Szegedi Kis Ujság, 1947. január-május (2. évfolyam, 1-105. szám)

1947-05-01 / 98. szám

ásms áaszmérja tél est (■ mindnyáj­ok számár !) fájó kérdést. Komócsin Mihály felszó­­lalás?. után Bóvó Szilveszter kérte a vá­ros vezetőségét, hogy a jövő évi köl­­ségvetés keretében Várostanyán tanító­­iaságokat építtessen a város a Kezdjék meg a Horgos-kirdlyhahni útszakjáz ki­kövezését is. Meg kell szerezei a paprikaexpoz a regifiditásáh­oz szükséges hitelt Lohutn Bálint, Farkas István és Papp András felszólalása után Ábrahám K. Isére szólt a polgárm­esteri jlentéshez és hans­úlyozta, hogy a sjaegedi Ipar és ke­­reskedelem mindenkor a p­rikaterme­­léssel állt vagy bukott Szegeden jelen­­leg soázötven vagon paprika várja a raktárakban a paprikae­zport megindu­­lását, azonban forgótőke hiányában sem a paprikabeváltónak, sem a paprika­­nagykreskedelemnek nincs módjáben a ■aagyobb arányú exportot lebornyolítani Paprikaexportra nyílna ugyan lehetőség, mert Amerika halandó százötven mázsa paprikát átvenni, ugyanakkor Oroszor­­szág felé is lehetne nyolcvagonos papri­­kaexpo­rtot lebonyolítani. A t­zegedi pap­­rika ma te megállja helyét minőségileg a világpiacokon, ezt bizonyítja az ame­rikai vélvény is, amely a szegedi pap­­­rikát elsőrangúnak minősíti. A város ve­zetőségének tehát támogatni kell a Pap­rikaérdekeltségeket a paprikaexport megindításához szükséges hitel megszer­­zése céljából, majd kérte a felszólaló, hogy e város vezetősége hasson oda, hogy az állattenyésztő gazdák megfelelő septoltóanyaghoz m­etanak s akkor nem tesznek a jövőben bős ée smír ellátátt nehézségek. Az elhangzott feles Balasiders Dénes Leó polgármester válaszolt és bejelentet­te­, hogy a felszólalók által előterjesztett javaslatokat és indítványokat igyekszik a legrövidebb időn belül megvalósítsni tiitod tanyai, mind városi viszonylatban, "szorga­lmazni fogja a Kamarával együttt a szemesédos államokkal történő gazda­sági kapcsolatok kiépítését, meg fogja javíttatni a város a tanyai utakat a gazdák seítségével, a Kolozsvári-teret szintén megjavíttatja és Várostanyán középületet fog építtetni. Bejelentette a város polgármestere, hogy a legmess­­zsebb hytenekig támogatni fogja a város a graphikaérdekeltségeket a szü­kséges hitel megszerzése érdekében A polgármester válasza után a Ken­­gyelée egyhangúlag elfogadta a polgár­­mesteri jdentést, majd áttért a közgyfi­­lécen szereplő tárgysorozat letárgyalá­­sára. A kisgyűléssel kaptosolatban « Sze­gedi Kis újság szerdai számlában rész­­Istenen beszámoltunk már a közgyfilében sz­eplő figyekről » most csak annyit említü­nk meg, hogy a tárgysorozat aryv pontjait a kiegyeztés előtejesetése alap­­ján fogadta el a közgyűllés. Meg kell említenünk azonban, hogy Papp Mihály százszázalékos nyugdíjazá­­sa é­rdekében­ beadott kérelmét farkas fassest (Usg.) javaslatára további t­őké­­seshte érdekében levették a napirendről. A tárgysorozati ügyek tárgyalása folya­­mán Hobó Ignác (kieg.) szólalt meg írt és kérte, hogy az újsomogytelédi lakos­­ság részére korábban adományozott két lelket továbbra se hagyják mi temp­­lomépítés céljaira s ne adják át kalini­­hán építésére. A felszólalásra válaszolva Dénes Iteó polgármester kijelentette, hogy a templom céljukra megfel­n­té­­ s JR I­­ELEFONSZAMA:S48» Figy«14Mi' Május «Istjén lenérd ^ mefBTXkyiUlf EKeren!­keHíreiTiségt O­­­I MELLETT Salátából« étsiikk­ei Ssabé-féle iCETET ba»znáti«n Kérje fűszeresétől Eeetgyár- Bálvá«fia»titea M. Eladás kicsiKyben es n^gbac. ..4iinnnm—»«v 8EE6ÍSD1 KIS TTJSAS fHJ -JÄIa* 1 tek é­l rasicéll Leiadere s­e lehet építen­i a templomot ás a kultúrházat te a ren­delkezésre bocsájtott telkeken. A rom­ ii járási közigazgatási k­irendetség léte-­­­tésével kapcsolatos vitában Bovó Sil­veszter kérdésére dr. Antalffy György­ polgármester kijelentette, hogy a kiren­deltség határát a második bejárás alkal­mával állapították meg véglegesen. A közgyűlés a felszólalás után elfogadta a rizsajárási közigazgatási kirendeltség felállítására vonatkozó kisgyűlési előt­er­jesztést. A kérdülő, van a logadak­ai templom háborús sérüléseibeji kijaví­tása érdekében előterjesztett indít­ványhoz Dobó Ignác szólt ho­zzá és rámutatott arra, ho® a Kis^zdapárt vezetősége hónapokkal ezelőtt fogal­­kozott már ezzel a kérdéssel, azonban nyilvánvalóvá vált. b«^ a fogadalmi­­templom h^?kerés sérelésit M*k­ tárr. ^a^almi akció útjá-B összegyűíjt&tt pániból sohasem lehet i»‹,i‘)vit(am­i »e kárdás megoldása korm.› o­ i»n­év kedást követel. A Kisgazda,pái i ^zeg©di szer­vezetének vezetősége e/'ri hétfőn fel­kereste dr Ortntav ni'.ula kultusz­minisztert, és kérte, hogy a kultuszkor­­­­mányzat nagyobb összeget utaljon ki­­ a fo­gadalmi templom háborús kárai­nak kijavítása érdekében. A kultusz­miniszter a pártvezetőség kérésére 300 forint kiuital­át ígérte meg a Kisgaz­dapárt vezetőségének s így remény van i­s arra, hog a fogadalmi templom hábo­rús kárait hamaros® sikerül helyre­­állitni. A közgyűlés örömmel fogadta a Kisgazdapárt képviselőjének bejelen-t­­­ését, majd néhány kisebb ügy letár­­gyalása után Dénes Leó polgárroes­­ Mint i­nternetes, a Yana—fifiza csa­­torna építésterve már ré£i keletű, de különösen az elmúlt negyedszázadban került gyakran felszínre anélkül, hogy egy lépéssel is kö­zelebb jutott volna a megvalósuláshoz. Az újjáépítés so­rán egyre gyakrabban esik szó erről a nagyszabású tervről, amelynek je­lentősége a tuddbirtokreform folyt, csan növekedett. A mezőgazdas­ági termelésünk átalakulóban van és ha boldogulását biztosítani akarjuk, át kell térnünk a belterjes gazdálkodás­ra. A belterjes gazdálkodásban óriási szerepe lenne az öntözésnek. A Duna— Tisza csatorna megépítésével iOO.OOO katasztrális hold öntözését lehetne biztosítani és jelentékeny mennyiségű olcsó villamosáram állana rendelke­zésre, amellyel a mezőgazdaság gépe­sítését is elő lehetne t­ozdítani .A Duna—T­usa csatorna építése ügyéban Csongrádon értekezlet volt, amelyen Csongrád, Szentes, H­ódmező­­vásárhely, Szeged, Csongrád, Csanád és Békés megyék képésele előtt a földmivelésügre."A minisztériumm legjobb szakértői ismertették a terveket, amelyeknek egy része már a háromm­­éves terv keretében kapta helyet te­hát a megvalómtást« mlír « taMedjbvd­­ben sor kerüanc. liz evbéi a^j 8« suaiye& Az ertekfczietens, amelyen intrácao­­nyi FeroííC főispán elnököli, n­on­o­­$j Ddön cunt&zteri vezlái^^önök is­­mentette a kérdést A Duna—Tisza kö­zének termékennyé tételét « Tisza sza­bályozással vette keületét A Duna— ITimia közén s mezőgazdaségi termelést igen gyakran sújtja az aszály. A meg­figyelések szerint 18 évből négy év aszályos. Az aszálykárnak igen gya­kori jelentkezé­se teszi szükségessé a Duna—Tisza plaktma építését, a Ti­­um (Mtománceát ne­m­entet­ő bólyaik kiépítését. Jolánkai tryma au­. osztályta­­nácsos ismertette ezután a Dunai—Ti­sza csatorna tervét, amely Dunaha­­rasztin­ál kezdődne és t­ écskével tor­kolna a Tiszád A csatorné hossza I1M kilométer len^ Enertínnét ütött báron, utána pedig hat zsilip Imille. I­tz a mag^vezetés a csatorna, a Tisza­­csatornázásával együtt, 440 millió f­oriin­tba ked­v, 400 ezer hold öntözését­­ teszi lehetővé és 170 millió kilowatt­­ óra villanyáramot állít elő. Ezzel szemben a mélyvágású csatorna 840 millió forintba kerüln­e, 170 ezer hold öntözését biztosítaná és 40 millió kilo­wattóra áramot állítana elő. A magsá­­vezetésű csatorna karbantartása évi 4 millió forintba kerül, de a gazdasz élet évi 57 millió hasznot hiba, ami körülbelül 16 százaléka lenne a 440 millió építési költségnek. A Tisza csalódázása és vÉá orosiTűk építés Mosonyi Emel aacsaak­istanácsot, a t^za csatornázásának terveit is­­mertette igen élénken. Ebből kitűnt, ho^ a Tiszáe duzzasztókat éritene^ amivel a víz temészetes lefolyását szabályo­ztád.^.­ Humi duzzaszitó lesne a Maros beörülése alatt Szegednél, Szol­­nokinál, Tiszafürednél és Tiszalöknél. A dozsmástól mindenütt turbinákat is hajtanának s a vízi erővel így állíta­nának elő viransosárantot. a Tisza csato­rnázása k­övetítés­ében a Maros ®5i»k bfliésfea. w »rmpja»?«­ és a hajózuató út, a Tiszával együtt, 400 kilométer lesz. Ez az eljár­ás az öntö­zés számára is biztosa vizet, ami 400 ezer bor öntözését . v­il­né elő S évmként 160—180 n­ k­­­ilowattóra urántot termelne. Markó Iván mű.Szal­­mácsos az öntözés kérdését ismerv..n­, rámuta­tott arra, hogy az Agaldon 10 év kö­rül 4 esztendő rossz, miután kevés a csapadék. Ezért kell áttérni az öntö­zésre, ami a csatorna megvítése s a Tisza csatornázása által 2 ezer hold öntözését biztosítaná. Ebből Tiszalök vidékére 200 ezer hold, Csongrád vi­dékére pedig — Szegedet és Hódmező­vásárhelyt is beleértve — további 200 ezer hold esik. Az öntözés agrárnépte­­less­eginket keresethez és munkához juttatná Mosonyi Emil műszaki taná­csos ezután még arról beszélt, hogy az ókécskei betorkolás esetén Szeged, Csongrád és Szolnok kap olyan kikö­tőt, m­int amilyet Kecskeméten tervez­nek. A szakértők előadása után számos felszólalás hangzott el, amelyei egy­hangúan a mélyvágású csatorna és a csongrádi betartálás mellett foglal­tak állást. Az értekezleten elhangzottakat Ta­kács Ferenc földművelésügyi állam­titkár foglta­­ssa, megállapítva, hogy a földművelésügyi minisztérium­ vízügyi osztálya alapos munkát vi­zett a kérdés előrésztésével. A kér­dést a kormány dönti el. A munkát harminc évre tervezték, de az hama­rabb, talán tíz év alatt is elkész,o ha az ország pénzügyi helyzete megenge­di. A cél az, hogy vízművek kiépítésé­vel az alföldi parasztság fölemelked­jék és megteremtse mindamtyiunk vá­gyát; a boldog Kert-Magyar Hűséget­­ ter a közgyűlést bezárta. A Du­fla-Tísu­r csatorna ügyében­ nagy­szak­áli p­ezlekedett tartottak Csongrádot. He­rombolfi MilL Budapest és az ország népét meg­döbbentette a Prohászka-sze Ngor ellen­ pédalan és durva merénylet, amelyet nyilván hőstettnek szántak az értelmi szerzők és a végrehajtók. A reimlikeséfi majd fényt derít az éretlen, veszedel­­mesen provokáló cselekedet rugóira. Remélje viszont, hogy azok, akik val­lásos megyőződésükben, hitfitmhöz va­ló ragaszkodásukban érzik magukat megtámadottaknak, higgadtan várják be, amíg előtételt kapnak. Akik ezt a merényletet elkövették, nem a demokráciát védték, nem a fa­­sizmust döntötték meg, hanem csak egy szobrot pusztított­ el, csak osto­ba módon játszottak a tűzzel, amelyet fellobbantottak és amelyet most a jó­zan közvéleménynek kell eloltani. Tör­tént pedig ez nem a felszabadulást követő forradalm­ szellemű napokban, hanem a nyugalmat és békességet két esztendő óta egyengető munka immár győzelmesnek hitt óráiban. Nem Szé­­kesfehérvér halott püspöke emlékét,­ hanem az élő magyar demokráciát ser-1 tették mert Nem szoogálták a demo&-' ráciát a«* az ösztönök, amelyek szó-1 bordöntögetésbe»« érk ki magukat és sajnálatos, hogy az efejta ösztönökét éppen olyan időben táplálták meggon­dolatlan módon bizonyos támadások és ciikek, — pláne polgári oldalról —, amikor mindenkinek az volna a leg­főbb gondja, hogy kiküszöböljön a közéletből minden mérgező anyagot. Ilyen ösztönök szítása nem egyeztet­hető össze semmiféle polgári, akár a szabadomelves, akár más radikálisan MOZI MOSO&Az Előadások: 4, 6, 8 órakor. KORZ0­ FiLigi SZIN­HAZ Ginger flig­lers és Ray Edin­and főszersolésával OSITRI DELVARD MOZI: Hirlene Ditti ich: ASSZONYLAZADA& Előadások: 4, 6, d drakw. SZÉCHENYI MOZI: HALÁLOS ÖLELES Előadások 4, 6 és 8 órakor. A SZINHA­51 IRODA fimíSí Stirbey Mihail és Dora Massini a bu­karesti királyi Opera kiváló énekesei -szerda reggeli távirati értesítésn­k értel­mében az eddigiekig eltérő időpontban lépnek a szegedi közönség elé Dora Mas­­sini, ki a közelmúltban a budapeti Ope­­r­aház színpadán rendkívüli élményt je­lentő sikert aratott, május 6-án, kedden este a Tosca előadásában lép fel és énekli a címszerepet. Május 10-én, szom­baton es­te a hét második rendkívüli él­m­ényében lesz része a szegedi operalá­togatóknak. Stirbey ma már európai hírű maniuai herceg alakítását élvezhetik a Rigoletto előadásában. A Tannhäuser első főpróbája díszle­tekkel és jelmezekkel szerdán délelőtt­­zajlott le. A főpróbát nyvő színházi ta­gok átragadtatása a csodálatosan ezen és stílusos díszletek és jelmezek láttán már csak akkor tudott fokozódni, midőn Wagner halhatatlan zentralitása a cso­dálatos eg­yütteseken és a szereplők »«í­jes tndáet és lelki összesredettséget tök­­röző alakításán keresztül megszólalt. A május 6-i, szombat esti Tannhäuser dísz­­bemutató ünnepe lesz a Szegedi Nemzeti Színháznak és diadala a mű­vészetért küzdő munkának és hitnek. Május 1-én a Munka Ünnepén Katona József Bánk Bán c. színművét rendkí­­vüli kedvezménnyel nyújtja a Nemzeti Színház. A földszint és az I. emeleti pá­holy ülések ára 8 Ft a a­ többi hely *1 Ft egységesen. Szeretettel­­várja a Namzeti Színház Szeged város közönségét Heti műsor: Csütörtökön este fél 8: Bánk bán. Pénteken este fél 8: Új módszer. Szombaton este fél 8: Tannhäuser Vasárnap este fél 8: Maya. Hétfőn este fél 8: Gartner DDN­DPflSOFF s ▼rléc.liira liegedit­tDÜ pitr . EGYET1£N HANGVERSENYE! §.i­za'iia Szegyven t­ltat egy baicsar kilenc marhává Simon József lusteleki marhake­­reskedő az apátfalvi vásárban kilenc marhát vásárolt Ezek hazahajtás­ára fogadott egy hajcsárt, aki el is vál­lalta, hogy a marhákat Kistelekre hajtja. El is indult, a kereskedő pe­dig előre utazott A szállítmány meg­­érkezését azonban hiába várta. Elő­­ször mar indult nyomozni é,s annyit sikerült is megállapítania, hogy a komipan a szállítmány átjött, de a várost nem hagyta el .Most .■‘i?nta.!» feljelentést tett a rendőrségen és a traidörség kiadta a körözést az retlen marhattivaj ellen. — NAPSÜMtl­IÍGETT szemű fotoamatőrmunkát WÉBARTI'L Szé­­chenyi-tér 5 s­/. írógépet, számolótélset legmagasabb áron vásároló­e VE ILS Ed 9Ma E Pl E 91 VAt.11. AL AT Széchenyi «tér 7. Telefon: 641. Órák ikssterek­ Tétele« elad­avit^t« siSíH MölArii^f ír at ^ li t*»« V i -1­ é r

Next