Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)
1871-04-02 / 40. szám
tandó képviselők közül legkevesebb szavazatot nyernek, kettőre esik ugyanannyi szavazat, afölött hat. A képviselőház ülése március 28-án. B. Inczédy képviselő végleg igazoltnak jelentetik ki. Hodosin interpellálja a pénzügyért a brassói g. k. egyház vagyona ügyében. Kiadatik: Lázár Ádám és Halász B. K. javaslatokat adnak be, amaz a balásfalva-balavásári utak ügyében, emez a vadászati tvjavaslat tárgyában. Ki fognak nyomatni. B. Nyáry Gyula a főrendiháztól üzenetet hoz. Napirend : a községi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A 50 §. észrevétele nélkül, az 59. §. Madarász József és Mocsonyi S. felszólalása után elfogadtatik. A 52. §-nál szót emelnek Körmendy, Nyáry és Tóth miniszter. A §. eredi szerkezete szerint elfogadtatik. Az 53—58. §-sok észrevétel nélkül lettek elfogadva. 59. §. „A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása, és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett — az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a bíró, polgármester, vagy maga a képviselőtestület, vagy tagjainak egynegyede jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartalmazik, ahányszor a körülmények igényük. Az elnök a közgyűlés határnapjáról s a felveendő tárgyakról a képviselő-testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik.“ Péchy Tamás következő módosítást ad be: A szakasz 3. bekezdése kihagyatván helyébe tétessék : „Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról, s az azokon felveendő tárgyakról a képviselőtestület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzetteken kívül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is létezhetnek, ily önálló indítványok azonban csak legalább 24 óra közbejöttével vétethetnek tárgyalás alá." Körmendy Sándor indítványozza, hogy a szakasz második kikezdések sorában olvasható „rendkívüli közgyűlés“ után teendő és fontos esetekben oly nagygyűlés is, melyben a község minden birtokos tagja részt vehet.“ A harmadik kikezdés 2 dik sorában „a képv. testület* szavak után „s a nagygyűlés“ teendő. Szólnak Királyi, a miniszter, Tisza K., Péchy, Patrubány, Nyáry. Péchy módositványa elfogadtatik. A 60. § észrevétel nélkül, a Gl.Ghyczy Kálmán, a 62-ik Halász és Madarász József, a 63-ik Várady Gábor felszólalása után, a 64 ik ismét észrevétel nélkül fogadtatik el. 65. §. A községi elöljáróság áll: kis községekben a biróból, legalább 4 tanácsbeliből, (esküdt, hites) és a körjegyzőből ; nagy községekben a biróból, legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőből s közgyámból. A rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, jegyző ügyész, vagy ahol többen vannak, a főjegyző, illetőleg a főügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök, s a község által a helyi igények szerint rendszeresített más tisztviselők. Módosításokat adnak be: Németh Albert a következőt: „A községi elöljáróságok, kisközségekben a bíróból és törvénybíróból, legalább két tanácsbeliből és legfölebb 6 tanácsbeliből ; nagyközségekben a biróból és törvénybiróból, legalább 4 tanácsbeliből ,és legfölebb 10 tanácsbeliből.* O rm o 8 S. indítványozza, hogy nagyobb községekben az aljegyző is tagja legyen az elöljáróságnak . Szontágh P. (csanádi) az orvost is ide kívánja számíttatni. Tisza K. nem kívánja a maximumot meghatározni, mert helyes, hogy ebben a községnek szabad keze legyen.Németh Albert módosításából csak egy részt fogad el, úgy hogy kimondatnék „kis községekben a biróból s helyettesből“ és zárjel közé lehet tenni „törvényhozásból“ sat. nagyközségekben bíróból és másodbiróból és legalább 6 tanácsnokból* sat. Ormos módosítványát illetőleg e szövegezést ajánlja „községi jegyzőből, illetőleg jegyzőkből,* Szontágh javaslatára nézve pedig az orvost illetőleg azon hozzátétellel „ott ahol van.* Szóltak még: Királyi, Nehrebeczky, Simonyi Ernő, Majoros, Gonda, Tóth V. miniszter, Guthy, Györffy. A kp. biz. szerkezete mellőztével Tisza módosításai fogadtattak el. A 66. §-nál szólt Simonyi Ernő. Meghagyatott az eredeti szerkezet. 67. §. „Rendes fizetést húz : kis községekben a biró és körjegyző; nagy községekben a biró, községjegyző, pénztárnok és közgyán, rendezett tanácsú városokban az elöljáróság, a kezelő és segédszemélyzet valamennyi rendes tagja. A fizetést, valamint az esetleges napidíjak mennyiségét a község szabályrendelettel állapítja meg. Kis és nagy községekben a tanácsbelieknek (hites esküdt) általában adassék-e fizetés ? és mennyi fizetés adassák ? tekintettel az eddigi szokásra, a község vagyoni viszonyaira és a tanácsbeliek elfoglaltatására, a fentebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapítják meg.“ Módosítást ad be Berecz Ferenc. Tisza Kálmán : nem szeretné, ha kimondatnék, hogy kis község is tartozik bíróját fizetni. A §. elején így kellene lenni : „rendes fizetést húz kis község körjegyzője, nagyközségekben a községi jegyző, illetőleg jegyzők s ott hol van községi rendes orvos, a többi azután kimaradna. Az utolsó alineában pedig nem mondhatni, hogy várjon az elöljárók kapnak-e fizetést vagy nem, ezt a község fogja elhatározni, mert az elöljáróságnak tagja az orvos és jegyző is. Hanem meg kell nevezni, hogy arról, váljon a bírónak, helyettesének, a pénztárnoknak, közgyámnak, tanácsbelieknek adassék-e és mennyi fizetés, a község fog határozni. Tóth Vilmos belügyminiszter elfogadja s a ház is ez értelemben határoz. 68. A polgármester évi rendes fizetése kevesebb nem lehet azon javadalomnál, melyet az illető törvényhatóság a szolgabírák részére megállapít. A községjegyző fizetését a nagyközségekre nézve a képviselőtestület meghallgatásával s a község, illetőleg a szövetkezeti helységek anyagi viszonyaihoz képest, a törvényhatóság állapítja meg. E fizetés, nem számítva a természetben kiszolgáltatandó szabad lakást, a 300 p. év. írtnál kevesebb nem lehet. A jegyzők által eddig használt községi földek jövőre is a jegyzőknél hagyandók, de a földeknek az adó-kataster szerint fölvett évi jövedelme a megállapított készpénz fizetésből levonlhazik. Horváth Sándor következő módosítványt ad be: Az első alinea kihagyatván, tétessék helyébe : „A polgármester évi fizetését maga a község állapítja meg a törvényhatóság jóváhagyása mellett.“ A harmadik alinea után a következő szöveg tétessék : „A jelen törvény kihirdetése előtt megállapított fizetéseket alábbszállítani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község túlterheltetését kimutatja, s ha a leszállítást a törvényhatóság helybenhagyja. Az elaggott jegyzők és jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztosításáról segély és nyugdíjpénztárak vagy gyámintézetek fölállítása által a törvényhatóságok szabályrendeletileg tartoznak intézkedni.“ Tóth Vilmos belügyminiszter Horváth módosítványának első részét nem fogadhatja el. A polgármestertől megkívánható , hogy szellemi képzettséggel bírjon. Ha tehát bárminő kis fizetéssel fogja elláttatni, ez anomália volna. Szólnak még : Körmendy, Simonyi L. b., Bogdán V., Deák, Tisza K., Bogdanovics, Jámbor P. Szavazásnál a kérdés úgy dőlt el, hogy a §. eleje a központi bizottság szerkezete szerint, a többi Horváth módosítványa értelmében a belügyminiszter által javasolt hozzátétellel elfogadtatott. A 69. §. egy Koós József által indítványba hozott lényegtelen módosítással, a 70. §. pedig a bizottsági szerkezet szerint vita nélkül fogadtatott el. 70. § kis községekben a birót és tanácsbelieket a választóközönség , (28., 29. és 80. §§.) a körjegyzőt a szövetkezeti helységek képviselőtestületeinek egyeteme , (74. §.) nagyközségekben az összes elöljáróságot is választó közönség, rendezett tanácsú városokban pedig a képviselőtestület választja. Simonyi Lajos b. a kisebbség részéről ajánlja, hogy a szakasz két utolsó bekezdése kihagyatván, mondassék ki, hogy a rendezett tanácsú városok és nagyközségekben az összes elöljáróságot a választó közönség választja. Szóltak Körmendy, Bobory , Nyáry, Majoros, Csiky Patay, Tisza L., Tóth K., a két előadó. A § függőben hagyatik. A 71 §. Györffy módosítványának mellőzésével elfogadtatik. 72. §. „Kis községekben a bírói hivatalt csak rendkívüli akadályoztatás eseteiben lehet visszautasítani, s a megválasztott községlakás 100 forintig terjedhető büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát. Rendkívüli akadályoztatás esetében a megválasztottnak indokolt folyamodására az alispán adja meg a felmentést. Az alispán fölmentő határozata fölebbezhető a törvényhatósághoz. Az, aki a bírói tisztséget már egy éven át viselte, vagy a bírságot lefizette, nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje, vagy 6 év leforgása alatt újból elvállalja.* Györffy Gyula két módosítást tesz. Az első bekezdés ne csak a kis, hanem a nagyközségekre is terjesztessék ki, továbbá, hogy az alispánnak ne csak a felmentő, hanem terhelő határozata is felebbezhető legyen. Szólt: Huszár István és a miniszter. A ház Györffy módosításának második részével a közp. bir. szerkezetére szavaz. B. Nyáry Gy. üzenetet hoz a főrendiháztól. Ezután a 73—75. §§-sok fogadtattak el; utolsónál Patrubány Gy. szólott. 76. §. „A jegyzői szigorlat tárgyait és magatartási módját a törvényhatóságok meghallgatásával , a belügyminiszter rendelvényi után állapítja meg. Szigorlat alól fölmentetnek azok , kik legalább három év óta folytonosan, mint rendes jegyzők viseltek jegyzői hivatalt. Mocsonyi Jenő indítványozza, hogy első bekezdés végére tétessék ,különös tekintettel a 68., 44. t. c. 24. §-ára. Szóltak : Kiss M. , Tóth V. miniszter, Bobory. A kp. biz. szerkezete fogadtatik el Mocsonyi módosításával. Melléklet a „Szegedi Híradó“ 40-ik számához. TANÜGYI ROVAT. Jegyzőkönyv, a Szeged városi iskolaszéknek 1871-ik évi márc. hó 8-án tartott üléséből. Elnök: Daui Ferenc. Jegyző: Muskó Sándor. 12/15. Olvastatott a városi tanácsnak 1871. január 30-án 627/937. sz. a. keli végzése, melyben tudatja, hogy a tanyai tanítók fizetése a városi közgyűlésnek 1871. január 22-án 21. sz. a. kelt határozatával 1871-ik január 1-től kezdve fejenként évi 300 írtra emeltetett. V. Örvendetes tudomásul vétetik. 22/17. Elnök jelenti, hogy a városi főpénztárból a tanyai iskolák fűtőanyaggal ellátása végett 1000 irtot vett át, melyet a szükséges fűtőanyagok bevásárlása végett Tóth János népiskolai felügyelőnek adott át. Az elnöki intézkedés helyeslőleg tudomásul vétetvén, a népiskolai felügyelő utasíttatik, hogy az átvett ezer irt s az abból tett kiadásokra vonatkozó számadását kellően fölszerelve terjeszsze az iskolaszék elé. 24/18. Elnök jelenti, hogy a városi főpánztár által kezelt Rózsa-féle alapítványból szegény tanulók részére könyvek bevásárlása végett a folyó évre 60 irtot vett át, mely öszszeg a múlt évről fönnmaradt 24 írttal ez évre 84 írtra növekedett. Tóth János népiskolai felügyelő s Fodor István iskolaszéki tag megbizatnak, miszerint a rendelkezés alatti 84 írtból kijelölvén a jutalomra érdemes szegény tanulókat, azokat a szükséghez képest bevásárlandó könyvekkel lássák el; e célból az érintett 84 irt Tóth János népiskolai fölügyelőnek kiadatni rendeltetvén, sat. 14/19. Olvastatott a városi tanácsnak 1871. február 13-án 91./lla. sz. a. kelt végzése, melyben tudatja, hogy Czirner János részére, irattárnoki fizetése mellett, a belvárosi II. fiosztálybeli tanítói fizetés utalványoztatok Tudomásul vétetik. 16/20. Olvastatott Harcz Mihály számlája 5 írt, 50 krröl, melyet az élésház-utcai iskola némely kisebb szükségleteinek üldözésére sajátjából előlegezett. A fölolvasott számla az irattárnaknak oly utasítással adatik ki, hogy minden a községi iskolák részéről eddig beérkezett, vagy még beérkezendő számlát összeszedve, azokat együttes előterjesztés végett az iskolai hiányok fölvételével megbízott bizottmány elnöke Tóth János népiskolai felügyelőnek adja át. 17/21. Olvastatott a békés- csongrádmegyei tanfelügyelőnek 1871. február 21-én 118. bz. a. kelt átirata, melyben a Szabó Mihály képezdei tanár által kiadott „Egészségtan a népiskolák és képezdék számára* cimü könyvecskét terjesztés végett ajánlja. V. A Rózsa-féle alapítványból 18/1871. sz. alatti határozattal elrendelt könyvvásárlásnál leendő figyelembe vétel végett Tóth János népiskolai felügyelőnek kiadatni rendeltetik. 18/22. Olvastatott a békés-csongrádmegyei tanfelügyelőnek 1871. márc. 7-én 174 sz. a. kelt átirata, a tankötelesek összeírása tárgyában. V. A békés-csongrádmegyei tanfelügyelő fölolvasott átiratára hivatkozással, értesittetni s megkéretni rendeltetik, hogy miután az iskolaszék a népiskolai törvény és annak végrehajtására vonatkozó miniszteri utasítás szerint a tankötelesek összeírására, az arra kötelezett városi hatóság fölmentésével , de különben is semmi körülmények között sem kötelezhető ; s miután az iskolaszék a tankötelesek összeírására sem a szükséges pénzerővel, sem egyéb közegekkel nem rendelkezik, az évi 800 frt fizetéssel ellátott népiskolai felügyelőt pedig a tankötelesek összeírására kiszabott kötelmei túlhaladásával s a városi és tanyai összes községi iskolák körüli teendőitől való elvonásával, a népoktatási ügy érzékeny kára nélkül kényszeriteni nem lehet, — ezen a nagyméltóságu vallás- és közoktatási minisztérium s Szeged város közönsége, illetve tanácsa közt forgó ügyet az anélkül is túlhalmozott iskolaszék mellőzésével , — a maga utján elintézni szíveskedjék. 25/24. Elnök a tanyai iskolákban legközelebb megtartandó évi vizsgálatok alkalmából indítványozza, hogy azokon az iskolaszék és pedig a felső tanyákon az elnök és Imre Antal, az alsó tanyákon pedig Takács Mihály alelnök, Pálfy Antal és Börcsök Ignác iskolaszéki tagok által képviseltesse magát. Az elnöki indítvány elfogadtatván, az iskolaszék képviselőiül a felső tanyákon tartandó vizsgálatokra ezennel kiküldött Dani Ferenc elnök és Imre Antal iskolaszéki tag, úgy az alsó tanyákon tartandó vizsgálatokra kiküldött Takács Mihály alelnök, Pálfy Antal és Börcsök Ignác iskolaszéki tagoknak, a vizsgálatok napjairól leendő értesítése és meghívásával, Tóth János népiskolai fölfigyelő bizatik meg. 26. Ennek az iskolaszéket a felső- és alsóvároson fölépült s már a berendezés befejezéséhez közelgő új iskolák megnyitása iránti intézkedére hívja föl. á V. Az iskolaszéknek a fölépült új iskolák mikénti állapotáról eddig hivatalos tudomása nem lévén ; az elnök, a népiskolai felügyelő és Wagner Károly iskolaszéki tag megbizatnak, hogy az új iskolai helyiségek berendezésével annak idejéhez képest a felső és alsóvároson megnyitandó uj iskolákhoz egyelőre 2 fi- és két nőtanitói állomásra a nyilvános pályázatot hirdessék ki s az említett iskolák mielőbbi megnyithatását eszközöljék. 27. Elnök jelenti, hogy Fendt Antal a földművelési ipar- és kereskedelmi minisztérium részéről Csongrádmegye és vidékére a faültetés és nemesítés ambuláns tanárává neveztetvén ki, a legközelebbi nagyhéten a helybeli tanyai tanulók és tanítók részére a helyszínen oktatást adni ajánlkozik. V. Fendt Antal ur ajánlata örömmel fogadtatván, — elnök megbizatik, hogy a nevezett ambuláns tanárt a szükséges utasításokkal lássa el, s az oktatás eredményéről annak idején jelentést adjon. 20/28. Olvastatott Tóth János a népiskolai felügyelőnek 1871. március 8-án 10. sz. a. kelt jelentése, melyben az összes községi iskolákban szerzett félévi tapasztalatait beterjeszti. V. A fölolvasott jelentésből az iskolákban beírva lévő tanulók gyakori elmaradozása tűnvén elő; utasíttatik a népiskolai fölügyelő, hogy az elmaradott, vagy hanyag tanulók és szüleik névsorát, lakásaik följegyzésével, az illető tanítóktól beszerezvén, az iskolaszék elnökének szolgáltassa át; az elnökség pedig megbizatik, hogy a tudomására jutott elmaradott, vagy hanyag tanulók szüleinek megintését és esetleg a törvény értelmi megbüntetését a városi tanácsnál szorgalmazza. Kelt m. f. Dáni Ferenc, mk. elnök. Muskó Sándor mk., jegyző. Ferenci János, mk. Szántó Leánder, mk. Szabó János, mk. Franciaország. Szeged, ápril 1-én. Páris lecsillapult ugyan, de a lázongásra még mindig megvan a gyuanyag. Jelenleg két kormány létezik a francia fővárosban, u. m. központi bizottság s a köztársasági foederatio, mely kölcsönösen fogdostatja el egymás képviselőit. A „Párisi Journal” a központi bizottság eddigi kiadásait 3 millió francra, a népdüh áldozatait 33-ra teszi.