Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)

1871-03-03 / 27. szám

sem talált, és pedig azon elemi oknál fogva, mert a polgárság vagy egyik, vagy másik párthoz tartozván, meggyőződéséből nem engedte magát kivezettetni, sőt egy konok jobbpárti azt merte állítani, hogy a mondottak után biztosan hiszi, mikép Árpád urnák sérójában *) legalább is egy quintli zabkorpa dominál a rázió fölött. Árpád úr nemcsak jeles szónoki tehetségének, hanem bekezttségének is szép bizonyítványát adta, midőn a helybeli kisdedóvodára 200, iskolai célokra pedig 4000 irtot ajánlott — szóval. (Unde ?) Erre egy balpárti azt kérdi: hol a kincs? Nincs. Micsoda? nincs? ki meri azt állítani, hogy nincs? azért, hogy ő maga is Nincs(csík) ? hát nem ő maga ulondta-e? — pedig csak nem mondaná, ha igaz nem volna — T. J. földbirtokosnak, hogy minden ingó és ingatlan vagyonát (csak vagy 150 ezer frt) készpénzzel kifizeti. Persze, mi egy egyis falusiak ezt el is hiszszük. — Hát a pesti ismerősök elhiszik-e ? Az előadottak után — mely nagyon halvány vázlata Ozorai úr ó-kanizsai szereplésének — az olvasó közönségre bízzuk: ítélje meg, várjon e honmentő Árpádnak — mint képviselőnek — van-e helye a törvényhozás mezején? Mi pedig, az ó-kamizsai kerületnek választói, ünnepélyesen tiltakozunk azon elterjesztett hit ellen, mintha közöttünk oly elmebeteg választó találkozhatnék, ki Ozorai Nincsics Tóbiás Árpád urat fölléptetni, vagy meg választatni óhajtaná. Kis, Franciaország, Szeged, mire. 2-án. Most már leplezetlenül állnak előttünk azon föltételek, mely alapján a békepraesiminarek megállapittattak. A császár ugyanis a bajor királynak tudtára adta e föltételeket s eme távirati értesítés deríte föl a békeegyezményt, mely a következőkből áll: Egész Elszász és Német-Lotharingia átadása Metztzel, Elszászból csak Belfort hagyódik meg Franciaországnak ; 5 milliárd hadi kárpótlás ; s míg az összeg ki nem les fizetve, addig Franciaország egyes részei megszállva tartatnak. A Párisba való bevonulás most már kétségbevonhatlanul bizonyos, sőt egy bordeauxi távirat szerint már e hó 1-én bevonult egy 40,000 főból álló csapat. Berlini és londoni táviratok még előbbre, február 29-ére tették a bevonulás megkezdését, s hogy ez avenue de neuilly és pont du jou-n keresztül történendik. A francia nemzet megrendülve fogadta a föltételeket a bármint óhajtja is a békét, elviselhetlennek tartja azokat, mint a legyőzötteknek legnagyobb megalázását. A „Liece“ követeli, hogy utasítasan vissza a béke. A nemzetgyűlésben pedig a szélsőbal határozottan tiltakozik az ily alapon kötendő béke ellen. Victor Hugo, Louis Blanc és 30 más köztársaság-párti képviselő proklamátiót bocsátott ki, mely minden szerződést és plebiscitumot, melyek területátengedéssel járnak, semmisnek nyilvánít . Elszász és Lothringen lakóinak ígéretet tesz , hogy e területeket örökké vissza fogja követelni. A nemzetgyűlés többsége tartózkodik a békefeltételek felől véleményt nyilvánítani, míg azok elébe lesznek terjesztve. Az előterjesztés pedig 28-án megtörtént; a közelebbi órák tehát értesítést fognak hozni az európai fontosságú kérdés mikénti eldöntése felöl. A fegyverszünet március 12-ig meghoszszabbittatott, 3 napi esőleges felmondás állapíttatott meg a netaláni ellenségeskedések megkezdése előtt. Legújabbak, Bordeauxból március 1-ről kelve , csakugyan jött sürgöny, mely a békepraeliminaroknak a nemzetgyűlés elé terjesztéséről tudósít. A nemzetgyűlés február 28-án összeülvén, a kormány a föltételeket a következő törvényjavaslatba foglalva teszi a ház asztalára : A nemzetgyűlés engedve a kényszerűségnek — melyért azonban nem vállalja magára a felelősséget — 1871. febr. 26-án Versaillesban a következő békeelőzményeket irta alá : 1. Lotharingia egy ötödrészénél Metz és Thionvillel és Elszásznak Belfort nélküli átengedése. 2. Öt milliárd frank hadikárpótlás , mely összegből egy milliárd 1871-ben, a hátralék pedig három további év alatt fizetendő le. 3. Az ellenség által elfoglalt részek kiürítése a szerződéseit jóváhagyása után kezdődik meg; a német csapatok legott kiürítik Páris belsejét és a nyugati departementokat, míg a kelet departementok kiürítése a hadi* '} »Sóró* cigány szó, magyarul tökfal, kárpótlás fizetésének arányához képest fokozatosan történik. 4. A hátralékos összeg a szerződés jóváhagyásától számítva 5 százalékkal kamatoztatik. 5. A német csapatok tartózkodni fognak minden sarcolástól s Franciaország költségén tartatnak fönn. 6. A bekebelezett részek lakosainak határidő engedtetik a nemzetiség megválasztására. 7. A hadifoglyok haladéktalanul kiszolgáltatnak. 8. A végleges béketárgyalások Brüsszelben történnek. 9. Az elfoglalt departementek közigazgatása német csapatfőnökök parancsnoksága alatt francia hivatalnokokra bizatik. A szerződés után Barthelemy felolvassa a németek Párisba vonulására vonatkozó okmányt. Több szónok ellenzése dacára a békefeltételek sürgős tárgyalása elfogadtatott. Holnap délben nyilvános ülés. Versailles, márc. 1. A 11. hadtest (hesseni és nasszaui) ma délelőtt mint első csapat kibontott zászlóval és zeneszóval teljes hadifegyverzetben vonult be Párisba. Helybeli újdonságok. A jövő vasárnapi közgyűlés napirendjére következő tárgyak vannak kitűzve: 1. Kerner Pál belügyminiszter lemondása. 2. Tóth Vilmos körrendelete, a belügyminiszteri tárca átvételéről. 3. Dr. Pauler Tivadar körrendelete, a vallás-s közoktatásügy miniszteri tárca átvételéről. 4. Belügyminiszteri rendelet a név szerinti szavazás tárgyában. 5. Belügyminiszteri rendelet, a kántorbérmérési díj elengedéséért folyamodó Balogh Mihály kérelme tárgyában. 6. A törvényszéki kimutatások fölötti közgyűlési intézkedést nem helyeslő belügyminiszteri rendelet. 7. Bizottmányi javaslatok: az iskolai alap kijelölése, — a Klauzál-féle házsor előtti telkek eladatása, — a városon keresztül szállított terhek megvámoltatása, — az alföldfiumei vasúthoz vezető út kiköveztetése , — a legelődij fölemelése, — a hidvámfizetési kötelezettség átalánositása, — a közköltség-előirányzat készítése, — a vedresházi tiszai kanyarulatnak halastóvá átalakítása, — a sztdleszi képezdék fölállítása, — a kórházi ápoló személyzetnek egy férfi- és egy nőápolóval szaporítása, — a városi tisztviselők és szolgák fizetésének fölemelése, — a város területén több avarban fölhalmozva levő épületfa- és zsindelykészletek elhelyezése, — a hattyasi faiskolában egy kertészlegény alkalmazása, — a temetkezési szabályok meghatározása, — a bérlő gazdáknak a bérlemény hiányai pótlása iránti kérelme tárgyában. 8. Jelentenek: a magánosok telkein keszitendő vizeresztőcsatornák szabályozása, — Uj-Szeged községnek vásártér kiadatása iránti kérelme, a vadászat tilalmazása, — a III. mérnöki állomás helyett utibiztos alkalmazása, — több és küülönböző pénztári számadásokra keletkezett nehézmények fölötti döntvény-javaslatok , a tápai utca és vargák utcája között levő tavak feitöltése, — a fogyasztási adóilleték-hátralékok beszerzése, — Kátay Rozália özvegy Körösi Pálné nyugdíjazása, — az 1848—9-ik évi jegyzőkönyvek némely részének olvashatlanná tétele, — Daróczy Pál elleni panaszok vizsgálatának eredménye, — az alsóvárosi fazekas-hegyben levő köztérség eladása, — Batzi Endre tanyai tanitó megjutalmazása, — a hattyasi bérlő-gazdák békneengedési kérelme tárgya van. 9. Az izraelita hitközség és Mannsberger Jakab színigazgató köszönete. 10. Fröhlich Ferenc kórházgondnok, Molnár János és több adóvégrehajtó fizetésjavítási kérelme. 11. Ajánlat a vízvezeték megvétele iránt. 12. Körlevél a katonai fölszerelési iparág decentralisatioja iránt. / Színházi hírek. Holnap (szombaton) »Toto“, Offenbachnak itt még nem adatott uj víg operette-je kerül színre, Kaponiai jutalomjátékául. — Vasárnap szintén bérletszünetben »Troppmann János, vagy a pantiui (még hozzá tehetnék a karzati közönség kedvéért:, iszonyú és rettenetes) gyilkosság“. Ez is új darab, melyet az igazgató úr nyilván a vasárnapi közönség kedvéért hozatott meg; óhajtjuk, hogy tanulnia is lehessen belőle valamit. — Jövő hét elején, kedden, Rákosi Szidónia k. a., a nemzeti szinhaz tagja kezdi meg vendégszereplését, a „Lowoodi árvává!“. A kisasszony a szini tanoda növendéke, kinek több jelentékeny szerepben történt föllépését a pesti kritika kedvezőleg és buzdítólag fogadta. Érdekkel nézünk tehát szereplése elé, s az igazgató úr helyesen lett, hogy megnyerése altal végre valahára egy kis változatosságot is szerzett közönségünknek, mely már méltán igényt tarthatott reá. A honvédtisztekké városunk fiai közül kinevezetteket csonkán közlöttük lapnak múlt vasárnapi számában, mely elnézésből eredt hiányt ezennel pótoljuk, fölemlítvén hogy László Gyula földiák a szabadságolt állományba szintén hadnagynak neveztetett ki. Az újoncozás már több nap óta folyik városunkban, amit kívül utcáinkon a virágos kalapok, benn a városházát pedig az anyák szokásos jajveszéklése jelez; egynémelyik anyóka oly kétségbeesett jajgatást visz véghez, mintha édes magzatkáját legalább is temetőbe vinnék. Az ujoncozás folyamatát és eredményét közelebb közlendjük. Klopán József, a Schönfeld-féle rablógyilkosság főtettese tehát csakugyan megkerült, és pedig onnan, ahova lapunk tudósítója utalt. Illetékes helyről értesülünk ugyanis, hogy a kir. biztosság megkeresése folytán a lipótvári fegyintézet igazgatóságától megjött a válasz, mely tudatja, hogy a nevezett gonosztevő 1867. jun. 17-iktől ott van bebörtönözve s még másfél éve van hátra. A megküldött személyleirás szerint 36 éves, privigyei születésű sat, ami már magában elég a személyazonosság igazolására ; de másolatban megküldetett ítélete is, melyben megvan említve, hogy az illető mint szökevény katona büntetve s rablógyilkossági büpben gyanúsítva volt, ami e testetetben minden kétséget eloszlat. A nemezis tehát a borzasztó bűntényért kérlelhetlenül teljesíteni fogja boszuló működését. Szerencsétlenség. Mióta a biblia szerint Noé ősapánkat először érte a szégyen a bor mértéktelen élvezete miatt, azóta megszámlálhatatlan sorozatot képez azon kisebb-nagyobb szerencsétlenség, melyet a bor idézett elő. A napokban is történt nálunk egy szomorú eset, mely e jegyzékbe sorozható. Egy Nagy Márton nevű rókusi lakos, napszámos ugyanis részegen hazamenvén, ittas emberek gonosz szokása szerint elkezdett otthon garázdálkodni, belekötött a feleségébe s azt elkergette a háztól, ki aztán valamelyik szomszédban keresett menedéket. Az ember magára maradván, bölcsőbeli gyermekét magához ágyába vette, s maga is lefeküdt, de még tovább akarván pipázni, rágyújtott. Az égő gyufát pedig beledobta az ágya mellett levő üres bölcsőbe, melynek nedves szalmája tüzet fogott. A bor aztán csakhamar elnyomta s elaludt, hogy gyermekével együtt soha se ébredjen fel többé. A nedves szék ugyanis nem bírván lángra kapni, gőzzel árasztotta el a szobát, s apa és kisdede reggel halva találtattak ágyukban. A belvárosi tiszapart folyamatba tett feltöltési munkálata ellen, mint halljuk, tegnapelőtt a gőzhajózási társulat igazgatósága is adott be egy memorandumot a városhoz. (B o k a l d e t e 11.) A f. évi febr. 27-iki tanácsülésben elhatároztatott, hogy a vár mellett alkalmazott vízhúzó gép onnan elvitessék és az újszegedi városi közlegelőket, valamint a népkertet és magán földeket elborító víz leszivattyúzására alkalmaztassák. — Mi indíthatta a városi tanácsot ezen határozat hozatalára akkor, midőn a felső városnak a Tisza felé eső részeiben a közlekedés az által még mindig magszakitva van s a házak csaknem vízben állva az összerogyás veszélyének kitéve vannak, megfoghatatlan, mert hogy az intézkedés magánérdekből történt volna, nem mondható, miután a határozathozó urak közül az ottani viz által alig kettő van érdekelve, s így e sérelmes határozat csakis a viszonyok téves fölfogásából származhatott. Mert alig képzelhető, hogy az Újszegeden mintegy 600 holdnyi területen átalában másfél lábnyi magasságra felnőtt víz egyedül az esőnek és hóolvadásnak volna eredménye és ahhoz a fakadó, a föld árja által előidézett víz nem járulna; valamint nem hihető az sem, hogy azon nagymennyiségű vizet az oda rendelt kisebb géppel ki lehessen szivattyúzni; miután mindaddig, míg a Tisza és Maros vize 17 láb magasság körül áll, a külső víz nyomása oly erős fog lenni, hogy a kiszivattyúzott víz helyett ugyanannyi tolul ismét elő, ha csak azon eset be nem következik, hogy az említett folyók vizei még vagy három lábbal lejjebb nem szállanak, ami néhány nap alatt is megtörténhetik, de az esben fölösleges a szivattyúzás, miután akkor a vizet csatornákon hamarabb s csaknem minden költség nélkül le lehet ereszteni. De ha a szivattyúzástól eredmény várható lenne is, még akkor sem indokolható azon intézkedés, hogy a sikeresen működő gép, még mielőtt a víz okozta veszély a város területén egészen elhárítva nincs, onnan elvitessék, annál inkább is, miután a városnak a megrendelt nagyobbszerű saját gépe útban van, s ez egyenesen kevesebb költséggel odaszállítható lenne, ha azon körülmény figyelembe nem vétetik is, hogy az átszállítandó tetemes napidíj mellett kibérelt gép a vizen és a töltéseken leendő átszállítás alkalmával könnyen megsérülhetne, mi tetemes kártérítést vonna maga után, továbbá, hogy a gép fölállítására több napi előkészület szükséges, mely idő alatt a víz is leszállást, s ekkorra, mint mondok, vagy az uj gép is itt lesz, vagy a víz is leszálllhat, s mindkét esetben céltalan dolgot és költekezést tettünk amellett, hogy a várost is megosztottuk a még mindig nagyon szükséges szivattyúzástól. — m.— (B e k a l d e t e 11.) Szeged város földművelő gazdái, kik már két éve, hogy a várostól elszigetelvék a járhatlan utak miatt, fölvilágositást szeretnének nyerni az iránt, hogy túl hátráltatja még mindig azon ut elkészítését, melyre a város a közmunkaváltságból alappal is bir s mely útnak elkészittetése a közgyűlés által meg a múlt évben egyhangúlag elhatároztatott, a amely ut, ha legközelebb nem fogna munkába vetetni, ez évben már fánkat sem lenne venítethető, s így a közgyűlés ezen üdvös határozata minden alapos ok nélkül esodaziatnek , mely mulasztás által nemcsak hogy terményeiket ertekesiteni nem kepesek, de adójuk fizetésében is, a városba be nem josietven, hátraltatnak. A szinnazi pénztárt már ezelőtt pár hónappal fellőnék egy ejjel; a tolvaj pénzt nem tálai van, két napatot vin el, melyen most megkerültek — a zsibvasaron, a ezekről rájut.ek a tolvajra is egy színházi azolga-aunauc szemelyesen, aki a mar emoi etiopjdt KuiCaCsai hatott le a penztár-szobába. — Min- Két ezuttal is nemannyira a tolvaj kilétének felfedezése, mint lunauc az az átkozott zsibvásár érdénél, mert, mint számos eset után eoból is kuunt, a tolvajsag legjobb leszke és apoloja varosuupau, es az is lesz, míg a rendőrhatóság erelyes rendszavaigomhoz nem nyúl e szemes nép megzapolazasars. De iat vájjon mikor érjük meg ezt a szent napot ? WQT Lapunk 4, 6, 6, 7, 11, 9, 12, 17 19, 26, 22. számából néhányat visszavált a kiadóhivatal. Vegyesek. ** Don Pedro, Brazília császára szándékozik junius vagy juliusban Bécsbe jönni a császári család látogatására, s ez alkalommal, hir szerint, Budapestre is le fog rándulni. ** Kinevezések. Ő felsége dr. Samássa József apát-, esztergomi kanonok- és miniszteri osztálytanácsost szepesi püspökké nevezte ki. ** A Duna megkímélte a fővárost, de az alsóbb vidékeken annál borzasztóbban pusztít. Pest megye solti járásában, Uszódnál és Bátyánál két helyen tépte szét a víz a töltést, az országút 3 helyen van elárasztva. Sárköz viz alatt van; a solti járásból több mint 5000 hold van elárasztva. — Paksnak alsó városrészében egy ötnél magasabb volt a viz. A jég Kalocsánál, Foktőnél és Várszegnél mozdulatlanul állt még 3 nap előtt. — Baján a víz normális és a víz sem hord jeget. •“Vasúti előmunkálati engedélyek. A közlekedési minisztérium a következő vasúti előmunkálatokat adta ki legújabban: Windischgrau Aired hg. tábornok és érdektársainak egy buda-ujazónyi s egy pozsonynagyszombati vasútra. — Blevel A. mérnöknek egy besztercebánya-esztergom-sz.-fehérvár , pans-kalocsa-falas-szegedi vasútra, egy székesfehérvár-budai, egy halas-zombori, egy halasizsák-kecsksméti s egy halaa-mezőtur. szárnyvonallal. ** Uj öldöklész ere két feltaláló hazánkfiáról, ki Antennában tartózkodik, tesz említést a »Debrecen“ egy Amerikából érkezett magánlevél alapján. E levél több magánértesítésen kívül New-Yorkbba a lakó Antalfy Kristóf hazánkfiáról is megemlékszik, ki 1848-ban honvéd volt, s aki a modern hadviseléshez egészen új, borzasztó hatású öldöklőszereket talált fel, s azokat a francia kormánynyal közölte, mely azokat elismerő köszönettel fogadta. Az öldöklőszerek egyike hasonló az Oraini-bombához, csakhogy az puha talajon is szétpattan. A másik öldöklőszer oly apró bombákból áll, melyek léghajókról löhetnek az ellenség közé s irtózatos rombolást visznek végbe. A harmadik neve „páncélos szekér”, melyben nemcsak a benne ülő katonaság, hanem még az azt húzó lovak is védve vannak a golyózápor ellen. Bécsi pénzárfolyam márc.i-év CV, metallignes . 59 20 Nefazuti kölcsön , 68 30 1860-ki sorsjegy . 95 20 Banmósivénye« , 725— Hitelintéi. részv. 252,80 London . . . 124,15 Ezüst .... 122,25 Arany . . . • 583 — Vízállás. Márc. 2 Szeged . . 16' 10" 6"' 0 fölött » 3 . . . 16' 9" 6"' 0 . Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Főmunkatárs: Lévay Ferenc.