Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-12-14 / 149. szám
Egy dec. 10-én Versaillesban kelt porosz hivatalos tudósítás szerint dec. 9-én is komoly csatája volt a mecklenburgi hgnek a Laire-hadsereg Toursból erősbített utóhadával, melynek legyőzésével elfoglalták Beaugencyt, s" 1500 foglyot és 6 ágyút ejtettek hatalmukba. Ugyan a sürgöny a Bourgesbe vezető útón is élénk csatáról beszél , melyben szintén a poroszok győztek s Viersont megszállották. A toursi kormány — mely innen a diplomatiai testülettel együtt Bordeauxba megy, hogy a stratégiai mozdulatok szabadsága ne gátoltassék — a loire-i seregből két hadtestet képez, melyek mindegyike a Loire által elválasztott vidékeken fog működni. Az 1-ső hadsereg főparancsnokává Bourbaki, a 2-dikhoz Chancy neveztettek ki főparancsnokokká. Nagyfontosságu azon távsürgöny, mely Berlinből e hó 9-ről érkezett, s mely igy szól: Versaillesből ideérkezett megbízható hírek szerint Franciaország északi részén 80—100,000 emberből álló új hadsereg öszpontosul. E sereg, úgy látszik Cherbourgnál partraszállt csapatokból alakult s célja az, hogy Paris fölmentését ez ódáiról megkísértse. Miután Paris sorsa a háború folyamára döntő befolyással bír, kiváló érdekkel bír tudni, mikép áll az élelmiszerek dolgában , — mert hogy védseregének szelleme kitűnő, az minden kétségen felül áll. E tekintetben megnyugtató fölvilágvsítást ad a „D. News“ párisi levelezője, ki nov. 29-ről kelt levelében számokban mutatván ki az élelmi készletek mennyiségét , azt mondja , hogy a párisiak újévig minden nélkülözés nélkül, január közepéig tűrhetően , februárig pedig éhhalál nélkül tarthatják magukat. Ez elég idő arra, hogy a loire-i, vagy az északi, vagy mindkét hadsereg offensív működése fölmenthesse az ostromzár alól. Egyébiránt a hidetett bombázásból mindeddig csakugyan semmi sem lett, s a ,D. News“-t e hó 9-ről Versaillesből arról tudósítják, hogy a franciák a Marne mellett néhány előrenyúló positiót még mindig bírnak, valamint az erősen elsáncolt Champignyt is. Az sem igaz , hogy Gambetta fegyverszünetet kért volna, megvédendi anélkül , hogy egy talpalatnyi újabb tért engedne az ellenségnek. Gambetta Bourgesbe ment a 2-dik a hadtesthez. Lyonból távírják dec. 11-től, hogy az ottani lakosság szelleme kitűnő, a harcvágy általános; úgy számítják , hogy nemsokára 700,000 ember állandóikon. A porosz hiv. tudósítások egyike még mindig dec. 9-diki diadalmas ütközetekről beszél, a másik pedig annyit mond, hogy dec. 10-én — midőn a porosz seregnek pihenni kellett volna — a franciák jelentékeny erővel támadtak s utána teszi, hogy estig visszaverettek. Gyanús visszaverés a föntebbi tudósításokkal szemben. Szeged, dec. 13. A mai harctéri hírek határozottan a franciáknak kedvezők; még a porosz tudósításokból is kitűnik, hogy a Loire-hadsereg nemcsak nem bomlott föl , de erősen megvetette lábát, sőt ismét ő lett támadó. Egy bordeauxi sürgöny szerint Chancy tánok a három napi újabb ütközetekben nemcsak megtartotta hadállásait, hanem Frigyes Károly hadtömegeit visszaszorította s a legiszonyúbb veszteségeket okoztak nekik. Génfből jött megbízható jelentések szerint pedig dec. 10-én a mecklenburgi herceg Beaugency előtt megveretett és serege tetemesen visszanyomatott. A Tanú-féle hadtest súlyos veszteségek után Orleansba tért vissza. Gambettának, ki Chancy seregét meglátogatta, egy dec. 1l én Toursból kelt sürgönye mondja, hogy e trnek bámulatraméltó fáradozásait eddig siker koronázta; helyzete __ úgymond — kedvező - e a Loire-vonalat A fürdők története és Kiskun-Dorozsma város területén levő vöröshomoki tónak természet-, vegy-, s gyógytani sajátsága. A fürdők használatának kezdete a legrégibb nemzetek mesés korszakában enyészik el ; az indusok, egyptomiak, persák, assyrusok és zsidók isteni erőt tulajdonítottak azoknak, és bölcs törvényadóik életrendi (diaetetikai) használaton kívül vallásos szertartássá alakíták a fürdést, mely a keleti népek nagyobb részénél mind ez ideig fönnmaradt. Maguk a görögök is szentségnek (baineuin) tartották a fürdőket, melyből lett a latin Boatheum“s „lutrounak“ nevezték; legrégibb fürdőik többnyire hideg fürdők voltak. Pytagorasz tanítványainak fő életszabálya volt a hideg fürdő; a lacedaemoniak télen, nyáron, folyókban törődtek, melybe nyáron újszülöttjeiket is bemártották ; a rómaiknál annyira használt izzasztó fürdő „Laconum“ nevét némelyek töluk vélik eredetinek, a macedónok még gyermekágyasnak sem engedték meg a meleg fürdőt, mindamellett a meleg fürdők is elég korán jöttek a görögöknél szokásban ,Heracleias névvel neveztettek; később pedig, miután a görögök tudományos s testgyakorló intézeteik mellé közönséges fürdőintézeteket állítottak , gyakoribb s közönségesebb használatúak lettek. A peloponesusi háború előtt kevéssel élt Herodicos volt az első, ki az egészség helyreállítására, fenntartására és nevelésére a fürdőket mesterséges dörzsölésekkel párosítva rendelé használtatni. Herodicos taníványa , Hyppocrates kezdte tudományos szempontból lobogni a fürdők hasznát s ártalmait, s az ő tana szolgált első alapul a később mindinkább tökéletesülő fürdőtannak. Az ásványvizek ismeretes használata a görögöknél szintén a mesés régiségben enyészik el, szent és csodaforrásoknak tartották ők , kivált a meleg ásványos vizeket, templomokat építettek melléjük és szentség gyanánt tisztelték. A rómaiak régibb fürdői folyófürdők voltak, úszással s más testgyakorlattal párosítva ; saját fürdőintézeteiket a görögökül vették, alkalmasint L. Tarquinius Priscus uralkodása alatt, ki Corinthban született, Etruriában neveltetett, s a testgyakorlatokra sokat adott. Még inkább megismerkedtek a rómaiak a görög fürdőintézetekkel a Pyrhussal,s a déli Italia görög telepítvényeivel a háborúk alatt. A harmadik paenususi táborozás alatt görög szokások által finomulván a rómaiak, mindinkább elterjedtek Rómában a görög fürdőintézetek, melyre az idő rabszolgákként hozott, de Krisztus születése előtt 200 évvel polgáriságot nyert görög orvosok is nagy befolyással voltak. Prusai Asklepides idejére esik az első pompás magán és közönséges fürdők fölálltHuszár Imre interpellálja a közlekedési minisztert a n.kikinda-n. becskerek-pancsovai vasútvonal kiépítése tárgyában , kérdvén: hajlandó-e a nevezett vonalnak a török vasutakkal leendő összekapcsolására nézve intézkedést tenni? Kiadatik: Sztratimirovics György hat. javaslatot ad be ugyanezen vasútvonal Belgráddal leendő összekötése tárgyában. Ki fog nyomatni. Széll Kálmán a pénz biz. részéről jelentést tesz a zárszámadások és közmunkatanács költségvetése tárgyában. Ki fog nyomatni. A napirendben tárgyalásalá kerül az 1868. évi XXI. t. cikk a közadók behajtására vonatkozó némely rendeleteinek módosításáról szóló törvjavaslat. A javaslat a kp. biz. által elfogadásra ajánltatik. A javaslat általánosságban elfogadtatik a ház általtása , melyek dörzsölésekkel párosított használata Constantin császár idejéig mint népszokás fennállott. A közönséges fürdőket, melyek a görögfürdők utánzásai s testgyakorló intézetekkel egybekötve voltak, gymnasiumoknak nevezték, hol egyszersmind a tudósok tartották könyvtáraikat és gyűléseiket, fürdőedényeik bazaltból, egyptomi porfir- s más ritka kövekből voltak készítve. Az izzasztó fürdők közt leghasználhatóbbak voltak a gőzfürdők, melyek olajkenésekkel és más testdörzsölésekkel voltak egybekapcsolva. A fürdőszobák a legnagyobb csínnal építtetenek, s a fürdőt készitőknek legkisebb hanyagsága keményen volt büntetve. Comodus császár egy türnést, azért, amiért a fürdőt igen melegen készitette, izzó kemencébe dobatott; a fürdőbe mindenki egész nap, sőt a császárok éjjel is szabadon mehettek ; későbbi időben, midőn a puhultság és erkölcsi romlás lábra kaptak, az ily fürdőintézetek a gyönyörök s éldeletek központjai voltak. Mily pompásak s nagyszerűek voltak a fürdők , arról némi fogalmat nyújthat Caracalla fürdője, melyet 200 márvány oszlop s a farnesi Hercules szobra ékesített, s melyben egyszerrre több ezer ember fürödhetett. Diocletian fürdője építésére, melynek rommaradványira újabb időkben egy karthausi kolostor építtetett, több ezer keresztényt használtak, Titus fürdőjét (Laocoon) máig is bámult szoborcsoport, ékessté. A fürdővíz drága szerekkel volt vegyítve, némelyekbe tengervizezve- Országgyűlés. A képviselőház ülése dec. 9-én. Benyujtatik báró Bánffy Elek megbízólevele. Hollán Ernő a honv. miniszter nevében felel Horn interpellációjára az ujoncozás felülvizsgálása tárgyában. Kijelenti , hogy az ujoncozás alkalmával tapasztalt hiányok készletének e felülvizsgálat elrendelésére, melyre a törvény jogosíta, melyeknek hatálya csak az idén elbocsátottakra terjed ki s csakis ott alkalmaztatik, hol az eredmény nem kielégítő volt. Szüllő Géza tegnapelőtti interpellációjára is válaszol az államtitkár, kijelentvén, hogy az érintett ügyre vonatkozólag a honv. minisztériumban egy törjavaslat van készülőben, mely a ház elé fog terjesztetni. Horn Ede nincs megelégedve a válaszszá. Elismeri ugyan, hogy súlyos visszaélések történtek, de a törvény nem engedi meg a felülvizsgáló bizottságok alkalmazását. Szüllő Géza meg van elégedve a válaszszák A ház tudomásul veszi mindkét rendbeli választ. Móric Pál h. javaslatot ad be a dohányügyi báróság megvizsgálására bizottság kiküldése iránt. Ki fog nyomatni. Kerkápoly miniszter jelenti, hogy az elődje által beadott telepítvények iránti tőrjavaslatot ő felsége engedelmével visszavonja. Napirend: az indirect adókról szóló törvényjavaslatok s pedig elsősorban a cukoradóról szóló törvjavaslat tárgyalása. Horn Ede sajnálja, hogy a zárszámadások végleges megállapításáról e percig sem lehet szó, s így adatok hiányában, nincs alap, melyre határozatait hatírozza a ház. E törvényjavaslattal a kormány csak foltozgat, de az adóreform életbeléptetéséhez remény se lehet. Elmondja ezután az adók nyomasztó voltát, és hogy mennyi adósságot csinált a kormány. Kerkápoly mint előtte szóló állításaira megjegyzi, hogy az egy nagy halmaz zűrzavar. —■ Szóló csak azon adók hosszabbítását kérte, melyek ez évvel lejárnak. Míg a katasztrjavaslat hatályban nincs, addig nem lehet adóreformot létesíteni. Madarász József nem járul az adótörjavaslathoz. Szólt még Simonyi Ernő, mire a ház elfogadja a cukoradóról szóló törvjavaslatot általánosságban és részleteiben. Következik a bor- és húsfogyasztási adóról szóló törjavaslat. Mihályi Péter a pénzügyi bizottságnak e törvjavaslatban indítványozott módosításait célszerűeknek tartja, mivel azok inkább csak a visszaélések meggátlására irányozzák, melyeket egyesek a kincstár kárára elkövetnek. Ajánlja a törvjavaslat elfogadását, az említett módosításokkal. Iványi óhajtja, hogy a kormány mielőbb lépjen le, azért nem is fogadja el a tervjavaslatot. Tisza Kálmán nem látja most időszerűnek arról szólni, hogy a kormány megérdemli-e a bizalmat vagy nem; azért elfogadja a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Péchy Tamás a részletes tárgyalásnál módosítást nyújt be, mely hosszas vitát idézett elő s a 3-ik §. eltörlését eredményezte. Következik a pénzügyi törvényszékek ideiglenes föntartásáról szóló törvjavaslat. Iványi a szóban forgó törvények igazságtalan volta miatt nem fogadja el a törvjavaslatot. Simonyi Ernő módosítványt nyújt be, mely szerint az igazságügyminiszter utasíttassék, hogy a legközelebbi évben e részben terjeszszen elő egy tervjavaslatot. Kerkápoly mint: az illető javaslatok már rég le vannak téve a ház asztalára. A ház elfogadja a szőnyegen levő tervjavaslatot. Következik a bélyegi illetékek, valamint a díjak iránt fennálló szabályok érvényének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Csengery Antal módosítást ajánl, mely szerint a művészet, tudomány, gazdasági és kegyeleti egyletek hagyományai bélyegmentesek legyenek. Simonyi Ernő kéri visszautasítani a tervjavaslatot, mivel alig van a házban valaki, ki ismerné az erre vonatkozó szabályokat. Kerkápoly miniszter: A szabályok még 1869-ben lettek kiosztva s igy ismerhetők. Ezután a ház általánosságban elfogadja a tervjavaslatot. A részletes tárgyalásnál Kerkápoly nem ellenzi Csengery módosítványa elfogadását, mely, valamint a tervjavaslat részleteiben is, elfogadtatott. A képviselőház ülése dec. 10-én. A részletes tárgyalásnál Horn Ede az 1. §-hoz módosítást nyújt, mely szerint a helybeli árverezés eredménytelensége esetén az idegen községbeni árverezés — ne mint az. mondja — a pénzügyi igazgatóság jóváhagyása, hanem a hátralékos adókötelezett beleegyezése folytán eszközöltessék. Szólnak: Mihályi P., Kerkápoly min. és Tisza K., mire a módosítás elfogadtatik. A 2. §-nál Tisza Kálmán a megyei törvényhatóságokra is kiterjesztetni kívánja azon kedvezményt, mely szerint a Buda és Pest városok adóbehajtását szabályozó rendeletei a törvjavaslatnak, kiterjesztetnek minden önálló törvényhatóságot képező városokra. Kerkápoly mint a szerkezet megtartását kéri, mely el is fogadtatik. A 8. §. a végrehajtási költségekről intézkedik , a zálogolásnál s árverésnél 2—2 krt állapítván meg. Györffy Gyula a 8-dik osztály részéről külön véleményt terjeszt elő, melynek lényege abban áll , miszerint a végrehajtási költség ezen megszabás által egyenlőtlenné tevén az adózókra nézve a terheket, az mellőzendő, annál is inkább, mert nem mutatta, ki a kormány e 2 és 4 kr. % megfelelő voltát, továbbá, mert az államháztartásban is bizonytalanságot idéz elő. Kerkápoly pénzügyminiszter ép a régi eljárást tartja olyannak , mely szerint a teherviselés aránytalanná válik ; az új szerkezet az adómennyiségre fektetvén a teherviselést, mindenkit birtoka aránya szerint ró meg s nem áll be soha azon eset, hogy különböző adóhátralék mellett ugyanazon executionális költség merülhessen föl. Ajánlja a szerkezet elfogadását. Szólnak a külön vélemény mellett: B., Simonyi L., Majoros L, Csanády L., Simonyi Ernő és Horn Ede; a szerkezet mellett pedig Korizmics László. A pénzügyminiszter cáfoló válasza után a szerkezet elfogadtatik s így a külön vélemény elejtetik. Minden vita nélkül elfogadtatik ezután a házközösségeknek Horváth-Szlavonországokban rendezése alkalmából fölmerülő és a házközösségi vagyonbani megosztozásra vonatkozó beadványok és okiratok bélyeg- és illetékmentességéről szóló törvényjavaslat úgy a pénzügyi bizottság véleményes jelentése is, mely a vasutak és csatornák állami kamatbiztosításából eredő fizetések fedezésére szolgáló tartalékalapról szóló törvényjavaslatra vonatkozik. TANÜGYI ROVAT: A szegedi iskolaszék jelentése- A fentebbi cím alatt e lapokban megjelent jelentésre bátor vagyok a következőkben megjegyzéseket tenni, 1- ször. A iskolaszék működését a városi tanács fukarkodása nehezíti így szól a jelentés, és 2- szor. A törvényesen iskolakötelezettek száma 10,093, kiken a kényszeriskoláztatást foganaba venni nem lehetett, mert a meglnő iskolák úgyis túltömöttek, az összes tanköteleseket befogadható iskolai épületekkel pedig nem rendelkezünk. Az 1869-dik évi hivatalos kimutatás szerint tettleg iskolákba járt 6,017 gyermek, lettek. Nero neje szamártejben fürdött, s midőn útra ment, 500 ily állatnak kellett kísérni. A római fürdők történetének egy fontos időszaka Antonius Musával kezdődik, ő és testvére Euphorbeus, hozták elsőbb használatba a hidegfürdőket. Augustus császárt hoszszas betegségéből háziorvosa Antonius Musa hideg fürdőkkel gyógyította ki; később elterjedtebb lett a hidegfürdők használata kivált Aschlepiades , Aracteus , Sorinus , Charmis, Agothinus, Caciius, Aurelianus, Aetius által, ugyannyira, hogy még a gyenge gyermekeket is hideg vízben és folyókban fürösztötték, sőt visszaéléseket is követtek el annyira, hogy Galenus kénytelenítve volt azok ellen nyíltan kikelni. Olaszország számos meleg ásványvizet használtattak fürdő gyanánt. Az akkor ismert s használt ásványos fürdők készítési módjának ismeretét Pliniusnak köszönhetjük. (Hist, natur libr. XXXI. Cap. 2.) A régi németek is nagy barátai voltak a fürdőknek, de Julius Caesar, Tacitus s Herodianus szerint, csak hideg folyó-, patak- és tengeri fürdőket ismertek, s csak azokban fürdenek. A harmadik és negyedik században, a meleg fürdők mindinkább kimentek használatból , sőt használatuk a papság által nemcsak hogy megszoríttatott, de egészen el is tiltatott. Midőn a nyolcadik század elején a tudományok, s név szerint az orvosi tudomány az araboknál újra fölvirulni kezdett, a fürdők