Szegedi Híradó, 1877. január-június (19. évfolyam, 1-77. szám)
1877-05-04 / 53. szám
rendezése elhalasztatnak, nem járul. Az árvaügyek kezelése azóta, hogy a közig, hatósághoz tétetett át, nem romlott, de határozottan javult. A rendezés azonban mégis szükséges, mert a legfőbb kérdésekre nézve pozitív törvényekkel nem rendelkezünk. Az árvaügyek kezelését a történelmi fejlődés alapján a közig. hatóságok által tartó eszközlendőnek, de mindenütt, hol jogkérdésről van szó, a bírói hatáskör sértetlenül megtartatott. Gyakran kis hagyatékokról van szó, s a mai eljárás mellett, midőn a hagyatékokat részint járásbírák, részint közjegyzők kezelik, a kis hagyatékok egészen elvesznek. Kötelességének tartja ismerni a theoriát, de miután itt nem holt, hanem élő testről van szó, a theoria csak a gyakorlati élet követelményei szerint alkalmazható, s annak kedvéért a kis hagyatékokat nem lehet pusztulni engedni. Bizonyos korlátok közt helyeselte az igazságszolgáltatás s közigazgatás elválasztását, s hogy ez ellen sok helyi resensus uralkodik, annak oka az, hogy minden korlát nélkül, mereven vitetett keresztül. A feladat nem az, hogy a helyes elv alkalmazását most megbontsuk, hanem hogy az célszerűbb módon történjék meg. A járásbirónak is csak úgy sok a teendője, mint a szolgabirónak, s az is megérdemli a figyelembevételt. A szolgabiróra nézve épen teendőinek természete teszi lehetségessé a gyorsabb intézkedhetést. Az 1848-iki tubozás szelleméből azt, hogy a közig. hatóságok az árvaügyek körül ne intézkedhessenek, kimagyarázni nem tudja. Abban, hogy az árva hagyatéka megtartassék, s ne menjen föl napidíjakra, sem reackió, sem politikai öngyilkosság nincs. Maga fog legjobban örvendeni annak, ha a miniszter nem lesz bíró is, de a gyámügyi törvényjavaslat e tekintetben újat nem teremt, csak a régi gyakorlatot tartja meg. Aki szívén viseli a magyar államiság eszméjét , gyakran áldozatot kénytelen annak hozni legszentebb theoretikus meggyőződéseiből is. Az elhalasztási indítványhoz nem járul, s erős meggyőződése lévén, hogy a javaslat által a közig. hatóságoknak a hagyatékok körül adott befolyás sem a magyar állam érdekeivel nem ellenkezik , sem reakciót nem képez, annyival inkább kéri a javaslat elfogadását, mert oly törvényeket kell alkotnunk, melyek jótékony hatását az állampolgárok legalsóbb rétegei is megérezhessék. (Élénk helyeslés.) Csatár elfogadja a törvényjavaslatot, s kívánja , hogy a miniszter tovább haladjon ez után. A tárgyalás folytatása ezzel holnapra halasztatván, az ülés véget ért. A főrendiház is tartott május 1-én ülést s átvette a választókerületek uj beosztásáróla szólójavaslatot s a hármas bizottsághoz utasította; azután megválasztotta a quotabizottságnak főrendi tagjait. — Beválasztottak : Szögyény László főkamarásmester , Haynald Lajos kalocsai érs.,gr. Zichy Ferraris Viktor, ifj. báró Majthényi László honti főispán és gróf Szécsen Antal, póttaggá gróf Csáky László. Ülés végén a hármas bizottság már beadta jelentését a választókerületekről szóló törvényjavaslat tárgyában, mely sürgősen még ez ülésen elfogadtatott. A háború: Szeged, május 3. Az európai csatatérről még mindig nem jön összecsapás hire s ennek oka az, hogy az orosz TÁRCA. eaafi/foex. * (Természetrajzi tanulmány.) Izsákytól. Az ember részei: Agy, gerincagy és ezek működése. Befejezi közlemény. Az agy és különösen az emberi agy, melyet ma emberinek mondunk, okvetlenül legvégső határa azon fenségesnek és csudálatosnak, mit atermészet varázsműhelye létrehozott. Ha Cheops pyramisai megragadják a régész lelkületét és élvezettel töltik el , — ha Robespierre vagy az inquisitio kegyetlenségei utálatunkat keltik föl, mindannyiszor e tetteket létrehozott agyvelők csudálatos működését látjuk azokban megtestesülni. Az agy hozta létre és döntötte ismét romba az áldást és átkot terjesztő vallásokat. Az agy szóval határozta meg az istenség fogalmát és rontotta azt ismét le, hogy ugyancsak az agy arról új fogalmat adjon , és az agy indított vészt és vért nyomaiban hagyó háborút, hogy az adott fogalmakat kiirtsa és az istenség fogalmának uj, általa adott meghatározását terjeszsze el. Az emberi agy teremtette a zsarnokokat és ismét az emberi agy hurcoltatta kínpadra a bitorlókat. Az agy szülte a szabadságot és teremtette ennek palotáját, az alkotmányt és a köztársaságot. Emberemlékezet óta foglalkoztatta a gén t Az e címen lapunkban folyt közlemények ez érdekes befejező részének közlése a kézirat eltévelyedése miatt maradt el eddig. Azerk. seregek felvonulása lassan megy s még nem igen erőszakolhatják a dunai átkelést. Az ázsiai harctéren ellenben már javában foly a véres tánc, noha nagyobbszerű csatára még ott sem került a dolog. A múlt hó vége felé kezdődött harcok ott, mint tudjuk, a törökökre nézve szerencsések voltak, s batumi győzelmüket — melyről az orosz forrásból jött hírek mit sem akartak tudni — most már a „Daily Telegr.“ harctéri tudósítója is megerősíti, aki szerfölött kiemeli a török katonák hősiségét. Egy utóbbi per a sürgöny e hónikáról további és pedig már jelentékeny török győzelemről tudósít, mely az ázsiai határon folyt le. Eszerint a törökök az orosz hadsereg derekát áttörték s balszárnyát viszszavetették. Valószínűleg ugyanazon csata volt ez, amelyről a „B. Corr.“-nek ugyan csak egy perui távirata értesit, amely a csata színhelyét Chorrussan mellé teszi s az oroszok teljes vereségét jelenti. Ezekkel ellenkezőleg ugyancsak máj. 1-ről Tiflisből azt jelentik Szentpétervárra, hogy ápr. 30-án reggel az Erivanból jövő orosz hadosztály Bayaz id előtt megállván, az 1700 főnyi helyőrség az Alladagh hegység magaslataira vonult vissza, sok lőszert hagyva hátra. Az oroszok megszálották a várost és a citadellát. Az „Ellenőr“ bécsi külön tudósítójától a következő érdekes sürgönyt közli: „A pétervári „Vjedomoszti“ (az orosz kormány félhivatalos közlönye) cikket ír Ausztria-Magyarországnak a mostani háborúban való magatartásáról. A cikk ezt mondja Ausztria-Magyarország semlegessége képzelhetetlen. Ausztria-Magyarország nem lehet paszszív szemlélője a határain folyó harcnak. Vagy az egyik, vagy a másik részre kell állnia, Törökország vagy Oroszország mellett nyilatkoznia. Mit fog választani Ausztria-Magyarország ? Nagyon nehéz erre a biztos válasz. De, megfontolva mindent, föl lehet tenni, hogy Ausztria-Magyarország a döntő pillanatban ellenségünk táborában lesz. Az osztrák érdekek ellenségesen állnak szemben az Oroszországnak tulajdonított célzatokkal. Ezek szerint Oroszország győzelem esetében nem törekszik területi hódításokra, de igenis Románia és Szerbia függetlenségének proklamálására, Montenegrónak albániai és hercegovinai részekkel való nagyobbitására s a maga számára tengerészeti előnyökre a Fekete-tengeren, szabad hajózásra a Dardanellákon. Minden ilyen törekvés ellenében pedig Ausztria- Magyarország föltétlenül ellenséges állást foglal el.“ (Ez a muszka félhivatalos tökéletesen jól fogja föl monarchiánk helyzetét és érdekeit; tanulhatnának tőle a zágrábi muszkabarát lapok.) üzent, ama kényszerűségbe látjuk magunkat helyezve,hogy a fegyverhez folyamodjunk.— Bízunk emellett az isteni kegyelemben , fenséges prófétánk szellemi támogatásában, aki minden üdvnek forrása a muzulmán nép számára. Önök tudják, hogy eddig semmit sem tettünk a béke zavarására. Noha fegyverben álltunk, mégis mindenkor a legbékésebb érzelmekkel voltunk eltelve, amint a barátságos és irántunk jóakaró hatalmak tanácsait figyelembe is vettük s velök egyetértésben dolgoztunk a béke föntartásán. De ellenségünk most azt bizonyítja be nekünk, hogy a cél, amelyet követett, nem volt más, mint jogaink , függetlenségünk , magának országunknak teljes megsemmisítése , s hogy mindaddig kielégítve nem érezhette magát, míg ezt el nem éri. Az ellenség ma minden jog ellenére és törvényes ok nélkül támad meg bennünket. — A mindenható védeni fogja a jogot s az igazságot s reméljük, hogy diadalt és sikert fog nekünk kölcsönözni. Meg vagyunk győződve csapataink hazafiságáról és nemes buzgalmáról, valamint hű alattvalóink teljes egyetértéséről , erkölcsi és anyagi támogatásáról, s ezekkel sikert fogunk aratni. Hiszem, hogy az Isten igazsága a mi jogainkat fogja megvédeni, s hogy méltán büszke lehetek csapatainkra, melyek az ottomán névnek becsületét és kiérdemletteitét fönn fogják tudni tartani, s a dicső ősök nyomdokaiban fognak haladni. Üdvözletet küldök az ön parancsnoksága alatt álló katonáknak , kiket gyermekeimnek tekintek. Az állam őket e fontos alkalomra nevelte, s azért egész hazaszereteteket és vitézségeket ki kell fejteniök. Ezt várja tőlük mindenki. Védjék meg hősen várainkat és minden talpalatnyi földet, melyet hőseink vérökkel áztattak, midőn vagy mint győzők, vagy mint vértanuk véreztek. Űzzék vissza az ellenséget, s védjék meg a birodalom becsületét, jogait és függetlenségét, mely az ottománok előtt drágább életöknél is. Míg szent kötelességeiket teljesitik, az isteni kegyelem és a próféta segélye lesz csapatainkkal. Az összes ottomán nép katonáink családjainak őreként és szolgájának tekinti magát.— Uralkodótok mindig veletek lesz, s ha szükség lesz rá, segélytekre siet, ki fogja bontani a kalifatus és sultanatus szent zászlaját, s föláldozza életét is a haza becsülete, jogai és függetlenségéért. — Segítsen az isten győzelemre.“ A szultán kiáltványa a hadsereghez. Abdul Hamid szultán kiáltványa, melyet a dunai, a batumi és erzerumi seregek főhadparancsnokaihoz intézett, így szól: „Minthogy az orosz kormány velünk a diplomáciai viszonyokat megszakította s háborút doskodó egyéneket akérdés : mi az agy de megoldására jutniok nem lehetett, mert az agy azon működését, mely az embernél a többi élőlényektől eltérőleg nyilatkozik, különös isteni adománynak nevezték, léleknek tartották, mely az istenség fogalmával azonos és azért, mint minden dolog ultima ratiójánál, itt megállották. A legújabb kor természettudományi iskolája bátor léptekkel és nyilt sisakkal ment neki a kérdésnek, mert nem látta be, hogy az igazságos Isten miért kedvezett volna éppen az embernek, hogy különbeni szellemi előnyei fölött, egyedül rendelkezzék az öntudattal, a lélekkel, és nem látta be, hogy miért ne fürkészhetnénk az istenség eszközeinek legutolsó elemeit is, midőn a mesterek mesterének csak kedvesebb lehet az, ha tetteit nagyszerűségükben csodáljuk, mintha azokat nem ismerve , vak buzgalommal hajolunk meg előttök. A természet-bölcseleti kutatások eredménye, hogy ma már tudjuk , miszerint az összes lelki képességek székhelye az agy- és gerincagyban keresendő, és hogy így — mert agy és gerincagy az állatoknál is találtatik — a lelki képességek ezektől sem tagadhatók meg. Az állati és szellemi rendszer között, melyeket azelőtt az embernél megkülönböztettek, a sorompók mindinkább düledeznek és ma már tudjuk, hogy nincs az élő emberi lényben az életnek olyan mozzanata, mely a mondott idegközpontokból ne indulna ki. Hogy ez miképen történik, később látandjuk. Ha ezek után a figyelmes olvasóban azon kérdés merül föl, hogy mi marad tehát az állatnak az embertől való megkülönböztetésére ? erre csak az e tanulmány első részét befejező közleménynek illető tételét idézhetem, mely igy szólott „......... hogy igenis egy közös apától származhattak, * de míg az egyik a szel * Nehogy az olvasóban kételyek támadjanak a* irint, miért nem válik most szemeink előtt a majomból ember, sat. ? újólag figyelmeztetem arra, hogy a teremtés ideje, azaz, mikor a zöld és termő ereje oly nagy volt, hogy az új lényeket hozhatott létre, elmúlt, és hogy azóta a lények változására nemcsak a fölhozott befolyások, de a lények alkata is volt szükségkép befolyással. A vidékről. Kistelek, 1877. ápril 30. * A török nemzet iránti rokonszenvünk nyilvánulásának annyi jele után, mely a küldöttséget hazánk földjén lépten-nyomon kiséri, azon édes megnyugvásnak tudata tölti el keblünket, hogy ezzel, bár parányi részben is, a porta által két évtized előtt tett szolgálatokért tartozásunkat rójjuk le. Szeged város nemes polgárainak a vendégek fogadásánál tanúsított s emlékünkbe hosszú időkig törölhetlenül bevésődő baráti önzetlen szeretete, a rokon nemzet küldötteinek egy sejtett, de ily nagyszerűségben nem várt meglepetést nyújta. * Múlt számunkra későn érkezett. Szerelem tovább fejlesztésére képes vola, addig a másik erre kevésbé volt képes, és éppen ezáltal lett az első ember, az utóbbi pedig majom maradt. Ha mindkettő az életviszonyok behatása, a létért való küzdelem és a természeti kiválás elvei szerint változik és tökéletesből alakjaiban , úgy az ember főleg a szellem tekintetében teheti ezt, mert egyedül ez az, ami őt képesíti az életviszonyokkal a létért való küzdelmet győztesen megállani.“ Áttérek arra, hogy az olvasót megismertessem magával az agygyal és az utakkal, melyeken a természet-bölcseleti iskola a fönti eredményekre jutott. Ez azon bölcseleti iskola, melyet ellenei, kiknél gyakran a szenvedély szólott a higgadt ész helyett, materialisztikusnak mondottak, és a kiknek fogalma igen helyesen adatik vissza a magyar „anyagi“ kifejezéssel , mert leginkább azt óhajtották előtüntetni , hogy ezen iskola minden szellemi élettől ment, „anyagi“ elvekben keresi földi boldogságát. * Az agy különféle pontjai különféle lelki működések székhelyének bizonyultak , mit az által tettek kétségtelenné , hogy az agy egy pontját megsemmisítették és eredményesen, hogy a látás vagy hallás képessége elenyészett. Midőn egy embernek úgynevezett nagy agyának felső rétegét ellőtték , még tovább élt, de gondolkozási , fogalomalkotási képességét elveszté. Nem kevésbé érdekes eredményre vezetett az egyes agypontok izgatása, miáltal kiderült, hogy az azoknak megfelelő szerv fokozott működésbe jöhet, sőt mi több, ha az izgatás foka nagy, ennek hatása átterjed egy másik pontra és az annak megfelelő szerveket is működésbe hozza. Rém tagadható, hogy igen sokan így fogták föl, hogy a vallási sorompókkal az erkölcsieket is ledöntsék. Látjuk ezt különösen Franciaországban, hol az encyclopaedisták működése után a forradalom, többi szörnyei között, az ész istenasszonyát is megszülte. De mint a valódi szabadság mindig a forradalmak szülötte a politikai mezőn, úgy a szellemi téren is megteremtik a nagy eszmék a forradalmat. Izsáki: Igénytelenségünk a vendégek elfogadásánál kifejtett működésében eltörpül megyénk fővárosa mellett.1'. De mindannak dacára, hogy a vonat, éjjeli 2 órakor érkezik Kistelekre s itt csak 1 percet időz, a küldöttséget nem kis meglepetésben részesitők. * ’' *''' Éjfél után egy órakor megindult a mintegyötszáz tagból álló menet a községházától, honnan a kiindulás tervezve volt. Elől a török s magyar nemzeti lobogókkal, míg oldalt két sorban, török nemzeti jelvényekkel mellükön, az iparosok haladtak égő fáklyákkal, három zenekar zenéje mellett. A sűrűn fölhangzott „éljen a török“ felkiáltások az egyesült zenekarok hangját is túlharsogák. A pálya állomásán hosszú sorban fölállítva várták az érkezendő vonatot, mely két óra után szűnni nem akaró éljen - kiáltások között robogott be. Nagy Emma tanítónő a küldöttség vezetőjének egy nagy zöld koszorút nyújtott át, melynek, nemzeti szalagján „Kistelek községe, 1877. Éljen a török“ fölirat volt. A sheyk karjára fűzte a koszorút s beemelé coupéjába a koszorú vivőjét, hol a magyarul beszélő tolmács által egyenként bemutattatá a török nemzet küldötteit. A törökök nyitott ajtók mellett állva hallogaták a helybeli segédlelkész által rögtönzött rövid, talpraesett üdvözlő beszédet, melynek végével a már induló vonatot egy hosszantartó éljen követte. A vendégek annál inkább meglepetve voltak, mert e jelentéktelen állomáson, egy percnyi tartózkodás mellett, semmiféle tüntetést nem vártak. E fogadtatás kivitelének oroszlánrésze első helyen Klemm csendbiztos úr nejét és Nagy Emma tanítónőt illeti, kik a koszorú és a török nemzeti kokárdák elkészítésével fáradoztak. Kistelek község elöljáróságának érdeme, hogy ügyes rendezése mellett a kivitel ily szépen sikerült. Mi pedig még hosszan s dobogó szívvel kisértük szemünkkel a távozó vonatot, s jókívánságainkat utána bocsátva , feledhetlen visszaemlékezést vivénk magunkkal. Mindnyájunk érzelmét tolmácsolom akkor, midőn befejezésül a török küldöttséghez intézett üdvözlő beszéd ezen paszszusát idézem : „Fegyvereitek a győzelem babérjait arassa !“ Nagykövi. Helybeli újdonságok. — A vízveszély május 1-én éjjel érte el legmagasabb és valóban borzalmas tetőpontját. Azon napon már a vízállás csaknem elérte a tavalyi legmagasabb pontot,és másnapra a legerélyesebb munka gyors alkalmazását nélkülözhetlennek ítélték, hogy az ár túl ne hágja a gátak tetejét , és éppen ily válságos pillanatokban estefelé nagy záporeső és szélvihar vette ostrom alá védneveinket s tette lehetetlenné a védelemre áldozni szánt munka érvényesítését. Az eső egész hajnalig esett, a szél zúgott és a bánáti oldalra vagdosta a nagy hullámokat. Általános volt a félelem és izgatottság a legközelebb bekövetkezhető eshetőségek miatt ; azt körülbelül tudta mindenki, hogy a Tisza ez éjjel nem fog medrében maradhatni, csak az volt a kérdés, hogy hol nyit utat a vihar a roppant víztárlat számára. Eközben éjjeli 12 órakor elérte a víz a 25 lábat, az eddigi legnagyobb magasságot a Tiszán, mely a tavalyi idők vészes vízállását is egy lábbal meghaladja. A katasztrófa bekövetkezése nem maradhatott el s be is következett, de nem saját töltéseinken. Éjfél után a víz rohamos apadása mutatta, hogy a Tisza valahol gátat tört. Oly gyors volt a folyam apadása, hogy tegnapelőtt délután már 23" Az első kísérletek arra tanítotok ", hogy minden működésnek megvan a maga központja az agyban és hogy ettől az illető szervekhez ideg megy , amely vagy pályájának valamely pontjától hozza a hírt a központhoz ( hogy onnan az utasítást nyerjen), vagy egyenesen a központtól veszi az utasítást a cselekvésre. «— Tegyük föl p. o. , hogy egy légy megcsípte arcunkat; az arcon végződő érző ideg ezt hírül viszi az ő idegközpontjához, és ugyane pillanatban utasítást nyernek, a kar mozgató ,ideges, megfelelő központjuktól, hogy űzzék el a legyet , más szóval , tegyenek célirányos mozgást. I msongfunail itoluul it« Ezen körülmény is mutatja, hogy az egyik központról a másikra mehet át az idegérzés és ezt átterjedő mozgásnak nevezik, mert föltették, hogy az idegközpontok legkisebb tömegei mozgásban vannak akkor , hogy ha valami hatás tudomásukra jut, és hogy e mozgás a másik idegközpontra átterjedhet. iourijim-k Csak úgy magyarázhatjuk meg, hogy miért ájul el a gyönge idegzetű nő egy borzasztó látvány mellett, ha tudjuk , hogy a látás által a szem idegvégeiben megindult, mozgás innen a látás központjára, innen pedig a vérkeringést és légzést szabályozó idegközpontokra terjedhet pM . .."./ff | Limai Az agyban székelő idegközpontok ép úgy, mint a test különféle, részein átfutó és végződő idegek meg is betegedhetnek és ezáltal vagy megváltozik ingerfogékonyságuk, vagy eltömpül, vagy túlérzékeny lesz, mi a megbetegedés különféle módjai és arányai szerint különfélekép fog nyilvánulni. Az idegvég megbetegedése által elveszíthetjük testünk valamely részén az őrzőképességet, de ugyanez történhetik, ha az illeti ideg központja betegedett meg, csakhogy ez esetben az érzéketlenség nagyobb területet veend igénybe, mert egy-egy központ nagyobb terület fölött uralkodik. .. t “^g^yei^görcSökez'31f/ende/ alközpontból is indulhatnak ki. ’ de ,ezek (Folytatás* következik.} .