Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)

1871-04-02 / 40. szám

tandó képviselők közül legkevesebb szavaza­tot nyernek, kettőre esik ugyanannyi szava­zat, afölött hat. A képviselőház ülése március 28-án. B. Inczédy képviselő végleg igazoltnak jelentetik ki. Hodosin interpellálja a pénzügyért a brassói g. k. egyház vagyona ügyében. Kiadatik: Lázár Ádám és Halász B. K. javas­latokat adnak be, amaz a balásfalva-balavásári utak ügyében, emez a vadászati tvjavaslat tárgyában. Ki fognak nyomatni. B. Nyáry Gyula a főrendiháztól üze­netet hoz. Napirend : a községi törvényjavaslat foly­tatólagos tárgyalása. A 50 §. észrevétele nélkül, az 59. §. Ma­darász József és Mocsonyi S. felszólalása után elfogadtatik. A 52. §-nál szót emelnek Körmendy, Nyáry és Tóth miniszter. A §. eredi szerke­zete szerint elfogadtatik. Az 53—58. §-sok észrevétel nélkül let­tek elfogadva. 59. §. „A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása, és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett — az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal meg­előzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a bíró, polgármester, vagy maga a képviselőtestület, vagy tagjainak egy­negyede jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartalmazik, ahányszor a körülmények igényük. Az elnök a közgyűlés határnapjáról s a felveendő tárgyakról a képviselő-testület tag­jait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik.“ P­é­c­h­y Tamás következő módosítást ad be: A szakasz 3. bekezdése kihagyatván helyébe tétessék : „Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról, s az azokon felveendő tárgyakról a képviselő­testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzetteken kívül más tárgyak is vétet­hetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tag­jai által önálló indítványok is létezhetnek, ily önálló indítványok azonban csak legalább 24 óra közbejöttével vétethetnek tárgyalás alá." Körm­endy Sándor indítványozza, hogy a szakasz második kikezdése­­­­k so­rában olvasható „rendkívüli közgyűlés“ után teendő és fontos esetekben oly nagygyűlés is, melyben a község minden birtokos tagja részt vehet.“ A harmadik kikezdés 2 dik sorá­ban „a képv. testület* szavak után „s a nagy­gyűlés“ teendő. Szólnak Királyi, a miniszter, Tisza K., Péchy, Patrubány, Nyáry. Péchy módositványa elfogadtatik. A 60. § észrevétel nélkül, a Gl.Ghyczy Kálmán, a 62-ik Halász és Madarász József, a 63-ik Várady Gábor felszólalása után, a 64 ik ismét észrevétel nélkül fogadtatik el. 65. §. A községi elöljáróság áll: kis községekben a biróból, legalább 4 tanácsbeliből, (esküdt, hites) és a körjegy­zőből ; nagy községekben a biróból, legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyző­ből s közgyámból. A rendezett tanácsú városokban az elöl­járóságot a tanács tagjai képezik, t. i. a pol­gármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, jegyző ügyész, vagy ahol többen vannak, a főjegyző, illetőleg a főügyész, árvaszéki ülnök, pénz­tárn­ok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltár­­nok, orvos, mérnök, s a község által a helyi igények szerint rendszeresített más tisztvi­selők. Módosításokat adnak be: Németh Albert a következőt: „A községi elöljáróságok, kisközségek­ben a bíróból és törvénybíróból, legalább két tanácsbeliből és legfölebb 6 tanácsbeli­ből ; nagy­községekben a biróból és törvény­­biróból, legalább 4 tanácsbeliből ,és legfölebb 10 tanácsbeliből.* O r­m o 8 S. indítványozza, hogy nagyobb községekben az aljegyző is tagja legyen az elöljáróságnak . S­z­o­n­t­á­g­h P. (csanádi) az orvost is ide kívánja számíttatni. Tisza K. nem kívánja a maximumot meghatározni, mert helyes, hogy ebben a köz­ségnek szabad keze legyen.­­Németh Albert módosításából csak egy részt fogad el, úgy hogy kimondatnék „kis községekben a biró­ból s helyettesből“ és zárjel közé lehet tenni „törvényhozásból“ sat. nagy­községekben bí­róból és másodbiróból és legalább 6 tanács­nokból* sat. Ormos módosítványát illetőleg e szövegezést ajánlja „községi jegyzőből, illető­leg jegyzőkből,* Szontágh javaslatára nézve pedig az orvost illetőleg azon hozzátétellel „ott ahol van.* Szóltak még: Királyi, Nehrebeczky, Si­­monyi Ernő, Majoros, Gonda, Tóth V. minisz­ter, Guthy, Györffy. A kp. biz. szerkezete mellőztével Tisza módosításai fogadtattak el. A 66. §-nál szólt Simonyi Ernő. Megha­gyatott az eredeti szerkezet. 67. §. „Rendes fizetést húz : kis községekben a biró és körjegyző; nagy községekben a biró, községjegyző, pénztárnok és közgyán, ren­­dezett tanácsú városokban az elöljáróság, a kezelő és segédszemélyzet valamennyi rendes tagja. A fizetést, valamint az esetleges napi­díjak mennyiségét a község szabályrendelettel állapítja meg. Kis és nagy községekben a tanácsbelieknek (­hites esküdt) általában adas­­sék-e fizetés ? és mennyi fizetés adassák ? te­kintettel az eddigi szokásra, a község va­gyoni viszonyaira és a tanácsbeliek elfoglal­­tatására, a fentebbi §-ban érintett szabály­­rendeletben maguk a községek állapítják meg.“ Módosítást ad be Berecz Ferenc. Tisza Kálmán : nem szeretné, ha kimon­datnék, hogy kis község is tartozik bíróját fizetni. A §. elején így kellene lenni : „rendes fizetést húz kis község körjegyzője, nagy­köz­ségekben a községi jegyző, illetőleg jegyzők s ott hol van községi rendes orvos,­ a többi azután kimaradna. Az utolsó alineában pedig nem mondhatni, hogy várjon az elöljárók kapnak-e fizetést vagy nem, ezt a község fogja elhatározni, mert az elöljáróságnak tagja az orvos és jegyző is. Hanem meg kell ne­vezni, hogy arról, váljon a bírónak, helyette­sének, a pénztárnoknak, közgyámnak, tanács­belieknek adassék-e és mennyi fizetés, a köz­ség fog határozni. Tóth Vilmos belügyminiszter elfogadja s a ház is ez értelemben határoz. 68.­­ A polgármester évi rendes fize­tése kevesebb nem lehet azon javadalomnál, melyet az illető törvényhatóság a szolgabírák részére megállapít. A községjegyző fizetését a nagy­községekre nézve a képviselőtestület meghallgatásával s a község, illetőleg a szö­vetkezeti helységek anyagi viszonyaihoz ké­pest, a törvényhatóság állapítja meg. E fize­tés, nem számítva a természetben kiszolgál­tatandó szabad lakást, a 300 p. év. írtnál kevesebb nem lehet. A jegyzők által eddig használt községi földek jövőre is a jegyzők­nél hagyandók, de a földeknek az adó-katas­­ter szerint fölvett évi jövedelme a megálla­pított készpénz fizetésből levon­lh­azik. Horváth Sándor következő módosít­­ványt ad be: Az első alinea kihagyatván, tétessék he­lyébe : „A polgármester évi fizetését maga a község állapítja meg a törvényhatóság jóvá­hagyása mellett.“ A harmadik alinea után a következő szöveg tétessék : „A jelen törvény kihirdetése előtt meg­állapított fizetéseket alábbszállítani nem le­het. Kivételnek e tekintetben csak akkor le­het helye, ha az illető község túlterheltetését kimutatja, s ha a leszállítást a törvényható­ság helybenhagyja. Az elaggott jegyzők és jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztosítá­sáról segély és nyugdíj­pénztárak vagy gyám­­intézetek fölállítása által a törvényhatóságok szabályrendeletileg tartoznak intézkedni.“ Tóth Vilmos belügyminiszter Horváth módosítványának első részét nem fogadhatja el. A polgármestertől megkívánható , hogy szellemi képzettséggel bírjon. Ha tehát bár­­minő kis fizetéssel fogja elláttatni, ez ano­mália volna. Szólnak még : Körmendy, Simonyi L. b., Bogdán V., Deák, Tisza K., Bogdanovics, Jám­bor P. Szavazásnál a kérdés úgy dőlt el, hogy a §. eleje a központi bizottság szerkezete szerint, a többi Horváth módosítványa értel­mében a belügyminiszter által javasolt hoz­zátétellel elfogadtatott. A 69. §. egy Koós József által indít­ványba hozott lényegtelen módosítással, a 70. §. pedig a bizottsági szerkezet szerint vita nélkül fogadtatott el. 70. § kis községekben a birót és ta­nácsbelieket a választó­közönség , (28., 29. és 80. §§.) a körjegyzőt a szövetkezeti hely­ségek képviselőtestületeinek egyeteme , (74. §.) nagy­községekben az összes elöljárósá­got is választó közönség, rendezett tanácsú városokban pedig a képviselőtestület választja. Simonyi Lajos b. a kisebbség részé­ről ajánlja, hogy a szakasz két utolsó bekez­dése kihagyatván, mondassék ki, hogy a ren­dezett tanácsú városok és nagy­községekben az összes elöljáróságot a választó közönség választja. Szóltak Körmendy, Bobory , Nyáry, Ma­joros, Csiky Patay, Tisza L., Tóth K., a két előadó. A § függőben hagyatik. A 71 §. Györffy módosítványán­ak mel­lőzésével elfogadtatik. 72. §. „Kis községekben a bírói hivatalt csak rendkívüli akadályoztatás eseteiben le­het visszautasítani, s a megválasztott község­­lakás 100 forintig terjedhető büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hi­vatalát. Rendkívüli akadályoztatás esetében a megválasztottnak indokolt folyamodására az alispán adja meg a felmentést. Az alispán fölmentő határozata fölebbezhető a törvény­­hatósághoz. Az, aki a bírói tisztséget már egy éven át viselte, vagy a bírságot lefizette, nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje, vagy 6 év leforgása alatt újból elvállalja.* Györffy Gyula két módosítást tesz. Az első bekezdés ne csak a kis, hanem a nagy­köz­ségekre is terjesztessék ki, továbbá, hogy az alispánnak ne csak a felmentő, hanem terhelő határozata is felebbezhető legyen. Szólt: Huszár István és a miniszter. A ház Györffy módosításának második részével a közp. bir. szerkezetére szavaz. B. Nyáry G­y. üzenetet hoz a főrendi­háztól. Ezután a 73—75. §§-sok fogadtattak el; utolsónál Patrubány Gy. szólott. 76. §. „A jegyzői szigorlat tárgyait és magatartási módját a törvényhatóságok meg­hallgatásával , a belügyminiszter rendelvényi után állapítja meg. Szigorlat alól fölmentetnek azok , kik legalább három év óta folytonosan, mint ren­des jegyzők viseltek jegyzői hivatalt. Mocsonyi Jenő indítványozza, hogy első bekezdés végére tétessék ,különös te­kintettel a 68., 44. t. c. 24. §-ára. Szóltak : Kiss M. , Tóth V. miniszter, Bobory. A kp. biz. szerkezete fogadtatik el Mocsonyi módosításával. Melléklet a „Szegedi Híradó“ 40-ik számához. TANÜGYI ROVAT. Jegyzőkönyv, a Szeged városi iskolaszéknek 1871-ik évi márc. hó 8-án tartott üléséből. Elnök: Daui Ferenc. Jegyző: Muskó Sándor. 12/15. Olvastatott a városi tanácsnak 1871. január 30-án 627/937. sz. a. keli vég­zése, melyben tudatja, hogy a tanyai tanítók fizetése a városi közgyűlésnek 1871. január 22-án 21. sz. a. kelt határozatával 1871-ik január 1-től kezdve fejenként évi 300 írtra emeltetett. V. Örvendetes tudomásul vétetik. 22/17. Elnök jelenti, hogy a városi fő­­pénztárból a tanyai iskolák fűtő­anyaggal ellátása végett 1000 irtot vett át, melyet a szükséges fűtőanyagok bevásárlása végett Tóth János népiskolai felügyelőnek adott át. Az elnöki intézkedés helyeslőleg tudo­másul vétetvén, a népiskolai felügyelő utasít­­tatik, hogy az átvett ezer irt s az abból tett kiadásokra vonatkozó számadását kellően föl­szerelve terjeszsze az iskolaszék elé. 24/18. Elnök jelenti, hogy a városi fő­­pánztár által kezelt Rózsa-féle alapítvány­ból szegény tanulók részére könyvek bevásárlása végett a folyó évre 60 irtot vett át, mely ösz­­szeg a múlt évről fönnmaradt 24 írttal ez évre 84 írtra növekedett. Tóth János népiskolai felügyelő s Fodor István iskolaszéki tag megbizatnak, misze­rint a rendelkezés alatti 84 írtból kijelölvén a jutalomra érdemes szegény tanulókat, azo­kat a szükséghez képest bevásárlandó köny­vekk­el lássák el; e célból az érintett 84 irt Tóth János népiskolai fölügyelőnek kiadatni rendeltetvén, sat. 14/19. Olvastatott a városi tanácsnak 1871. február 13-án 91./lla. sz. a. kelt vég­zése, melyben tudatja, hogy Czirner János részére, irattárnoki fizetése mellett, a belvá­rosi II. fiosztálybeli tanítói fizetés utalvá­nyoztatok Tudomásul vétetik. 16/20. Olvastatott Harcz Mihály szám­lája 5 írt, 50 krröl, melyet az élésház-utcai iskola némely kisebb szükségleteinek üldözé­sére sajátjából előlegezett. A fölolvasott számla az irattárnaknak oly utasítással adatik ki, hogy minden a köz­ségi iskolák részéről eddig beérkezett, vagy még beérkezendő számlát összeszedve, azo­kat együttes előterjesztés végett az iskolai hiányok fölvételével megbízott bizottmány el­nöke Tóth János népiskolai felügyelőnek adja át. 17/21. Olvastatott a békés- csongrádme­­gyei tanfelügyelőnek 1871. február 21-én 118. bz. a. kelt átirata, melyben a Szabó Mihály képezdei tanár által kiadott „Egészségtan a népiskolák és képezdék számára* cimü köny­vecskét terjesztés végett ajánlja. V. A Rózsa-féle alapítványból 18/1871. sz. alatti határozattal elrendelt könyvvásár­lásnál leendő figyelembe vétel végett Tóth János népiskolai felügyelőnek kiadatni rendel­tetik. 18/22. Olvastatott a békés-csongrádme­­gyei tanfelügyelőnek 1871. márc. 7-én 174 sz. a. kelt átirata, a tankötelesek összeírása tárgyában. V. A békés-csongrádmegyei tanfelügyelő fölolvasott átiratára hivatkozással, értesittetni s megkéretni rendeltetik, hogy miután az is­kolaszék a népiskolai törvény és annak vég­rehajtására vonatkozó miniszteri utasítás sze­rint a tankötelesek összeírására, az arra kö­telezett városi hatóság fölmentésével , de különben is semmi körülmények között sem kötelezhető ; s miután az iskolaszék a tan­kötelesek összeírására sem a szükséges pénz­­erővel, sem egyéb közegekkel nem rendelke­zik, az évi 800 frt fizetéssel ellátott népis­kolai felügyelőt pedig a tankötelesek össze­írására kiszabott kötelmei túlhaladásával s a városi és tanyai összes községi iskolák körüli teendőitől való elvonásával, a népoktatási ügy érzékeny kára nélkül kényszeriteni nem lehet, — ezen a nagyméltóságu vallás- és közoktatási minisztérium s Szeged város kö­zönsége, illetve tanácsa közt forgó ügyet az anélkül is túlhalmozott iskolaszék mellőzé­sével , — a maga utján elintézni szíves­kedjék. 25/24. Elnök a tanyai iskolákban legkö­zelebb megtartandó évi vizsgálatok alkalmá­ból indítványozza, hogy azokon az iskolaszék és pedig a felső tanyákon az elnök és Imre Antal, az alsó tanyákon pedig Takács Mi­hály alelnök, Pálfy Antal és Börcsök Ignác iskolaszéki tagok által képviseltesse magát. Az elnöki indítvány elfogadtatván, az is­kolaszék képviselőiül a felső tanyákon tar­tandó vizsgálatokra ezennel kiküldött Dani Ferenc elnök és Imre Antal iskolaszéki tag, úgy az alsó tanyákon tartandó vizsgálatokra kiküldött Takács Mihály alelnök, Pálfy Antal és Börcsök Ignác iskolaszéki tagoknak, a vizsgálatok napjairól leendő értesítése és meg­hívásával, Tóth János népiskolai fölfigyelő bizatik meg. 26. Ennek az iskolaszéket a felső- és alsóvároson fölépült s már a berendezés be­fejezéséhez közelgő új iskolák megnyitása iránti intézkedére hívja föl. á V. Az iskolaszéknek a fölépült új isko­lák mikénti állapotáról eddig hivatalos tudo­mása nem lévén ; az elnök, a népiskolai fel­­ügyelő és Wagner Károly iskolaszéki tag megbizatnak, hogy az új iskolai helyiségek berendezésével annak idejéhez képest a felső és alsóvároson megnyitandó uj iskolákhoz egyelőre 2 fi- és két nőtanitói állomásra a nyilvános pályázatot hirdessék ki s az emlí­tett iskolák mielőbbi megnyithatását eszkö­zöljék. 27. Elnök jelenti, hogy Fendt Antal a földművelési ipar- és kereskedelmi miniszté­rium részéről Csongrádmegye és vidékére a faültetés és nemesítés ambuláns tanárává ne­veztetvén ki, a legközelebbi nagyhéten a helybeli tanyai tanulók és tanítók részére a hely­színen oktatást adni ajánlkozik. V. Fendt Antal ur ajánlata örömmel fo­gadtatván, — elnök megbizatik, hogy a ne­vezett ambuláns tanárt a szükséges utasítá­sokkal lássa el, s az oktatás eredményéről annak idején jelentést adjon. 20/28. Olvastatott Tóth János a népis­kolai felügyelőnek 1871. március 8-án 10. sz. a. kelt jelentése, melyben az összes községi iskolákban szerzett félévi tapasztalatait be­terjeszti. V. A fölolvasott jelentésből az iskolákban beírva lévő tanulók gyakori elmaradozása tűnvén elő; utasíttatik a népiskolai fölügyelő, hogy az elmaradott, vagy hanyag tanulók és szüleik névsorát, lakásaik följegyzésével, az illető tanítóktól beszerezvén, az iskolaszék elnökének szolgáltassa át; az elnökség pedig megbizatik, hogy a tudomására jutott elma­radott, vagy hanyag tanulók szüleinek meg­­intését és esetleg a törvény értelmi meg­büntetését a városi tanácsnál szorgalmazza. Kelt m. f. Dáni Ferenc, mk. elnök. Muskó Sándor mk., jegyző. Ferenci Já­nos, mk. Szántó Leánder, mk. Szabó Já­nos, mk. Franciaország. Szeged, ápril 1-én. Páris lecsillapult ugyan, de a lázongásra még mindig megvan a gyuanyag. Jelenleg két kormány létezik a francia fővárosban, u. m. központi bizottság s a köztársasági foederatio, mely kölcsönösen fogdostatja el egymás kép­viselőit. A „Párisi Journal” a központi bizottság eddigi kiadásait 3 millió francra, a népdüh áldozatait 33-ra teszi.

Next