Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-12-14 / 149. szám

Egy dec. 10-én Versaillesban kelt porosz hivatalos tudósítás szerint dec. 9-én is ko­moly csatája volt a mecklenburgi hgnek a Laire-hadsereg Toursból erősbített utóhadá­val, melynek legyőzésével elfoglalták Beau­­gencyt, s" 1500 foglyot és 6 ágyút ejtettek hatalmukba. Ugyan a sürgöny a Bourgesbe vezető útón is élénk csatáról beszél , mely­ben szintén a poroszok győztek s Viersont megszállották. A toursi kormány — mely innen a diplo­ma­tiai testülettel együtt Bordeauxba megy, hogy a stratégiai mozdulatok szabadsága ne gátoltassék — a loire-i seregből két hadtes­tet képez, melyek mindegyike a Loire által elválasztott vidékeken fog működni. Az 1-ső hadsereg főparancsnokává Bourbaki, a 2-dikhoz Chancy neveztettek ki főparancsnokokká. Nagyfontosságu azon távsürgöny, mely Berlinből e hó 9-ről érkezett, s mely igy szól: Versaillesből ideérkezett megbízható hí­­rek szerint Franciaország északi ré­szén 80—100,000 emberből álló új hadsereg öszpontosul. E sereg, úgy látszik Cherbourgnál partraszállt csapatokból alakult s célja az, hogy Paris fölmenté­sét ez ódáiról megkísértse. Miután Paris sorsa a háború folya­mára döntő befolyással bír, kiváló érdekkel bír tudni, mikép áll az élelmiszerek dolgá­ban , — mert hogy védseregének szelleme kitűnő, az minden kétségen felül áll. E tekin­­tetben megnyugtató fölvilágvsítást ad a „D. News“ párisi levelezője, ki nov. 29-ről kelt levelében számokban mutatván ki az élelmi készletek mennyiségét , azt mondja , hogy a párisiak újévig minden nélkülözés nélkül, január közepéig tűrhetően , februárig pedig éhhalál nélkül tarthatják magukat. Ez elég idő arra, hogy a loire-i, vagy az északi, vagy mindkét hadsereg offensív működése föl­menthesse az ostromzár alól. Egyébiránt a hidetett bombázásból mind­eddig csakugyan semmi sem lett, s a ,D. News“-t e hó 9-ről Versaillesből arról tudó­sítják, hogy a franciák a Marne mellett né­hány előrenyúló positiót még mindig bírnak, valamint az erősen elsáncolt Champignyt is. Az sem igaz , hogy Gambetta fegyver­­szünetet kért volna, megvédendi anélkül , hogy egy talpalatnyi újabb tért engedne az ellenségnek. Gambetta Bourgesbe ment a 2-dik a hadtesthez. Lyonból távírják dec. 11-től, hogy az ottani lakosság szelleme kitűnő, a harcvágy általános; úgy számítják , hogy nemsokára 700,000 ember álland­óikon. A porosz hiv. tudósítások egyike még mindig dec. 9-diki diadalmas ütközetekről be­szél, a másik pedig annyit mond, hogy dec. 10-én — midőn a porosz seregnek pihenni kellett volna — a franciák jelenté­keny erővel támadtak s utána teszi, hogy estig visszaverettek. Gyanús visszaverés a föntebbi tudósításokkal szemben. Szeged, dec. 13. A mai harctéri hírek határozottan a franciáknak kedvezők; még a porosz tudó­sításokból is kitűnik, hogy a Loire-hadsereg nemcsak nem bomlott föl , de erősen megve­tette lábát, sőt ismét ő lett támadó. Egy bordeauxi sürgöny szerint Chancy tánok a három napi újabb ütközetekben nem­csak megtartotta hadállásait, hanem Frigyes Károly hadtömegeit visszaszorította s a legiszonyúbb veszteségeket okoz­­ta­k neki­k. Génfből jött megbízható jelentések sze­rint pedig dec. 10-én a mecklenburgi herceg Beaugency előtt megvere­tett és serege tetemesen vissza­nyomatott. A Tanú-féle hadtest súlyos veszteségek után Orleansba té­rt vi­s­sza. Gambettának, ki Chancy seregét meg­látogatta, egy dec. 1l­ én Toursból kelt sür­gönye mondja, hogy e trnek bámulatraméltó fáradozásait eddig siker koronázta; helyzete __ úgymond — kedvező - e a Loire-vonalat A fürdők története és Kis­kun-Dorozsma város területén levő vö­röshomoki tónak természet-, vegy-, s gyógytani sajátsága. A fürdők használatának kezdete a legré­gibb nemzetek mesés korszakában enyészik el ; az indusok, egyptomiak, persák, assyrusok és zsidók isteni erőt tulajdonítottak azoknak, és bölcs törvényadóik életrendi (diaetetikai) használaton kívül vallásos szertartássá alakí­­ták a fürdést, mely a keleti népek nagyobb részénél mind ez ideig fönnmaradt. Maguk a görögök is szentségnek (baineuin) tartották a fürdőket, melyből lett a latin Boatheum“­s „l­utrounak“ nevezték; legrégibb fürdőik több­nyire hideg fürdők voltak. Pytagoras­z ta­nítványainak fő életszabálya volt a hideg fürdő; a lacedaemoniak télen, nyáron, folyókban tö­rődtek, melybe nyáron új­szülöttjeiket is be­mártották ; a rómaiknál annyira használt iz­­za­sztó fürdő „Laconum“ nevét némelyek töl­uk vélik eredetinek, a macedónok még gyer­­mekágyasnak sem engedték meg a meleg fürdőt, mindamellett a meleg fürdők is elég korán jöttek a görögöknél szokásba­n ,He­­racleias névvel neveztettek; később pedig, miután a görögök tudományos s testgyakorló intézeteik mellé közönséges fürdőintézeteket állítottak , gyakoribb s közönségesebb hasz­nálatúak lettek. A peloponesusi háború előtt kevéssel élt Herodicos volt az első, ki az egészség helyreállítására, fenntartására és nevelésére a fürdőket mesterséges dörzsölé­sekkel párosítva rendelé használtatni. Hero­dicos tan­íványa , Hyppocrates kezdte tudomá­nyos szempontból lobogni a fürdők hasznát s ártalmait, s az ő tana szolgált első alapul a később mindinkább tökéletesülő fürdőtannak. Az ásványvizek ismerete­s használata a görögöknél szintén a mesés régiségben enyé­szik el, szent és csodaforrásoknak tartották ők , kivált a meleg ásványos vizeket, temp­lomokat építettek melléjük és szentség gya­nánt tisztelték. A rómaiak régibb fürdői folyófürdők vol­tak, úszással s más testgyakorlattal párosítva ; saját fürdőintézeteiket a görögökül vették, al­kalmasint L. Tarquinius Priscus uralkodása alatt, ki Corinthban született, Etruriában ne­veltetett, s a testgyakorlatokra sokat adott. Még inkább megismerkedtek a rómaiak a gö­rög fürdőintézetekkel a Pyrhussal,­s a déli Italia görög telepítvényeivel a háborúk alatt. A harmadik paenususi táborozás alatt görög szokások által finomulván a rómaiak, mindinkább elterjedtek Rómában a görög für­dőintézetek, melyre az idő rabszolgákként hozott, de Krisztus születése előtt 200 évvel polgáriságot nyert görög orvosok is nagy be­folyással voltak. Prusai Asklepides idejére esik az első pompás magán és közönséges fürdők fölállt­Huszár Imre interpellálja a közleke­dési minisztert a n.­kikinda-n. becskerek-pan­­csovai vasútvonal kiépítése tárgyában , kérd­vén: hajlandó-e a nevezett vonalnak a tö­rök vasutakkal leendő összekapcsolására nézve intézkedést tenni? Kiadatik: Sztratimirovics György hat. javas­latot ad be ugyanezen vasútvonal Belgráddal leendő összekötése tárgyában. Ki fog nyomatni. Széll Kálmán a pénz­ biz. részéről je­lentést tesz a zárszámadások és közmunka­tanács költségvetése tárgyában. Ki fog nyomatni. A napirendben tárgyalás­­alá kerül az 1868. évi XXI. t. cikk a közadók behaj­tására vonatkozó némely rendeleteinek mó­dosításáról szóló törvjavaslat. A javaslat a kp. biz. által elfogadásra ajánltatik. A javaslat általánosságban elfogadtatik a ház által­­tása , melyek dörzsölésekkel párosított hasz­nálata Constantin császár idejéig mint nép­szokás fennállott. A közönséges fürdőket, melyek a görög­­fürdők utánzásai s testgyakorló intézetekkel egybekötve voltak, gymnasiumoknak nevez­ték, hol egyszersmind a tudósok tartották könyvtáraikat és gyűléseiket, fürdőedényeik bazaltból, egyptomi porfir- s más ritka kö­vekből voltak készítve. Az izzasztó fürdők közt leghasználhatób­bak voltak a gőzfürdők, melyek olajkenések­kel és más test­dörzsölésekkel voltak egybe­kapcsolva. A fürdő­szobák a legnagyobb csín­nal építtetenek, s a fürdőt készitőknek leg­kisebb hanyagsága keményen volt büntetve. Comodus császár egy türnést, azért, amiért a fürdőt igen melegen készitette, izzó kemen­cébe dobatott; a fürdőbe mindenki egész nap, sőt a császárok éjjel is szabadon mehettek ; későbbi időben, midőn a puhultság és erköl­csi romlás lábra kaptak, az ily fürdőintézetek a gyönyörök s éldeletek központjai voltak.­­ Mily pompásak s nagyszerűek voltak a für­dők , arról némi fogalmat nyújthat Caracalla fürdője, melyet 200 márvány oszlop s a far­­nesi Hercules szobra ékesített, s melyben egyszerrre több ezer ember fürödhetett. Dioc­letian fürdője építésére, melynek rommarad­­ványira újabb időkben egy karthausi kolostor építtetett, több ezer keresztényt használtak, Titus fürdőjét (Laocoon) máig is bámult szo­borcsoport, ékessté. A fürdővíz drága szerek­kel volt vegyítve, némelyekbe tengervizez­ve- Országgyűlés. A képviselőház ülése dec. 9-én. Benyujtatik báró Bánffy Elek megbízó­levele. Hol­lán Ernő a honv. miniszter nevében felel Horn interpellációjára az ujoncozás fe­lülvizsgálása tárgyában. Kijelenti , hogy az ujoncozás alkalmával tapasztalt hiányok kész­letének e felülvizsgálat elrendelésére, melyre a törvény jogosíta, melyeknek hatálya csak az idén elbocsátottakra terjed ki s csakis ott alkalmaztatik, hol az eredmény nem kielé­gítő volt. Szüllő Géza tegnapelőtti interpellációjára is válaszol az államtitkár, kijelentvén, hogy az érintett ügyre vonatkozólag a honv. mi­nisztériumban egy törjavaslat van készülőben, mely a ház elé fog terjesztetni. Horn Ede nincs megelégedve a válasz­szá. Elismeri ugyan, hogy súlyos visszaélé­sek történtek, de a törvény nem engedi meg a felülvizsgáló­ bizottságok alkalmazását. Szüllő Géza meg van elégedve a vá­laszszák A ház tudomásul veszi mindkét rendbeli választ. Móric Pál h. javaslatot ad be a do­­hányügyi báróság megvizsgálására bizottság kiküldése iránt. Ki fog nyomatni. Kerkápoly miniszter jelenti, hogy az elődje által beadott telepítvények iránti tőr­­javaslatot ő felsége engedelmével visszavonja. Napirend: az indirect adókról szóló tör­vényjavaslatok s pedig első­sorban a cukor­­adóról szóló törvjavaslat tárgyalása. Horn Ede sajnálja, hogy a zárszám­adások végleges megállapításáról e percig sem lehet szó, s így adatok hiányában, nincs alap, melyre határozatait hatírozza a ház. E törvényjavaslattal a kormány csak foltozgat, de az adóreform életbeléptetéséhez remény se lehet. Elmondja ezután az adók nyomasztó voltát, és hogy mennyi adósságot csinált a kormány. Kerkápoly mint előtte szóló állításaira megjegyzi, hogy az egy nagy halmaz zűrza­var. —■ Szóló csak azon adók hosszabbítását kérte, melyek ez évvel lejárnak. Míg a ka­­tasztrjavaslat hatályban nincs, addig nem lehet adóreformot létesíteni. Madarász József nem járul az adó­­törjavaslathoz. Szólt még Simonyi Ernő, mire a ház elfogadja a cukor­adóról szóló törvjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben. Következik a bor- és húsfogyasztási adó­ról szóló törjavaslat. Mihályi Péter a pénzügyi bizottság­nak e törvjavaslatban indítványozott módosí­tásait célszerűeknek tartja, mivel azok inkább csak a visszaélések meggátlására irányozzák, melyeket egyesek a kincstár kárára elkövet­nek. Ajánlja a törvjavaslat elfogadását, az említett módosításokkal. Iványi óhajtja, hogy a kormány mi­előbb lépjen le, azért nem is fogadja el a tervjavaslatot. Tisza Kálmán nem látja most idősze­rűnek arról szólni, hogy a kormány megér­­demli-e a bizalmat vagy nem; azért elfogadja a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat általánosságban elfo­­gadtatik. Péchy Tamás a részletes tárgyalásnál módosítást nyújt be, mely hosszas vitát idé­zett elő s a 3-ik §. eltörlését eredményezte. Következik a pénzügyi törvényszékek ideiglenes föntartásáról szóló törvjavaslat. Iványi a szóban forgó törvények igaz­ságtalan volta miatt nem fogadja el a törvja­­vaslatot. Simonyi Ernő módosítványt nyújt be, mely szerint az igazságügyminiszter utasíttas­­sék, hogy a legközelebbi évben e részben terjeszszen elő egy tervjavaslatot. Kerkápoly mint: az illető javasla­tok már rég le vannak téve a ház asz­talára. A ház elfogadja a szőnyegen levő tervja­vaslatot. Következik a bélyeg­i illetékek, vala­mint a díjak iránt fennálló szabályok érvé­nyének meghosszabbításáról szóló törvény­­javaslat. Csengery Antal módosítást ajánl, mely szerint a művészet, tudomány, gazdasági és kegyeleti egyletek hagyományai bélyeg­mentesek legyenek. Simonyi Ernő kéri visszautasítani a tervjavaslatot, mivel alig van a házban valaki, ki ismerné az erre vonatkozó szabályokat. K­erkápoly miniszter: A szabályok még 1869-ben lettek kiosztva s igy ismer­hetők. Ezután a ház általánosságban elfogadja a tervjavaslatot. A részletes tárgyalásnál Kerkápoly nem ellenzi Csengery módosítványa elfogadását, mely, valamint a tervjavaslat részleteiben is, elfogadtatott. A képviselőház ülése dec. 10-én. A részletes tárgyalásnál­­ Horn Ede az 1. §-hoz módosítást nyújt, mely szerint a helybeli árverezés eredményte­lensége esetén az idegen községbeni árvere­zés — ne mint a­z. mondja — a pénzügyi igazgatóság jóváhagyása, hanem a hátralékos adókötelezett beleegyezése folytán eszközöl­tessék. Szólnak: Mihályi P., Kerkápoly min. és Tisza K., mire a módosítás elfogadtatik. A 2. §-nál Tisza Kálmán a megyei törvényhatóságokra is kiterjesztetni kívánja azon kedvezményt, mely szerint a Buda és Pest városok adóbehajtását szabályozó ren­deletei a törvjavaslatnak, kiterjesztetnek min­den önálló törvényha­tóságot képező váro­sokra. Kerkápoly mi­nt a szerkezet megtar­tását kéri, mely el is fogad­tatik. A 8. §. a végrehajtási költségekről in­tézkedik , a zálogolásnál s árverésnél 2—2 krt állapítván meg. Györffy Gyula a 8-dik osztály részé­ről külön véleményt terjeszt elő, melynek lé­nyege abban áll , miszerint a végrehajtási költség ezen megszabás által egyenlőtlenné tevén az adózókra nézve a terheket, az mel­lőzendő, annál is inkább, mert nem mutatta, ki a kormány e 2 és 4 kr. % megfelelő vol­tát, továbbá, mert az államháztartásban is bizonytalanságot idéz elő. Kerkápoly pénzügyminiszter ép a régi eljárást tartja olyannak , mely szerint a teherviselés aránytalanná válik ; az új szer­kezet az adómennyiségre fektetvén a teher­viselést, mindenkit birtoka aránya szerint ró meg s nem áll be soha azon eset, hogy kü­lönböző adóhátralék mellett ugyanazon exe­­cutionális költség merülhessen föl. Ajánlja a szerkezet elfogadását. Szólnak a külön vélemény mellett: B., Simonyi L., Majoros L, Csanády L., Simonyi Ernő és Horn Ede; a szerkezet mellett pedig Korizmics László. A pénzügyminiszter cáfoló válasza után a szerkezet elfogadtatik s így a külön véle­mény elejtetik. Minden vita nélkül elfogadtatik ezután a ház­közösségeknek Horváth-Szlavonországok­­ban rendezése alkalmából fölmerülő és a ház­közösségi vagyonbani megosztozásra vonatkozó beadványok és okiratok bélyeg- és illetékmen­tességéről szóló törvényjavaslat úgy a pénz­ügyi bizottság véleményes jelentése is, mely a vasutak és csatornák állami kamatbiztosításá­­ból eredő fizetések fedezésére szolgáló tar­talékalapról szóló törvényjavaslatra vonat­kozik. TANÜGYI ROVAT: A szegedi iskolaszék jelentése- A fentebbi cím alatt e lapokban meg­jelent jelentésre bátor vagyok a következők­ben megjegyzéseket tenni, 1- ször. A iskolaszék működését a vá­rosi tanács fukarkodása nehezíti így szól a jelentés, és 2- szor. A törvényesen iskolakötelezettek száma 10,093, kiken a kényszeriskoláztatást fogana­ba venni nem lehetett, mert a meglnő iskolák úgyis túltömöttek, az összes tanköte­leseket befogadható iskolai épületekkel pedig nem rendelkezünk. Az 1869-dik évi hivatalos kimutatás szerint tettleg iskolákba járt 6,017 gyermek, lettek. Nero neje szamártejben fü­rdött, s mi­dőn útra ment, 500 ily állatnak kelle­tt kí­sérni. A római fürdők történetének egy fontos időszaka Antonius Musával kezdődik, ő és testvére Euphorbeus, hozták elsőbb haszná­latba a hidegfürdőket. Augustus császárt hosz­­szas betegségéből házi­orvosa Antonius Musa hideg fürdőkkel gyógyította ki; később elter­jedtebb lett a hidegfürdők használata kivált Aschlepiades , Aracteus , Sorinus , Charmis, Agothinus, Caciius, Aurelianus, Aetius által, ugyannyira, hogy még a gyenge gyermekeket is hideg vízben és folyókban fürösztötték, sőt visszaéléseket is követtek el annyira, hogy Galenus kénytelenítve volt azok ellen nyíltan kikelni. Olaszország számos meleg ásványvizet használtattak fürdő gyanánt. Az akkor ismert s használt ásványos fürdők készítési módjának ismeretét Pliniusnak köszönhetjük. (Hist, na­tur libr. XXXI. Cap. 2.) A régi németek is nagy barátai voltak a fürdőknek, de Julius Caesar, Tacitus s He­­rodianus szerint, csak hideg folyó-, patak- és tengeri fürdőket ismertek, s csak azokban für­denek. A harmadik és negyedik században, a meleg fürdők mindinkább kimentek haszná­latból , sőt használatuk a papság által nem­csak hogy megszoríttatott, de egészen el is tiltatott. Midőn a nyolcadik század elején a tu­dományok, s név szerint az orvosi tudomány az araboknál újra fölvirulni kezdett, a fürdők

Next