Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)
1879-10-07 / 161. szám
vagy, ami védelmi tekintetben még megnyugtatóbb, hogy a 6 méter koronával tervezett körtöltés 8 méter s a veszélyesebb pontokon 12 méter koronára kibővítve építtessék ki, belső oldalán 1 a 6-hoz, külső oldalán 1 a 4 hez rézsüves. Az izmosabb méretek útján nyerendő szilárdság és tömeg nagyobb biztossággal ruházná föl a körtöltést, mint a töltéstestre tervezett cementbe rakott kőburkolat. Az értekezlet azonkívül a kereskedelem s általában a forgalom érdekében a város alatti 1400 öl parthosszat megszaporítani kívánná az által, hogy a városon keresztül egy 40 öl széles csatorna ásatnék, továbbá, hogy — ha a városi csatorna kivihető nem lenne — legalább Új-Szegeden létesíttetnék egy csatorna; a víznek e megosztását védelmi tekintetek is indokolnák. Ez utóbbi óhajtás , véleményünk szerint , ma már csak óhajtás maradhat. — A szegedi kir. törvényszék elnöke a tervszék kerületébe tartozó összes járásbíróságokhoz a következő körrendeletét bocsátotta ki: Tisza Lajos kir. biztos ur . Nagyméltósága a szegedi kir. törvényszéknek Makóról Szegedre leendő visszahelyezésére az 1879. évi XX. t. c. 7. .§. alapján, a minisztertanács által részére kiadott utasítás V. részének 1-fő §-a értelmében, f. évi október 15. napját határozta el, annak megemlítése mellett, miszerint f. évi október 14. napjáig bezárólag a törvényszék Makón fog hivatalosan működni. Fölhívom járásbíró urat: tudassa a járásabeli összes községekkel, hogy úgy polgári peres és perenkívüli, valamint fenyitő beadványaikat és jelentéseket 1. évi október 14-ig Makóra küldjék ; értesítse továbbá arról is, hogy a fenti napig bezárólag minden határidő úgy polgári mint fenyitő ügyekben, nemkülönben a pertári megjelenések is Makón fognak megtartatni; folyó évi október 15-ik napjától pedig valamint mindennemű beadványok Szegedre intézendők, úgy a már kitűzött polgári és fenyítő tárgyalások is megszakítás nélkül Szegeden fognak megtartatni; mi végből az illető felek, kik október 15-re és következő napjaira Makóra már megidéztettek, utasitandók lesznek, hogy az igazságszolgáltatás hátráltatása nélkül Szegeden (Zsótér-ház, 2 ik emelet) jelentkezzenek; mert október 15-én a törvényszék hivatalos működése Makón megszünik. — Makón, 1879. évi szeptember hó 16. — A költségvetési bizottságnak a város regale-javadalmai hasznosítása ügyében folytatott tanácskozásai ma a szabályozási terv fölött folytatott értekezlet miatt, szüneteltek. Egyébiránt a költségvetési bizottság szükség esetén naponként fog üléseket tartani, hogy munkálataival az október 12-ikén tartandó közgyűlésre egészen elkészüljön. — Az iskolaszékből. Az iskolaszék legutóbbi üléséről szóló közleményünk kiegészítésére az alábbiakat közöljük. Az iskoláit népességéről beérkezett jelentések a katasztrófa egyik szomorító következményeként az iskoláztatás csökkenését konstatálják. Jóllehet egy-két osztály az elégen túl benépesedett, másfelől az osztályok legnagyobb népessége az előbbi évekhez képest csekély, ami annál kedvezőtlenebb színben tünteti föl az iskoláztatást, mert az öszszedült iskolákkal megfogyatkozván a tantermek, ezek népessége is a fönnálló iskolákra lett utalva. A beírások eredménye a következő : A polgári fiiskolába 135 tanuló jegyeztetett be. Az elemi iskolák népessége a belvárosi osztályokban a következő : 4-ik fiosztályban van 103 tanuló, 3-ik fioszt. 72, 2 ik fioszt. 46, 1-ső fioszt. 112 , a 4-ik leányoszt. 48, a 3-ik leányoszt. 58, a 2-ik leányoszt. 49, az 1-ső leányoszt. 63. Rókuson az 1—3-ik fioszt. 122, a 2-ik leányoszt. 27, az 1-ső leányoszt. 63 ; móravárosban az 1—3. fioszt. 97, a leányoszt. 77. A felsővárosi szent György-iskolában a 4-ik fioszt. 40, a 3-ik fioszt. 40, a 2-ik fioszt. 49, az 1-ső fioszt. 94, a 2—3. leányoszt. 71, az 1-ső leányoszt. 63 növendék van bejegyezve. Alsóvároson az első fioszt. 100, a 2-ik fioszt. 30, a leányoszt. 98 tanuló jár ez idő szerint. E létszám a még folyton tartó jelentkezések folytán a télre még meg fog szaporodni, de semmiesetre sem annyira, hogy az iskolák tavalyi népességét elérje. Az iskoláztatás csökkenése a mostoha viszonyok egyik kimaradhatlan következménye. Ezt az iskolaszék lehetőleg orvosolni törekszik az által, hogy a barakban elhelyezett iskolaköteleseknek is módot akar nyújtani az iskolájábajárásra. Az összeírás szerint 280 iskolaköteles szorul barakokban való téli elhelyezésre. Mihelyt a lakosság téli elhelyezése foganatosítva lesz, az iskolaszék az illető barakokhoz téli iskolákat fog állítani. A benépesített iskolák közül azokat, melyeknek népessége nagyobb, az iskolaszék különválasztatni rendelte s az így elkülönített osztályok mellé az illető osztálytanítókat visszahelyezi vagy szükség esetén a rendelkezés alatt álló tanerőkből állít oda egy-egy tanítót- Különválasztásra kijelöltettek a belvárosi 4-ik és 1-ső fiosztály, melyekhez a rendes osztálytanítók rendeltettek; továbbá a rókusi fiosztály, melyhez Ics és József, a mórai fi- és leányosztály, melyeknek vezetésével Gron Lajos és Maár Irén fognak megbizatni. — A kancsalszéli tanyai iskolához Torma Antal elmozdittatása következtében, az eddig ott alkalmazott helyettes tanító, Szé Andor, ugyanezen minőségben kineveztetett. — Az iskolaszék ugyanezen ülésén beterjesztettek a polgári fő- és leányiskola tantervei, továbbá ezen tanintézetek részéről és a népiskolákra vonatkozólag az egyes tantestületek részéről a múlt tanévről szóló jelentések, melyek átvizsgálás és jelentéstétel céljából a két tanügyi bizottságnak kiadattak. Az újszegedi szülők folyamodványt intéztek az iskolaszékhez az iránt, hogy gyermekeiket a szegedi iskolákba írathassák be. E kérvénynek az iskolaszék azon okból nem vélt helyt adhatni, mert az ujszegedieknek van saját iskolájok s a szegedi iskolák a helybeli tankötelesek számarányának sem felelnek meg. Végül megemlítjük, hogy a tanács a Rózsa -féle alapítvány kamataiból 30 frtot adott az iskolaszék rendelkezésére, szegény tanulók számára könyvbevásárlás végett. A szegedi gyártelep részv.társulat tegnap tartott közgyűlése igen látogatott volt. A közgyűlés az igazgatóság által a részvényesek elé terjesztett mérlegkimutatást jóváhagyta s az igazgatóságnak a fölmentvényt megadta. Az árvíz elől a hizó marhák és árukészletek szerencsés megmentéséért pedig — amelynek elvesztése esetén a gyártelep léte forgott volna kérdésben — jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott az igazgatóságnak helyes intézkedéséért. Épen igy köszönet szavaztatott a kormánynak azon előzékenységéért, hogy a társaság hátralékos szeszadóját 8 év alatt részletekben lefizetni megengedte. — Az ujonan megejtett választásnál Gál Ferenc mint elnök, Back Ernő, Li 1rn Károly, Treitz Nándor és Pollák Imre mint igazg.tagok választottak meg. — Kívánjuk, hogy ez a városunkra nézve oly nagy fontossággal biró iparvállalat újra fölvirágozzák s hogy a katasztrófa által okozott kárait mihamarább kiheverje, a mire a főút elősorolt egyének önfeláldozó működése előre is kezességet nyújt. A helybeli helvét egyházközség elöljárósága a kir. biztos ur kegyességéhez folyamodott arra nézve, hogy addig is, mig az árvíz által rombadöntött imaháza helyett mást emelhetne, a főreáliskolában a vasár- és ünnepnapi isteni tiszteletek végezhetése végett egy alkalmas terem ideiglenesen ingyen rendelkezésére bocsáttassék. A kir.biztos úr, tekintetbe véve az egyházközség kérvényében fölhozott azon körülményt, hogy ha e hitközség ideiglenes imaházat építene, ezáltal szűk anyagi viszonyainál fogva nagyban hátráltatva lenne egy állandó templom építésében, másrészt, tekintettel arra, hogy az árvíz által annyira sújtott ezen hitközségnek is mód és alkalom nyújtandó arra nézve, hogy hívei valláserkölcsi tekintetből az isteni tiszteletet legalább vasárnapokon és felekezeti ünnepeiken szertartásaik szerint gyakorolhassák, mindezeknek figyelembevételével méltányosnak találta a hitközség kérelmének teljesítését, s minthogy a reáliskolai igazgatóság részéről az iskolai érdekek szempontjából nehézség nem létezett, a kért termet engedélyezte. A kisbirtokosok országos földhitelintézete az elnökség, igazgatóság és felügyelő bizottság leköszönése folytán szükségessé vált új választások eszközlése végett f. hó 19-re rendkívüli közgyűlést hívott össze. Erről a létesítő bizottság hatóságunkat, mint alapító tagot, értesítés egyszersmind fölkérte, hogy az új, nagyfontosságú intézet érdekei iránt való tekintetből oda hasson, hogy az alapító tagok közül a közgyűlésen minél többen személyesen megjelenjenek és a létesítő bizottság törekvéseit támogassák. Az esetben, ha az alapítók személyesen meg nem jelenhetnének, arra figyelmeztet a létesítő bizottság, hogy a képviseléssel lehetőleg vidékbeli s oly egyének bízassanak meg, kik az intézet fontosságát és érdekeit fölfogni képesek. Ilyenek hiányában legcélszerűbb, ha a meghatalmazások aláírással és két tanú névaláírásával ellátva üresen küldetnek föl a létesítő bizottsághoz, hogy az által bizalmat érdemlő egyénekre legyenek ruházhatók. Az e célra szolgáló meghatalmazási lapok kellő számban mellékelve vannak a hatóságunkhoz érkezett átirathoz. — A tüzőrségi laktanyát, mely a várban teljesen fölszerelve s ágyneművel ellátva a tüzőrség befogadására készen áll, az éjjel meglopták. Valami akasztófa címere a sétatérre néző ablakot betörve behatolt s az ágyruhákból 7 pokrócot és 7 lepedőt magával sétáltatott. — Jegyzéke az 1879-ik évi október hó 12-éntartandó közgyűlésen elintézendő tárgyaknak: 1. Polgármesteri havi jelentés. 2. Árvaszéki évnegyedes jelentés. 3. Királybiztosi leirat a körtöltés által övezett terület kigödrözését tiltó határozat jóváhagyásáról. 4. Ugyanaz a baktói töltés kiépítése iránt tett fölterjesztésre. 5. Küldöttségi jelentések a város bevételei emelése tárgyában kelt királybiztosi leiratra. 6. Ugyanaz a sópajták telke kijelölése tárgyában. 7. Ugyanaz a levéltár elhelyezése tárgyában. 8. Jelentés a percsórai társulat szept. hó 29-iki közgyűléséről. 9. Az árvaszék szervezeti szabályai. 10. Pécs város körlevele a budapestzimonyi vasút kiépítése iránt. 11. Somogy megye körlevele a törvényhatóság mindennemű szükségletének a hazai gyárosok és iparosoktól leendő beszerzése iránt. 12. Maros-Vásárhely fölirata az uzsora korlátozása iránt. 13. Zemplénmegye fölirata a terméketlenség következtében segély megszavazása iránt. 14. Német Tamás és társai fölebbezése szt-mihálytelki építkezéseik tárgyában, 16. Stahlbergi Holl Antal Károly emlékirata a vizáradásokról. 16. A töltésezési bizottság előterjesztése a tiszaparti csúszásokról. 17. Jelentés a percsórai társulat folyó évre terveit költségelőirányzatáról. 18. Jelentés a városi adószerű hátralékokról. 19. Börösök Sándor indítványa a kegydij-kérvények jövőbeni elutasítása iránt. Csarnoks. Október hatodikai Az aradi gyásznap. Egy örökké fájó seb a magyar nemzet testén! Minden igaz magyar lelkében fölujul e napon a gyászos emlék, melyet az ország számos városában nyilvános gyászmisével ül meg a kegyelet. Ezek közé tartozik Győr városa is, ahol okt. 6-ikán gyászmisét és honvéd-ünnepet tartanak a vértanuk gyászolására s a honvéd név dicsőítésére. • Ez ünnepélyre Tóth Kálmán, fölkérés folytán, két költeményt küldött, amelyek egyikét itt közöljük . Kik voltak a honvédek ? Kik voltak a honvédek, jó apám, Hogy annyit emlegetik nevüket? — — Midőn hazánkra törtek hét felől, Őket szüle a nemzetbecsület. Ha megnősz egykor édes gyermekem, S szivedben érzesz büszke örömöt, Hogy hazád neve messze ismerős, Fiam, a honvédnévnek köszönöd! — — Voltál-e honvéd te is, jó apám ? — — Igen, az voltam, édes gyermekem, Hogy én is védhessem a nemzetet, Megengedé a jó Isten nekem. Mert férfinak a honvédeknél Nagyobb kegyelmet nem adhat már az ég. Még gyenge ifjú voltam akkor én, Tölgyek között fűszál, de ott valók. — — S a honvédek vették be Budavárt? Mutasd apám, mutasd meg, merre, hol ? — Nézd gyermekem, nézd ottan délfelé, Hol a hegyen most két út összefoly. A hajnal épen akkor lépte át A hegytetőket büszkén, véresen . . . így léptek ők is a várfokra föl, Oh! ennél szebb nap nem lesz soha sem! — — S a harc végtére mégis elveszett; Mi tette ezt? beszéld el jó apám! — — A diadalmak őrült mámora, Hiú versengés, árulás talán; Mert nagy volt akkor a mi nemzetünk, Világ hallá, ha roppant serege, Nem az erőszak, nem kétségbeesés, Belső viszálya, ah! az győzte le. — — S a tizenhárom tábornok ki volt, Kiknek képét árulják mostan itt ? — Oh fiam, ez a legszörnyűbb eset, Amit eddig a történet tanit. Megrendül a hit, hogy ez végbe ment, úgy fojtattak bitón meg —s annyian. De ne beszéljünk erről soha sem, Mert az Istenben hinnünk kell, fiam ! Tóth Kálmán. Vegyes. * A benzoe-savas nátrium és a tüdővész. A benzoe savas nátrium alkalmazását a tüdővész ellen legelőször dr. Schüller Miksa magántanár s assistens a greifswaldi klinikán kisértette meg állatokon s e kísérletek alapján ajánlota annak alkalmazását a tüdővészes betegek gyógyítására. Dr. Schüller úgy találta, hogy a tüdővészes állatok a benzoesavas nátrium belélegzése s még több más szer alkalmazása által hosszabb ideig életben tarthatók, míg a nem gyógykezelt tüdővészes állatok csakhamar kimúltak. A fölfedező kísérleteiről 1879. évi február 8 án tett jelentést a greiswaldi orvosi egylet gyűlésén s e jelentés az „Archiv für experimentelle Pathologie“-ben meg is jelent. Hihetőleg Rokitanszky aztán ezen közlemények alapján tette újabb kísérleteit, melyekre vonatkozólag lapunkban már több rendbeli közleményt hoztunk. Dr. Schüller már másfél év óta folytatja az állatokon kísérleteit s most szerzett tapasztalatait föl fogja dolgozni. Mint beszélik, e kísérletek kapcsában egész sora lett ismeretes azon szereknek, melyek még hatékonyabbaknak ismertettek föl a mellbetegség ellen, mint a benzoe-savas nátrium. Schüller kísérleteiről különben utólag a következőkről értesülünk : Schüller rendesen két egyenlő korú, egyenlő nagyságú és egészségű állatot, többnyire tengeri nyulakat választott, melyeket mesterséges után tüdővészesekké tett azáltal, hogy injectió által gümőket és serophylákat idézett elő bennük. Miután a két állat szerfölött fégyott, az egyiket magára hagyta, míg a másikkal naponként három órán át egy külön e célra készített szekrénykében a benzoen savas nátriummal beleheléseket eszközöltetett. Az eredmény az lett, hogy az első állat 60—70 nap alatt megdöglött, míg az utóbbi egészen magához jött, ismét kövér egészséges lett. Schüller gyakran tett ily kísérleteket, néha a benzoe-savas nátrium helyett cressetot használva. A bécsi orvosi lapban Schüller elismerését fejezi ki Rokitansky Prokop kísérletei fölött, habár a prioritás jogát föntartja magának. Általában e kérdés a legnagyobb föltűnést keltette, számos vitára adott mód eddig alkalmat. Érdekes fölemlíteni azt is, hogy mióta e kérdés fölmerült, a gyógyszertárak alig tudnak eleget tenni a keresletnek, mely egyszerre a benzoe-savas nátrium felé irányult. Újabban Rokitansky assistense, dr. Kroczák egy hozzá intézett kérdésre kijelenti, hogy az új gyógymód csak orvosi ellenőrzés alatt gyakorolható , levél útján nem lehet gyógykezelni. A gyógymód abban áll, hogy a test egy ezred részének megfelelő súlyú, nátrium benzoikum, öt százalékos oldattá föleresztve naponkint kétszer, reggel és este egy jól szívó Siegle-féle pulvercsátor segítségével hét héten át szakadatlanul beleheltetik. Azonkívül sok hús étellel kell a nemsokára jelentkező étvágyat lecsillapítani. Fris levegő szükséges, minden gyöngítő befolyás kerülendő. Kitűnő preparátummal szolgál Klemens O. innsbrucki gyógyszerész. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A „Gresham.“ Olvasóink emlékezhetnek reá, hogy néhány hóval ezelőtt elsők voltunk, akik a föntcímzet külföldi életbiztosító társulatot magyarországi ügynökeinek immorális eljárásáért, jelesen a hazai hasonnemű intézeteink ellen intézett alattomos üzelmei miatt, megróttuk, s ez alkalomból azon nézetünknek adtunk kifejezést, hogy ilyesmit egy valóban szolid intézet nem engedhet meg magának. Azóta több tekintélyes fővárosi lapban jelentek meg közlemények, amelyek a „Gresham“ üzletét és vagyoni állását épen nem bizalomgerjesztő színben tüntették föl. Ezek közül, föllépésünknek mintegy igazolásául, átvettünk e rovatba egy párt. Az olvasó emlékezni fog arra is, hogy a helyi „Napló“ ebben az ügyben is, mint mindenben, velünk ellenkező álláspontra lépett s a „Gresham“-nak pártjára kelt. Különösen egy névtelen érdekelt firma kelt a nevezett lapban a Gresham védelmére, még pedig úgy, hogy meglehetős piszkos modorban támadt ellenünk. Mi akkoriban nem reflektáltunk az egész prókátorkodásra, mert megvoltunk győződve, hogy a közönség, józan ösztönénél fogva, úgyis fölismeri a madarat tolláról s tudni fogja, mit kelljen tartania az olyan álorcás lovag biztosításairól, aki pozitív adatokkal akarja egy intézet teljes megbízhatóság sőt nagyszerűségét bizonyítani, de azok mellé a nevével kirukkolni nem mer. Hogy melyikünk járt a helyesebb nyomon a szóbanforgó intézettel szemben, mutatja az, hogy újabb időben a kontinentális szaklapok mind sűrűbben foglalkoznak ez intézet viszonyaival, tartalékjának elégtelenségével. Ezek egyik legkitűnőbbikének, az „Oesterr. Revue“nek ilynemű fölszólalásai különösen nagy föltűnést keltettek. Újabban e szaklap a következőket írja a „Gresham“-ról: „Ez angol intézet biztossága több oldalról megtámadtatok s az utóbbi időben olyak által is, akik nincsenek ugyan beavatva a biztosítási üzlet technikájába, hogy véleményüket tudományosan támogathassák, mindazáltal külső jelekből, az üzletmódszerből vonnak következtetést a beteg állapot létezésére. És valóban a „Gresham“ sok támpontot nyújtott még az ilyek aggodalára is, mint eljárásával más szakértőbb körökben is eléggé igazolt bizalmatlanságot keltett föl, így rész néven veszik neki, hogy ez intézet, mely évek óta nevezetes üzletet csinál az osztrák-magyar monarchiában, egyszerre csak fölhagy, nem tudni, mi okból, az osztrák és magyar üzlet kiterjedésének számszerinti kimutatásaival s ez üzletről szóló külön zárszámláinak közzétételével. De az intézet általános üzletét magába foglaló zárszámlái sem nyugtathatják meg a biztosítottakat. Kontinentális fogalmak szerint egy életbiztosítási társaság, mint általában minden üzleti vállalat, állása akként mutattatik ki, hogy az aktivák és a passzívák pontosan vétetnek föl s ezek egymáshoz viszonya a zárszámlában világosan előtüntettetik. Magától érthetőleg tehát a társaság kötelezettségeinek értéke, mit a tartalékok öszege fejez ki, számadásilag megállapítandó, s az ez értéknek megfelelő szolid fedezet világosan kimutatandó. Ezen elemi föltételeknek nem felelnek meg a „Gresham“ kimutatásai. Vegyük p. o. az „igazgatók“ legújabb „jelentését“. Mit találunk abban ? A társaság igazgatósága igen egyszerű, de egyszersmind igen különös módon bánik el abban a számlával. Azt mondja: „Bevettünk díjak, díjmaradványok és kamatokban ennyi és ennyi milliomot, kiadtunk halálesetek folytán és évjáradékokban ennyi és ennyi milliomot, s minthogy a kezelési költség ennyit vett igénybe, maradványul mutatkozik ennyi frank, mely öszszeg a díjtartalékhoz csatoltatik.“ Hogy e maradvány aztán elegendő-e, hogy a halálesetek nem haladták-e meg a várt halandósági százalékot, (mi a Greshamnél többször előkerül) arról az igazgatók jelentésében egy szót sem találunk. A kontinentális életbiztosító társaságoknál az évenkint a tartalékhoz csatolt összeg mindig mint az üzlet állásának alapszabályilag és számadásilag megfelelő eredmény tüntettetik ki, minden önkényes számítás kizárásával. A „Gresham“ azonban körülbelül úgy jár el, mint a hírhedt „Sachs Versicherungs-Bans“. Amint ez a bank a károsult tagok iránti kötelezettségének csak akkor felel meg teljesen, ha ezt bevételei az igazgatási költségek levonása után megengedik, úgy a „Gresham“ is a tartalékokat, vagyis azon alapot, mely kötelezettségeinek értékét képviseli évenkint csak oly összeggel dotálja, mely a bevételből minden kiadás levonása után fönnmarad. A „Gresham“ minden három évben fölbelcsüli érvényben álló összes szerződéseit, azonban egyszer sem hallottuk, hogy ezen fölbecsülés a tartalék más módú nagyobbításának szükségét tüntette volna föl, mint a „minden kiadás“ levonása után fönnmaradó összeg hozzácsatolásával. Így aztán a „Gresham“-nél minden a legszebben „üt ki“, mintha nála nagyobb halandósági esetek soha sem kerülnének elő, mintha a kezelési költségek a legszerényebb határok közé lennének szorítva !“ A Tisza vizulisa, Szeged, október 7. 2' 5" 0'" 0.76 méter Felelős szerkesztő: Nagy Sándor,