Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-11-23 / 140. szám
TANÜGYI ROVAT. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a szegedi kath. férfitanitó-képezde igazgató-tanácsának f. 1870. évi november hó 10-én tartott üléséről. (Vége.) 6. A gondnokválasztás kérdése fölmerülvén, határozatilag kimondja a tanács, hogy az eddigi gyámnok, ft. Kremminger Antal tanácstag, a gyámnoki teendők teljesítésére jövőre is felkérendő. 7. Az intézet eddigi költségi alapja tárgyalása alkalmával szomorúan veszi tudomásul a tanács , hogy a tanári személyzet díjazására s az intézet szerelvényi költségeire összesen csak 1118 frt 25 kr. állt rendelkezésre, a fűtésről és lakásról a város gondoskodván. Ezen szégyenletesen nyomorult anyagi állapot fölismerése után azon nézetét fejezi ki a tanács, hogy ha a szegedi tanítóképezde legalább tanárai díjazása és szegénysorsú növendékeinek ösztöndíjakkal való segélyezése tekintetéből az állami képezdék elemti kiadásait némileg megközelíteni képes nem leend, akkor a tanügy érdekében jobb , ha tendéletét minél előbb befejezi, s átengedi a tért az államnak, melynek lehetetlen föl nem ismernie azon előnyöket, melyek a nemzeti népnevelés és művelődés tekintetéből az üresen maradt tér elfoglalása által számára önként kínálkoznak. Ugyanis, tekintve a helyi képezdének folyton nagy s évről-évre gyarapodó népességét (67-re menvén jelenleg is a tanítójelöltek száma), tekintve továbbá ama nemzeti politikai szempontból fontos körülményt, hogy az intézet növendékei nemzetiségre nézve csaknem feles számban nem magyarajkuak, s kik az intézetből egészen megmagyarosodva távoznak el, s igy ugyanannyi hirdetőivé válnak nemzetiségünknek : könnyen fölfoghatni, mily magas célok lebeghettek a boldogult Lonoits püspök szemei előtt, midőn a 40-es években egy „országos képezde helyéül Szeged városát kivánta“ felsőbb helyen sürgősen kijelöltetni; és nagyon világos lehet előttünk azon indok is, melyből az 50-es években a bécsi kormány ezen magyar intézetre megsemmisítő határozatát kimondta. Ha tehát nemzeti létünknek imént érintett legnehezebb napjaiban a boldog emlékű Csajágffy püspök jelentékeny áldozatra kész volt, hogy ezen intézettől a kimondott halálítéletet eltávolítsa , most, midőn a legszebb tér tárul előtte , hogy múltja küzdelmeiből felüdülve, megvalósítni segédkezzék a magyar kormánynak a népnevelés előmozdítását célzó nemes szándékait, nem szabad a küzdtérre egyenlőtlen erővel kilépnie. És ha csakugyan komoly a szándék, miben nem akar kétkedni a tanács, hogy ezen intézet a nemzeti művelődés számára továbbra is megtartatni szándékoltatik: teljesen hiszi és reméli, hogy rendelkezhetni fog mindazon eszközökkel, melyik segélyével képes leendő versenyt az államképezdék mellett dicséretesen kiállani. Erre azonban már a jelen tanévre áiudatlanul szükségesnek nyilvánítja a tanács, hogy valamint ösztöndíjak , úgy kikölcsönözhető tankönyvek iránt lehető gyorsan intézkedés tétessék, mert jelenben sem tankönyvekkel, sem egyetlen ösztöndíjjal nem képes az intézet nagyszámú szegénysorsú növendékein segíteni , amíg köztudomásként más képezdében alig találkozik annyi növendék, mint amennyi ösztöndíj áll az intézet, rendelkezésére. Azonkívül tehát , hogy ebbeli sürgős óhaját jegyzőkönyvileg kifejezi a tanács, fölkéri elnök magát is, hogy ezen óhajának megvalósítására az illető helyeken befolyásának egész súlyát fölhasználni szíveskedjék. 8. Az óratervre nézve következőkben állapodott meg a tnács: Nehogy az átalános tanóraterv összeállításában az átmeneti időszak miat a tanári kar nehézségekre találjon, a heti órák száma az I osztályra 29, a II-ra pedig 34 órában állapíttatott meg, ez utóbbi nagy szám szükségét azzal indokolván, hogy a II. osztály ez idén csaknem két év teendőit van hivatva megoldani, és ezen megállapodás szerint megbízza az igazgatótan art, hogy a részletes óratervet a tanárikarral lehető rövid idő alatt elkészítse, melynek beterjesztése bevárunk. 9. Ezzel összefüggésben , tekintve a tanács azon körüülményt, hogy a miniszteri tandrv követelménye szerint a zenetanár óráinak száma megszaporodik, de tekintve 210 frtnyi csekély évi díját, méltányosnak találja, hány megszaporodott teendője tekintetéből évi száz iró pórdifbius részesüljön, mely óhajának szóval való tolmácsolására is fölkéri elnökségét. 10. A 2. pontra vonatkozólag a kiküldött bizottmány jelentéséből értesülvén a tapácá, i oj,gnt. Magyar Gábor és Horváth Sándor főgymnasiumi tanár urak hajlandók a kijelölt tanszakok betöltésére, nehogy a jegyzőkönyvbe viendő határozat kiadásáig is függőben maradjon ezen ügy, a megjelent tanár urakkal szóval tudatta határozatát azon reményben, hogy ezen eljárás a püspöks mga helyeslését, szerencsés leend megnyerni. 11. A tanári személyzetre vonatkozólag történt s múlhatlanul szükségesnek talált intézkedések után a kiegészített tanárkar következő tagokból áll: Igazgató-tanár Szabó Mihály; hittanár Rózsa Ferenc; német nyelv- és szépirótanár Kutasy József; történelmi tanár Magyar Gábor; természettudományi tanár Horváth Sándor ; zenetanár Szőnyi János; rajztanár Witkovszky Lőrinc (alkalmilag utóda); gyakorlati iskolai tanárok Nagy János , Ferenczi János és Kutasy József; testgyakorló tanító Benedek Gyula. Ezek kapcsában kijelenti a tanács, hogy habár a vallástanár, rajztanár és gyakorlati gazdászattanár iránt is szükséges volna másként intézkedni, azonban az átmeneti év legégetőbb teendői halmaza miatt azok iránt csak a jövő tanévre teendi meg javaslatát. 12. A 4. és 9. pontba tett intézkedések helybenhagyása reményében a tanári kar számára a jelen tanévre következő költségvetés szükségessége mutatkozik: Igazgató-tanárnak 1004 frt. A tanulmányi alapból jár 630 frt. A Csajághy-alap 488 frt 25 kr. A jelen évre tett püspöki utalvány után 712 frt. összesen: 1830 frt 25 kr. Ezek nyomán az évi szükségleti többlet 401 frt, melynek utalványozását bizalommal elvárja a tanács. 13. A miniszteri utasítás 26. §. értelmében az igazgató-tanács elnöke a tanfelügyelő lévén, a helybeli kath. tanitó-képezde igazgató-tanácsának elnökéül pedig a megyés püspök ő mga által ft. Kummer János Henrik kir. tanulmányi főigazgató ur neveztetvén ki, ez részint távol lakta , részint hivatalos elfoglaltsága miatt — akadályoztatása esetére az elnöki teendők teljesitésére. Dáni Ferenc tanácstag urat kérte föl, ki e fölkérést el is fogadta. K. m. f. — Jegyzette Szabó Mihály. Zenetanárnak 310 „ Történelmi tanárnak 204 „ Természettudományi tanárnak 204 „ Német nyelvtanárnak 105 „ Gyakorlati isk. tanároknak 300 „ Rajztanárnak 52 „ Intézeti szerelvényekre 52 „ Összesen : 2231 frt. Országgyűlés. A képviselőház ülése nov. 18-án. Csernátony Lajos kérdi, van-e a kormánynak tudomása a külügyi miniszteri válság, illetőleg állítólagosan magyar miniszter változásról, és ha igen , kívánja-e ezt a kormány a ház tudomására hozni ? Körmendy Sándor kérdi a pénzügyért : tudja-e, hogy a homonnai sóházakhoz a tisztek kineveztettek ugyan, de eddig mit sem tesznek, s akar-e a miniszter e vidék sóhiányán segíteni? Kerkápoly miniszter a kérdés tüzetes részére legközelebb fog felelni , de kimondja, hogy az eddig használt sóeladási rendszer jobb leend a mostaninál. Wahrmann Mór a magyar vasúti kölcsönkötvények elárusítása miatt interpellálja a pénzügyért, melyek a volt pénzügyér szerződése szerint Páriában sorsolandók ki, s azért kérdi: tett-e a pénzügyér intézkedéseket, hogy a beállott viszonyok közt, azon kötvények legközelebbi decemberbeni kisorsolása Buda-Pesten történjék. Kerkápoly azonnal felelvén, kijelenti, hogy gondoskodott, hogy a mostani viszonyok közt e kisorsolás itt Buda-Pesten történjék. Wahrmann Mór megelégszik a nyert válaszszák Az állandó igazolóbizottság részéről : Kállay Ákos, Reményi Mihály , Vendégi Gábor és Fittler Dezső, a 30 nap föntartása mellett, igazolásra ajánltatnak. A ház elfogadja ezt s az illetők az osztályokba osztattuk be. Erre a november havi költségvetés fogadtatott el. Kerkápoly szólni akara baloldalon: szavazzunk-féle kiáltások : elnök csönget, zaj; elnök a miniszternek adja a szót; — zaj. Tisza föláll, — zaj. — fölkiáltások: a házszabályok nem engedik ezt meg !) Elnök: Szavazzanak, lehet-e a miniszter előtt másnak szólani. — (Balról: zaj. — A miniszter szólni akar; zaj.) Elnök az ülést 10 percre föloszlatja. Ennek letelte után az elnök újból kéri a házat, minthogy a miniszter előbb kért szót, őt illeti az. Kerkápoly pénzügyminiszter elismeri, hogy a miniszternek adott joggal visszaélne, ha a tegnap vitatott tárgyhoz újból szólani akarna, s csak azt jelenti ki, hogy igenis kivárja, miszerint a Zsedényi által fölhozott tegnapi tárgy vétessék tárgyalás alá. Tisza Kálmán a házszabályokrai hivatkozás ellenében megjegyzi, hogy azokat a ház korlátozza , mert különben bármely miniszter a szónokot még beszédében is félbeszakíthatná , s minthogy tegnap a szavazás nemcsak napirendre tűzetett ki, sőt tényleg meg is kezdetett, így senkinek, még a miniszternek sincs joga a napirend előtt szólani. Kéri a házat, hogy máskor a házszabályokat szorosan megtartani szíveskedjenek, hogy hasonló jelenetek ne idéztessenek föl. Elnök a szavazást napirendre tűzi ki. Húsz tag név szerinti szavazást kér. Mire elnök fölteszi a kérdést: kívánja-e a ház a miniszter válaszát tudomásul venni, vagy nem ? A szavazás megtörténvén, 436 igazolt képviselő közül igennel 3, nemmel 245 szavazott ; 181 képviselő távol volt , elnök nem szavazott. Eszerint a ház a miniszter válaszát nem veszi tudomásul, s ezen ügy tárgyalása keddre tűzetett ki. Wahrmann Mór ez ügyben hat javaslatot nyújt be. Ez és Zsedényi tegnapi indítványa kinyomatni határoztattak. Ezután a siam-china-japáni szerződés harmadszor felolvastatott és véglegesen elfogadtatott. Külföld, Szeged, nov. 22 A keleti ügy. Ma nyugodtabb hangulat uralkodik az orosz körjegyzék által fölvetett félelmes ügyre nézve. Ámbár még koránsem vagyunk azon helyzetben, hogy vérmes reményekkel altathatnak a netán kiütendő katastrópha miatti félelmünket. Mindössze annyi biztatást nyújt mai napon az ügy állása, hogy a fölmerült kérdésnek békés utáni elintézése lehető. Hogy e tekintetben meglesz-e a kívánt eredmény, a diplomatia működésétől függ. Oroszország a maga részéről nemzetközi úton óhajtja elintéztetni az ügyet. A fölzaklatott kedélyekre csillapítóig hatnak azon újabb nyilatkozatai, melyeket magatartásának bővebb illustrálására kibocsátott s az előidézett aggodalom ezek folytán meglehetősen csillapult. A porta szintén bízik, hogy az orosz kérdés egy Bécsben tartandó congressus által békés utón fog elintéztetni. Sokkal fenyegetőbb azonban azon állás, mit Anglia e téren elfoglal. Granville határozottan kijelentette, hogy Anglia inkább fegyvert ragad, semmint az 56-ki szerződés megsértését eltűrje. Oroszország azért a háborútól sem idegen. S ha a kérdés diplomatiai után meg nem oldathatnék, szintén kész fegyvert fogni. E szándékának folyománya a nagymérvű hadikészülődések, melyekről a legújabban érkezett hírek a Visztula mellett nagyszámú csapatok összevonatását és Kertsch és Jenikalch erődöknek az Azovitenger torkolatánál erődítését jelzik és konstatálják, hogy Oroszországnak Nicolajeffoan ötven páncélos hajója van. Ezen készülődések felől határozott hangú hírek szárnyalnak, úgy hogy azokat valószinüeknek kell elismernünk, noha Nowikoff, kit Beust e készülődések felöl interpellált, kétségbe vonta azokat s kijelenté , hogy ha az utóbbi napokban készülődések voltak is, azok kizárólag defensiv természetűek. Ez ügyben még kiváló figyelmet érdemel a következő két távirat: Berlin, nov. 18. Amerika. hír szerint Oroszországgal egyetértve ismét megpendítette az Alabama-ügyet, mely okvetlenül háborúra vezet Angliával. Kopenhága, nov. 18. A kormány Angliával szövetséget kötött, mely utóbbi a háború esetén 50 ezer emberrel Dániában fog partra szállni; az angol hajóhad legközelebb a keleti tengerbe fog vitorlázni. Franciaország. A viszonyok még mindig a régi stádiumban állanak a diplomatia terén. A fegyverszüneti alkudozások eredménytelenül folyván le, ez idő szerint nincs más mit várni, mint vagy egy újabb initiatívát más alapon, vagy a katasztrófát, mely a francia főváros bombáztatásával álland be. A bombázást illetőleg ki van mondva a határozat, de még folyvást halogatják annak tényleges foganatosítását, állítólag politikai okok miatt. Brüsszeli táviratot azt a hírt terjesztgetik, hogy a párisi lapok zaklatólag követelik a fegyverszünet megkötését még a porosz követelések árán is és a közvélemény a Constituante egybehívását sürgeti. Németország. A versaillesi conferentiák nov. 17-én bezárattak. A tanácskozások, hír szerint, szerencsés eredményre vezettek, s mint mondják, Bajorországgal is ki vannak egyenlítve a fennforgott különbözetek. Bajorország beállott az új szövetségbe, föltételül azt kötvén ki, hogy az északi szövetségi alkotmányon lényeges változtatások történjenek. A katonai kérdés különös egyesség által lesz szabályozva, a hajóhad költségeihez való hozzájárulás minden oldalról megígértetett. A porosz parlamenti választások felől legújabban érkezett hírek szerint eddig mintegy 400 képviselő választatván meg, a pártok megközelítőleg így alakulandnak: 140 conservativ, 40 szabadelvű conservativ, 200 szabadelvű, 110 nemzeti szabadelvű, 40 haladási párti, 40 katholikus, 20 lengyel, 10 particularista. Hír szerint a poroszok intézkedést tettek háború esetén a lengyel provinciák védelmére és a netaláni , egyébiránt kétséges lázadás meggátlására; ezzel valószínűleg öszszefüggésben áll Steinmetz kineveztetése poseni kormányzóvá. Hamburgból távírják, hogy ott, valamint Coblenz és Aachenben a toursi kormány több ügynöke fogatott el, mint akik pénzt osztogattak a fogoly francia tiszteknek, hogy hazájukba visszatérjenek. Flórenc, nov. 17. Este. A király és Aosta herceg ma fogadták Montemar spanyol követet audientián, kijelentést tett a cortes szavazásának eredményéről; — továbbá Prim titkárát Garcia ezredest is fogadták, ki a királynak és Aosta hercegnek Prímtől két iratot nyújtott át. Helybeli újdonságok. Az alföldi vasúthoz vezető út miatt élénk mozgalom keletkezett városunkban és méltán. Közelebb a szabadelvűkor tett ez út mielőbbi kikövezése iránt kezdeményező lépést; néhány tagot küldött ki ugyanis kebléből avégett, hogy azok egy számosabb tagból álló értekezletet hívjanak öszsze a város polgáraiból, különösen a legközelebbről érdekelt kereskedelmi osztályból, melynek feladata leend a városnál lépéseket tenni aziránt, hogy a fennebbint a legközelebb kövezendő utak közé fölvétessék és már a jövő tavaszszal mindenáron kiköveztessék; továbbá, hogy addig is a város haladék nélkül intézkedjék palyativ szerekkel ez utat lehetőleg járható karba helyezni, mindenekelőtt pedig a rókusi kaputól az indóházig lámpákkal ellátandó gyalogjárdát készíttetni. Ez utóbbira vonatkozólag magán után arról értesülünk, hogy a polgármester úr, nála tett panasz folytán, már intézkedett is, amenyiben megbízta volna a c. mérnököt, hogy egy gyalogjárdára tervet és költségvetést készítsen. Ha ez így van, óhajtjuk, hogy a tervvel és kivitellel ne sokáig késsenek. Megemlítjük még, hogy a fentebbi értekezletnek egyszermind feladata leendő módot találni arra, hogy a kikövezés költségeihez a vasúti társulat is némi részben hozzájáruljon. Mi meg vagyunk győződve, hogy ha a közbenjárásra alkalmas emberek vállalkoznak, e lépés sikerülni is fog, mert a társulatnak érdekében áll, hogy vasútja minél könnyebben hozzáférhető legyen. A h.m.- vásárhelyi ref. papválasztásnak, melyet múlt számunkban említettünk, egy olyan episodja volt, mely nevezetesebb magánál a választásnál is. Az ottani lap szerkesztője Ábray Károly ugyanis, aki nem volt választó, engedelmet kért, hogy mint lapszerkesztő a gyűlés színhelyére bemehessen. És mi történik? Hát lesz uramfia, e kívánat heves vitára ad alkalmat. Többen amellett szólnak, hogy be kell bocsátani, de ennek — a „Vas. Közlöny” szerint — ellene mond Török Bálint presbyter úr, hogy olyan izgága embert, aki annyi nyugtalanságot okozott az anyaszentegyház kebelében, nem kell beereszteni. A dolog aztán szavazásra került, s a többség határozata az lett, hogy az illető nem bocsáttatik be. Előadtuk e nevezetes tényt, mint kuriózumot, de főkép azért is, mert a „Ván. Közlöny*" különösen minket szólít föl (múltkori ellene intézett támadásunk folytán) arra, hogy mondjuk ki, mit ítélünk az olyan presbyterium fölött, mely ilyen határozatot tud hozni. Készséggel engedünk t. kollegánk kivonatának, s ugyanazon nyíltsággal, melylyel az ő modorát a presbyterium ellen megróttuk, kimondjuk a t. presbyteriumra, (részünkről is tisztelet adatván a kivételeknek) hogy a fönnebbi határozatával olyan kiskorúságot árult el, mely mai napság már egy falusi bundás gyülekezetnek sem válnék becsületére. Koplalósok itt, koplalósok amott. Nem elég t. i., hogy a koplalósok még mindig széltében elállják a járókelők előtt a Gamperl-járdát, hanem egyidejűleg a vár előtti gyalogutat meg szekereik és ökreikkel foglalják el, dacára annak, hogy a néhány napi esőszünet után ismét sokan járnak arra. Tehát koplalósok itt , koplalógok amott, csak a rendőrség — sehol.