Szegedi Híradó, 1923. január-július (66. évfolyam, 3-146. szám)

1923-03-22 / 66. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tisza Lajos-kónu 71. Telefon 102. Fiókkiadóhivatal: Kelemen u. 7., Endrényi könyvkereskedés. Tel. 107. LXVI. évfolyam 66. szám. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: ENDRÉNYI IMRE Ara 15 korona Előfizetési éra: Egy hónapra helyben 250 korona„ „ vidékié 270 „ CSÜTÖRTÖK Szeged, 1923 március 22. A kosztpénz t fogasrták, akárcsak a szállóigék és a kifejezések, időnkint divatba jönek, hogy aztán hamarosan újabbaknak adják át a teret. Egyidőben a „Kárpátoktól az Adnáig" volt a felköszöntők vezérmotívuma és egyetlen becsületes beszédből sem hiányzott a jókívánság, amely „az emberi kor legvégső határát“ jelölte meg közelebbről meghatározatlan életidőpontnak. Azóta csak szomorúan tudunk gondolni a Kárpátokra, az Adriára is és az emberi kor legvégső határét szívesen hoznók közelebb, ha nem is a magunk, hanem az integer Magyarország érdekében. Hogy lesz, mikor lesz ? — úgy félünk, hogy egyre jobban kitolódik a terminusa a sok honmente között. A szállóigékből és a frázisokból négy esztendő óta annyit kaptunk, hogy vastag kötetek telnének ki pusztán a felsorolásukból, magyarázó széljegyzetek nélkül; mindenki a maga szája sze szetint, lehetőleg egyéni érvényesülése kamatoztatásával, szeretne eljutni a sokat emlegetett konszolidációhoz, érdemben pdig megyünk egyre alább. A mai gyerek egész új fogalomkörben nő fel, és bámészkodik a régieken és olyanokat sajátít el önkénytelenül is, amilyeneket az idegzsongitásban rettenetes tapasztalatot szerzett öregek sose hallottak. De a hat éves gyerek már hallott a demarkációs vonalról, a megszállott területekről, a batyuzásról, tudja, mit jelent a siker, apró játéktáskájába színes papírokat tesz, azokat valutának kereszteli el s kérdezés nélkül is mutogatja a ruháját, jelentve, hogy az tisztviselői szövet. Néha azt hisszük, hogy a lelkükről a legaranyabb himpor málik le ezzel, máskor viszont úgy tetszik, így kell történnie mindennek, edződjék bele már az apróság az új, súlyos körülményekbe — hiszen neki ez a természetes és úgy nem tud összehasonlítást. Ezek a gyerekek válnak majd kemény, hajlíthatatlan tölgyekké, ha elérkezik a szent idő, ami ott él a lelkek mélyén, az összeszorított öklök rejtekén, a megcsikorgatott fogak és a néma tehetetlenség magányában elsírt könnyek mögött. Ha majd ütni kell, ezek a gyerekek a kellő helyre csapnak le és nem egymást gyöngítik, mint mi, játékos és könnyelmű, percek gyönyöréért élő, egymást vergődve tél nagyok. Ezt a gyerekek a saját táplálkozásuk alapján fogják tudni, mit jelent a kosztpénz, amely kiszdi szájukból a falatot, hogy bakonyi zsiványiipusok mezítelen táncosnők szemérmetlenségét fokozzák, — uram bocsáss, majdnem azt mondják, hogy az emberi kor végső határáig. Annak van határa, csak a más könnyelműségéből, gyengeségéből élő táncos igyekezetneknincs. Hosszú hetek óta a koszipénz zsongja körül a füledet, ez arabeszkezi a humorodat és zavarja meg az álmodat, erről cseveg a tőzsde, erről nyilatkoznak politikusok. Bevalljuk, a mi észjárásunk túlságosan konzervatív ahhoz, hogy küönbséget tudjunk tenni uzsora és uzsora között. A falusi grájzlert irgalmatlanul becsukják, ha Földnélküli János szorult anyagi helyzetét arra használja ki, — még akkor is, ha F. I. önként hajtja fejét bárd alá, — hogy a kereskedelemben is tisztességesnek számított percenten túl vonja hálójába. De ha a mezítlábas senki, aki a tegnapi hajnalt még az ablakok alatt énekelte végy eladni valókért, ma kosztpénz címén szerez rapid milliókat, akkor ezt kereskedelmi ügyletnek, szabályszerűnek, minek vagy kénytelen fogadni. A miniszterelnök tegnap este nem kerülhette el ezt a témát és sajnálatos jelenségnek mondotta, hogy vannak társadalmi rétegek, amelyek részint tudatosan, részint öntudatlanul a korona romlásából élnek. A kosztpénzrendszert bűnös visszaélésnek tartja és gondja lesz rá, hogy megtalálják az eszközöket a visszaélések ellen. Ma pedig a pénzügyminiszter jelenti, hogy intézkedések kövekeznek. Megadóztatások. Úgy hisszük, ezzel nem segít senki a bajon, mert sok tökéletlenségünkben egyben aztán igazán tökéletesekké váltunk: az adócsalásban. Mi nem úgy fogjuk fel a helyzetet, mint a miniszterelnök, mi nem hisszük, hogy ez a zalaegerszegi tömeg bármiben is öntudatlan volna. Ezeket nem bántja a haza sorsa, a korona zürichi romlása, ezek megelégednének Magyarországgal akkor is, ha területünk csak Budapestre zsugorodnék össze, föltéve, hogy a közgazdasági élet az ő kezükben koncentrálódik. Elszakított részek, síró magyarság, középosztály szemérmes nyomora, mind olyan fogalmak a fuldokló vágyó meggazdagodási igyekezetük mellett, amelyeket be se vettek a szótárukba, mert nem akarnak róluk tudni. Hát jobb is. Csak engedjék át a most felnövő generációnak, amely gyorsabban és szívósabban érik meg minden más generációnál, hamarabb válik honfoglaló férfivá. Csak garázdálkodjanak a kosztpénzes bakonyiak, szipolyozzanak itl nagy öntudatlanságukban mindenkit. Ha megölik bennünk az unisó emberi jóérzést és a maguk megtollasodása érdekében mélyebbre aláznak az eddiginél, ne vegyék aztán majd zokon, ha adandó alkalommal nem tudunk velünk szemben emberi mód érezni. Huszonheten interpellálnak a nemzetgyűlés mai ülésén Budapest, márc. 21. (Tudósítónk jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky elnök nyitotta meg. Több jelentés után tudatja a képviselőkktl, hogy az interpellációk elmondására fél két órakor kerül a sor. Az elnök indítványához elsőnek Drózdy Győző szól hozzá és azt kéri, hogy ne fél kettőkor, hanem tizenkettőkor térjen át a Ház az interpellációkra. Szabó Sándor egységes párti pedig azt indítványozza, hogy egy órakor kezdjenek hozzá az interpellációkhoz. A Ház Szabó Sándor indítványa értelmében határoz. Ezután Walkó Lajos kereskedelmi miniszter több apróbb törvényjavaslatot terjeszt be, majd Mikovinyi Jenő, a mentelmi bizottság előadója Szilágyi Lajos és Zsirkay János három-három mentelmi ügyében tesz jelentést a Háznak. Most harmadszori olvasásban is elfogadták a gazdasági munkásházak építéséről szóló törvényjavaslatot, majd a gazdasági munkabérek közigazgatási szabályozására vonatkozó javaslat részletes tárgyalását folytatták. A javaslathoz elsőnek Temesváry Imre szólt hozzá és a gazdasági munkások érdekeinek figyelembe vételét hangoztatva, elfogadta azt. Ugyancsak elfogadta a javaslatot Csik József is. Perlaky György azt juttatja kifejezésre, hogy a törvényjavaslatra szükség van. Drózdy Győző kifogásolja a javaslatot és azt kívánja a Kormánytól, hogy azt teljes egészében dolgozza át és úgy terjessze újból a nemzetgyűlés elé. Ezután a szolgabírókkal foglalkozik és kijelenti, hogy a szolgabírói kar nem áll hivatásánk magaslatán. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ne kritizálja ilyen sértő szavakkal a szolgabirói kart, mire Drózdy kijelenti, hogy nem volt szándéka a szolgabírókat megsérteni. Dénes István, majd Szakács Andor szólnak a javaslathoz, azután az elnök napirendi javaslatot tesz és szünetet rendel el. Jó egy óra hosszat tartó, szünet után az elnök ismét megnyitja az ülést és a Ház az interpellációkra tér át. Reisinger Ferenc szociáldemokrata a zalaegerszegi internálótábor és rendőri felügyelet ügyében interpellálja meg a belügyminisztert. Beszédét sűrűn szakítják félbe a jobboldali képviselők közbekiáltásai, de ezt nem tekintve, nyugodtnak mondható a Ház képe. Lapzártakor még Reisinger beszél, utána Fábián Béla szólal majd fel az Oroszországban túszként visszatarott hadifoglyok hozzátartozói érdekében. Rupert Rezső a kulusztuszminisztert egyesek doktori diplomájának megvonása tárgyában, Lakó Imre az összkormányt a kosztpánz ügyében, Kéthly Anna a kenyér, zsír és a többi élelmiszerek drágulásának ügyében kérdezi meg a közélelmezési minisztert. Ezeken kívül még 23 interpellációt jegyeztek be az interpallációs könyvbe. Interpellálni akarnak a többi között Szakács Andor, Kiss Menyhért és Hébert Ede. Nem valószínű azonban, hogy mind a 23 interpellációt elmondják a mai ülésen. Szombaton kezdődik a nemzetgyűlés húsvéti szünete Budapest, március 21. (Tudósítónk telefonjelentése.) A ma reggeli lapok szerint tegnap este egy vacsorán, amelyet Gömbös Gyula rendezett, kormánybuktatási tervekről beszéltek a jelen volt képviselők. Szabó István (nagyatádi) miniszter szintén jelenvolt ezen a vacsorán és kijelentette, hogy a képviselők közzt egyáltalán szóba sem került a Bethlen-kormány megbuktatásának a terve. A tegnpi események hatása alatt az egységes párt nagy többsége azon a véleményen van, hogy a titokban a pártegység megbontására törekvő képviselőket el kell távolítani a pártból. Scitovszky képviselő, a nemzetgyűlés elnöke a parlament folyosóján ma délelőtt kijelentette az újságíróknak, hogy holnap még ülésezik a Ház és valószínű, hogy pénteken is lesz nemzetgyűlés. A húsvéti szünet minden valószínűség szerint szombaton kezdődik és április 9-éig tart. A kosztpénzüzletek megrendszabályozása Budapest, márc. 21. (Tudósítónk jelentése.) Kállay Tibor pénzügyminiszter ma délelőtt hosszabb nyilatkozatot adott a Magyar Hírlap munkatársának és kijelentette, hogy a kosztpénzügyiben a kormány bizonyos intézkedéseket tart szükségesnek, így elsősorban a bankok kosztpénzüzleteinek ellenőrzését. Indokoltnak tartja a kormány a kosztpénzüzletek kiadós megadóztatását is, amire hamarosan sort is kerítenek. Ezután a tiztviselői létszámcsökkentésről beszélt a miniszter és kijelentette, hogy az egyes tárcák április elsejéig kaptak haladékot az ezzel összefüggő összes intézkedések megtevésére.