Szegedi Híradó, 1923. január-július (66. évfolyam, 3-146. szám)

1923-03-22 / 66. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tisza Lajos-kónu­ 71. Telefon 102. Fiókkiadóhivatal: Kelemen­ u. 7., Endrényi könyvkereskedés. Tel. 107. LXVI. évfolyam 66. szám. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: ENDRÉNYI IMRE Ara 15 korona Előfizetési éra: Egy hónapra helyben 250 korona„ „ vidékié 270 „ CSÜTÖRTÖK Szeged, 1923 március 22. A kosztpénz­ t fogas­rták, akárcsak a szálló­igék és a kifejezések, időnkint di­vatba jö­­nek, hogy aztán hamaro­san újabbaknak adják át a te­ret. Egyidőben a „Kárpátoktól az Adn­áig" volt a felköszöntők vezérmotívuma és egyetlen be­csületes beszédből sem hiányzott a jókívánság, amely „az emberi kor legvégső határát“ jelölte meg közelebbről meghatározatlan élet­­időpontnak. Azóta csak szo­­m­orúan tudunk gondolni a Kárpá­tokra, az Adriára is és az emberi kor legvégső határét szívesen hoz­­n­ók közelebb, ha nem is a magunk, hanem az integer Magyarország ér­dekében. Hogy lesz, mikor lesz ? — úgy félünk, hogy egyre jobban kitolódik a terminusa a sok honmente között. A szállóigékből és a frázisokból négy esztendő óta annyit kaptunk, hogy vastag kötetek telnének ki pusztán a felsorolásukból, magya­rázó széljegyzetek nélkül; mindenki a maga szája sze szetint, lehetőleg egyéni érvényesülése kamatoztatá­sával, szeretne eljutni a sokat em­legetett konszolidációhoz, érdemben pdig megyünk egyre alább. A mai gyerek egész új fogalom­körben nő fel, és bámészkodik a ré­gieken és olyanokat sajátít el ön­kénytelenül is, amilyeneket az ideg­zsongitásban rettenetes tapasztalatot szerzett öregek sose hallottak. De a hat éves gyerek már hallott a demar­kációs vonalról, a meg­szál­lott területekről, a batyuzásról, tudja, mit jelent a siker, apró játéktáskájá­ba színes papírokat tesz, azokat valutának kereszteli el s kérdezés nélkül is mutogatja a ruháját, je­lentve, hogy az tisztviselői szövet. Néha azt hisszük, hogy a lel­kükről a legaranyabb himpor mál­ik le ezzel, máskor viszont úgy tetszik, így kell történnie mindennek, ed­ződjék bele már az apróság az új, súlyos körülményekbe — hiszen neki ez a természetes és úgy n­em tud összehasonlítást. Ezek a gyerekek válnak majd kemény, hajlíthatatlan tölgyekké, ha elérkezik a szent idő, ami ott él a lelkek mélyén, az összeszorított öklök rej­­tekén, a megcsikorgatott fogak és a néma tehetetlenség magányá­ban elsírt könnyek mögött. Ha majd ütni kell, ezek a gyerekek a kellő helyre csapnak le és nem egymást gyöngítik, mint mi, játékos és könnyelmű, percek gyönyöréért élő, egymást vergődve tél nagyok. Ezt a gyerekek a saját táplálkozásuk alapján fogják tudni, mit jelent a kosztpénz, amely ki­­sz­di szájukból a falatot, hogy bakonyi zsiványiipusok mezítelen táncosnők szemérmetlenségét fokozzák, — uram bocsáss, majdnem azt mond­­ják, hogy az emberi kor végső ha­táráig. Annak van határa, csak a más könnyelműségéből, gyen­geségéből élő táncos igyekezet­nek­­nincs. Hosszú hetek óta a koszipénz zsongja körül a füledet, ez arabeszkezi a humorodat és za­varja meg az álmodat, erről cseveg a tőzsde, erről nyilatkoznak politi­kusok. Bevalljuk, a mi észjá­rásunk túlságosan konzervatív ahhoz, hogy kü­önbséget tudjunk tenni uzsora és uzsora között. A falusi grájzlert irgalmatlanul becsuk­ják, ha Földnélküli János szorult anyagi helyzetét arra használja ki, — még akkor is, ha F. I. önként hajtja fejét bárd alá, — hogy a kereskedelemben is tisz­tességesnek számított percenten túl vonja hálójába. De ha a mezítlá­bas senki, aki a tegnapi hajnalt még az ablakok alatt énekelte vé­­gy eladni valókért, ma kosztpénz címén szerez rapid milliókat,­­ ak­kor ezt kereskedelmi ügyletnek, szabályszerűnek, minek vagy kény­telen fogadni. A miniszterelnök tegnap este nem kerülhette el ezt a témát és sajná­latos jelenségnek mondotta, hogy vannak társadalmi rétegek, amelyek részint tudatosan, részint öntudat­­lanul a korona romlásából élnek. A kosztpénzrendszert bűnös vissza­élésnek tartja és gondja lesz rá, hogy megtalálják az eszközöket a vissza­élések ellen. Ma pedig a pénzügy­miniszter jelenti, hogy intézkedések köve­keznek. Megadóztatások. Úgy hisszük, ezzel nem segít senki a bajon, mert sok tökéletlenségünkben egyben aztán igazán tökéletesekké váltunk: az adócsalásban. Mi nem úgy fogjuk fel a helyze­tet, mint a miniszterelnök, mi nem hisszük, hogy ez a zalaegerszegi tömeg bármiben is öntudatlan vol­na. Ezeket nem bántja a haza sorsa, a korona zürichi romlása, ezek megelégednének Magyarország­gal akkor is, ha területünk csak Budapestre zsugorodnék össze, föltéve, hogy a közgazdasági élet az ő kezükben koncentrálódik. El­szakított részek, síró magyarság, középosztály szemérmes nyomora, mind olyan fogalmak a fuldokló vágyó meggazdagodási igyekezetük mellett, amelyeket be se vettek a szótárukba, mert nem akarnak róluk tudni. Hát jobb is. Csak engedjék át a most felnövő generációnak, amely gyorsabban és szívósabban érik meg minden más generációnál, hamarabb válik hon­foglaló férfivá. Csak garázdálkodjanak a koszt­pénzes bakonyiak, szipolyozzanak itl nagy öntudatlanságukban min­denkit. Ha megölik bennünk az u­nisó emberi jóérzést és a maguk megtollasodása érdekében mélyebbre aláznak az eddiginél,­­ ne vegyék aztán majd zokon, ha adandó alka­lommal nem tudunk velünk szem­ben emberi mód érezni. Huszonheten interpellálnak a nemzetgyű­lés mai ülésén Budapest, márc. 21. (Tudósítónk jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülé­sét Scitovszky elnök nyitotta meg. Több jelentés után tudatja a kép­viselőkktl, hogy az interpellációk elmondására fél két órakor kerül a sor. Az elnök indítványához első­nek Drózdy Győző szól hozzá és azt kéri, hogy ne fél kettőkor, hanem tizenkettőkor térjen át a Ház az interpellációkra. Szabó Sándor egy­séges párti pedig azt indítványozza, hogy egy órakor kezdjenek hozzá az interpellációkhoz. A Ház Szabó Sándor indítványa értelmében ha­tároz. Ezután Walkó Lajos­ kereskedelmi miniszter több apróbb törvényjavas­­latot terjeszt be, majd Mikovinyi Jenő, a mentelmi bizottság előadója Szilágyi Lajos és Zsirkay János három-három mentelmi ügyében tesz jelentést a Háznak. Most harmadszori olvasásban is elfogadták a gazdasági munkásházak építéséről szóló törvényjavaslatot, majd a gazdasági munkabérek köz­­igazgatási szabályozására vonatkozó javaslat részletes tárgyalását foly­tatták. A javaslathoz elsőnek Temesváry Imre szólt hozzá és a gazdasági munkások érdekeinek figyelembe vételét hangoztatva, elfogadta azt. Ugyancsak elfogadta a javaslatot Csik József is. Perlaky György azt juttatja kife­­jezésre, hogy a törvényjavaslatra szükség van. Drózdy Győző kifogá­solja a javaslatot és azt kívánja a Kormánytól, hogy azt teljes egészé­ben dolgozza át és úgy terjessze újból a nemzetgyűlés elé. Ezután a szolgabírókkal foglalkozik és kije­lenti, hogy a szolga­bírói kar nem áll hivatásán­k magaslatán. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ne kritizálja ilyen sértő sza­vakkal a szolgabirói kart, mire Drózdy kijelenti, hogy nem volt szándéka a szolgabírókat megsér­teni. Dénes István, majd Szakács An­dor szólnak a javaslathoz, azután az elnök napirendi javaslatot tesz és szünetet rendel el. Jó egy óra hosszat tartó, szünet után az elnök ismét megnyitja az ülést és a Ház az interpellációk­ra tér át. Reisinger Ferenc szociál­demokrata a zalaegerszegi internáló­­tábor és rendőri felügyelet ügyében interpellálja meg a belügyminisztert. Beszédét sűrűn szakítják félbe a jobb­oldali képviselők közbekiáltásai, de ezt nem tekintve, nyugodtnak mond­ható a Ház képe. Lapzártakor még Reisinger beszél, utána Fábián Béla szólal majd fel az Oroszországban túszként vissza­­tarott hadifoglyok hozzátartozói érdekében. Rupert Rezső a kul­usztuszminisztert egyesek dok­­­tori diplomájának megvon­ása tárgyá­ban, Lakó Imre az összkormányt a kosztpánz ügyében, Kéthly Anna a kenyér, zsír és a többi élelmiszerek drágulásának ügyében kérdezi meg a közélelmezési minisztert. Ezeken kívül még 23 interpellá­ciót jegyeztek be az interpallációs könyvbe. Interpellálni akarnak a többi között Szakács Andor, Kiss Menyhért és Hébert Ede. Nem való­színű azonban, hogy mind a 23 interpellációt elmondják a mai ülésen. Szombaton kezdődik a nemzet­­gyűlés húsvé­ti szünete Budapest, március 21. (Tudósítónk telefonjelentése.) A ma reggeli lapok szerint tegnap este egy vacsorán, amelyet Gömbös Gyula rendezett, kormánybuktatási tervekről beszéltek a jelen volt képviselők. Szabó István (nagyatádi) miniszter szintén jelen­volt ezen a vacsorán és kijelentette, hogy a képviselők kö­zzt egyáltalán szóba sem került a Bethlen-kormány megbuktatásának a terve. A tegn­pi események hatása alatt az egységes párt nagy többsége azon a véleményen van, hogy a titokban a pártegység megbontására törekvő képviselőket el kell távolítani a pártból. Scitovszky képviselő, a nemzet­gyűlés elnöke a parlament folyosó­­ján ma délelőtt kijelentette az újság­íróknak, hogy holnap még ülésezik a Ház és valószínű, hogy pénteken is lesz nemzetgyűlés. A húsvéti szünet minden valószínűség szerint szombaton kezdődik és április 9-éig tart. A kosztpénzü­zletek megrendszabályozása Budapest, márc. 21. (Tudósítónk jelentése.) Kállay Tibor pénzügy­­miniszter ma délelőtt hosszabb nyi­latkozatot adott a Magyar Hírlap munkatársának és kijelentette, hogy a kosztpénz­ügyiben a kormány bizonyos intézkedéseket tart szükségesnek, így elsősorban a bankok kosztpénzüzleteinek ellen­őrzését. Indokoltnak tartja a kormány a kosztpénzüzletek kiadós megadózta­tását is, amire hamarosan sort is kerítenek. Ezután a ti­­ztviselői létszámcsök­kentésről beszélt a miniszter és ki­jelentette, hogy az egyes tárcák április elsejéig kaptak haladékot az ezzel összefüggő összes intézkedések megtevésére.

Next