Szegedi Kis Ujság, 1947. január-május (2. évfolyam, 1-105. szám)

1947-04-04 / 77. szám

P«nték, 177. dpriín­ 4. II. évf. 77. n. Ára 40 fiUéi* KBUJSÁG A Fileeotlott Kitgord«», Földminikás-­ét Polgári Párt napilapja A felszabadulás ünnepén­ írta: Dr TÓTH LÁSZLÓ a Tudom­ány­­egyetem e. L rektora, a Szegedi Nem­zeti Bizottság elnöke. Második évfordulóját ünnepli a ma­gyar nép ma annak, hog­y Magyarország területének utolsó szeglete is felszaba­dult a hitleri Németország uralma aló. A történelem fogja kimondani a végső szót abban, hogy kinek a bűne volt a szörnyű pusztítás feldézése, amely a hitleri politika elvakult és rövidlátó tá­mogatása érdekében a végső pusztulás szélére taszította Magyarországot. 1941 őszén, Szálasiék erőszakos uralomra ju­tása után úgy látszott, hogy Magyar­­ország a megsemmisülés előtt áll, ott, ahonnan nincs többé feltámadás. A ném­­et belső erői nem látszottak elégséges­nek ehhoz, hogy saját erejéből és ön­­magára találva építve fel újból állami életét és társadalmi szervezetét. A segítségnek kívülről kellett jönni, azoktól a­­ hatalmaktól, amelyek a de­mokrácia nevében és védelmében min­den erejük végsőkig való megfeszítésé­re küzdöttek Hitler és uralmi rendsze­re ellen. Magyarország földrajzi helyze­téből és a nagyhatalmak katonai cse­lekmények által is meghatározott világ­politikai elrendezéséből egyaránt követ­kezett, hogy Erópának ezen a felén a páratan lendületű és mélységes haza­­i szeretettel áthatott szovjet hadsereg küzdött diadalmasan, lépésről-lépésre győzelmesen haladva előre a bonitásá­­ban is kétségbeesetten harcoló hitleri seregekkel szemben. A súlyos harcok fél­­esztendőn át tomboltak azon a magyar földön, amég mér közel száz éve nem volt csatatér és nem ismmtle a minden háborúval együttjáró mindenfajta m­egr­próbáltatásokat. A magyar nép józan­ságára és politikai bölcsességére van, hogy túlnyomó többségében átérezte, tudta, hogy a modern háború okozta szenvedéseket, amelyeket Hitler magyar csatlósai zúdítottak reá, egy szebb és jobb jövő érdekében, a független és de­mokratikus­­ Magyarország felépítéséért viseli. A magyar nép egy­üttérzése adott er­kölcsi és politikai támasztékokat a Deb­recenben megalakult magyar kormány­nak, ez az együttérzés teremtett kedve­ző, megértő és barátságos légkört, még a Németország elleni háború befejezé­se előtt a hatalmas és diadalmas szovjet birodalom és a tragikus­ sorsú, kis Ma­gyarország között. A Szovjetunió bizal­mának legkimagaslóbb jele volt, hogy már a fegyverszünet megkötése után megindult a demokratikus magyar had­sereg megszervezése, amely — mint­­ a párisi békeszerződés bevezető cikkelye is megállapítja — tevőleges részt vál­lalt a hitleri birodalom elleni háborúból is a világ haladó szellemű népeinek ol­dalán a végső győzelem kivívásából óhajtott részt kém. A magyar­­fizikai és szellemi dolgo­zók heroikus­­erőfeszítése nem várt rö­vid időn belül a második világháború romjainak, jelentős részét már eltakarí­totta, és a koalíciós pártok koordinált újjáépítési terve belátható időn belül a békebeli életet fogja a dolgozó magyar nép számára biztosítani.­­A magyar nemzeti kormány joghatóságának az or­szág eg­ész területére való kiterjedésének második évfordulóján az egész magyar nép számára a legszebb ajándéknak lát­szik, hogy hadifoglyaink, deportáltja­ink és a hadi cselekmények folytán ide­genbe sodort polgári személyek, a má­sodik világháború még minden szenvedő áldozatai, a­ visszatartó hatalmak már eddig is tettekkel többször kinyilvánít A polgári demokrácia elvét hirdetjük és az emberi szabadságjogok maradéktalan megvalósításáért küzdünk A Független Kisgazdapárt kiáltványa Budapest polgáraihoz BudaPest, április 3. Budapesti telefon­­tudósítónk jelenti: A Független Kis­gazdapárt kiálványt intézett Nagy Fe­renc miniszterelítök, Balogh István főtitkár és Varga Béla aláírásával Budapest polgárságához. Az elmúlt időszak — mondja a ki­áltvány — tömérdek bírálatban, türel­metlen, vagy elégedetlen kifakadásban volt részük azoknak, akik e párt élén állanak. .Vállaltuk a legsúlyosabb ál­dozatot, amikor időről-időre éreztük a hozzánk 1945. őszén határtalan re­ménységgel csatlakozott tömegek bi­zalmának és lelkesedésének csökke­nését. Vállaltuk a népszerűtlenséget és vállaltuk a megnem értést is, mert éreztük és tudtuk, hogy a magyar nép feltámadásához vezető egyedüli helyes utat járjuk. Pártunk ma is töretlenül képviseli azt az irányt, amelyet 17 esztendős múltú pártunk kezdeményezett. A polgári demokrácia elvét hir­detjük, a magántulajdon talpazatán állunk, az emberi­­szabadságjogok maradéktalan megvalósításáért küzdünk. Ha fiai vagyunk egyházainknak és el­sők lennénk, kik szembeszállnának minden olyan áramlattal, amelynete éle az egyházak és a vallás­ Sz­abad gy­akorlása ellen irányulna. Ne féltse tőlünk senki egyházát és vallását, de ne is­­ merészelje bárki a vallás és a hit magasztos kérdését politikai célkitűzésre, vagy népszerűség hajhászásra fel­­használni Marshall elérkezettnek látja az időt német központi hivatalok feléllítására London, április 3. A londoni rádió moszkvai különtudósítója jelenti: A külügyminiszterek szerda délután Né­metország ideiglenes struktúrájááról ta­nácskoztak. Megegyeztek Bevin javasla­­tának abban a pontjában, amely­­merint a demokratikus kormányzat felállítását fokozatosan kell megvalósítani. E szerint először központi hivatalokat létesítenek, a pénzügy, az ipar, a kereskedelem és a külkereskedelem ügyeinek vitelére a szövetséges ellenőrző tanács ellenőrzése alatt. Ezután kerülhet sor az ideiglenes német alkotmány megszövegezésére, amely majd a német kormány létesíté­sének alapját képez. A négy külügyminiszter egymástól eltérő nézetet vall a központi kormányt és a tartományi kormányokat megillető jog- és hatáskör kérdésében. Az ülés elején Bidault francia külügyminiszter memorandumot nyújtott be Németország­­politikai jövőjére vonatko­zólag. b­eje­­lentette, hogy bizonyos módosításokkal egyetért Bevin idevonatkozó javaslatai­val. Bidault után Marshall emelkedett szó­­lásra. Leszögezte, hogy a külügyminisz­terek már számos kérdésben megegyez­tek, tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a német szövetséges ellenőr­ző tanácsot utasítsák bizonyos központi hivatalok felállítására. Egyben hozzá lehetne már látni a demokratikus német alkotmány kidolgozásához is. Bevin ekkor megjegyezte, hogy való­ban nyugtalanságra adna okot, ha a külügyminiszterek a szövetséges ellenőr­ző tanácsnak adandó utasítások kérdé­sében nem jutnának megegyezésre. Ez tulajdonképen az értekezlet csődjét je­lentené. Hűen kaotikus­­világban nem lehet fontos konferenciákat tartani és azután eredményre nem jutni — mon­dotta Be­vin és hozzáfűzte, hogy a kilá­tások kedvezőek. A külügyminiszterek végül úgy dön­töttek, felkérik az egyeztető bizottságot, összegezzék :az előterjesztett javaslato­kat, majd pedig összefoglaló jelentést nyújtsanak be a külügyminiszterek csü­­törtök esti tanácskozására. (MTI) Az amerikai közvélemény Truman politikájáról Washington, (Rádió Bulettin) A galhip szervezet által lefolytatott országos köz­­véleménykutatás eredménye azt mutatja hogy kb. 2:1 arányban az amerikai kö­zönség támogatja az Egyesült Államok által Görögországnak nyújtandó sekély­­tervezetet. A Törökországnak nyújtandó támogatást közel 3:2 arányban helyesel­ték. A közvéleménykutatók szerint az el­nök beszéde, amelyben a kongresszustól 400 millió dolárt kér Görögország és Törökország támogatáséra nagy benyo­mást tett az amerikai népre­­. A görög és török problémákra vonat­kozó kérdésekkel kapcsolatban több kér­désből álló szavazást tartva az alábbi következtetéseket vonták le a feleletek­ből. Míg Triman elnök általános politiká­ját helyeselték, a többség sajnálkozá­sát fejezte ki a felett, hogy a görög problémát már az elején nem az Egye­sült Nemzetek elé tárták; az általános érzés az, hogy erőteljes kiállás nemhogy összeütközésre vezetne Oroszországgal, hanem az európai békés elintézés esé­lyeit javítja; a közönség az Egyesült Ál­lamok szakembereinek kiküldését kéri­­a Görögországnak és Törökországnak adott pénz felhasználásának felülvizsgá­lására. A közönség nagy része a szavazás alapján nem helyesli amerikai katonai tanácsadók kiküldését a görög és török hadseregek kiképzésére, de 8 hónappal a háború befejezése után „67 ország to­ tott nagylelkűsége folytán, hamarosan visszatérhetnek az újjáépülő szabad és demokratikus Magyarországba. Ezen a mai emlék­ünnepen a magyar nemzet egésze hálával és kegyelettel gon­dol mindazokra, akik fizikai és szellemi erejük egészének közvetlen vagy közve­tett latbavetésével, a legvégső áldozat meghozatalával is számunkra a szabad élet lehetőségét megteremtették. A ma­gyar nép nem virágokkal és­­virágos szavakkal akarja háláját felszabadítói iránt kifejezni, hanem tettekkel, egy olyan szabad és független Magyaror­szág felépítésével, amelyet a felszzaba­­dító és segítő hatalmak kezdettől fogva a magyar nemzet felemelkedésének alap­jául meghatároztak és tekintettek. vábbra is elszigetelődés-elenes érzései i iletőleg‘‘ és az emberek 2:1 arányban mutatják „az Atlanti-óceánon túli pozi­tív szerep*“ előnybe helyezését. Törökország bel- és küspoli­­tikája a nyugati demokrácia felé orientálódik Ankara, április 3. Az ankarai rádió jelentése szerint Fekker török mi­niszte­relnök Izmirben beszédet mon­dott, amelyben ismertette kormányá­nak bel- és külpolitikai irányelveit Nem akarunk semm­it szomszédaink ellen, ha azok nem törnek ellenünk. Mi tiszteletben tar­tjuk mindenki jogát mondotta a miniszterelnök. A miniszterelnök a Nag­-britanniá-­ val való szövetségről beszélve rámu­­tatott arra, hogy az esezintségen ala­pul. Hangoztatta, hogy most­ Nagybri­­tannia megosztotta felelősségét az Egyesült Államokkal. Az Egyesült Ál­lamok barátsága Törökország iránt nagy értéket jelent a török nép szá­­­mára. Rámutatott arra, hogy sokan az amerikai segítség ellen foglalnak állást, pedig kizárt dolog, hogy az Egyesült Államok kom­ánya olyan cél­lokat kívánna megvaló­sítani, amelyek­ Törö­kország szuverenitását veszélyez­tetik. Hangsúlyozta, hogy Törökország kel- és külpolitikája a nyugati demok­ráciák felé­ orientálódik. Meg kell azonban állapítanom, amikor ezt ki­­jelentem, hogy Törökország nem tanúsít semmiféle ellenséges magatartást a Szovjetunió irányában. (MTI) Angliában befejezték a magyar békeszerződés parlamenti vitáját London, április 3. Mint a londoni rádió­ jelenti az angol alsóház befe­­jezte a magyar, román, olasz, finn bolgár békeszerződések ratifikálásá­á nak­­vitáját. A kultuszminiszt kiosztotta a most adományozott Szabadság-érdemrendet Budapest, április 3. Csütörtökönl reggel bensőséges ünnepség keretében 16 szellemi kiválóságunknak adta át Ortutay Gyula kultuszm­iniszter a­ Sza­­badság Érdemrendet. A Szabadság Érdemrendet a különböző fokozatok-­­ban a következők kapták: néhai Bar­­tók Béla, Szent-Györgyi Albert, Be­­reczky Albert, Jászy Oszkár, Szekf® Gyula, Kodály Zoltán, Bajor Gu­li Pátzay Pál, Némethy Ella, Egri József Somlay Arthur, Illyés Gyula, Zathu-B­reczky E­de, Mező Ferenc, , Lukács György és Kemény Gábor. A Kisgazdaság politikai bizottságának íllése A budapesti Kis Újság írja: A getlen Kisgazdapárt politikai bizottsága szerdán délután ülést tartott, amelyen több időszerű politikai és személyi kér­dést tárgyaltak le. A poltikai bizottság a jóvátételi hivatal elnökévé Pesta Lász­lót jelölte és Bognár Józsefet véglege­sen megbízta a városi frakció és kerü­letek vezetésével. Helyettese Németh Im­re lesz. A mi tolnonk az orök mofilar tőid • a mi zaszlénk a piros-tener-zOM!

Next