnak. Münchenből írják, hogy a bajor katonák Orleans megszállása előtt két napig mit sem ettek. A „Provinzial Corr.“ szerint a dél-német államokkal Versaillesben folyó alkudozások no­vemberben fognak a birodalmi gyűlés elé ter­jesztetni. A követek választása november 16. s a választóké november 9-én fog történni. Jakoby és Herbig a király rendeletére szabadon bocsáttattak, mi igen jó hatást idé­zett elő. Brüsseli sürgönyök szerint Napoleon herceg és dr. Coneau Eugenia excsászárnőnél vannak. Olaszország: Kabinetváltozási hírek szárnyalnak. Ratazzi hír szerint Sellával alku­dozásban van és közel van az egyetértés; be­szélnek egy Sella- Ratazzi minisztériumról, melybe a baloldal néhány tagja fog felvé­tetni. A „Trionfo* szerint pedig Lanza, Ve­­nosta és Castagnola visszalépése várható és a kabinetbe Chiares, Lamarmora és Ruspoli­bg­ fognak felvétetni. Florencből 25-ről jelentik, hogy a kül­ügyminiszter Olaszország diplomatiai ügynö­keihez egy körlevelet küldött, melyben meg­cáfolja a pápai bulla állításait a zsinat fel­függesztésére vonatkozólag, s kijelenti, hogy az olasz kabinet, valamint ezt a múltban is tévé, jelenleg sem gördített volna semmiféle akadályt is a zsinat összetdlése és szabad­sága elé. Az „Opinione“ szerint valószínű, hogy a minisztérium a kamara föloszlatását határozza el s a válasz­tó­testületeket nov. második felére hívja össze. Állítják, hogy Serrano e hó 30-án elő­terjeszti a cortesben Amadeus herceg trónje­

Next