Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-12-14 / 149. szám
1870. Tizenkettedik évfolyam.SZEGEDI HI POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ KÖZLÖNY. Megjelent Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová az előfizetési pénzek küldendők. Évnegyedre Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: Egész évre. . . 8 írt. Egész évre Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; PestenNeumann B. első magyar hirdetési irodájában, kigyó-utca 6 szám ; Bécsben Hausenstein & Vogler (Neuer Markt 11) és Oppelik A. (Wollzeile 22) hirdetési ügynököknél; Maria m. Frankfurtban Gr. L. Daube & Co. hirdetési expeditiójában; Lipcsében Eugen Fort és Párisban Havas, Lafiite, Bullier & Co. (Place de la Bourse 8) hirdetési irodájában. Félévre 4 frt. 2 frt. Évnegyedre 7 frt. Félévre 3 frt 50 kr. 1 frt 75 kr. 149-ik szám. Szerda, december 14-én. Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6kr., kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyíltér“-ben a négyhasábos petitsor igtatási 15 krajcár. Előfizetési fölhívás SZEGEDI HÍRADÓ tizenharmadik évfolyamának 1871-dik évi első évnegyedére. Lapunk tizenkettedik évi pályafutásának végéhez közelg , a jövő évvel tizenharmadik évfolyamába lép. Tizenkét év nagy idő nálunk egy vidéki lap életében, annyira, hogy csaknem páratlanul áll; de mi, kik e lap viszonyait majdnem keletkezése óta ismerjük, mint senki más, örömmel és bizalommal mondhatjuk el a 12-ik év végén, hogy e lap nem idősült el, nem vénült meg, sőt még előtte áll a férfikor szebb jövője, midőn erejét a „ gutta cavat lapidem“ nyomán lassan megvetett alapon teljes mértékben lesz hivatva kifejteni. Legjobb bizonyság erre a lefolyt 1870-ik év. A folyó év 1-jétől, fölhasználva a hirlapbélyeg eltörlése által nyújtott kedvező alkalmat, egy számmal megszaporítva, hetenkint háromszor adtuk ki lapunkat. Indokul erre — amit akkor ki is jelentettünk — az anyagok fölszaporodása szolgált, melyekkel már hetenként két számban nem birkózhattunk meg. És ime, egy rövid év után ma ismét ott állunk, hogy, dacára a hetenkénti rendszeres mellékleteknek és dacára annak, hogy az önzetlen szellemi támogatás terén szomorú közönyösséggel találkozunk, nem azért nehéz e lapot szerkeszteni mert nem tudjuk mivel megtölteni, hanem mert az anyagokat fáradságos munkával alig vagyunk képesek akként földolgozni, hogy csak szűk keretben is mindannak idejében helyet adhassunk, ami a közlésre igényt tarthat. Tehát e lap jelen alakjában és kiadásában már ismét kicsinynyé vált arra nézve, hogy elég önállóságot és gyorsaságot fejthessen ki a hazai, helyi és vidéki közérdekű tárgyak fölkarolásában. Vannak Szegednek derék polgárai, kik városunknak az alvidéken nagy horderejű culturmissióját fölismerve, s fölismerve azt, hogy e missió érvényesítésére elsősorban Szeged magyar lapja van hivatva, — belátták, érzik azt is, hogy e nagy hivatás betöltésére azon erőkifejtés, mire lapunk ez időszerint képes, nem elegendő. — És tanácskoznak, tervezgetnek. . . . E jószándék gyors eredményének azonban egy nagy akadálya van: az, hogy az anyagi pártolás még mindig nem áll arányban e vörös kultúrai igényeivel s a terjeszkedés nagy áldozatokkal járna, miket egyesektől nem követelhetünk. A terjeszkedésre biztos, szilárd alapot csak a közönség még nagyobb mérvű pártolása nyújtana; ez aztán megszerzi majd a szellemi tőkét is, melyre szüksége leendő lapnak, hogy nagyobb körű feladatát is becsülettel megoldhassa. Ezért fordulunk újra lapunk régi és újabb pártolóihoz, kérvén őket, hogy a fönnebb vázolt cél tekintetéből lapunkat körükben terjeszteni s az anyagi támogatást tágabb körre segíteni szíveskedjenek. Uj programmot nem adunk s az eddigiek után egyéb mondanivalónk alig van , minthogy igyekezni fogunk ezután is oly lapot adni olvasóinknak, mely a helyi és vidéki érdekek tüzetes szellőztetésén kívül a hazai, politikai és társadalmi mozgalmaknak is hű képét nyújtsa, s kimért terünk szűk keretében az ezidőszerint roppant fontosságú küldeményekkel is lehetőleg megismertesse. Különösen fölemlíthetjük, hogy a kath. autonómia ügyét, mely e nagy kath. magyar várost oly közelről érdekli s amely iránt eddig oly közönyösség mutatkozott nálunk — önálló cikkekben fogjuk tárgyalni, mely célra egy szakavatott, jeles toll áll rendelkezésünkre. Tárcánk változatosságára ezután is kiváló gondot fordítunk, s ha a felszínen levő európai események engedik, még a jövő évnegyedben megkezdjük Chamisso „Le Illetnicl Péter“ című ígért beszélyének közlését; heti tárcákat ezentúl is adni fogunk. A várbeli tárgyalások most már múlhatlanul kezdeteket veendik, s mondanunk sem kell, hogy az ezekben lefolyandó rémdrámát, mint eddig, úgy ezután is élénk figyelemmel kisérendjük, a tárgyalásokról kimerítő s gyors közléseket hozanunk, s etekintetben intézkedtünk, hogy a pesti lapok meg ne előzhessenek bennünket. Szóval minden tőlünk telhetőt elkövetünk , hogy lapunk pártolóinak bizalmát továbbra is kiérdemeljük. Szeged, 1870 dec. közepén. A szerkesztőség. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán : egész évre.......................................8 írt félévre..................................................4 „ évnegyedre . 2 „ Helyben a kiadóhivataltól elvitetve : egész évre.......................7 frt — kr. félvre .......................3 „ 50 „ évnegyedre .... 1 , 75 Szeged, dec. 13-án. Midőn azon ellentétes álláspontokat fejtegettük, melyeket a magyar és osztrák delegátusok a hadi költségvetés tárgyalása és a vele kapcsolatban levő külügyi politikának szellőztetése alkalmával elfoglaltak, azon óhajunknak adtunk kifejezést, hogy a magyar önérzet a német félénk óvatosság fölött győzedelmeskedjék. Ausztria-Magyarország hivatása és méltósága, biztosítása és függetlensége, valamint azon természetes dicsvágyunk, hogy e kiterjedésénél és segédforrásainál fogva nagyhatalmi állam az európai birodalmak concertjében ne játszék néma szerepet, hanem oly befolyást gyakoroljon , mely fényes múltjával és jelen állásával némileg arányban legyen , ez óhajunknak magyarázatul szolgálhatnak. Ugyane tényezők illustrálják azon harcias szellemet is, melyet porosz felfuvalkodottság és orosz geg keltettek a magyar ember kebelében, kilángoló hazaszeretete mellett az egész birodalom üdvét sohasem téveszti szem elöl. És valóban, a constellátiók jelenleg olyanok, hogy Ausztria- Magyarországra nézve a „si vis pacem, para bellum“ elve az eshetőségek szempontjából irányadóvá vált és azért örömest és teljes meggyőződéssel állottunk delegátusaink részére, kik férfias föllépésük és áldozatkészségük által bebizonyították, hogy a nagy közös haza iránti kötelességüket fölfogják és teljesítik. Akkor azonban még nem ismertük Kulin báró közös hadügyminiszter nyilatkozatait, ki a delegatio-sülésekben a birodalmi véderő jelen állapota felöl igen meglepő és e leverő adatokat szolgáltatott; ha ez adatokat közelebbről megvizsgáljuk, bámulat és harag fog el bennünket azon könnyelműség, frivolitás és schlendrianismus fölött, melylyel a nemzetek verejtéke és legszentebb érdekeivel elbánnak. Azon roppant öszszegek dacára, melyek évenként a birodalmi véderő szervezésére, fönn- és jókarbantartására megszavaztatnak , seregeink a legnélkülözhetlenebb szükségletek hiányában szenvednek és a mobilisatio kétszerannyi időt venne igénybe , mint a porosznak kellett a francia empire szétzúzására. Hallatlan! Tehát azért adjuk oda utolsó gyermekünket és fillérünket, hogy a veszedelem idejében ismét blamirozzuk magunkat és szégyent valljunk ? Elfelejtettük már a lefolyt évek szomorú tapasztalatait és csapásait ? nem elég bőségesen ittuk-e meg a gyalázat és lealázás keserű levét? vagy egy napóleoni gazdálkodás gyászos végleteire akarunk jutni? Tudnunk kell, hogy tulajdonképen miért szavazunk annyi ordináriumot és extraordináriumot, azért-e, hogy yachtparadék és manőverek szemtanúi lehessünk, vagy pedig azért, hogy ellenségeink aspiratiói ellen biztosítva legyünk? Tudni akarjuk, ha vájjon luxusból táplálunk-e egy sok százezer emberből álló testületet saját vérünkkel, vagy pedig azért, hogy annak idejében minden tekintetben kész legyen síkra szállani ? Sok drága vér omlott már ki és megszámlálhatlan emberélet esett áldozatul a lelkiismeretlen gazdálkodás és a szellemtelen szervezés átkának; akármerre fordulunk, ezer meg ezer panaszló szellem környékét. Mészárszékre akarjuk-e ismét vezetni testvéreinket, rokonunkat, barátinkat? csakugyan készületlenül várjuk-e be az ellenséget, mely a megtámadás alkalmas pillanatát lesi? Fölvilágosítást kívánunk, megnyugtatást kérünk! — Fölvilágosítást a felöl, hogy mi történik a tömérdek pénzzel, melyet végere megfeszítéssel áldozunk a haza oltárára, megnyugtatást az iránt, hogy nem áldozunk-e ismét Idában ? A delegációk legszentebb kötelessége szigorúan számot kérni attól, ki nekünk felelős, mert ők a birodalomnak felelősek, amely tőlük fog számot kérni. Még egyszer fölvilágosítást kívánunk , megnyugtatást kérünk , és ha Kuhn báró nem képes ezekkel szolgálni, akkor lépjen vissza és vesse magát alá a kiérdemelt ítéletnek ! K. L. A delegátiók. Az osztrák delegátió ülése dec. 9-én. Elnök: Bejelenti a magyar delegátió elnökségének nuntiumát, mely jelenti, hogy a magyar bizottság a hadügyi póthitel engedélyezése tárgyában] ugyanoly értelemben hozott határozatot, mint az osztrák. Bejelentetik a külügyminisztérium póthiteljavaslata a konzuláris ügyek rendezése körül 69080 forint erejéig. A hadügyminiszter a hadibudget 19-ik pontjához „természetbeli élelmezés“ címe alatt egy 1.700.000 frtnyi pótigényleti javaslatot terjeszt be, mindkét javaslat a budgetválasztmányhoz utasíttatik. Banhans és Demel a hadi élelmezési szállításoknak szabad versenyre engedéséért kérelmező több kérvényt nyújt be. Dr. Grocholski: A költségvetési választmány előadója jelentést tesz a közös pénzügyminisztériumnak a közös nyugdíjalapra és vámjövedékre vonatkozó költségvetése tárgyában. A jelentés általánosságban és részleteiben minden vita nélkül elfogadtatott. Wolfrum választ kér egy régibb interpellációjára, melyet a közös pénzügyérhez intézett a 80 milliónyi közös államadósságnak a cislajbhán budget passivájára való átíratása iránt. Elnök és Lónyay mint felszólalása után kimondatik, hogy az ügy a pénzügyi budget általános tárgyalásakor fog tárgyaltatni. Dr. Zyblikiewicz: Bizottsági előadó által fölolvastatnak az államszámvevőszék költségvetése tárgyában tett bizottsági jelentések, melyek általánosságban és részleteikben minden vita nélkül elfogadtatnak. Gr. Falkenheyn: Fölolvassa a költségvetési bizottság jelentését, a közös központnál alkalmazottakra vonatkozó ideiglenes nyugdijnormale tárgyában. Az ideiglenes nyugdijnormale elfogadtatik. A háború. Szeged, dec. 12-én. Hogy a loire-i hadsereg mennyire nem veretett szét, amint azt a porosz tudósítások ismételve is hirdeték, bizonyítják az ő saját későbbi sürgönyeik, melyek, amazokat meghazudtolva, folyton újabb csatákról hoznak feleléseket a Loire-vonalról. Tagadhatlan , hogy e sereg vereséget szenvedett, de hogy nem bomlott föl s bátorságát nem vesztette el, bizonyítja a makacs ellenállás, melylyel az üldöző német seregeket lépten-nyomon fogadja , mely utóbbiaknak minden talpalatnyi újabb tért vérrel kell megszerezni és csak lassan haladhatnak előre. A 1. hó 8-diki csatáról — melynek sikerét a poroszok maguknak tulajdoníták — Chancy thnok azt jelenté Toursba , hogy St.-Laurenstól Beaugency-ig az összes francia hadtestek résztvettek Frigyes Károly hadserege ellen, s a franciák egész nap megállták helyöket s az ért hadállásukban tertek.